Magyar Nemzet, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
Csütörtök, 1955. szeptember 22. .Egyébként minden jól sikerült..." Egy Bartók-levél margójára vártok keveset, szinte vonatszodva nyilatkozott személyes dolgairól, s bármilyen szorgalmas levelező is volt, a saját személyével foglalkozó utalások leveleinek elenyésző hányadát teszik. Annál fáradhatatlanabbul fejtegeti leveleiben zenetudományi, népzenekutatási kérdésekben elfoglalt álláspontját, s nem fukarkodott idejével, fáradságával, irodalmi, sőt politikai kérdések megvilágításában sem. Ha ügyről volt szó, amelyért szükségesnek tartotta, hogy síkra szálljon, hosszan írt. Saját magáról, röviden vagy sehogyan sem Páratlan szerénysége zongoraművészi mivoltában különösen érvényesült. Szerénységéről hadd álljon itt ez a dokumentum. "Auszonhárom esztendős volt, amikor 1904. november 10-én hangversenyt adott Pozsonyban. Jószerével első komoly szereplése volt ez a fővároson kívül. Beethoven-, Liszt- és Richard Strauss-műveket játszott, s mint az alábbiakban látni fogjuk, óriási sikerrel. A pozsonyi lapok kritikái egekig magasztalták a fiatal pianistát. A német nyelvű Pressburger Zeitung a többi között így írt: »Bartók úgy látszik, Liszt zongoradarabjainak virtuóz művelésére szánta el magát...« Később a cikk elemzi Lisztnek Bach Weinen und Klagen korál-témájára írott változatait, s Bartók zongorázásáról azt írja: »Bartók ezt a művet kinyilatkoztatásszerűen játszotta. Ahogyan Liszt a koráit... megszólaltatja, s ahogyan ezt Bartók a maga egyszerűségében intonálja és művészien, szinte teljes dübörgő orgona-erőre fokozza, ez a fenséges benyomás örökre megmarad bennünk.« A Nyugatmagyarországi Híradó című lap a Bartók által előadott Beethoven-szonátáról (op. 26.) azt írja: »A szonáta első tételét lágyabb és behízelgőbb billentyűveréssel, tisztább és átlátszóbb frazírozással alig lehet játszani. A reá következett pezsgő, bizsergő Scherzo után a gyászinduló nehéz, súlyos akkordjai ez a mély komolysága, egyszerű téma, mint mázsás sírkő nehezedett a hallgatóság szorult kedélyére, hogy a Finálé gyöngyöző, csillámló allegrójával annál nyomatékosabban kifejezhesse ismét a fel-felébredő életkedvet.« A lapok visszhangja híven tolmácsolta a közönség érzéseit. ■Dartók másnap — szokása ■*D szerint — beszámolt az otthoniaknak a fontos hangversenyről. Lapot írt tanárjának, Thoman Istvánnak Budapestre. A lap képes oldalán: egy pozsonyi utca. A másik oldalon pedig — mindarról, amiről fentebb olvashattuk a lelkendező lap-kritikákat. Bartók ennyiben ad számot: »250!« (hogy tudniillik enynyien voltak a hangverse-nyen). »Elég. De nagyon elforadtam. Egyébként minden jól sikerült. Sokszor üdvözlöm B.« Tizenegy szó, s a nevét jelző B-betű. Ennyit szánt Bartók a maga zongoraművész-sikerének. S ha ma élnek, akik akkor hallhatták, bizonyára egész szívükkel, érzik most is: »a fenséges benyomás örökre megmaradt«. (—I—r) Szombaton kezdődnek a Bartók-ünnepséírek A Bartók Béla emlékkiállítást szeptember 24-én, szombaton délelőtt fél tizenkettőkor nyitják meg a Nemzeti Múzeum dísztermében. Ünnepi beszédet Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes mond. A kiállítás megnyitása után fél egy órakor hangverseny lesz Bartók Béla műveiből. A budapesti békebizottság és a TTIT Eötvös Klubja csütörtökön este hét órakor Bartók Béla-emlékestet rendez az Eötvös Klubban (Bem József rakpart 44.). Az emlékesten Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző beszél Bartók Béla munkásságáról. Beszámoló a genfi atomértekezletről Jánossy Lajos akadémikus, a fizikai tudományok kandidátusa és Simonyi Károly, a fizikai tudományok kandidátusa szeptember 26-án, hétfőn este 6 órakor az Eötvös Loránd Fizikai Társulat előadótermében (V., Reáltanoda utca 13—15.) beszámolnak az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban a közelmúltban lezajlott genfi értekezletről. FILM KRÓNIKA fmniiiiiiimiiiiiiiiiiiiiittiiiiHiiiiiiiitiiimiiHiititiiiiiiittiHHmiiiiiifViifc JO REGGELT — Színes szovjet filmvígjáték Bizonyára kevés embernek jut eszébe, ha a gépkiállításon bemutatják az ekszkavátor, a markológép működését, hogy a gyakorlati életben ilyen gép körül mennyi mulatságos dolog történhet. Az új szovjet vígjáték a szocialista munka területén felkutatja azokat a figurákat, akik fontoskodó, nagyképű módszereikkel és magatartásukkal a munkát nehezítik, meg azokat is, akik épp oly szenvedélyesen harcolnak a munkakörülmények megjavítása érdekében, mint a magia jogos, érzelmeiért. Kitűnő, nagyon mulatságos vígjáték kerekedik ebből, amely bővelkedik szatirikusan jellemzett figurákban. Váltakozó színhelyeken ismerjük meg a szereplőket: a hajón, amely a fiatalokat szállítja az útépítéshez, az irodában, ahonnan a munkát dirigálják. A munkahelyen, ahol az út épül, a legény- és leányszállásokon s a kultúrházban, ahol mulatságot tartanak. Maljugin, a film írója gondoskodik arról, hogy a figyelmet a mulatságos, leleplező momentumokra hívja fel elsősorban. Hogy kifigurázza egyes személyekben, típusokban az olyan jellemeket, akik nem tudnak lépést tartani fontos feladatukkal s felületes gépiességgel próbálnak olyan hatáskört betölteni, amely valódi gondoskodást, szívet-lelket, értelmet, szervezőképességet és odaadást kíván. Frolov rendező a filmkönyv lehetőségeit jól kiaknázta. Elsőrendű színészekkel figuráztatja ki a két negatív alakot, Bobiljovot és tanítványát Usatovot. Bobiljov Ljubeznov alakításában olyan figura, aki a figyelmét az étkezési örömökre összpontosítja, meg arra, hogy magáról minden felelősséget eleve elhárítson. Usatov pedig Bjelov művészi jellemzésében olyan alak, aki megrészegedve hatáskörétől, “dinamikus” élőlénnyé korcsosul, folytonos tetonálgatással, sürgető jelszavak bömbölésével, száguldozással, sürgetésekkel és hamis jelentésekkel próbálja helyrehozni, amit elmulasztott: a munka alapos megszervezését, az emberek helyes értékelését és irányítását. Magától értetődik, hogy két ilyen bürokrata működése visszás körülményeket teremt a munkafeladat minden pontján. Ezeket a visszásságokat a film nagyon mulatságos, nagyon emlékezetes szatirikus éllel leplezi le. Ugyanakkor kedves és mulatságos szerelmi történet szálait vegyíti mondanivalói közé. Ez a szerelmi történet sokatmondó, mert világosan rámutat arra, hogy olyan emberek is, akik munkájukban kitűnően helytállnak ugyan, mégis rabjai lehetnek elfogultságoknak, amilyen elfogultság például a nők munkaképességének hátrányos megítélése. Vaszja, a markológép sztahanovista irányítója — akinek szerepét Szapancev alakítja — nagyon kedves fickó. Kicsit rátarti és hiú. A tiszteletére rendezett bálon minden táncosnőjének saját fényképét adja emlékbe. V. onnan vásárolt motorkerékpárját elementáris fölénnyel kezeli, pedig még ki sem tanulta titkait. Segédjével, Mitrával együtt, a rossz szervezés miatt szembekerülnek a gépkocsivezető-nőkkel. Ha ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy az egyik nő, a kedves Katja, szerelmes a sztahanovistába, érintjük ezzel annak a szerelmi konfliktusnak magvát, amely a filmen vidám módon elmérgesedik és még vidámabb módon megoldódik. Kitűnő jelenetek egész sora jellemzi ezt a filmet. Nagyon mulatságos a tucatnyi leány egyforma estélyi ruhája, melyet a leányok abban a meggyőződésben vásároltak, hogy egyetlen példányban létező modellruha, megnyerhetik Vele a bálkirálynő címet. Nagyon kedves jelenet ezen a bálon abűnös* üzletvezető felelősségrevonása, aki tánccal fizet Kétségtelen tény, hogy a nézőközönség kedveli azokat a filmeket, amelyeknek alapja kémkedési történet. Együtt jár az ilyen történettel a feszült helyzet, az éles jellemzés és a folytonosan jelenlevő lehetőség a meglepetésre, a harcra. Fontos művészi terület ez, hiszen ebben a témakörben a legnépszerűbb művészet, a film, nagyon hasznosat tehet az éberség nevelése érdekében. Az új lengyel film Kontwiczki és Sumepski könyve alapján Skrowaczewski rendezésében új hangot, új stílust jelent ebben a filmműfajban. Kevesebb kellékkel dolgozik, mint az eddigi hasonló filmek. S hogy példával jellemezzük ezt az előadásmódot, megemlítjük azt a jelenetet, amikor a kémet Nyugatról átdobják. Egy kukoricatáblán pillantjuk meg aktatáskával, ballonkabátban és csak a távolodó repülőgép zaja jelzi, hogy ezt az embert pillanatokkal előbb repülőgépről ejtőernyővel dobták a népi demokratikus Lengyelország földjére. Ez a leegyszerűsített közlésmód lehetővé teszi, hogy a mindennapi élet jelenségeit, azért, hogy vevőit félrevezetve, gépiesen akarta tervét teljesíteni. A filmben nincsenek erőltetett vígjátéki elemek, vígjátéki sémák. A vidám szovjet életet közel hozza a nézőhöz, s ugyanakkor számtalan olyan észrevétellel gazdagítja, amelylyel ezt az életet még vidámabbá teheti. Különösen kedvessé teszi a filmet, hogy benne a lírai és szatirikus elemek kellemesen keverednek. A film szatírája életerősebb, mint lírai, szerelmi tartalma, s ennek egyik oka, hogy Katja alakja elmosódottabb, megfogalmazatlanabb, mint a férfi főszereplőké. között fejlessze az éberséget, mert nem a szokatlan, nem a rendkívüli eszközökre hívja fel a figyelmet. S ha arra gondolunk, hogy a kémek elsősorban arra törekszenek, hogy elvegyüljenek, ez a művészi módszer feltétlenül helyeselhető. Nagyon érdekes maga a történet is, amit a film bemutat, s fő érdekessége abban áll, hogy a diverzáns egy olyan család körében talál működésére alkalmas szálláshelyet, amelynek tagjai közt többféle embertípust ismerünk meg. Érdekes és nagyon valószínű, talán az is, ahogy a film a kém életét, ezt a szorongással teljes keserű életet bemutatja. Hibája a filmnek, hogy — kitűnő kifejezőereje mellett — nem példázza eléggé azokat az egyszerű, de becsületes embereket, akiknek magatartásán az ilyen szennyes vállalkozások feltétlenül és minden esetben megbuknak. A színészi munka elsőrendű. Jan Koecher ért a kitűnő, árnyalatos rendezéshez. Komoly művész. Kár, hogy a forgatókönyv fogyatékosságait mégsem fedezte fel. Újvári Imre KARRIER — Lengyel film Budapestre érkezett N. Szudarikov moszkvai egyetemi tanár Szerdán Budapestre érkezett N. Szudarikov moszkvai tanszékvezető egyetemi tanár, a Szovjet Állam és Jog című folyóirat megbízott főszerkesztője, aki a VOKSZ jogi szakosztályának küldötteként vesz részt a magyar jogászok pénteken kezdődő hévízi kongreszszusán. A szovjet vendéget a repülőtéren a Magyar Jogász Szövetség elnökségének megbízásából Kovács István főtiteá. ..... kár, Szalai József, a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészének első helyettese, Szabó Imre akadémiai levelezőtag, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója, Beér János és Lévay László egyetemi tanárok, Ciesler Viktor igazságügyminisztériumi főosztályvezető és Révai Tibor, az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának főtitkára fogadták. Közös csehszlovák—magyar néprajzi kutatás Három szlovák néprajzkutató érkezett Magyarországra: Filova Bozsena, Szonja Kovacsevicsova és Emília Csajankova. Céljuk nem egyszerű tanulmányút; a magyarországi szlovák települések vizsgálata mellett a magyar néprajzi kutatók munkásságába is belekapcsolódnak. A tudományos együttműködés újabb jele ez: a csehszlovák és magyar néprajzi tudomány közös feladatok megoldására szövetkezett. Az együttesen végzett munka sokat segít a magyarországi szlovák nemzetiség és a csehszlovákiai magyar községek folklórjának behatóbb ismeretéhez. hintésére látogatását jelezte Ján Miartan, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója. S az elmúlt héten Budapestre érkezett kutatók három héten át részt vesznek a tótkomlósi gyűjtőmunkában. Szlovák nyelvismeretük, és néprajzi tájékozottságuk rendkívül sokat jelent a néprajzi kölcsönhatások vizsgálatában, az öszszehasonlító kutatásokban. A készülő monográfia egyes fejezeteit szlovák és magyar kutatók közösen dolgozzák ki, s a munka szlovák nyelven a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában jelenik majd meg. A magyar néprajzkutatók nemrég elhatározták, hogy elkészítik a gazdag hagyományokkal rendelkező Tótkomlós község néprajzi monográfiáját. Ez a munka részletesen foglalkozik majd a község kialakulásával, a szlovákok beköltözésének kérdéseivel, ismerteti és elemzi a szlovák nyelvjárás jellegzetességeit. A háznak és berendezésének vizsgálata, a települési viszonyok meghatározása után külön rész foglalkozik a földművelés és állattartás kérdéseivel. A monográfia leggazdagabb része előreláthatólag a népviseleteket, szőtteseket, hímzéseket, kerámiát, cserépedényeket, festett bútorokat tárgyaló fejezet lesz. Sok színes anyagot nyújt a hitvilágnak, a népszokásoknak, a szövegfolklórnak (népmese, népköltészet), a népzenének és táncnak összegyűjtése is. Az írásbeli feljegyzések kiegészítésére fényképek, rajzok, magnetofon- és filmfelvételek készülnek. A 15—20 ívre terjedő tanulmány előzetes terve nagy érdeklődést keltett Csehszlovákiában is. A kutatások megte-Hasonló kutatás indul meg rövidesen Csehszlovákiában is a magyarlakta területeken. A magyar néprajzi gyűjtők valószínűleg azokon a nyitravidéki magyar településeken kapcsolódnak bele a csehszlovák kutatók munkájába, ahol fél évszázada Kodály Zoltán oly sok értékes népdalt jegyzett fel. E készülő kötet viszont — noha munkáját többségében csehszlovák kutatók végzik — itt, Magyarországon jelenik meg magyar nyelven. M. A. A nemzetközi szlávisztikai értekezlet munkája A Belgrádban ülésező nemzetközi szlávisztikai értekezlet szakosztályonként folytatja munkáját. A szakosztályok ülésének kezdete előtt a munkabizottság ülésén a szovjet küldöttség javaslatot terjesztett elő, hogy a soron következő szlávisztikai kongresszust Moszkvában tartsák meg 1958- ban. A munkabizottság elfogadta ezt a javaslatot és jóváhagyás végett beterjeszti a nemzetközi szlávisztikai szövetségnek. Elutaztak a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlésén részt vevő magyar küldöttek A Tudományos Munkások Világszövetsége szeptember 23-tól 25-ig Berlinben közgyűlést tart. A közgyűlésre a Tudományos Munkások Világszövetsége magyar tagszervezetének, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének képviseletében szerdán Berlinbe utazott Valkó Endre, a MTESZ főtitkára és Hevesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémia műszaki tudományok osztályának titkára. Hevesi Gyula elutazása előtt nyilatkozatot adott, amelyben kiemelte: a Tudományos Munkások Világszövetsége szervezi és mozgósítani kívánja azokat a tudósokat, akik tiltakoznak a tudomány eredményének pusztító célokra való felhasználása ellen. A Szövetség egyik elsőrendű feladata, hogy az atomenergia békés felhasználását elősegítő kutatásokra ösztönözze a tudományos elmélet és a gyakorlat dolgozóit. A Szövetség ennek érdekében nemzetközi kongresszus összehívását vette tervbe. A mostani ülésnek egyik célja az is, hogy előkészítse ennek a nemzetközi kongresszusnak megtartását a jövő évben. Külön foglalkozik a közgyűlés a nemzetközi tudományos együttműködés további fejlődésével, a tudósok kölcsönös cseréjével, a kölcsönös tapasztalatcserével. Amint arról értesülésünk van, a világszövetség jelentősnek és követésre méltónak találja a magyar társszervezetnek azt a kezdeményezését, hogy nyári üdülésre meghívott angol és francia tudósokat, s a jövő évre viszont magyar tudósok kaptak meghívást Franciaországba és Angliába. — A világszövetségnek egyik feladata az is — ezzel is foglalkozik a mostani közgyűlés —, hogy védelmet, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson azoknak a haladó tudósoknak, akiket tudományos felfogásuk miatt üldöznek. A múlt évben a szervezet többször lépett fel sikerrel ilyen esetekben. — A magyar tudományos dolgozók tevékenyen igyekeznek kivenni részüket a világszövetség munkájának fejlesztésében. A magyar delegáció két javaslatot kíván a közgyűlés elé terjeszteni. Az egyik az, hogy a jövőben a világszövetség közgyűlésén tárgyaljanak a különböző országokat és tudományágakat egyformán érdeklő fontos szervezési és módszertani kérdéseket is. — Másik javaslatunk az — amit hazánkban már a legközelebbi tudományos kongreszszusokon megvalósítanak —, hogy minden nagyobb jelentőségű és különösen nemzetközi jellegű tudományos konferencián a Tudományos Munkások Világszövetségének ott jelenlevő valamelyik képviselője révén ismertessük a világszövetség aktuális feladatait és tegyünk határozati javaslatot az adott kongresszus tárgyával kapcsolatban arra, hogy a tudományos fejlődés eredményeit kizárólag az emberiség békés, kulturális céljainak megfelelően használják fel — mondotta Hevesi Gyula. Egy vidéki könyvkiadó munkája Új vidéki könyvkiadóink közül a Pécsett működő Dunántúli Magvető szép eredményekre tekinthet vissza. Rövid nyolchónapos fennállása alatt hét könyvet adott ki, amelyek között legjelentősebbek Egry József és Takács Gyula bibliofil kiadás, Vízitükör című kötete, Csorba Győző elbeszélő költeménye, az Ocsúdó évek és Tatay Sándor novelláskötete, az Ének a szőlőhegyről. A Vizitükörben Egry József tizennégy rajza a Balaton szerelmesének megható vallomása; Takács Gyula versei és Tatai Sándor novellái a Dunántúl tájainak megejtő varázsát örökítik meg. Hogy a Dunántúli Magvető a fiatalokról sem feledkezett meg, azt Gáli István, Páll József és Szántó Tibor kötetei bizonyítják. A régi közmondás, hogy senki sem lehet próféta saját, hazájában megdőlt Pécsett, Csorba Győző kötete iránt igen érdeklődtek a pécsiek: diákok, munkások, tisztviselők vásárolták a könyvnapi sátorban, ahol a Dunántúli Magvető írói dedikálták könyveiket. Hasonlóképpen szíves fogadtatásra talált az Egri-rajzokkal ékes Vizitükör, amely minden könyvtár díszére válik. A Dunántúli Magvető irodalombarátokat nevel. Az Írószövetség helyi csoportjának helyiségeiben péntek délutánonként megvitatják a frissen megjelent vagy kiadásra kerülő könyveket. Ma még csupán 30—40 főre tehető azok száma, akiket a baranyai irodalmi élet érdekel, de ez a szám hétről hétre nő. A kiadóhoz 629-en küldtek be eddig verset, novellát, regényt, színdarabot! Komoly szám ez, tíz lektornak ad munkát a beérkezett írások feldolgozása. Az első hét kiadott könyvet az év végéig újabb hét követi. Nyomás alatt van a dunántúli népmesék illusztrált kötete, a Hetedhét ország, amelyből húszezer példányt adnak ki, Várkonyi Nándornak Az üstökös csóvája című Petőfitanulmánya, Örsy Ferenc Nania néni című mai tárgyú regénye. Jelentékeny érdekességnek ígérkezik Pataki Dezső mártírhalált halt író tizenkét novellát tartalmazó posthumus kötete Déry Tibor bevezetőjével s nagy érdeklődésre tarthat számot Galsai Pongrác portrésorozata a Nyugat-nemzedék elfelejtett prózaíróiról, A feledés hajósai címmel, Kalász Márton versekkel jelentkezik. Kiadják ezenkívül a dunántúli bányászmeséket, amelyeket a bányavidékeken szájhagyományok alapján gyűjtöttek egybe. Örvendetes jelenség ez a frissen pezsgő vidéki irodalmi élet, a vidéki könyvkiadás fejlődése. Lehetőséget nyújt a tehetséges fiataloknak, hogy mondanivalójukkal az olvasó elé kerülhessenek és az idősebb írók — Kodolányi János, Várkonyi Nándor, Tatay Sándor. Takács Gyula munkáit is szeretettel gondozza, s adja át az egész ország olvasóközönségének. F. R. NAPLÓ ! A MÁV Szimfonikus Zenekar tizenhat előadásból álló új hangversenysorozatot kezd, amelynek első hangversenye október 7-én lesz. A hangversenyeket minden hónap első és harmadik péntekjén tartják a Zeneművészeti Főiskolán. " Bécsben véget ért aPolitika a karikatúrában" című nemzetközi karikatúra-kiállítás, amelyen 16 ország — köztük a Magyar Népköztársaság — 144 karikaturistájának rajzait mutatták , be. A kiállítást majdnem 10 000 látogató tekintette meg.* A Chaillot-palota színháztermében a napokban megtartották az első párizsi nemzetközi énekverseny döntőjét. Az első nagydíjat Nyikoláj Jurov bolgár basszista nyerte el. Szekszárdim a helyi kultúrház rendezésében november X7-ig ünnepi napokat rendeznek. Az ünnepségeket a szekszárdi szerzők estje vezeti be, amelyen a magyar irodalom Tolna megyében élt nagyjai: Vörösmarty, Garay és Babits művein kívül a megye ma élő íróinak munkásságát is bemutatják. »Hogyan kerülhetünk közel Bartók muzsikájához?! címmel, az Országos Filharmónia hat, mikrobarázdás lemezekkel il ilusztrált előadást rendez a Bartók-teremben. A bevezetők során Barha Dénes zenei esztéta ismerteti meg a hallgatókkal Bartók munkásságát és egyes alkotó korszakainak kiemelkedő műveit. Az előadások második részében az utoló alkotó korszak egy-egy nagy mesterművét játsszák. 5