Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 165-178. szám)
2009-07-31 / 178. szám
www.magyarhirlap.hu Fidesz: Távozzon Nagykanizsa polgármestere! Továbbra is lemondatná a nagykanizsai Fidesz a város polgármesterét, Marton Istvánt. A politikust három éve ősszel, éppen a Fidesz támogatásával választották meg. Bene Csaba (képünkön), a párt helyi képviselőcsoportjának vezetője közölte: megfontolják Marton István felfüggesztésének, illetve a közgyűlés önfeloszlatásának lehetőségét is. A fideszesek elégedetlenségének okai között Bene a polgármester fizetésemelését és botrányos autóvásárlását említette. Szerinte az ingatlaneladási és -vásárlási ügyekben Marton rendre a közgyűlés állásfoglalásával ellentétesen járt el. A polgármester azt mondta, támogatja a közgyűlés feloszlatását, de eddig ezt a Fidesz és az SZDSZ helyi koalíciója leszavazta. (MTI) FOTÓ: HEGEDÜS RÓBERT Laborc Sándornak az UD-ügy nyomozásával kapcsolatos panaszait elutasították A korrupt ügyész büntetése hivatalvesztés SVENDT PÁL Fegyelmivel fosztotta meg hivatalától a legfőbb ügyész Varga Gergelyt, aki a gyanú szerint egy általa ügyészként tárgyalt ügyben arról egyezkedett az egyik vádlottal, hogy pénz ellenében elintézi várható büntetése enyhítését. A vádhatóság elutasította Laborc Sándornak, az elhárítás azóta már lemondott vezetőjének panaszait. A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja Varga Gergely volt kerületi ügyész korrupciós ügyét, Kovács Tamás legfőbb ügyész azonban a fegyelmi bizottság javaslatára már csütörtökön hivatalvesztéssel büntette az egykor ügyészségi szóvivőként megismert gyanúsítottat - jelentette be Ihász Sándor, a fővárosi vádhatóság vezetője. A főügyész cáfolta a Népszavában tegnap megjelent állítást, hogy el akarták volna titkolni a történteket, és az ügyben folyatott titkos nyomozásra utalva azt mondta: Vargát hétfőn függesztették fel a munkavégzés alól, kedden fegyelmi eljárás indult ellene, s ebben csütörtökön a legfőbb ügyész helybenhagyta indítványukat. A vizsgálatot folytató Központi Nyomozó Főügyészség szerint Varga Gergely mint a X. -XVII. kerület egyik beosztott ügyésze egy általa képviselt büntetőeljárásban bizalmi, majd szexuális kapcsolatba került egy vagyon elleni ügy egyik vádlottjával, és felajánlotta neki, hogy hatszázezer forintért felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz az ügyében. Vargát a pénzátadás idején egy bevásárlóközpont közelében érték tetten a nyomozó ügyészek, az eltávolított ügyész előzetes letartóztatásának azonban - mint Ihász Sándor elmondta - nem voltak meg a törvényi feltételei. Bejelentették: a Fővárosi Főügyészség megalapozottság hiányában minden pontjában elutasította azokat a panaszokat, amelyekben Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal azóta lemondott főigazgatója kifogásolta az UD Zrt. vezetői ellen tett feljelentése nyomán bűncselekmény hiányában lezárt nyomozások szakszerűségét. Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője visszautasította azokat a vádakat, amelyekkel Laborc Sándor illette a vádhatóságot, amikor az általuk felügyelt eljárás szakszerűségét kérdőjelezte meg. Kovács Attila úgy fogalmazott: „Az ügyészség soha nem fogja felvállalni, hogy ha nincs bűncselekmény, akkor kreáljon.” ■ Ihász főügyész (középen) visszautasította a Népszava vádjait FOTÓ: HEGEDÜS RÓBERT A KDNP szerint elviselhetetlen állapotok uralkodnak a Belváros közterületein Éjszakai élet és a csendrend árnyai ZSIDAI PÉTER Összefüggést lát a lakók nyugalmát zavaró terézvárosi szórakozóhelyek és az Erzsébet téri illegális alkoholárusítás között a KDNP. Az ellenzéki párt a megoldást a jogszabályok szigorú betartatásában látja. Illegális alkoholárusítás folyik az Erzsébet téren, ami jól jellemzi a Belvárosban uralkodó lehetetlen állapotot - jelentette ki Wertán Zsolt. A KDNP terézvárosi és fővárosi képviselője elmondta, a közterület-felügyelettől azt a tájékoztatást kapta, hogy a Gödör Klub felszínén árusító bódénak nincs közterület-használati engedélye. A múlt heti hatósági ellenőrzés során ilyet bemutatni nem tudtak, ezért intézkednek az ügyben. Wertán beszámolt arról is, hogy a területtel határos, Terézvároshoz tartozó Anker közi lakók rendszeresen panaszkodnak a zajongás és az épületnél vizelő fiatalok miatt, ám ezzel Verók István polgármester nem foglalkozik. Ehelyett látszatmegoldásokat fabrikál, olyan rendeleteket alkot, amelyeket vagy nem tartatnak be vagy eleve elhibázottak. A KDNP-s politikus ilyennek tartja a csendrendeletet is, amely szeptembertől lépne életbe a hatodik kerületben. A vendéglátósokkal és a lakókkal folytatott szerdai egyeztetés kapcsán lapunknak megjegyezte, nem először fordul elő, hogy a polgármester egy rendelet elfogadása után kéri ki az érintettek véleményét. Wertán a megoldást abban látja, hogy érvényt szerezzenek a jogszabályoknak, szigorúbb legyen a közterületi ellenőrzés, a vendéglátósokat pedig ösztönözzék, hogy fegyelmezzék vendégeiket a szórakozóhelyek előtt. „Az Erzsébet téren a megbízásunkból dolgozik a Kuiszedi Gold Rt., és rendelkezik a szükséges engedélyekkel” - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Gödör Klubot üzemeltető Uni-Co Kft. illetékese, Kulcsár Andrea. Szerinte közterület-használati engedélyre azért nincs szükség, mert a terület az oktatási minisztérium kezelésében van, s az társaságukat bízta meg a komplexum működtetésével. A téren hat mobil WC-t üzemeltetnek, amelyek zárásig nyitva állnak, a problémát azok jelentik, akik a szórakozóhely zárása után járnak arra. Tudnak az Anker köziek panaszairól, ezzel kapcsolatban hamarosan lakossági fórumot hívnak össze. ■ Wertán Zsolt szerint Verókék látszatmegoldásokat fabrikálnak FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR 2009. JÚLIUS 11., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Petőfi és a tréning álláspont Hol van a világ közepe? Ahol születünk vagy ahol meghalunk? Hol van az ország, hol a haza? Ahol magyarok születnek, ahol magyar nevek vannak a fejfákon. Hogy Petőfi Sándor hol született, e címért magyar városok vetélkedtek. Sírja fölött nincsen fejfa, a Segesvár környéki mezők feletti fellegek talán megsiratják néha. Petőfiről Illyés Gyula, Csoóri Sándor - jó, tudom, mások is - elmondtak mindent, amit tudni kell, tudni lehet róla. De Petőfiről mégis Petőfi Sándor tudta a legtöbbet, úti jegyzeteit, naplószerűen pontos dátumozású verseit kell(ene) csak elővennünk, hogy szabadon eltöprenghessünk azon, ki volt ő akkor, és micsoda most. Most? Ebben a demokráciának csúfolt világban ki veszi komolyan őt? Kinek jut eszébe? Ki meri még kimondani a szót: irodalom. „A sors kimetszette az irodalom szívét, s olyan urnába zárta be, amely elé kereskedők, a piac emberei járnak el illatosan és jól fésülten imádkozni. A magyar irodalom évszázadokon át nemcsak remekműveket teremtett, hanem tartást is adott” - ezek Csoóri Sándor mondatai, de Petőfi ennél durvábban fogalmazna. Szertenézne, s nem lelné honját a hazában - ezek meg Kölcsey szavai, de nagyon ideillenek. Abban a vircsaftos kapitalizmusban, amelyben most élnünk adatik, a tartás nélküli embereké a világ, miközben Petőfi ló nélkül, kard nélkül, jó tollú, magányos műfordítóként botorkálhatna, a legjobb esetben. Hosszasan szemezhetne a Gyurcsány idejéből ránk maradt űrruhás rendőrökkel, rugdoshatná a kordonok árnyékát, hasztalan, úgysem változna a világ. Mihez kezdhetne itt a népfi, a honfi, a márciusi forradalom költője, akiben egyesülni volt képes a magyar nép indulata mindenféle zsarnokság ellen. Petőfi, aki tudott az emberekhez szólni, akit szeretett a nép, akinek versei népdalokká lettek, még tudta, mi teszi az embereket valódi közösséggé. A mostani munkahelyi tréningek jobbára arról szólnak, hogy a munkaadók megtudhassák, ki kire haragszik, ki kivel barátkozik, milyen a kapcsolati háló, kik a törekvők, kik a beletörődők s kik miféle politikai erővonalak mentén gondolkoznak, illetve nem gondolkoznak. Ostobánál ostobább feladatokat kell megoldaniuk, s ha ottalvós a tréning, biztosak lehetünk abban, hogy majdnem mindenki kiveszi részét az egyéjszakás kalandozásból, kivált ha már eleget vett magához az éppen divatos etilszármazékból. Pedig közösséget kellene építeni, gondolná a költő, az egyén védtelen a globális világban, kivált a költők, az írók védtelenek, ám ahelyett, hogy legalább a céhen belüli - megengedem: látszat - egységet óvnak, táborokra szakadozva ócsárolják egymás munkáit, avagy kórusban hallgatnak az „ellenoldali” művekről. Ha egyáltalán lehet még művekről beszélni. Esik-e szó Németh Lászlóról, Sütő Andrásról, Illyés Gyuláról, mindazokról, akik ugyanolyan szinten gondolkoztak alanyban és állítmányban, mint népben-nemzetben? Kinek fáj a nemzetfogyás, a tömeges elszegényedés, a távlattalan létmód? Nem erről szólnak a csapatépítő tréningek, hanem csak arról, hogy lelepleződjenek hibáink, erkölcs nélküli életünk, kis és nagy hazugságaink. Ami nem volna baj, ha épülnénk is közben. Ha e tréningek alatt képesek volnánk rádöbbenni arra, miért vagyunk a világon. Ha képesek volnánk küzdeni „ezek szerint a legnemebbekért”. nem, nem vagyunk már a költők országa, ma már az is feledésre ítélt tény, hogy valaha azok voltunk. Petőfi és társai, a márciusi ifjak sorra-rendre kivették a részüket a szabadságharc csatáiból is, elvégezték a rájuk mért munkát, s ha kellett a halált is. Mi élünk, ő halott. Ha van munkánk, ha köteleznek rá, csapatépítő tréningekre is elmegyünk. És várjuk az egyetlen hasznos, közösségépítő mondatot: „Talpra, magyar!” APÁTI MIKLÓS apati. miklos@magyarhirlap. hu