Magyar Nemzet, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Szombat, 1980. november 1. rtm­ Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a KB székházában fo­gadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyar­­országi rendezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyet­tes, a Politikai Bizottság tag­jai ugyancsak pénteken fo­gadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Laurot, az SZKP KB kulturális osztályának vezető­jét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól,­­ és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyí­tésében és sokoldalú tovább­fejlesztésében. Magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31. között Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­ga Elnökségének tagja látoga­tást tett hazánkban. Kíséreté­ben volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosz­tályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszan­­dar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbeszélést folyta­tott Gyenes András, a Közpon­ti Bizottság titkára. Az elvtársi légkörben lezaj­lott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el ,párt­juk munkájának fő irányairól, a szocialista építőmunka leg­fontosabb időszerű kérdései­ről. Áttekintve a Magyar Nép­­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság együttműködését, meg­állapították, hogy azok vala­mennyi területen folyamato­san népeik javára eredménye­sen fejlődnek. A nemzetközi­­helyzetről folytatott véleménycsere során hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demok­ratikus erővel összefogva segí­teni kell a békés egymás mel­lett élés, az enyhülés politiká­jában elért eredmények meg­őrzését és elmélyítését. A kom­munista és munkáspártoknak, az egyenjogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tiszte­letben tartása alapján folyta­tott együttműködése és inter­nacionalista szolidaritása ered­ményesen szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztályve­zető-helyettese és Milán Veres, Jugoszlávia budapesti nagykö­vete. Csapatzászló-átadás Kecskeméten Csapatzászló-átadásra sora­kozott fel pénteken a Bács- Kiskun megyei Rendőr-főka­pitányság díszegysége a me­gyei Állami Építőipari Vállalat kecskeméti munkásszállójának kultúrtermében. Az­­ ünnepsé­gen részt vett dr. Horváth Ist­ván belügyminiszter, dr. Ko­márig Pál, az MSZMP Bács­­. Kiskun megyét''bizottságáinak első' titkára, ott voltak a me­gyei tanács, a társadalmi szer­vezetek, valamint a társ fegy­veres erők képviselői. , A népköztársaság címerével díszített vörös selyem csapat­­zászlót a Kecskeméti Baromfi­­feldolgozó Vállalat adomá­nyozta a megyei rendőr-főka­pitányságnak. A lobogót Csiz­madia István, a vállalat igaz­gatója adta át dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei főka­pitánynak, majd a belügymi­niszter, a megyei párt- és tár­sadalmi szervezetek vezetői, a társ fegyveri testületek, illet­ve az üzemek, intézmények képviselői kötöttek szalagot a csapatzászlóra. Az ünnepségen, amely egy­beesett Kecskemét felszabadu­lásának 36. évfordulójával, dr. Hosváth­ István mondott beren­­szádot. Egyebek között szólt­ arról, hogy a belügyi szervek a lakossággal szorosan együtt­működve őrködnek az állam- és közbiztonságon, nyugodt bel­ső rendünkön. Ennek a kap­csolatnak a jelképe a mostani csapatzászló-adományozás is. Az ünnepség után, a fegyve­res erők klubjában kiállítás nyílt a belügyi dolgozók ama­tőr képzőművészeti munkái­ból. A Skála-Expo Áruház megnyílása Nagy várakozás előzte meg a lakosság körében a Skála Áruház újszerű üzletének, a kőbányai vásárváros területén berendezett új fiókintézmé­nyének, az Expo Áruháznak megnyitását. Pénteken a meg­hívott vendégeknek és a sajtó képviselőinek bemutatták a nyitásra kész új áruházat. Megjelent az ünnepségen Szla­­menicki István, a SZÖVOSZ elnöke, Madarasi Attila, a Pénzügyminisztérium állam­titkára, Molnár Károly belke­reskedelmi miniszterhelyettes. A meghívottakat Hauck István, az Expo Áruház igaz­gatója kalauzolta a felhalmo­zott gazdag árukészlet közötti utcácskákon és közben elmon­dotta, hogy a beszerzett áruk — köztük az újdonságok — jelentős részét lényeges ár­­kedvezménnyel hozzák forga­lomba. Mindenekelőtt a nagy­kereskedelmi részleget mutat­ták be a vendégeknek. Itt tu­catnyi nagykereskedelmi vál­lalat halmozta fel árukínála­tának szine-javát és itt áll rendelkezésére a kiskereske­delemnek. Az eladótérség többi részét az Expo Áruház saját osztá­lyai foglalják át. Itt vala­­mennyi árufajta nagy válasz­tékban van képviselve és va­lóban sok a táblával jelzett árengedményes cikk. Már öt forintért divatos hanglemezt lehet vásárolni, télikabátokat 20—25 százalék engedmény­nyel kínál. A közelgő év végi ünnepekre való tekintettel és a gyermekek számára örömet szerezve a játékosztályon is igen sok a rendesnél olcsóbb játékféle és a választék is versenyezhet egy játékszaküz­­let készletével. Egyébként az Expo Áruház­ban talál a vásárló csomag­­megőrzőt, taxirendelő és ház­hoz szállítást elvállaló szol­gáltató részleget. A gyerme­kek szórakoztatáséról sem fe­ledkeznek meg. Az áruház egyik tágas sarkában külön­féle szórakoztató játékok, lo­vas körhinta, automata ügyes­ségi társasjátékok gondoskod­nak arról, amíg a szülők vá­sárolnak, a gyerekek ne unat­kozzanak. Minden délután há­romszor filmbemutatókat és discohangversenyt rendez­nek. Az egész csarnok terüle­tén modern bevásárlókocsik könnyítik meg a megvásárolt áru összegyűjtését. Kétezer­­ötszáz külföldi gyártmányú, könnyen gördülő acélkosár­ral látták el az Expo Áruhá­zat. Még déli tizenkét óra előtt megnyitották a csarnok ajta­­jait a kívül már­­türelmetlen­kedő vásárlótömeg előtt, amely pillanatok alatt el­árasztotta az áruházat. A ve­zetőség reméli, hogy ez így folytatódik majd február 28-ig, amikor bizonyára szép anyagi eredménnyel bezárul az ideiglenes áruház. A Skála a jövő héten újabb nemzetközi kereskedelmi ren­dezvénnyel kedveskedik kö­zönségének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. év­fordulója tiszteletére Áru a Baráti Országból elnevezésű akciósorozat keretében no­vember 3—6. között Szovjet Áruházi Hetet rendez. Erre az alkalomra mintegy 40 millió forint értékű különleges áru érkezik a Szovjetunióból a Skálába. G. J. A Bangladesi Kommunista Párt küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására, október 27. és 31. között látogatást tett, hazánkban a Bangladesi Kom­munista Párt küldöttsége, ame­lyet Matiur Rahman, a Köz­ponti Bizottság titkára veze­tett. A delegáció tagja volt Osman Ghani, a KB tagja, a daccai városi pártbizottság tit­kára. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és a KB kül­ügyi osztályának képviselői megbeszélést folytattak a ven­dégekkel. Szívélyes, elvtársi lég­körben véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s áttekintették a két párt kapcsolatait. Fogadás a mongol nagykövetségen Badamtarin Baldó, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete október 31-én fogadást adott a magyar—mongol barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. , A fogadáson részt vett Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Borbándi János, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnö­­ke, Nagy János külügyi állam­titkár, Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár. Felavatták Leninvárosban a Tiszai Kőolajfinomítót Leninvárosban pénteken fel­avatták a mintegy hét és fél milliárd forintos költséggel épült és évente hárommillió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas Tiszai Kőolajfinomí­tót. Az új nagyüzemet Simon Pál nehézipari miniszter adta át rendeltetésének. Az ünnep­ségen mondott beszédében a miniszter egyebek között han­­súlyozta, hogy a most átadott üzem a nemzetközi együttmű­ködésen, a magyar—szovjet olefinegyezményen, alapuló szocialista iparfejlesztés ered­ménye. Az avatáson jelen volt Dmitrij Novikov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa is. Az új nagyüzem létrehozá­sával Leninvárosban a kőolaj­­finomítóból, a Tiszai Hőerő­műből és a Tiszai Vegyikom­binát Olefinművéből álló, gaz­daságosan üzemeltethető ipari kooperáció alakult ki. Az ava­tási ünnepségen számos kitün­tetést adtak át az építésen eredményes munkát végzett dolgozóknak. Bársony János, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium főosztályve­zetője és Farkas Kálmán, az üzem igazgatója a Munka Ér­demrend arany fokozatában részesült. Átadták az ötvenezredik IFA-tehergépkocsit Két­ évszám — 1975 és 1980 —, s két rajzos fedelű meghí­vó. Szövegezésük is majdnem azonos. Csupán annyiban kü­lönböznek egymástól, hogy ak­kor a huszonötezredik, most pedig az ötvenezredik IFA W—50 típusú tehergépkocsi átadására invitálják az újság­írót. Ezúttal a kábai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetbe, ahol pénteken délelőtt Gün­­ther Kuppke, az IFA-kombi­­nát vezérigazgatója adta át Bíró István téeszelnöknek az ötvenezredik teherautót. Je­len volt Hans Kautz kereske­delmi tanácsos és Brezniczki Miklós, az AUTÓKER igazgat­­tója. Elmondották: a KGST- együttműködés keretében az NDK autóipara az 5—6 ton­na teherbírású gépjárművek gyártására szakosodott. Az el­ső 300 IFA típusú gépkocsi ti­zenöt esztendővel ezelőtt ér­kezett hazánkba. Megtudtuk: a mostani át­adás az IFA-gyárban is ki­emelkedő eseményt jelent — ez a teherautó volt a 300 ez­redik, amely elhagyta az IFA- gyár ludwigsfeldei üzemét. Más szóval: teherautó-gyártá­sának egyhatodát hazánkba szállítja az NDK-beli üzem. A megkülönböztetett termék há­rom oldalra billenő, összke­­rékhajtású, lapos rakodóteré­vel főleg a kereskedelmi áru­szállításban üzemeltethető gazdaságosan. m. j. g. Nemzet Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losoncit Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista. Etiópiában, a Tanzániai Egye­sült Köztársaságban, a Mo­zambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év­ szeptemberében tett hi­vatalos látogatásáról és­ ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Ta­nács a tájékoztató jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látoga­tások és tárgyalások eredm­é­­nyesek voltak, jelentősen hoz­zájárultak a Magyar Népköz­­társaság és a meglátogatott ál­lamok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak to­vábbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet ér­telmében a jelenleginél kor­szerűbb, a hatékony jövede­lemszabályozást jobban­­ szol­gáló, a termelést leginkább be­folyásoló természeti tényező­kön alapuló földértékelés ke­rül bevezetésre. Az új földérté­kelést — amely a mező- és er­dőgazdasági művelést szolgáló külterületi és zártkerti, továb­bá a nagyüzemi műveléssel hasznosított belterületi földek­re vonatkozik — 1981-től fo­lyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végre­hajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamosenergiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tar­talmaz azokra az esetekre, amikor a bányászati tevékeny­ség vagy az energia továbbítá­sát szolgáló berendezések el­helyezése a használati jogok korlátozásával jár. A törvény­­erejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban le­vő ügyeket tárgyalt. Megnyitották az M3-as autópálya újabb szakaszát Újabb autópálya-szakasszal gyarapodott pénteken a ma­gyar közúti hálózat: forgalom­ba helyezték az M3-as sztráda Gödöllő és Hatvan között megépült, huszonegy és fél kilométer hosszú folytatását. A beruházók és a kivitelezők nevében Hoós László, a Beton­­útépítő Vállalat igazgatója tett jelentést az építkezés befeje­zéséről, majd Cser­ István közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes méltatta az eseményt.­­ A programnak megfele­lően, az előírt határidőre, a tervezett­­ költségeken belül, kiváló minőségben megépült az M3-as autópálya újabb sza­kasza — hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes és hozzáfűzte: hazánkban ez az első olyan sztráda, amely nem félautópá­lyaként, hanem kétszer két forgalmi sávval épül. A teljes hossza most negyvenöt kilomé­ter. Az építkezők nem fejez­ték be a munkát, tovább dol­goznak az új úton, a földmun­kagépek már a Gyöngyöst el­­szán­ás, kerülő szakaszon tevékeny­kednek. Ha itt elkészülnek, egy időre megállnak, mert a forgalmi viszonyoknak megfe­lelően az erőket máshová cso­portosítják át. Az M3-as autópályával már kétszáztizenhárom kilométer hosszúságú gyorsközlekedési útvonal hálózza be az orszá­got; ide tartozik az M1-es és az M7-es is. A szakemberek kimutatták, hogy az ilyen be­ruházások hamar megtérülnek, a közúti forgalmat ugyanis a leggazdaságosabban az autópá­lyák, az autóutak bonyolítják le. A további tervek megvaló­sításához az építő kapacitás a közlekedés rendelkezésére áll. Ezután Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter kitüntetéseket adott át, majd Borbándi János, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese — egy matyóruhába öltözött lánytól kapott ollóval — átvágta a nemzeti színű szalagot, és ez­zel megindulhatott a forgalom az M3-as autópálya új szaka­szán­­is. Budapest—Hatvan: ötvenöt A legegyszerűbb földrajzi kérdés az iskolákban mind ez ideig ez lehetett: milyen távol­ságra fekszik Hatvan Buda­pesttől? Az út hossza ugyanis benne foglaltatik a Heves me­gyei város nevében. Nos, most ez a távolság ötvenöt kilomé­terre csökkent; a főváros ha­tárától a negyvenöt kilométer­nyi autópályán, valamint a 21. számú út hatvani bevezető szakaszán pontosan huszonkét perc alatt lehet Budapesttől Hatvanba eljutni. Az M3-as autópálya európai főútvonal­a és nemcsak azért, mert számozását és forgalmát tekintve része a kontinenst behálózó E-jelű utaknak. A Budapest és Hatvan közötti autópálya valóban — ahogy a miniszterhelyettes is kiemelte — kiváló minőségben készült el; a színvonal a generálterve­ző UVATERV, a generálkivite­lező Betonútépítő Vállalat és az alvállalkozók — köztük is elsősorban a Hídépítő Vállalat­­ munkáját dicséri. Eleddig az M3-as autópálya Gödöllő után torkollott a 3-as útba, amelynek most teher­mentesített szakaszát 30. szá­múra „keresztelték át”. Az autópálya ezentúl a több mint kétszázötven méter hosszú kis­­bagi völgyhídon emelkedik át az öregül és a hatvani vasút­vonal felett, majd érdesített homokaszfaltból készült szür­ke csíkja az ötvennegyedik kilométerkő után éri el a 21. számú utat, amelyről Hatvan, illetve Salgótarján felé foly­tatható az utazás.­­ A most átadott szakaszon — az utolsó elágazáson kívül — két kereszteződés található: az elsőről az egyik irányban Aszód, a másikban Bag, Hévíz­­györk, Galgahévíz, Túra érhe­tő el, a másodikról pedig Heréd, illetve Kerékharaszt. Az út két szélén több autós­pihenőt is kialakítottak, fa­padokkal és faasztalokkal: egyetlen valami hiányzik ezek­ből a parkolókból. a ..felfris­sülést szolgáló enyhhely”. Az M3-as autópálya for­galomszervezési kialakítása — az első szakasz hagyományait figyelembe véve — korsze­rűbb, mint a balatonié. Az új vonalon is épültek gyorsító-, kapaszkodósávok; a veszélye­sebb helyeken az útburkolat­ból kiemelkedő, a terelő-, il­letve a záróvonalakba beépí­tett, fényvisszaverő prizmák hívják föl a gépkocsivezetők figyelmét; a tervezők a kerék­haraszti elágazásnál a két sáv forgalmát a belsőbe terelik, hogy a külsőre az autópályára felhajtók zavartalanul ráme­­hessenek. Sajnos, ennek a valóban korszerű autópályának vannak hiányosságai is. Egyfelől a tervekből annak idején — nem a közlekedési tárca szak­emberei — kihúzták a segély­kérő­ telefonokat, holott ezek a berendezések ma már a mo­dern autópálya-közlekedés elengedhetetlen, és a bizton­ságot szolgáló részének számí­tanak. Másrészt pedig sajnála­tos, hogy a budapesti városi bevezető szakasz építése csak az M3-as első szakaszának az átadása után kezdődött el, s ma még csak egy-két része szolgálja ki a forgalmat, meg­lehetősen sok eltereléssel. Persze, az utóbbi hetek­ben­­hónapokban e tekintetben is több változás következett be, és a főváros közlekedésének a gazdái nem várnak a teljes szakasz elkészültére, hanem amint elkészül egy-egy létesít­mény — mint például a haj­dani közlekedési miniszter ne­­­vét viselő Csanádi György utca és a Rákospatak utca kö­zötti kétszer háromsávos felül­járó­t, azonnal átadják a for­galomnak. A főváros forgal­mának szervezői egyébként példát vehetnek a hatvaniak­tól, akik a város lakott terü­letének határát jelző tábla és a valóban lakott rész között az óránként nyolcvan kilométeres sebességet, engedélyezték. Gy. Z. ­ Elutazott a Finn Népi Demokratikus Szövetség küldöttsége A Finn Népi Demokratikus Szövetség küldöttsége tegnap el­utazott Budapestről. A Kalevi Kivistö elnök, oktatási minisz­ter vezette delegáció a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának meghívására tartózko­dott Magyarországon. A kül­döttséget fogadta Sarlós Ist­ván, a népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, valamint Pozsgay Imre művelődési mi­niszter. A küldöttség megbe­szélést folytatott a budapesti népfrontbizottság vezetőivel és parlamenti képviselőkkel. El­látogattak a Magyar Színházi Intézetbe, megismerkedtek a Heves megyei népfront mun­kájával, a megye életével. A baráti hangulatú megbe­széléseken a tárgyaló felek a­­két szervezet együttműködését hasznosnak ítélték, s mindkét részről állást foglaltak a kap­csolatok továbbvitele, erősíté­se mellett Marjai József hazaérkezett Bukarestből Bukarestben pénteken be­fejeződött a­­ magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XV.­ ülésszaka, amelynek alkalmá­ból Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a magyar ta­gozat elnöke és Nicolae Cons­­tantin miniszterelnök-helyet­tes, a román tagozat elnöke kormányközi egyezményt írt alá a két ország hosszú távú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködéséről. Az egyezmény kijelöli azokat a főbb területeket, amelyeken az erők összefogása mindkét or­szág számára pótólagos erőfor­rásokat nyújt. Marjai Józsefet péntek dél­után fogadta Nicolae Ceauses­­cu, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke, az RKP főtit­kára. A magyar küldöttség Marjai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Bu­dapestre. Dr. Hollán Zsuzsa kitüntetése A népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Hollán Zsuzsa álla­mi díjas akadémikusnak, egye­temi tanárnak, az Országos Haematológiai és Vértransz­fúziós Intézet igazgató főorvo­sának a magyar­ vérellátás szervezésében kifejtett tevé­kenysége és tudományos mun­kássága elismeréseként a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Komi­dé­sz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályvezető­je, dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter és Sze­nt­­ágothai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke. Gyermekfogászati tanácskozás A fogszuvasodás, a legelter­jedtebb népbetegség megelőzé­sének gyakorlati kérdéseiről, elsősorban a gyermekfogászat­­ra váró feladatokról kezdődött pénteken háromnapos tudomá­nyos tanácskozás Dobogókőn, a Nimród-szállóban. A konfe­rencia egyúttal a fogászati hó­nap nyitánya is. A Magyar Fogorvosok Egyesülete rendez­vényén tíz ország szakemberei vesznek részt. Dr. Hutás Imre egészség­­ügyi miniszterhelyettes beve­zetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az örökletes ténye­zők mellett a fogbetegségek korai kialakulásához nagyban hozzájárul a helytelen táplál­kozás is. A fogászati kezelések száma évente megközelíti a tízmilliót, és a forgalom ál­landóan emelkedik. Különösen a vidéki gyermekfogászati el­látásban vannak sürgető ten­nivalók. Bejelentette, hogy a megfelelő utánpótlás biztosí­tására a következő években a vidéki egyetemeken több fog­­orvostanhallgatót vesznek fel, esetleg a budapesti hallgatók számarányának némi csökken­tésével. A miniszterhelyettes előadá­sa után megkezdődött a ta­nácskozás tudományos prog­ramja, amelynek keretében elsősorban a gy­rmekfogászati gy­ógy­ító - megel­őző munkáról szóló előadások hangzottak el.

Next