Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-08-20 / 188. szám

t esetekben a kedvezményi ügyben való határo­zathozatalt a megjelenésre kitűzött újabb idő­pontig függőben kell tartani; ha azonban a határozatot a bevonulásig kellő időben nem lehetne meghozni, vagy már tényleg szolgáló katona kedvezményben részesítéséről van szó, a honvédelmi miniszter határozatát kell kérni. (29) A kedvezmény megszűnik: a) ha a szolgálatköteles személy kedvezmé­nyének jogcímét elveszti vagy b) ha a kedvezményt kérő a kedvezményre való igény fennállását kellő időben nem iga­zolja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti. 8. §• A családfenntartói kedvezmény szempontjából figyelembejövő hozzátartozók kereset­képtelen­ségének megállapítása. (1) Amennyiben a családfenntartói kedvez­mény megadása valamely családtag keresetkép­­telenségétől függ, ezt az alábbi rendelkezések szerint orvosi vizsgálat alapján kell elbírálni, kivéve, ha a keresetképtelenség igazolt katonai rokkantság, illetőleg hadirokkantság következ­ménye (7. § (15) bek.), vagy ha hitelt érdemlő okirat alapján nyilvánvaló, hogy a családtag mindenkorra keresetképtelen. (2) A keresetképességet rendszerint annak a sorozóbizottságnak kell elbírálnia, amelyiknél a kedvezményben részesíteni kért újonc elő­állott. Kérelemre azonban az ennek a sorozó­bizottságnak a székhelye szerint illetékes járási főjegyző (polgármester) megengedheti, hogy a vizsgálat és a keresetképesség elbírálása az illető családtag lakóhelye szerint illetékes so­­rozóbizottság előtt történjék. Ebben az esetben a járási főjegyző (polgármester), aki az enge­délyt megadta, megkeresi a családtag lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőt (polgármestert) a családtag sorozóbizottság elé állítása iránt. (3) A hozzátartozó keresetképességének meg­állapítása végett a sorozóbizottság előtt szemé­lyesen köteles megjelenni és ott személyazonos­ságát felszólítás nélkül is hitelt érdembően igazolni. (4) A megállapított fogyatkozást a bizottsági leletben pontosan fel kell tüntetni. Ha valamely fogyatkozás az orvos véleménye szerint az újoncállítás helyén pontosan el nem bírálható, mert az csak hosszabb ideig tartó vagy műsze­rekkel való vizsgálat vagy megfigyelés útján lehetséges, akkor az elnök a megvizsgálandó­ fogyatkozásának megállapítása végett a legkö­zelebbi kórházba k­üldheti. A keresetképtelen­ségnek a legközelebbi alkalommal a sorozó­bizottság előtt eszközlendő megállapításánál a kórházi orvosi leletnek csak felvilágosító jellege van, de a sorozóbizottság ahhoz nincs kötve. (5) A keresetképtelenség osztályozása a kö­vetkező lehet: a) „Jelenleg keresetképtelen”; Így kell osztá­lyozni az olyan személyt, akinél a fogyatkozás természete szerint meg van a lehetőség arra, hogy idővel ismét keresetképes lesz; b) „Mindenkorra keresetképtelen,­ ha a ke­resetképtelenséget olyan fogyatkozás okozza, amely a keresetképesség beállásának lehetősé­gét teljesen kizárja. (6) A „Jelenleg keresetképtelen1* osztályozás esetén a leletben ki kell mondani azt, hogy a keresetképtelenség előreláthatólag mennyi ideig tarthat. (7) Az eskór betegség csak akkor jön figye­lembe, ha az oly mérvű, hogy az abban szen­vedőt valóban keresetképtelenné teszi. A család­tagot eskór megállapítása végett a bizottság csak egészen kivételes esetben utalhatja kórházba. (8) Ha a kedvezménynek már besorozott sze­mély részére vagy bármely esetben vő részére való megadásáról van szó, akkor a sorozó­­bizottsági leletben azt is meg kell említeni, hogy a keresetképtelenség mikor, a besorozott tény­leges szolgálatának megkezdése előtt vagy az után, illetve, ha a vőnek a kedvezményben való részesítéséről van szó, az após keresetképtelen­sége a vő házasságkötése előtt vagy után kelet­kezett-e. (9) A keresetképtelenség szempont­jából a csa­ládtagot a bizottságban közreműködő tiszti fő­orvos, illetve tiszti orvos vizsgálja meg. A kere­setképtelenség tárgyában a bizottságban közre­működő tiszti főorvos, illetve tiszti orvos véle­ménye alapján a sorozóbizottság elnöke hatá­roz. (1. sz. minta). (10) A sorozóbizottság elnökének a kereset­képtelenség megállapítása tárgyában hozott ha­tározata ellen a honvédség képviselője kifogás­sal élhet. Ebben az esetben a hozzátartozót a honvéd orvos is megvizsgálja s ha eltérő véle­ményt nyilvánít, s ennek alapján a honvédség képviselője kifogását fenntartja, a hozzátarto­zót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állí­tani. (11) Amennyiben a családtag keresetképte­lenségének megállapítása végett — sorozóbizott­ság működésének hiányában — sorozóbizottság elé nem állítható, a keresetképtelenség kérdésé­ben az illetékes tiszti orvos véleménye alapján az illetékes járási főjegyző (polgármester) hatá­roz, aki határozatát az illetékes honvéd kiegé­szítő parancsnoksággal is közli. A honvéd ki­egészítő parancsnokság a keresetképtelenség megállapítása tárgyában hozott határozat ellen kifogással élhet s ebben az esetben a hozzátar­tozót vegyes felülvizsgáló bizottság elé kell állí­tani. (12) Ha az elsőfokú elutasító határozat ellen azért adtak be fellebbezést (11. § (5) bek.), mert a hozzátartozót keresőképesnek találták, a honvédelmi miniszter elrendelheti a hozzátar­tozó vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítását s evégből az iratokat leküldi az illetékes járási főjegyzőnek (polgármesternek), aki a felülvizs­gálati lelettel kiegészített iratokat a honvédelmi miniszterhez visszaterjeszti. (13) A vegyes felülvizsgáló bizottság elnökét a honvédelmi miniszter jelöli ki. (14) A bizottság tagjai: a) a honvédség részéről: egy törzstiszt, egy a kiegészítési ügyekben jártas tiszt és egy honvéd­orvos, akiket az illetékes honvéd kerületi pa­rancsnokság jelöl, illetve rendel ki; b) a polgári hatóságok részéről: a honvédelmi miniszter által kijelölt törvényhatóságnak egy, katonai ügyekben jártas és a felülvizsgáló bizottság székhelyén szolgálatot teljesítő tiszt­viselője és az ennek a törvényhatóságnak a területére illetékes tiszti főorvos, akiket a tör­vényhatóság első tisztviselője jelöl és rendel ki. (15) A vegyes felülvizsgáló bizottság elé ál­lítás tekintetében a járási főjegyző (polgármes­ter) intézkedik, aki a tárgyalási, illetve kedvez­ményi iratokat oly időben küldi meg a vegyes felülvizsgáló bizottság elnökének, hogy azok a bizottság működésekor rendelkezésre állja­nak. A vegyes felülvizgáló bizottság eljárására nézve a sorozóbizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. (16) A 11. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a családtag a honvédség képviselője által a keresetképesség tárgyában hozott határozat ellen emelt kifogása folytán állíttatott vegyes felülvizsgáló bizottság elé. Ebben az esetben a vonatkozó iratokat a felül­vizsgálati lelettel kiegészítve kell a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni. 9. 3-A több katonát adó családok egyes tagjainak kedvezménye. (Rövidítve: „Tkacs." kedvezmény.) (1) Az atya, vagy özvegy anya, illetőleg ezek halála után magának a hadkötelesnek kérel­mére kedvezményben lehet részesíteni az olyan törvényes származású fiút, akinek legalább három testvére vagy féltestvére rendes tényleges katonai szolgálatot teljesít vagy teljesített. A kedvezmény szempontjából féltestvérnek számí­tanak akár az atya, akár az anya előző házas­ságából származó fiuk. (2) A kedvezmény odaítélése szempontjából a honvédség kötelékében a megszabott időtar­tamú kisegítő szolgálat rendes tényleges szolgá­latnak számít. (3) A besorozott, de katonai szolgálatra még be nem vonult testvér (féltestvér) a kedvezmény odaítélésének előfeltétele szempontjából nem vehető figyelembe. (4) A rendes tényleges szolgálattal kivétele­sen egyenlőértékűnek tekintendő annak a test­vérnek (féltestvérnek) a rendesnél rövidebb szolgálata, aki a katonai szolgálat teljesítésével szoros kapcsolatban meghalt vagy megsebesült, illetőleg rendes tényleges szolgálati idejét a ka­tonai szolgálat sajátosságából kifolyólag elszen­vedett sérülés, illetőleg megbetegedés folytán nem tölthette le és ezen a címen felülvizsgálat folytán korábban bocsáttatott el a katonai szol­gálatból, avagy az említett sérülés, illetőleg megbetegedés következtében a tényleges kato­nai szolgálat alatt meghalt. (5) A hadifogságban eltöltött idő a kedvez­mény szempontjából a tényleges katonai szol­gálathoz hozzászámítandó. (6) Az 1944. évi október hó 15. napját kö­vetően az u. n. Szálasi-féle honvédségben tel­jesített katonai szolgálat a kedvezmény szem­pontjából figyelembe nem vehető. (7) Ha a kedvezményi igény három fiú szol­­gálat teljesítése következtében már megállapít­ható, kérelemre minden további fiút kedvez­ményben kell részesíteni. (8) Megszűnik a kedvezményre való igény ha a) a kedvezmény előfeltétele szempontjából figyelembe jövő három fiú közül a rendes tényleges szolgálatot teljesítőt a (4) bekezdés­ben említett eseten kívül a rendes tényleges szolgálat letöltése előtt elbocsátják, a tényleges katonai szolgálati kötelezettség alól felmentik vagy meghal; b) a kedvezményi kérelem előterjesztésére jogosult személy a 12. § (3) bekezdés szerinti jogcímigazolási kötelezettségét elmulasztja és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti. 10. §: A 2—9. §-ban felsorolt kedvezmények iránti kérelmek előterjesztése. (1) A kedvezmény iránti kérelmet az érde­keltnek, illetőleg a hozzátartozónak a sorozás évében, a sorozásig a járási főjegyzőnél (pol­gármesternél), a sorozás ideje alatt az illeté­kes sorozóbizottságnál, a sorozás befejezése után pedig ismét a járási főjegyzőnél (polgár­­mesternél) kell benyújtani. Ha a jogcím a be­­sorozás vagy már a bevonulás után következett be, a kérvényt csak ennek a körülménynek igazolása mellett lehet benyújtani. (2) Azok, akik a 2. §-ban megjelölt földjáig juttatottak kedvezményére támasztanak igényt, kötelesek igazolni : a) telekkönyvi kivonattal, kataszteri birtok­­ívvel, ezek hiányában adóívvel, illetőleg az átadó végzéssel, határozattal azt, hogy milyen módon jutottak a gazdaság birtokába, valamint azt is, hogy a gazdaság milyen nagyságú és azon milyen művelési ág szerinti gazdálkodás folyik ; b) a birtok fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) községi vagyon­­bizonyítványával (2. számú minta) azt,­hogy a földet hivatásszerűen maguk művelik és a gazdaság földjövedelme egy öttagú család helyi viszonyoknak megfelelő eltartására ele­gendő, de nem haladja meg az ilyen jövedelem háromszorosát. (3) A 3. §-ban meghatározott több gyerme­kes családokat megillető kedvezmény elnyerése iránti kérvényhez a család minden tagjára — köztük az elhaltakra is — vonatkozó adato­kat pontosan feltüntető családi értesítőt kell csatolni. (4) A papjelölti, illetőleg papi kedvezmény iránti kérvényhez a 4. § (3)—(5) bek , illetve az 5. § (1) bek. szerinti bizonyítványt, olyan esetben pedig, ha az említett kedvezmények­nek a 4. § (6) bek­., illetve az 5. § (3) bek. alapján való odaítélését kérik, az ezzel kapcso­latosan rendelkezésre álló igazoló iratokat kell csatolni. (5) A 6. § szerinti öröklött mezőgazdaság birtokosát megillető kedvezmény elnyerése iránti előterjesztett kérvényhez mellékelni kell : a) annak igazolásául, hogy milyen módon jutott a gazdaság birtokába : telekkönyvi kivo­natot, kataszteri birtokivet, ezek hiányában az adóívet, a bíróság hangatikáradó végzését vagy egyéb határozatát, illetőleg földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gaz­dálko­­dók közül azok, akiknek az ilyen gazdaság még nem telekkönyvi tulajdonuk, de tényleg birtokukban van, egyrészről azt, hogy a szó­­bat­ forgó birtokhoz jogelődjük földbirtok­­po­itikai intézkedése során jutott, valamint azt MAGYAR KÖZLÖNY 1946. augusztus 20, kedd. — 188. szám.

Next