Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-04-20 / 32. szám
Béts. Ő Ts. K. Felsége méltóztatott Jan. 5-diken költ kegyelmes végzése által Mgs és Fö Tiszt. Henne Ferentz Urat, a’ Károlyfejérvári Fö Káptalannak Nagy Prépostját Dulcinai választott Püspökké minden taksa fizetés nélkül , kegyelmesen kinevezni. Ö Ts. K. Felsége Mártz. 15 dikán költ kegyelmes végzésében méltóztatott Mgs Markovits Pál Urat , a’ Pesti Kir. Universzitásban a’ természeti törvényeknek volt’s nyugodalomra botsátott Professoral Királyi Tanátsossá, minden taksafizetés nélkül, kegyelmesen kinevezni. Török Ország. (Folytatása a’ Szerbiai tudósításoknak) Az Adókról szóllván, monda Milos a’ többek között. Eddig a’Nemzet sokféle adót fizetett külömböző nevek alatt; az adókat nem tsak a’ Porta, hanem a’ Vezérek is tetszések szerént felemelhették; ezentúl mind ezen külömbféle adók egy summála egyesületnek, melly évenként „meghatározott Adó“ név alatt fizettetik a’ Portának , és azt feljebb vinni soha szabad nem lészen. A’ Törököknek privát vagy magános birtokaik, p. o. a’ házak, kertek , ’s a’ t. egész Szerbiában megvásároltatnak; azokért pedig, mellyek a’ Nagy Úréi p. o. a’ Mukataák, Siametek, Sipahiukok *s a’ t. évenként egy bizonyos adó fizettetik, melly a’ Meghatározandó Adóval egy summába olvasztatik. — Előterjesztette továbbá Milos a’ Nemzetnek nyereségét a’ —Törököknek önnkényje alól kivett — Sajátnak sérthetetlenné lett szentségében, a’ Kereskedésnek és mív szorgalomnak felvirágozásában, az Oskoláknak , Könyvnyomtató műhelyeknek, Kórházaknak szabados felállításában, ’s a’ t. Itt szerentsét kívánt Milos a’ Nemzetnek, e’ régolta óhajtott jussoknak és szabadságoknak megnyeréséhez, és jelentette a’ Gyűlésnek, hogy a’ Konstantzinápolyban lévő Követségnek a’ szükséges Instructiók megadattattak a’ még elintézetlen Pontoknak illendő elvégezésére a’ fényes Portával. Ő azért hívta egybe a’ Nemzetnek Képviselőit, hogy a’ Nagy Urnák Hatti-Sherifjét nékiek megadná, és egyszersmind a’ belső Igazgatásnak organizálására őket meghívná. Kifejtegette mik légyenek egy Igazgatószéknek kötelességei a’ Nemzethez, és a’ Nemzetnek viszont az Igazgató székhez ; és — példákat hordván fel a’ Históriából, mimódon és miokból vesztették légyen el sok. Századokig fenn állott Statusok , a’ szabadságot — mindegyiknek, de különösen az Igazgatószéknek, forrón ajánlotta a’ nyert szabadságoknak hű megörítését a’ késő maradékra. Minthogy az ember a’ megelége-