Magyar Hírlap, 1976. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

2 1976. SZEPTEMBER 1. SZERDA NEMZETKÖZI POLITIKA ___________ MSGYSR HJJUJJP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL mm _ _ _ _ _ A moszkvai Prav- IT1 Ír ^JULI3 da keddi számá­ I­BI 11 BP^KU- ban Izrael és a Dél-afrikai Köz­társaság katonai együttműködésének kiszélesedéséről ír. Emlékeztet arra, hogy Tel Aviv és Pretoria katonai kapcsolatai különösen Vorster dél-afrikai mi­niszterelnök áprilisban tett izrae­li látogatását követően szilár­dultak meg. Tel Aviv a tárgyalá­sokon nagy érdeklődést tanúsí­tott Dél-Afrika hadászati nyers­anyagai, mindenekelőtt az urán iránt. Az ilyenfajta együttműködés — mutat rá a Pravda — baljós színezetű, mivel a nyugati szak­emberek véleménye szerint, mindkét ország rendelkezik a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges feltételekkel. Az egymástól több ezer kilo­méterre lévő Dél-Afrikának és Izraelnek nem véletlenül azonos az álláspontja. Mind a cionizmus, mind az apartheid lényege a faj­üldözés. Izrael és Dél-Afrika ve­zető körei agresszív politikát folytatnak más népekkel szem­ben, Afrikában és a Közel-Kele­ten az imperializmus csendőré­nek szerepét töltik be. A gyors ütemben összeková­csolt fajüldöző—cionista szent szövetség része a nemzeti felsza­­badítási mozgalom, a haladó afri­kai és arab országok ellen szőtt összeesküvésnek — mutat rá be­fejezésül a Pravda. L’Espresso Az olasz hetilap „Ki véd­het­ ben­­nünket a honvédelemtől?” című cik­­kében a hadügyminisztérium „bűn­ügyi regénybe illő ügyéről” ír. A hadügyminisztérium kulisz­­szái mögött olyan botrányos ügyek lappangnak, amelyek mel­lett eltörpül a Lockheed-botrány, vagy a SID, a katonai titkosszol­gálat sok intrikája — írja a lap. Egy — még 1933-ban hozott — törvény értelmében a hadsereg „titkosíthatja” felvásárlásait, vagyis mindennemű ellenőrzés alól kivonhatja kereskedelmi­­pénzügyi tevékenységét. Ezt a körülményt olyan nagyságrendű és kiterjedt spekulációkra hasz­nálják fel, amelyek —, ha nyil­vánosságra kerülnének — több miniszter, politikus és üzletem­ber látványos bukását okozhat­nák. A „rendcsinálás” az Espresso szerint szinte kilátástalan, mert sokan attól tartanak, hogy 1974- ben a hivatalos bejelentés elle­nére sem semmisítették meg azokat, a hadügyminisztérium ál­tal illegálisan összeállított aktá­kat, amelyek mintegy 80 ezer po­litikusról, köztük a tábornokok­ról is kompromittáló adatokat tartalmaznak. horizont Az NDK-ban megjelenő politikai hetilap karikatúrájának aláírása: „Kellemetlen meglepetés ...” Véget ért a Pugwash-konferencia (MTI) Az NDK-beli Mühlhau­­senben kedden ünnepélyes záró­üléssel befejezte munkáját 30 or­szág — köztük Magyarország — több mint 100 tudósának részvé­telével a 26. Pugwash-értekezlet. A konferencia — amelynek első összejövetelét 20 évvel ezelőtt Bertrand Russell kezdeményezésé­re tartották a kanadai Pugwash­­ban — most a leszerelés, a biz­tonság és a fejlődés jelszavával tanácskozott. Az értekezleten a magyar tudományos társadalmat Láng István, a Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese és Ránki György akadémikus képviselte. Jogászok és újságírók a chlei fasiszta junta törvénysértéseiről (WPJ) A Nemzetközi Jogász Bi­zottság kedden 32 oldalas jelen­tést tett közzé Genfben az emberi jogok Chilében történő megsérté­séről. A jelentés részletesen fog­lalkozik a kínzásokkal, valamint a magyarázat nélküli „eltűnések­kel”, és felsorol 23 törvénytelen letartóztatást, amelyek ebben az évben történtek. Közli 52 olyan személy adatait is, akiket január óta tartóztattak le, és akiknek je­lenlegi holléte ismeretlen. A chi­lei hatóságok tagadják, hogy bár­mit is tudnának róluk. A jelen­tés a továbbiakban vázolja a saj­tó és a hírközlés feletti irányító­ellenőrzést. (ADN) Mexikóvárosban nyilat­kozatot adott ki a Chilei Antifa­siszta Újságírók Szövetsége. A vádirattal felérő nyilatkozat el­mondja, hogy az Allende-kor­mány idején chilei szerkesztősé­gekben dolgozó, 2200 — túlnyomó­­részt polgári — újságíró közül jelenleg mintegy 1500-an szám­űzetésben, börtönben vagy mun­ka nélkül vannak. A katonai jun­ta 20 újságírót meggyilkolt, 150-et bebörtönzött. A reakciós puccs óta hét napilapot, 40 rádióállo­mást, 30 képes újságot és 50 helyi újságot szüntettek meg. Szovjet folyóirat kommentárja Kampány a Sonnenfeldt-doktrína körül (MTI) Az Egyesült Államok európai országokban állomásozó nagyköveteinek londoni tanácsko­zása után a nyugati sajtóban „szenzációs” híresztelések terjed­tek el az úgynevezett „Sonnen­­feldt-doktrínáról” — írja az „USA — Gazdaság, politika, ideológia” című szovjet folyóirat legújabb számában. A híressé vált doktrí­na — amely Helmut Sonnenfeldt­­ről, az amerikai külügyminiszté­rium tanácsosáról kapta nevét, aki a tanácskozáson részt vett és előadást tartott — a nyugati la­pok szerint nem más, mint Wa­shington új külpolitikai koncep­ciója. E szerint az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió állítólag egymás között hallgatólagosan be­folyási övezetekre osztotta fel Európát, és megegyezett a társa­dalmi status quo tiszteletben tar­tásában is. Bár az amerikai kül­ügyminisztérium, majd később Ronald Nelsen, a Fehér Ház szó­vivője is határozottan cáfolta a Sonnenfeldt-doktrína létét, a hí­resztelések makacsul tartják ma­gukat a nyugati sajtó hasábjain — mutat rá a szovjet folyóirat, majd hangsúlyozza: Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindenkor szembeszállt és válto­zatlanul szembeszáll a világ befo­lyási övezetekre való osztásával, a tömbök rendszerével. Határo­zottan fellép a társadalmi status quo befagyasztása ellen is. Szem­beszáll azokkal a próbálkozások­kal, amelyek meg akarják fosz­tani a világ népeit attól a joguk­tól, hogy önállóan, szabadon ren­delkezzenek sorsukkal. A Szov­jetunió vezetői nemegyszer kije­lentették, hogy a békés egymás m­ellett élés, az enyhülés egyre szélesebb körben történő elterje­dése nem jelenti egyben az ideo­lógiai harc csökkenését is. Meg­erősítették ezt az álláspontot az Egyesült Államok kormányával folytatott tárgyalások során is. Törvényszerűen felmerül tehát a kérdés — mutat rá végezetül a folyóirat —, vajon az európai bé­ke és együttműködés ellenzői a Sonnenfeldt-doktrína körüli sajtó­­kampánnyal nem az Egyesült Ál­lamok más országok belügyeibe történő beavatkozásáról akarják-e elterelni a figyelmet. Az olyan esetekről, mint amilyen az állító­lagos doktrína értelmében ameri­kai befolyási övezetbe tartozó Olaszország belügyeibe történő nyílt beavatkozás. Bernhard herceget nem állítják bíróság elé Tbc-1 h Lockheed-váta a holland parlamentben (MTI) A holland parlament hétfőn este — mindössze két el­lenszavazattal — elfogadta a kor­mány álláspontját a Lockheed­­panama ügyében. Ennek megfe­lelően a parlament hozzájárult ahhoz, hogy Bernhard királyi her­ceg ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást, elégedjenek meg azzal, hogy lemondott állami és közéleti tisztségeiről. Joop den Uyl mi­niszterelnök azt is kijelentette, hogy a herceg továbbra is betölt­­het bizonyos állami funkciókat, így például tagja maradhat az államtanácsnak. Den Uyl miniszterelnök aláhúz­ta, hogy a büntetőjogi eljárás fel­tétlenül együtt járna a királynő lemondásával, az alkotmányos válságot pedig az ország érdeké­ben el kell kerülni. A miniszter­­elnök ígéretet tett arra, hogy fe­lülvizsgálják a királyi ház tagjai­nak szerepét egyes állami ügyek intézésében, és új alapokra helye­zik viszonyukat a kormánnyal, il­letve a parlamenttel. Egyúttal a kormány lépéseket esz a korrup­ciós veszély kiküszöbölésére. A Holland Kommunista Párt a vitában rámutatott: a korrupciós botrány melegágya az országban az indokolatlan fegyverkezési po­litika volt. A párt követelte Hol­landia katonai elképzeléseinek fe­lülvizsgálását, a NATO által szor­galmazott fegyverkezés elutasítá­sát. A SZOCIALIZMUS VILÁGÁBÓL MOSZKVA: Nagy hozamú olajkútból szökött fel az olaj a kalinyingrádi területen levő Ma­­linovszkoje helységben. Ez már a tizenegyedik olajkút ebben a térségben. A 2200 méter mély­ségből feltörő olajat a szakembe­rek igen jó minőségűnek tartják: szinte teljesen hiányoznak belőle a káros szennyezőanyagok. BUKAREST: Brassó, Csíksze­reda, Craiova és Codlea traktor­gyárai az idén eddig több mint 1800 traktort gyártottak terven felül, nagy segítséget nyújtva terven felüli szállításaikkal a mező- és erdőgazdálkodás, az építkezések és a közúti szállítá­sok dolgozóinak. Egyedül a bras­sói traktorgyár dolgozói több mint 60 millió lej értékű traktort állítottak elő terven felül. POZSONY: A nyugat-szlová­kiai kerület dolgozói több mint két és fél milliárd korona értékű beruházást valósítanak meg a Nemzeti Front új választási programja teljesítésének kereté­ben. A kerületben a következő években 2800 új objektumot ad­nak át rendeltetésének, köztük 307 óvodát, 40 bölcsődét, 15 álta­lános iskolát. BELGRÁD: Gyors ütemben növekszik Jugoszlávia bútorex­portja. A jugoszláv gazdasági ka­mara által közzétett adatok azt mutatják, hogy az idén 30—40 százalékkal több bútort adnak el külföldre, mint tavaly, és az év végéig előreláthatólag 2,2 milliárd dinár bútorexportot bonyolítanak le. Jugoszlávia 360 bútorgyára a közeljövőben a zágrábi vásáron és a belgrádi szakosított bútor­kiállításon mutatja be új termé­keit. Libanon kálváriája — közelről 4. A vadhajtás fő áldozatai A „CÉDRUSOK FÖLDJÉT” szétdúló polgárháború, amely utóbb arabközi testvérháborúvá szélesedett, rendkívül veszélyes vizekre sodorta a palesztin ellen­állási mozgalmat is. „A palesztin ügy az arab világ cementje, de adott esetben robbanóanyaga is” — állapította meg egyszer Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet vezetője. Ez igaz, de a libanoni polgárháború ismé­telten bizonyítja, hogy nem ha­nyagolható el az arab világ befo­lyása a palesztin mozgalomra sem. Az arab országok közötti ellentétek erőteljesen éreztetik hatásukat a palesztin mozgalmon belül, s nem egy esetben az arab­közi k­valitások számláját a pa­lesztinokkal fizettetik meg. A jelenlegi helyzet felmérése egyértelműen azt mutatja, hogy a PFSZ, amely 1974 óta jelentős mértékben növelte nemzetközi tekintélyét, és kezdte elfogadtat­ni az Izraelt pártoló Washington­nal és Nyugat-Európával is, hogy a közel-keleti békének a palesz­tin kérdés a kulcsproblémája, pár hónap óta puszta létéért kénytelen megküzdeni. Hogyan is történtetett ez, ki vagy mi taszította a palesztin el­lenállást jelenlegi hullámvölgyé­be? A mozgalom belső ellentétei és a negatív előjelű külső ténye­zők szerencsétlen összejátszása folytán kerültek a palesztinok mostani súlyos helyzetükbe. Li­banonban — ahol mintegy 400 ez­ren élnek — a palesztinokat aka­ratuk ellenére, fél évvel a fegy­veres belviszály kezdete után, tu­datos jobboldali provokációkkal rántották be a polgárháborúba. A PFSZ végül is nem nézhette tét­lenül, hogy természetes szövetsé­gese, a nagyobb részt muzulmá­nokból álló libanoni baloldal el­vérzik a maronita konzervatívok­kal a hatalom méltányosabb meg­osztásáért folytatott harcában. A jobboldal felülkerekedése ugyanis halálos veszélybe sodorná a moz­galmat: a falangisták és szövet­ségeseik a gerillák lefegyverzését, valamint a Libanonban élő pa­lesztinok kétharmadának más arab országokba való áttelepíté­sét írták ki zászlajukra. Aligha kétséges, hogy ez a szervezett és önálló palesztin ellenállás végét jelenthetné. KATONAI TÉREN a múlt év végén a gerillák és baloldali szö­vetségeseik határozott fölényben voltak. Úgy hírlik, Damaszkusz tanácsára, amely attól tartott, hogy a baloldal győzelme Izrael intervencióját váltaná ki, álltak el a „végső rohamtól”. Azóta, különösen a szíriai csapatok na­gyobb arányú libanoni bevonulá­sa óta, a jobboldal megizmoso­dott, és jelentős pozíciókat szer­zett, a palesztinok és a baloldal pedig defenzívába szorultak. Li­banoni beavatkozásával Szíria nehéz terhet vállalt magára. Nincs alapunk kétségbe vonni azt, hogy Damaszkusz — amint ezt váltig hangoztatja — érdekelt a libanoni béke helyreállításában. Ám ragaszkodása, hogy ez a ré­gi hatalmi képlet — vagyis a ma­ronita domináció — alapján tör­ténjék: elkeseríti a libanoni bal­oldalt és palesztin szövetségeseit, mert ennek elfogadása eddigi harcuk és áldozataik hiábavaló­ságát demonstrálná. Ráadásul a PFSZ — nem egészen alaptala­nul — a mozgalom önállóságát is félti Szíriától. Emiatt alakult ki az a szerencsétlen helyzet, hogy szíriai katonák és palesztin geril­lák csapnak össze Libanonban, sőt a Damaszkusz ellenőrzése alatt álló Al Szaika palesztin szervezet harcosai is palesztin testvéreikre lőnek. Siralmas a PFSZ belső egysé­ge is: a libanoni polgárháború az egyes szervezeteket — mint az Arafat vezette Al Fatahot és a Georges Habbas irányítása alatt álló PNFF-t — közelebb hozta egymáshoz, más oldalon azonban fokozta a megosztottságot. Ez a magyarázata annak is, hogy a béke helyreállításáról a PFSZ de­legációja által július 29-én Da­­maszkuszban aláírt megállapo­dásnak nem lehetett érvényt sze­rezni. A PFSZ-en belül érvénye­sülő ellentétes áramlatok csak­nem megbénítják a vezetést. Gyengíti a mozgalmat az a tény is, hogy a konzervatív — és gaz­dag — arab rezsimek megvonták tőle korábbi támogatásukat, mert helytelenítik szolidaritását a li­banoni baloldallal a nyugatbarát bejrúti kormányzat megdöntésé­re. Tetézi a bajt, hogy vannak nézeteltérések a PFSZ és a bal­oldali szövetségesei között is. A palesztinok kifogásolják, hogy bejrúti kormányzat megdöntésé­hez 80 százalékban ők viselik. A PALESZTIN TÉNYEZŐ KI­IKTATÁSÁBAN sokan érdekel­tek: Izrael, Washington és azok az arab országok, amelyek a „pax americanában” bíznak. Bármi­lyen súlyos helyzetben is van je­lenleg a palesztin ellenállási moz­galom, korai lenne még megkon­gatni felette a lélekharangot. A mozgalom az elmúlt három évti­zed alatt többször is jelét adta vitalitásának, megújulási képes­ségének. Az arab világon belül a palesztinok mindig a haladás él­vonalát képviselték, amit nem homályosíthatnak el a soraikban levő egyes szélsőséges csoportok kétségbeesés ihlette felelőtlen ak­ciói sem. Sorai átrendezése és belső tartalékai mozgósítása által a mozgalom sikerrel nyesegetheti le a közel-keleti válság amak vad­hajtását, amit libanoni polgárhá­borúnak hívnak. Hogy mikor kerül erre sor, azt nem tudni, de szinte bizonyos, hogy nem a közeljövőben. Mielőtt elindultam volna taxival Bejrút keresztény szektorából Damasz­kuszba, a vezető keresztet vetett, és felszólított, hogy mondjunk egy fohászt Szent Kristófhoz, az utasok és tolvajok védőszentjé­hez. Bár nem vagyok hívő , kö­télnek álltam. Ez ugyanis min­den, amit pillanatnyilag megtehet­nek Libanon, a palesztinok és a tartós és igazságos közel-keleti béke barátai. Pálfi Viktor Vége Szurkolók a libanoni arénában (Lengyel Gyula rajza)

Next