Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK TOVÁBBRA SEM ENYHÜL A MIGRÁCIÓS NYOMÁS, ÉS AZ ÁTHALADÓ TÖMEGEK MIATT SZÁMOTTEVŐEN NŐHET A TERRORFENYEGETETTSÉG HAZÁNKBAN Pintér: A szabadság forgott kockán D. JUHÁSZ JUDIT A határzárra mindenképp szükség volt, mert a szabadságunk forgott kockán - jelentette ke tegnap Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke szerint a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A nemzetbiztonsági bizottság tagjai szerint egyelőre nem enyhül a migrációs nyomás, és megnőtt a terrorfenyegetettség Magyarországon. „A szabadság forgott kockának, ezért volt szükség a részleges határzár elrendelésére a magyar-szerb határszakaszon - közölte Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tegnapi ülésén. Kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni - indokolta a részleges határzár elrendelését. A belügyminiszter közölte, Magyarországra az idén 287 383 ember érkezett illegálisan, többségük a magyar-szerb határon át, a védelem kialakítása után azonban a migrációs hullám átterelődött a magyar - horvát határra. A szerb határon továbbra is mindenkit regisztrálnak - folytatta a belügyminiszter -, de a horvát szakaszon nem, mert az onnan érkezők uniós országból jönnek, és feltételezik, hogy ez már megtörtént. Pintér Sándor megjegyezte: a Magyarországon regisztráltakat a dublini egyezmény értelmében a későbbiekben visszaküldhetik Nyugat-Európából, több mint harmincezer emberről van szó. Az ülésen a bizottság elfogadta a belügyminiszter beszámolóját a részleges határzár elrendelésének okairól. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az ülés után elmondta: a magyar szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, elenyésző azoknak a száma, akik ma az itteni zöldhatáron kísérlik meg a határátlépést. A határátkelőknél a tranzitzónák nyitva vannak, tehát ha valaki a szerb oldalról jön, és be akarja nyújtani a menekültkérelmét Magyarországon, akkor ezt megteheti. Közölte, hogy az illegális határátkelők többsége a horvát szakaszon, a zöldhatáron át érkezik, ezért szükséges itt is a műszaki határzár kiépítése. A magyarszlovén szakasszal kapcsolatban emlékeztetett, hogy két schengeni államról van szó, és jelenleg inkább a közös járőrözés lehetősége van napirenden. Tegnap ülésezett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, az ülés után Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke kijelentette: nem lehet arra számítani, hogy a közelgő tél miatt csökken az érkezők száma. Elmondta, hogy tájékoztatást kaptak a röszke-horgosi zavargásokról, és hogy a terrorgyanúval hírbe hozott férfi ellen zajlik a büntetőeljárás. Hozzátette: klasszikus értelemben nem nevezhető terroristának, de menekültnek sem. Iszlamizációt, fundamentalista irányzatot képviselő szervezethez köthető, de nincs információ arról, hogy konkrét terrorcselekmény elkövetésére készült volna. A hatóságok nem tudnak olyan magyar állampolgárról, aki csatlakozott volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke tudatta, hogy az illegális migráció kezdeténél tartunk, az unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni. Úgy vélte, a Fidesz-KDNP jól látta, hogy a schengeni határokat zárni kell, és ott kell megállítani az illegális migrációt. Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja kiemelte, hogy Magyarországon megnőtt a terrorfenyegetettség, és hogy a magyarországi nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyan dolgoznak. RÖVIDEN EMBERFELETTI TEMPÓ A KERÍTÉSÉPÍTÉSBEN • Mintegy 370 millió forint többletforrást ad a kormány a kísérő nélkül érkező, nemzetközi védelemben részesülő gyermekek ellátására, a szakellátásban való elhelyezésükhöz szükséges férőhelyek bővítéséhez és működtetéséhez. • Másfél év börtönre, háromszázezer forint pénzbírságra és járművének elkobzására ítéltek első fokon tegnap egy férfit, aki szeptember 4-én nyolc szíriai migránst szállított a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjéhez. • Gyorsított eljárásában jogerősen egy év tíz hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság egy férfit, aki hat szír határsértőt szállított volna Röszkéről Budapestre. A bíróság a férfit két évre kitiltotta a szerb-magyar határ tíz kilométeres körzetéből. • Újabb embercsempészbanda tizenhárom tagját fogták el Budapesten és Mohácson. A gyanúsítottak főként magyarországi befogadóállomásokról utaztattak Nyugat-Európába illegális bevándorlókat - közölte tegnap honlapján a rendőrség. A Győri Járásbíróság elrendelte két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állampolgár előzetes letartóztatását, a bűnszervezet többi tagja szabadlábon védekezik. • Húsz újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt tegnap reggelig. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészség összesen 284 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. • Kedden 6644 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. Közülük 6496-an a magyar-horvát határon, 145-en a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma elérte a 287 386-ot. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma szeptember 15-től kedd éjfélig 345-re nőtt. • A szegedi tapasztalatok alapján felkészült a Zalaegerszegi Törvényszék arra, hogy a megfelelő személyi és infrastrukturális háttérrel rendelkezzen - mondta tegnap a zalai megyeszékhelyen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Felidézte: a parlament kedden arról döntött, hogy a pécsi és a zalaegerszegi bíróságokon is tárgyaljanak ilyen ügyeket. Handó Tünde hozzáfűzte: Zalaegerszegen e célra külön tárgyalótermeket jelöltek ki, és arra is készülnek, hogy akár hétvégén is dolgozniuk kell. • Emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter szerdán az M1-n, miután a magyar-horvát határnál lévő Gyékényesnél terepszemlét tartott a határzár építésénél. Simicskó István úgy nyilatkozott: a katonák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. Megjegyezte: a kerítésépítés szempontjából ez egy nehéz szakasz, de munkagépek segítségével igyekeznek a lehető leggyorsabban megépíteni a határzárat. Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott az ideiglenes biztonsági határzár eddig elkészült munkálatairól, a katonák elhelyezési és ellátási körülményeiről. Miniszteri határszemle a drótakadálynál. Benkő Tibor vezérkari főnök és Simicskó István Zákánynál FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY MEGROVÁSBAN RÉSZESÍTETTÉK AZ MDF EGYKORI ELNÖKÉT ÉS FRAKCIÓVEZETŐJÉT Elítélték Dávid Ibolyát és Herényit BARANYA RÓBERT Bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítés bűntettében, és megrovásban részesítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az MDF egykori elnökét, illetve frakcióvezetőjét. Dávidék felett másodszor hirdettek első fokon ítéletet a 2008. őszi lehallgatási botrány és az azzal összefüggésbe kerülő MDF-elnökválasztás kapcsán. Az első eljárásban felmentették őket, de a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a döntést. Emlékezetes, hét évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra robbant ki az UD Zrt.-ügy, amelynek kapcsán a titkosszolgálatok által lehallgatott telefonbeszélgetések kerültek napvilágra. Az egyik ilyen felvételen az UD egyik vezetője beszél Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával az MDF-en belüli esetleges hatalmi váltásról. A vádlottak szerint a beszélgetésből az volt leszűrhető, hogy Almássy Kornél és köre nemtelen eszközökkel próbálja megszerezni a hatalmat. Almássy az akkori pártelnök Dávid Ibolya kihívójaként szállt volna ringbe az elnöki posztért, ám végül viszszalépett. Az ügyészség szerint erre Dávid és Herényi kényszerítette a felvételek nyilvánosságra hozásával való fenyegetéssel. Pócza Róbert bíró indoklásában rámutatott: a vádlottak a felvételek nyilvánosságra hozatalával Almássy lemondásának, bocsánatkérésének jogellenes kikényszerítését célozták. Almássy azonban ekkor még nem volt hajlandó a felszólításnak eleget tenni, hiszen úgy ítélte meg, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követett el. Azonban amikor Dávidék utalást tettek arra, hogy további felvételek vannak a birtokukban, akkor megváltoztatta álláspontját. A bíróság szerint Dávid fenyegetőzése a hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával az ő pártelnökké való újraválasztását szolgálta. Pócza Róbert úgy ítélte meg, hogy Almássy jelentős érdeksérelmet szenvedett el. A bíróság azt is megállapította, hogy a két vádlott egymás tevékenységéről tudva valósította meg a bűncselekményt. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, büntetésért, a volt politikusok felmentésért fellebbeztek. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU ÍTÉLETET HIRDETTEK A SUKORÓI TELEKCSEREÜGYLETBEN Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója négy év börtönt kapott BÁN KÁROLY Első fokon ítéletet hirdetett a Szolnoki Törvényszék a Gyurcsány-kormány idején, a Velencei-tó mellé tervezett kaszinóberuházás telekcsereügylete kapcsán indult büntetőeljárásban. Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő volt vezére négyéves büntetésénél sokat nyomott a latban, hogy a „befektető érdekét az állami érdekek elé helyezte”. Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró - ügyként ismertté vált büntetőperben szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék. Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgatója, az ügy másodrendű vádlottja három év hat hónap letöltendő börtönt kapott. Markó Andreát, aki a Gyurcsánykormány pénzügyminisztériumi államtitkára volt, és F. Zsolt értékbecslőt viszont felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely a hatszázezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik a bíróság ítélete alapján. A büntetőügyben eljáró Szolnoki Törvényszék Tátrait, az elsőrendű vádlottat - aki a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztériumi államtitkári székéből került a nemzeti vagyonkezelő élére 2007 ben - és Császy Zsolt másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császyt mint bűnsegédet ítélték el, s a vagyonkezelő értékesítési igazgatóját magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták. Büntetésükbe a fogva tartásban eltöltött időt beszámítják. Tátrait és Császyt 2010 szeptemberében helyezték előzetes letartóztatásba, ám velük szemben három hónap után megszüntették a kényszerintézkedést. A szabadságvesztés kiszabása mellett mindkettőjüket négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Sólyomváriné Csendes Mária bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe Tátrai Miklós esetében, hogy az izraeli kaszinóbefektető érdekét az állami érdekek elé helyezte. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, és az elkövetés óta hosszú idő telt el. Tátrainál figyelembe vették, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a másodrendű vádlott esetében pedig a bűnsegédi magatartást és a büntetlen előéletet. Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette, a többi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. ■