Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK TOVÁBBRA SEM ENYHÜL A MIGRÁCIÓS NYOMÁS, ÉS AZ ÁTHALADÓ TÖMEGEK MIATT SZÁMOTTEVŐEN NŐHET A TERRORFENYEGETETTSÉG HAZÁNKBAN Pintér: A szabadság forgott kockán D. JUHÁSZ JUDIT A határzárra mindenképp szük­ség volt, mert a szabadságunk forgott kockán - jelentette ke tegnap Pintér Sándor belügyminiszter az Ország­­gyűlés honvédelmi és rendészeti bi­zottságának ülésén. Kósa Lajos, a tes­tület fideszes elnöke szerint a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A nemzetbiztonsági bizott­ság tagjai szerint egyelőre nem enyhül a migrációs nyomás, és megnőtt a ter­rorfenyegetettség Magyarországon. „A szabadság forgott kockának, ezért volt szükség a részleges határzár el­rendelésére a magyar-szerb határ­­szakaszon - közölte Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságá­nak tegnapi ülésén. Kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltéte­lek mellett lehet az EU területére be­jutni - indokolta a részleges határzár elrendelését. A belügyminiszter kö­zölte, Magyarországra az idén 287 383 ember érkezett illegálisan, többségük a magyar-szerb határon át, a véde­lem kialakítása után azonban a mig­rációs hullám átterelődött a magyar - horvát határra. A szerb határon továbbra is min­denkit regisztrálnak - folytatta a bel­ügyminiszter -, de a horvát szaka­szon nem, mert az onnan érkezők uniós országból jönnek, és feltéte­lezik, hogy ez már megtörtént. Pin­tér Sándor megjegyezte: a Magyar­­országon regisztráltakat a dublini egyezmény értelmében a későbbiek­ben visszaküldhetik Nyugat-Euró­pából, több mint harmincezer em­berről van szó. Az ülésen a bizottság elfogadta a belügyminiszter beszá­molóját a részleges határzár elrende­­­lésének okairól. Kósa Lajos, a bizottság fideszes el­nöke az ülés után elmondta: a magyar szerb határon a műszaki határzár be­váltotta a hozzá fűzött reményeket, elenyésző azoknak a száma, akik ma az itteni zöldhatáron kísérlik meg a határátlépést. A határátkelőknél a tranzitzónák nyitva vannak, tehát ha valaki a szerb oldalról jön, és be akarja nyújtani a menekültkérelmét Magyar­­országon, akkor ezt megteheti. Közöl­te, hogy az illegális határátkelők több­sége a horvát szakaszon, a zöldhatáron át érkezik, ezért szükséges itt is a mű­szaki határzár kiépítése. A magyar­szlovén szakasszal kapcsolatban emlé­keztetett, hogy két schengeni államról van szó, és jelenleg inkább a közös jár­őrözés lehetősége van napirenden. Tegnap ülésezett az Országgyű­lés nemzetbiztonsági bizottsága is, az ülés után Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke kijelentette: nem le­het arra számítani, hogy a közelgő tél miatt csökken az érkezők száma. Elmondta, hogy tájékoztatást kap­tak a röszke-horgosi zavargásokról, és hogy a terrorgyanúval hírbe ho­zott férfi ellen zajlik a büntetőeljá­rás. Hozzátette: klasszikus értelem­ben nem nevezhető terroristának, de menekültnek sem. Iszlamizációt, fundamentalista irányzatot képvi­selő szervezethez köthető, de nincs információ arról, hogy konkrét ter­rorcselekmény elkövetésére készült volna. A hatóságok nem tudnak olyan magyar állampolgárról, aki csatla­kozott volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke tudatta, hogy az il­legális migráció kezdeténél tartunk, az unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni. Úgy vélte, a Fidesz-KDNP jól látta, hogy a schengeni határo­kat zárni kell, és ott kell megállíta­ni az illegális migrációt. Szél Berna­dett, a testület LMP-s tagja kiemelte, hogy Magyarországon megnőtt a ter­rorfenyegetettség, és hogy a magyar­­országi nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyan dolgoznak. RÖVIDEN EMBERFELETTI TEMPÓ A KERÍTÉSÉPÍTÉSBEN • Mintegy 370 millió forint többletforrást ad a kormány a kísérő nélkül érkező, nem­zetközi védelemben részesülő gyermekek ellátására, a szakellátásban való elhelye­zésükhöz szükséges férőhelyek bővítéséhez és működtetéséhez. • Másfél év börtönre, háromszázezer forint pénzbírságra és járművének elkobzására ítéltek első fokon tegnap egy férfit, aki szeptember 4-én nyolc szíriai migránst szállí­tott a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjéhez. • Gyorsított eljárásában jogerősen egy év tíz hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság egy férfit, aki hat szír határsértőt szállított volna Röszkéről Budapestre. A bíróság a férfit két évre kitiltotta a szerb-magyar határ tíz kilométeres körzetéből. • Újabb embercsempészbanda tizenhárom tagját fogták el Budapesten és Mo­hácson. A gyanúsítottak főként magyarországi befogadóállomásokról utaztattak Nyugat-Európába illegális bevándorlókat - közölte tegnap honlapján a rendőrség. A Győri Járásbíróság elrendelte két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állam­polgár előzetes letartóztatását, a bűnszervezet többi tagja szabadlábon védekezik. • Húsz újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt tegnap reggelig. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészség összesen 284 elkövetővel szemben kezde­ményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. • Kedden 6644 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. Közülük 6496-an a magyar-horvát határon, 145-en a magyar-szerb határon keresztül ér­keztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma elérte a 287 386-ot. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma szeptember 15-től kedd éjfélig 345-re nőtt. • A szegedi tapasztalatok alapján felkészült a Zalaegerszegi Törvényszék arra, hogy a megfelelő személyi és infrastrukturális háttérrel rendelkezzen - mondta tegnap a zalai megyeszékhelyen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Felidézte: a parlament kedden arról döntött, hogy a pécsi és a zalaegerszegi bíróságokon is tár­gyaljanak ilyen ügyeket. Handó Tünde hozzáfűzte: Zalaegerszegen e célra külön tár­gyalótermeket jelöltek ki, és arra is készülnek, hogy akár hétvégén is dolgozniuk kell. • Emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon - hangsú­lyozta a honvédelmi miniszter szerdán az M1-n, miután a magyar-horvát határnál lé­vő Gyékényesnél terepszemlét tartott a határzár építésénél. Simicskó István úgy nyi­latkozott: a katonák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. Megjegyezte: a kerítésépítés szempontjából ez egy nehéz szakasz, de munkagépek segítségével igyekeznek a le­hető leggyorsabban megépíteni a határzárat. Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott az ideiglenes biztonsági határzár eddig elkészült munkálatai­ról, a katonák elhelyezési és ellátási körülményeiről. Miniszteri határszemle a drótakadálynál. Benkő Tibor vezérkari főnök és Simicskó István Zákánynál FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY MEGROVÁSBAN RÉSZESÍTETTÉK AZ MDF EGYKORI ELNÖKÉT ÉS FRAKCIÓVEZETŐJÉT Elítélték Dávid Ibolyát és Herényit BARANYA RÓBERT Bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítés bűntettében, és megrovásban részesítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Dávid Ibo­lyát és Herényi Károlyt, az MDF egy­kori elnökét, illetve frakcióvezetőjét. Dávidék felett másodszor hirdettek el­­­ső fokon ítéletet a 2008. őszi lehallga­tási botrány és az azzal összefüggésbe kerülő MDF-elnökválasztás kapcsán. Az első eljárásban felmentették őket, de a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a döntést. Emlékeze­tes, hét évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra robbant ki az UD Zrt.-ügy, amelynek kapcsán a titkosszolgála­tok által lehallgatott telefonbeszélge­tések kerültek napvilágra. Az egyik ilyen felvételen az UD egyik vezető­je beszél Csányi Sándorral, az OTP el­nök-vezérigazgatójával az MDF-en belüli esetleges hatalmi váltásról. A vádlottak szerint a beszélgetésből az volt leszűrhető, hogy Almássy Kornél és köre nemtelen eszközökkel próbálja megszerezni a hatalmat. Almássy az akkori pártelnök Dávid Ibolya kihívójaként szállt volna ring­­be az elnöki posztért, ám végül visz­­szalépett. Az ügyészség szerint erre Dávid és Herényi kényszerítette a fel­vételek nyilvánosságra hozásával va­ló fenyegetéssel. Pócza Róbert bíró in­doklásában rámutatott: a vádlottak a felvételek nyilvánosságra hozatalával Almássy lemondásának, bocsánatké­résének jogellenes kikényszerítését célozták. Almássy azonban ekkor még nem volt hajlandó a felszólításnak ele­get tenni, hiszen úgy ítélte meg, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követett el. Azonban amikor Dávidék utalást tettek arra, hogy további fel­vételek vannak a birtokukban, akkor megváltoztatta álláspontját. A bíróság szerint Dávid fenyegetőzése a hang­­felvételek nyilvánosságra hozatalával az ő pártelnökké való újraválasztását szolgálta. Pócza Róbert úgy ítélte meg, hogy Almássy jelentős érdeksérelmet szenvedett el. A bíróság azt is megálla­pította, hogy a két vádlott egymás te­vékenységéről tudva valósította meg a bűncselekményt. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, büntetésért, a volt po­litikusok felmentésért fellebbeztek. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU ÍTÉLETET HIRDETTEK A SUKORÓI TELEKCSEREÜGYLETBEN Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója négy év börtönt kapott BÁN KÁROLY Első fokon ítéletet hirdetett a Szolnoki Törvényszék a Gyurcsány-kormány idején, a Velencei-tó mellé tervezett kaszinóberuházás telekcsereügylete kapcsán indult büntetőeljárásban. Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkeze­lő volt vezére négyéves büntetésénél sokat nyomott a latban, hogy a „be­fektető érdekét az állami érdekek elé helyezte”. Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezér­­igazgatóját a Sukoró - ügyként ismertté vált büntetőperben szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék. Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgató­ja, az ügy másodrendű vádlottja há­rom év hat hónap letöltendő börtönt kapott. Markó Andreát, aki a Gyurcsány­­kormány pénzügyminisztériumi ál­lamtitkára volt, és F. Zsolt értékbecslőt viszont felmentették. V. Bálint ügyvé­det kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely a hatszázezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik a bí­róság ítélete alapján. A büntetőügyben eljáró Szolno­ki Törvényszék Tátrait, az elsőrendű vádlottat - aki a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztériumi államtitkári székéből került a nemzeti vagyonke­zelő élére 2007 ben - és Császy Zsolt másodrendű vádlottat különösen je­lentős vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császyt mint bűnsegédet ítélték el, s a vagyonke­zelő értékesítési igazgatóját magán­okirat-hamisításban is bűnösnek ta­lálták. Büntetésükbe a fogva tartásban eltöltött időt beszámítják. Tátrait és Császyt 2010 szeptemberében helyez­ték előzetes letartóztatásba, ám ve­lük szemben három hónap után meg­szüntették a kényszerintézkedést. A szabadságvesztés kiszabása mellett mindkettőjüket négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Sólyomváriné Csendes Mária bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyos­bító tényezőként vették figyelembe Tátrai Miklós esetében, hogy az izraeli kaszinóbefektető érdekét az állami ér­dekek elé helyezte. Enyhítő körül­ményként értékelte a bíróság, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban ma­radt, és az elkövetés óta hosszú idő telt el. Tátrainál figyelembe vették, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a másodrendű vádlott esetében pedig a bűnsegédi magatar­tást és a büntetlen előéletet. Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védő­je felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonat­kozó részét tudomásul vette, a többi vádlott esetében súlyosbításért felleb­bezett. Az ítélet nem jogerős. ■

Next