Pszichológia 24. (2004)

2004 / 3. szám - TANULMÁNYOK - RÓZSA SÁNDOR - KŐ NATASA - V. KOMLÓSI ANNAMÁRIA - SOMOGYI ESZTER - DEZSŐ LINDA: A személyiség pszichobiológiai modellje: a temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatok

személyiségdimenziók meghatározására, s mindemellett az utóbbi évtized tekinté­lyes mennyiségű neurobiológiai, genetikai, valamint fejlődés­pszichopatológiai kuta­tások eredményeinek figyelembevétele nélkül beszélhetünk-e egyáltalán általános személyiségmodellről? Tanulmányunkban az 5 faktoros személyiségmodell alternatív megközelítésének tekinthető pszichobiológiai személyiségelméletet ismertetjük, amelyet az amerikai pszichiáter Robert Cloninger dolgozott ki. Az elmélet bemutatása után a hét di­menziós személyiségmodell mérésére kidolgozott kérdőív hazai adaptációs munká­latainak eredményéről és az alkalmazás során szerzett legfőbb tapasztalatainkról számolunk be. Fontos megjegyeznünk, hogy a cloningeri személyiségmodell egyes aspektusainak bemutatását a terjedelmi korlátok miatt nem részletezzük, így a sze­mélyiségdimenziók neurobiológiája, valamint a klinikai kórformákkal és a személyi­ségzavarokkal való kapcsolata iránt érdeklődőknek Cloninger összefoglaló tanulmá­nyait (1987,1993,1994,1997,1998,2000) vagy a magyar nyelven megjelenő tanulmá­nyokat ajánljuk (Osváth és mtsai, 2002; Rózsa és mtsai, 2003; Gerevich és mtsai, 2002; Somogyi, 2002). A személyiség pszichobiológiai modellje A pszichológiában nem új keletű az a gondolat, mely szerint a személyiség két fő jel­lemzőből, temperamentumból és karakterből áll. A megkülönböztetés már Kant filozó­fiájában is megjelenik, amit a modern szociális tanuláselmélet követői tovább fejlesz­tettek. Kant szerint a temperamentum velünk született emocionális prediszpozíció, míg a karaktert az egyén önmagából szándékosan hozza létre. A szociális tanulásel­mélet képviselői szerint a temperamentum öröklött, a fejlődés során állandó marad, érzelem-alapú és nem befolyásolja a szociokulturális tanulás. Ezzel szemben a karak­ter éppen a szociokulturális tanulás eredménye és a személyiség fejlődése során fo­kozatosan bontakozik ki. Robert Cloninger amerikai pszichiáter szerint a temperamentum és karakterjelle­mezők megkülönböztetése a neuroadaptív folyamatok individuális különbségeinek szempontjából is rendkívül hasznos. A szerző által kidolgozott általános pszichobio­lógiai modell szerint a személyiséget alapvetően az információ befogadásában, táro­lásában és feldolgozásában található különbségek határozzák meg. A temperamentum - Cloninger szerint - az emocionális ingerekre adott automati­kus válaszok összessége, míg a karakter az önmagunkra, másokra és a világra vonat­kozó fogalmak halmazát jelenti. A temperamentum az alapvető emocionális válasz­mintázatokat, szokásokat és a hangulatot határozza meg, míg a karakter a szándékot, az attitűdöket és a célokat befolyásolja. A temperamentum tehát a születéskor meg­határozott emocionális prediszpozíciókat jelzi, míg a karakter az, amit a személy szándékosan megvalósít önmagából (Cloninger, 1987; Cloninger és mtsai, 1993; Cloninger és Svrakic, 1997).

Next