Magyar Nemzet, 1987. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
A francia könyvkiadás kínálata A rentrée, a „visszatérés”, vagyis a szezonkezdet mindig a kulturális élet megélénkülését jelenti Franciaországban. így van ez a könyvkiadásban is, amely kivált a szépirodalomnak, azon belül is a regényirodalomnak kedvez az ősszel. Az idén szeptemberben és októberben kétszázkét francia regény jelenik meg, amelyek közül nehéz kiemelni néhányat. A magyar olvasónak ismerős szerzőket keresve a lajstromban, talán Marguerite Duras: Emily B. (Minuit), Robert Merle: Az idol (Plon), Robert Pinget: Az ellenség (Minuit), Louis Calaferre: Inkarnáció (Denoel) című műve kelti fel leginkább a figyelmet, valamint a költő Jacques Roubaud immár második regénye, A szép Hortense-t követő Hortense elrablása, (Ramsay), nemkülönben a színpadon, filmen is jelentkező Francoise Sagan fiktív párbeszéde Sarah Bernhardt-tal. Az elfojthatatlan nevetés (Laffont). Ez az idény kedvez az elsőkönyves szerzőknek. Míg tavaly harminchárman debütáltak, addig az idén ötvennégyen mutatkozhatnak be, főképp a kisebb kiadók jóvoltából, mert a nagy házak közül, csupán a Gallimard kísérletezik szívesen. Biztosabb üzletnek látszik külföldi szerzőket is publikálni, mindenekelőtt olasz regényeket, azután az angol nyelvterületről valókat, s csak messze ezek mögött más országok, köztük a szocialista országok íróinak munkáit. Az az arány mindenképpen érdekes azonban, hogy a hazai regényterméshez viszonyítva, csupán feleannyi külföldi prózai munkát, számszerint: százkettőt adtak ki e hetekben. Az évadkezdet érdekessége, hogy három új kiadó is kezdte meg a munkáját: a Francois Bourin kiadó, a L’Aube és a Souffles. Szerény tökével — átlag 250 000 frankkal — indulnak, de alighanem nagy reményekkel. B. E. BUDAPEST HANGVERSENYTERMEIBEN AZ IZRAELI KAMARAZENEKAR két hangversenyen mutatkozott be Budapesten: az első helyszíne a Kongresszusi Központ, a másodiké a szivfájdítóan leromlott állapotban levő Dohány utcai zsinagóga volt. A kamaramezekar redukált létszámú szimfonikus együttest képvisel, amelyben a vonóstörzset egy-egy fúvós-, illetve ütőhang-, szer egészíti ki. Szimfonikus jellegére utal a karmester jelenléte is. Joáv Talmi az első estét bevezető Johann Christian Bach-szimfóniát ugyan csembaló mellől irányította, a további műsorszámokat azonban avatott kézzel, fővel és szívvel rendelte vezénylő akarata alá. Fiatal kora ellenére imponáló tapasztalattal rendelkező, a különféle előadói stílusokban magabiztosan otthonos muzsikus Talmi. A két est legjelentősebb teljesítményét számomra Bartók és Mozart műveinek megszólaltatása jelentette. Bartók Divertimentója úgyszólván valamennyi nálunk járt kamarazenekar előadásában felhangzott már, és természetesen állandó műsordarabja hazai együtteseinknek is. Az Izraeli Kamarazenekar produkciójában a technikai megoldás makulátlansága e mű megszólaltatásának elsőrendű tényezője volt ugyan, egymaga azonban nem lett volna elegendő ahhoz a megrendüléshez, amit a hallgatóban keltett. Ezek a muzsikusok — és elsősorban nyilván karmesterük — úgy élik át a második világháború előestéjén keletkezett remekmű valamennyi dalsejtelmét, pusztába kiáltott próféciájának minden tragikumát, hogy szinte ütemről ütemre ébresztik rá közönségüket a „divertimento” valaha könnyed szórakoztatást ígérő műfajának korszakos érvényű Bartók-féle átértelmezésére. A Mozart-szimfóniák közül első alkalommal a „linzi” C-dúr, másodszor a fiatalkori A-dúr (K. 201.) mű hangzott fel. A zenekari hangzás selymes lágysága, az egyes tételek indításának varrázsos könynyedsége éppúgy elbűvölt, mint a tempók minden erőltetett hajszolástól mentes, jó muzsikus közérzetet biztosító kényelmessége, a szólamok áttetsző tisztasága, a szellemes csattanók derűje, az egyes ,tételeken belüli kontrasztok — például a menüettek triószakaszaiban — érzékeny és szuggesztív megvalósítása. Korunk zenéjét az amerikai Samuel Barber 1936-ból származó, vonóskap Adagiója és az izraeli Pártos Ödön Emlékezés című, brácsára és vonószenekarra írt kompozíciója képviselte. Mindkettő lírai hangulatú, személyes hangú darab, Barberé mintha az olasz bárok vonósdallam-világát próbálná visszaidézni, Pártosé a zsidó folklórból merít. A brácsaszólót Gad Leventov játszotta, bensőséges hangon, kulturált ízléssel. Különleges színfoltja volt a második hangversenynek Gluck Orfeo című operájának három részlete. A kamarazenekari műsoroknak ez a nem szokványos darabja, a megszólaltatás klasszikus tisztaságával, nemcsak mértéktartó pátoszával tűnt ki. Pándi Marianne BESZÉD-ANTIREKLÁM Sosem tudtam megérteni, miért kerülnek képernyőre kisebbnagyobb beszédhibával emberek, akik foglalkozásként űzik a milliók előtt szólás tudományát. A selypegő, pösze, s egyéb kiejtési fogyatékossággal megvert tévészemélyiségek szereplési szándéka szubjektíve magyarázható, de ez esetben aligha ezt az indítékot kellene mérlegelni. Az ellenérvek — nem tehet róla az illető, hogy beszédhibája van, s ettől még lehet háromszor felkészültebb, mint a szót zengzetesen formáló kollégája — bizony gyengék. Mert nem hiszem, hogy ez esetben élőszóban, egy ország nyilvánossága előtt kellene kvalitásait bizonyítania. Sőt, úgy hiszem, — a statisztikai törvényszerűségek alapján is —, hogy hasonló felkészültségű és hibátlanul artikuláló vetélytársak akadnak még a tévé háza táján. A közszereplő ugyanis akarvaakaratlanul beszédmintát is szolgáltat. S tessék megfigyelni kamaszok körében minő divat terjed: sikk a selypegő beszéd, az éneklő hangsúly, a lebegtetett beszéd. Nem állítom, hogy csak a tévé jóvoltából, de nyilvánvaló: a „kishibás” beszédmód hallatán úgy érezheti a tizenéves, „menő” stílust követ. Azt pedig már végképp nem tudom megfejteni, ami hetek, hónapok óta tapasztalható a tévéreklámokban: kackiás ifjú, vonzó hölgy próbál kedvet csinálni egyegy termékhez, szolgáltatáshoz Teszi mindezt pöszén és selypítve. Mellékessé válik a reklámozandó cikk, a képernyő előtt egymásra nézve azt kérdezzük: „Mitmond?” Bevallom, ötletnek páratlan, hiszen ezért a reklámért (?) a cég fizet a tévének, a reklám gyártója a pösze szereplőnek. A tévé önmaga hatalmának foglyává válik, amit egyik műsorában nemes elszántsággal ingyen tesz a szép magyar beszédért, azt percek múltán ugyanott — milliók füle hallatára —* teszi semmissé. Fizetett feszédantireklámmal. (marafkó) NAPLÓ Görgey Gábor válogatott versei jelentek meg az NSZK-beli Delp Verlagnál Anatomie eines Abendmahls (Egy vacsora anatómiája) címmel. A szegedi Kisszínházban vasárnapi matinén mutatták be Mark Twain Koldus és királyfi című zenés játékká átdolgozott művét. A nemcsak gyermekeknek szánt előadást Sándor János érdemes művész rendezte. Battonyán, a művelődési központban vasárnap megnyílt a Békés megyei képzőművészek közös tárlata. A battonyai kiállításon tizennyolc békési festő, szobrász és grafikus egy-egy művét láthatják az érdeklődők. Kéthetes NSZK-beli turnéra utazott • vasárnap az Oroszlányi Szénbányák Koncert Fúvószenekara. Az 55 tagú együttes a Művelődési Minisztérium megbízásából Magyarország képviseletében részt vesz Frankfurtban az 1987. évi európai fúvószenekari fesztiválon.♦ Bensőséges háziünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt, az előadás kezdete előtt az Operaház színpada. Barlay Zsuzsa érdemes művészt, magánénekesnőt köszöntötték 25 éves operaházi tagsága alkalmából. A jubileumi arany- gyűrűt Petrovics Emil igazgató adta át a művésznőnek, egyben gratulált Bende Zsolt érdemes művész és Mészáros Sándor magánénekesnek 30 éves operaházi jubileumukhoz. Magyar Nemzet Kilencven éve született Tamási Áron Szeptember 20-án lett volna kilencvenéves Tamási Áron, századunk erdélyi magyar irodalmának vezéralakja. Születésnapjára emlékezve közöljük alábbi levelét, amely magánlevél ugyan, de benne találjuk a fiatal író művészi programját, népe iránti elkötelezettsége határozott megváltását. Közlésünk alapjául szolgál Marosi Ildikó: Az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája című munkája. Levél Jancsó Bélához Kedves, jó Béla, áprilisban írt leveledet megkaptam, s úgy arra, mint azonkívül sok mondanivalóm van Számodra. Nagyon jólesik, hogy egyéb csalódások között a Te hűséged és őszinteséged megmaradt. Igaz, hogy levelet bajosan szánsz nekem, de amikor írsz, érzem a szíved melegét s azt, hogy szomorú sorsunkban s hitben összetartunk. Jut-e eszedbe, hogy két esztendővel ennek előtte ezen az estén ittuk az első közös áldomást a New Yorkban? Azt hiszem, közülünk soknak nem ártana eszébe juttatni. A barátkozás ügyesen indult vala, látom, jórészben hangulat volt. Mégis egy kicsit furcsa, hogy én szepegjek emiatt, ki nemigen vagyok alkalmas búsuló pásztorságra. Ti megülhetitek az emléket otthon, mert jó néhányan nyilván együtt vagytok. (Szegedre nem is tudnám küldeni a levelet, mert a címedben a számot igen elkanyarítottad, s nem tudom megfejteni.) Az egész esti képet magam elé idézem. (Közben az is eszembe jut, hogy 18-ban szintén ezen az estén a piavei offenzívában kicsit tartá, hogy meg nem halok.) Még most is magam mellett érzem jobbról János bárót, szemben látom Sándort — (haj, ma.rosszéki piros párisi — s a többieket rendre. S ettük a lúdhúst (a bala úgy é?), s ittuk a búrt, ami jobb is volt. Akkor két kukaszivart szíptam el, jelen percben valami kegyetlen amerikai szivart szípok. Kihűlt a világ, a Krisztus pofozza meg. De a nagy címváltozásodat a rozsda megette s székelyfiak gyengén táboroznak. Okos dolog volna Tőled, lelkem Béla, ha körülhordoznád a véres kardot, s Zoltánnak az üstökét le is vághatnád. — A Tizenegyek könyvére már csak György Lajos emlékszik, ki — mint bolhát — esténként bizonyára megszámolja az erdélyi könyveket. Hanem, ha az öregúr hazasegít, megfejeljük a Tizenegyek estéjét. Némelyikünknek több jussunk is lesz már az iváshoz. A Te nagy szemedben is meggyűl újra a tűz. Nagyon drága volt nekem, amit a drámámról írtál. Bezzeg elvesztenek ügyesen, de nem fájt, ne gondold. S amit az irodalom által adandó életről írsz, a népsors feltárásáról s hittel való útmutatásról, azt ki sem érzi végzetesebben, mint én. Ami kis erőm van, ennek áldozom, mert csak addig érezném becsületesnek magamat, amíg megteszem népünkért azt, amire rendelve érzem magam. A dráma megjelentetése hiú gondolat lenne tőlem, mert a könyvet is alig tudok kihozni. Majd, ha otthon leszek s írok melléje még egyet, tán megpróbálom. Hát a könyvemet megkaptátok-e? A Tizenegyeket mind felírtam tiszteletpéldányra, egyedül Szent-Iványit nem találom a földön. Tán jólesett nektek is s érzitek, hogy egy közös tőről szakadtunk. Kedves Sándornak külön nagy köszönettel tartozom a korrektúráért s egyéb segítségéért, s ezt, kérlek, add át neki, amíg külön is írok. Boldog vagyok, hogy sok sajtóhiba nem volt. Látod, most újra visszaemlékszem arra, amit eljövésem után az első leveledben írtál Erzsikéről. Bizony meghatóan széplelkű és önfeláldozó, milyen hős cselekedet volt egyedül megcsinálni a könyvet, minden tapasztalat nélkül, s örömmel végigjárni a könyvkiadás kálváriáját, ami egy férfiút is jól próbára tesz. Ez mindennél nagyobb öröm nekem, s milyen nyugodalom hinni, hogy további küzdéseimben nem leszek egyedül. Mert ezenkívül minden elveszhet, s jórészben meg sincs. Különösen a sajtó viselkedése lenne keserű, ha külső sikert áhítanám. Így csupán emlékembe vésem s jobban érzem, hogy egyedül a magam hitére és erejére vagyok utalva. Érdekből cselekvő népség az egész. De úgyis mi leszünk a nagyon győzők, mert a mai életből valók s fiatalok vagyunk. Nagyon aggasztó az írónevelés Erdélyben. Mintha úgy állana minden, hogy nem lesz egy erős és értékeket összeszedő szépirodalmi lap, amíg mi nem teremtünk egyet. Ezt, édes Bélám, különösen figyelmedbe ajánlom, tartsuk a kérdést napirenden,, beszélgessetek róla, s készüljünk rá, még ha két-három esztendő kell is, amíg megkezdhetjük. Ha hiszünk, dolgozunk, s akarjuk, nincs az Istennek annyi tanára s szabályokkal telegyúrt embere Erdélyben, hogy azok utunkat szegjék. Az én hazamenésem valószínűleg egy kicsit eltolódik a pénzkérdés miatt, de karácsonyra mindenképpen számítok rá! (Erzsikének ne mondd, hogy keseregjen miatta.) Az én itteni életem örökké egyforma, nincs sok írnivaló róla. Ellenben Te írjál az otthoniról sMagadról s a fiúkról. S ne halogasd válaszodat őszfarkáig. — Édesanyádék, öcséd s húgod hogy vannak? Őszinte üdvözletemet, szeretetemet tolmácsold nekik. Jövő hónapban visszamegyek New Yorkba. Cím: 271. First Ave., New York City. Köszöntöm a fiúkat. Téged csókollak szerető szívvel Áron* (MTI) Tamási Áronra emlékeztek vasárnap szőkébb szülőhazájában, Székelyföldön. Az Abeltrilógia szerzője születésének10. évfordulója alkalmából a Hargita megyei Farkaslakán nemzeti színű szalaggal díszített virágcsokrot helyezett el az író sírjára Szüts Pál, bukaresti magyar nagykövet. Az írót kívánságára szülőfalujában temették el. Síremlékét 1972-ben avatták fel. A megemlékezés résztvevői, Tamási Áronné, az író rokonai, közeli barátai felkeresték a Szülőházában berendezett emlékszobát. Nagy Imre 1942-ben Kolozsváron készült rajza Tamási Áronról Hétfő, 1987. szeptember 21. Vitafórum A pesti Duna-parton építsék fel az új Nemzeti Színházat! AZ Új és remélhetőleg végleges elhelyezésű Nemzeti Színház felépítéséről folyó sajtóvitában a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum Baráti Körének tagjaként kívánok hozzászólni. A Nemzeti Színházat Széchenyi szellemében és útmutatásához méltó módon és helyen kell felépítenünk. A Nemzeti Színház a magyar kultúra kiemelkedően fontos intézménye, nemzeti önbecsülésünk jelképe és felépítése mai nemzedékünk lelkiismeretét súlyosan terhelő kötelesség. Hol épüljön fel az új Nemzeti Színház? Semmi esetre sem a budai Várban, mert azt a színházi előadásokkal együttjáró közlekedési csúcsforgalommal nem szabad terhelni. Antalffy Gyula javaslatával értek egyet (M. N. 1987. szept. 5. 14. oldal.: „A Duna-partra kívánkozik az új Nemzeti"). Ez Széchenyi koncepciójának is megfelel és bizonyítja azt, hogy „a legnagyobb magyar” javaslatai szinte mindenben mennyire előrelátóak és időtállóak. A Szabadság híd és a Petőfi híd közötti Duna-szakasz 1050 m hoszszú. Ebből a pesti partszakaszon a Petőfi híd és a Budapesti Füszért V. által ideiglenesen használt, elavult és lebontásra megérett raktárépületekig 500 m hoszszú zöldövezet húzódik, jól kiépített parti sétánnyal. Szélessége a hídnál 55 m, a raktárak kerítésénél 76 m. A raktártelep hossza 250 m, szélessége 78 m. A raktárak északon levő kapuja a Szabadság hídtól 300 m-re van. A rendelkezésre álló terület 54 ezer m2. Ebből a meglévő zöldterület 35 ezer m2, a raktártelep 19 ezer m2. A raktártelep területéből le kell vonni egy 8 m széles Duna-parti sétányra 2000 m-t, s így a színházépület elhelyezésére legalább 17 ezer m2 áll rendelkezésre, ha csupán a raktártelepet tervezik igénybe venni. Elképzelhető azonban az is, hogy a színházépület a terület súlypontjába helyezik, s akkor a Petőfi híd irányába eső zöldsávból elvesznek, de ezt az északi oldalon pótolják. Ez esetben a színházat teljesen zöldövezet venné körül. A VÁROSI megközelítési lehetőségek nagyon jók. A Duna-parti 2-es gyorsvillamos nyomvonala pályakorszerűsítéssel megmaradhatna, csak a Zsil utcai megállóhelyét kell esetleg a színház bejárata szerinti optimális helyre áttenni. A terület nemcsak a két szomszédos híd közötti Közraktár utcán át közelíthető meg autókkal, autóbuszokkal és tehergépkocsikkal, hanem a Belgrád rakparti alsó úton is, hiszen e terület északi részén van az útfél és -lejáró. Ha majd egyszer a Csepeli Gyorsvasút vonalát a Kálvin téri metróállomásig bevezetik, akkor a gyorsvasút részére a színházbejáró közelében aluljárós megállóhelyet kell létesíteni. Ezzel elősegítjük, hogy a csepeliek és a Csepel-szigetiek is könnyen, átszállás nélkül jussanak el a Nemzetibe. Még kishajóállomás is létesíthető a színházépület közelében. (Jelenleg a Petőfi hídnál van, 500 m-re a raktártelep déli kerítésétől. )Megérné, hogy a színház mellett a meredek partfalon új, lépcsős fel- és lejárót építsenek, s akkor a színház a vízi közlekedésbe is bekapcsolható. Persze nem elsősorban a nézőközönség miatt, hanem azért, mert idegenforgalmi látványosság leszés nemcsak a színház, valamint a zöldövezete, hanem a szép panoráma miatt is. A rendelkezésre álló terület hossza lehetővé teszi, hogy a színházépületet délről is és északi irányból is megközelíthessék a járművek. Egyik oldalon a közönség bejárata lehetne, a másik oldalon az anyagszállításé (pl. kulisszák). A személygépkocsik, a színházi autóbuszjáratok és a színházi anyagszállító személygépkocsik parkolásába elegendő hely áll rendelkezésre. A zöldsávban vendéglátóipari szórakozóhely is elférne. Hogy a színházépület befogadóképessége mekkora legyen, azt a szakemberek és a pénzügyi (beruházási) lehetőségek szabják meg. Azt azonban javasolom, hogy az épület hossztengelye a Dunával párhuzamos legyen, és a folyó felőli fal reprezentatív kialakítást kapjon, hogy emelje a város esztétikus képét. Célszerű lenne ezen a Duna felőli oldalfalon egy magasan vezetett, nyitott, vagy részben, esetleg időszakosan üvegfallal lezárható sétáló galériát építeni. Errenemcsak a színházi közönségnek lenne szüksége friss levegőt szívni az előadások szünetében, hanem, hogy napközben az idegenforgalom számára is használható legyen a panorámában való gyönyörködésre. Csodálatos kilátás nyílik innen a budaioldalra. A Vártól a Lágymányosig teljesen áttekinthető a budai oldal, a Gellértheggyel, a Gellért Szállóval, a szomszédos hidakkal és a Műegyetem épületegyüttesével. Ha viszont a budai oldalról, a Gellért térről, vagy a Gellérthegyről, vagy a műegyetemi rakpartról tekintjük végig a a pesti panorámát, akkor a Budapesti Füszért V. által ideiglenes jelleggel használt, elavult raktárépülete siralmas látványa, nagyon bántó a szemnek. Valósággal felingerli azt, aki Budapest szépségét akarja élvezni. MAI SZEMMEL tekintve azonban azt mondom: szerencse, hogy eddig nem építették be blokkos lakótömbökkel ezt a pesti Dunapartot, mert a jelenlegi provizórikus állapot lehetővé teszi, hogy a területen maradandóan szépet alkotva, az utókorra tökéletes megoldást hagyva építsük be, mindnyájunk örömére és büszkeségére. A Nemzeti Színház kapcsán a Postához is van egy javaslatom: elképzelhetőnek tartom a feláras bélyegkiadást is az új Nemzeti Színház javára. A fentiekkel azért egészítettem ki Antalffy Gyula javaslatát, Széchenyi álmának aktualizálását, hogy az új tervpályázatban részt vevő tervezőknek néhány hasznosnak vélt gondolatot adjak. Reménykedem, hogy ez a tervpályázat közmegelégedést hozóan sikeres lesz. Hábel György Az Engels térre javasolt színhelyet illetően arra hívja fel a figyelmet Hevenesi György oki. vegyészmérnök,, hogy e megoldás esetében nem az autóbusz-pályaudvar kitelepítése lenne a fő probléma. Sőt, az talán még hasznot is hozna környezetvédelmi szempontból. De a színház odatelepítésével elpusztulna a Belváros kőrengetegében levő egyetlen valamirevaló parkocska. A tér gyönyörű fáinak kivágása lenne az igazi kártétel. (a. By-) A színházak heti műsora Operaház: K, P: Rómeó és Júlia (Bérletszünet, P: Gyurkovics béri. 1. ea., 7)— Szó, Szó: Ecce homo (H. béri. 1. ea., Szó: Bérletszünet, 7) — Cs: Simon Boccanegra (Fodor J. béri. 1. ea., 7) V: A rózsalovag (Losonczy béri. 1. ea., 6) Nemzeti Színház: H, K: Az ember tragédiája (7) — Szó, Cs, P: Advent , a Hargitán (7) — Szó, V: Jövő H: István, a király (7) Várszínház: K, Szó: Dollárpapa (7, K: bemutató) — Cs, P: Karnyóné szerelme (7) — Szó, V: Macska a forró bádogtetőn (7) — Jövő H: Sa rah, avagy a languszta sikolya (7)^~ Katona József Színház: H: Übü király (7) — K: Három lány kékben (7) — Szó, Cs: Csirkefej (7) — P: Jövő H: Három nővér (7) — Szó: Coriolanus (7) — V: Catullus (7) Madách Színház: Sze, Cs, Szó, V: Mohács (7, Sze, Cs: Nyilvános főpróba, V: fél 8) — Jövő H: Macskák (8) Madách Kamara: Szó, Cs, P: Jövő H: Romantikus komédia (7) — Szó, V: Páratlan páros (7, V: fél 8). Vígszínház: H, K: Nyomorultak (a Rock Színház vendégjátéka, 7) Szó: Csókos asszony (7) — Cs: Az ügynök halála (7) — Szó, Jövő H: Álomkommandó (7, Jövő H: Ditrói bér, 1. ea.,) — V: Játszd újra, Sam! (7) Pesti Színház: H: Kicsengetés (7) — K: Veszedelmes viszonyok (7) ” — Szó, Szó, Jövő H: Fekvőtámasz (7) — Cs: Oszlopos Simeon (7) —■ P: Különóra — Kopasz énekesnő (7) — V: Equus (7) Fővárosi Operettszínház: H: Jövő H: Ami körül a világ ■ forog (du. fél 6 és 9) — K, Szó, Cs: Mária főhadnagy (7) — P: Szó, V : Hajmási Péter. . . Kálmán Imre Gálaműsor (7)Thália Színház: P: Leltár miatt nyitva — Thália Kabaré (7) — Szó: Jóbólis megárt a kevés (7) — V: Családi ágy (7) — Jövő H: Gyalog a holdsugáron (7) Játékszín: H: Cs: Mali néni (7) — K: Hagyd a nagypapát (7) — Sice* V: Helyet az ifjúságnak! (7) — P: Szó: Jövő H: Hyppolit, a lakáj (7) József Attila Színház: H, V: Nem fizetünk, nem fizetünk (7, H: B1. bérl., V: Heltai 1. béri.) — K: Boccaccio (7) — Szó: Mezítláb a parkban (7) —Cs: Koldusopera (7) — P: A hölgy fecseg... (7) — Szó: Héterősek (de. fél 11) — Szó, V: A kis herceg (7, V: de. fél 11) — Jövő H: A kikapós patikárius (7) Vidám Színpad: H, K, Cs, Jövő H: Van aki forrón szereti (7) — Szó: Huzatos ház (7) — P: A Lilla-villa titka (7) — Szó: Bubus (7) — V: Szeretem a feleségem (7) — a Kis Színházban: H, K: Kellemes húsvéti ünnepeket! (fél 8) —* P: Folytassa, Kibédi! (fél 8) — V: Good-bye, Charlie! (fél 8) Mikroszkóp Színpad: H, K, Sze, Cs, V: Az állam is felkopik . .. (fél 8) — P, Szó: Vesszük a lapot (fél 8) — Jövő H: A nap, amelyen a pápát elrabolták (fél 8) Jurta Színház: H: Nemzeti Casino 1837 — Széchenyi Casino 1987. (7) — Sze, P: A kétfejű fenevad (7) — Cs, Szó: Nagyenyedi fügevirág (7) — V: Vitéz László a Népligetben —Kemény Henrik gyermekműsora, de. ll). Segítsd a királyt! (7) Állami Bábszínház a Jókai téren: K, Sze, Cs, P, Szó, V: A legyőzhetetlen kiskakas — A csuka parancsára (de. 10, Szó: du. fél 3 és fél 5, V: de. fél 10 és fél 12) — a Népköztársaság útján: K, Szó, Cs, P, Szó, V:. óz, a nagy varázsló (du. 3, Szó, V: du. 4, de. 11 is!) . Arany János Színház: Szó: óz, a nagy varázsló (de. fél 11), Emil és a detektívek (du. .3) , V: Az ördög három aranyhajszála (de. fél 11), Oliver! (du. 3) Szkéné Színház: Szó, V: Kortárs Művészeti Fórum: Kínkastély (a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka, fél 8 és éjjel fél 11) — Vendégjáték a II. ker. Műv. Központban: V: A kacsalaki rejtély (de, fél 11) MTA Zenetörténeti Múzeum (I., Táncsics u. 7.): H: Fábián Márta és Szakály Ágnes Cimbalomhangversenye (fél 8) Pesti Vigadó kamaraterem, P: Szó, V: Fiatal Művészek Fesztiválja — P: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Concerto Armonico Kamaraegyüttesének hangversenye (du. 4) —. Szó: a Győri Ütőegyüttes hangversenye (du. 4) ■— V: Eötvös József gitárhangversenye, a Színház- és Filmművészeti Főiskola sanzonhangversenye (du. 4) Liszt Ferenc kamaraterem: Szó: a Jánosi együttes hangversenye (de. 11) Mátyás-templom: Szó: Alföldi-Boruss Csilla orgonaestje (8) Magyar Nemzeti Galéria: K. Szenthelyi Miklós zenekari hangversenye (déli 1) Egyetemi Színpad: Fiatal Művészek Fesztiválja — P: A Lublini Mozgás- és Víziószínház műsora (8) — Szó: Ez mind játék (8) — V: Mix Mozart III. „The Skins” csoport koncertje (8), Márta István élő lemez-, bemutatója (7) — Jövő H: A Zsivab György diplomahangversenye ' (7) — Duó gitárkoncertje (az Aulában, 7) Zeneakadémia: H: Győriványi Ráth György diplomahangversenye (7) — Szó: V: Mesélő muzsika (I. bérl./lde. fél 11, II. bérl./l. du. 4)— V : Hl. bérl./l. de. fél 11, IV. bérl./l. du. 4) — a Kisteremben: Sze: Mariam Djiwa Jenie (Indonézia) zongoraestje (fél 8) Budapest Sportcsarnok: H: az Amazonas do Brasil revüegyüttes műsora (fél 8) Szereposztás és rövid tartalom a Pesti Műsorban található! Liszt Ferenc egy mindmáig előadatlan ifjúkori művénekősbemutatójára készülnek Londonban. Berlioz Lear király-nyitányának zongoraátiratáról van szó, amit Liszt 26 éves korában, 1837-ben oly sietve írt, hogy a kotta helyenként alig olvasható. Amint a Wigmore hallban október 10-ire tervezett koncert szólistája, Leslie Howard zongoraművész elmondotta a The Times munkatársának, Liszt gyakran próbálta oly módon segíteni korának kevésbé ismert muzsikusait, hogy műveiket zongoraátiratban népszerűsítette. Berlioznak ez a zenekari műve egyébként 1840-ben jelent meg nyomtatásban, de azóta is igen ritkán játsszák. A weimari Schiller- és Goethe archívumban őrzött Liszt-átirat létezéséről tudtak a szakértők, ám közönség elé ezúttal először kerül.