Magyar Nemzet, 1988. szeptember (51. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

Olyan mereven állok mint a falak. Arcomnak izma ne rezül, bár lenne imám, melegítene szememnek ragyogása, karom, mint szárnyason táruló ajtó mindenkit befogadna. egyed évszázad verseinek válogatása és a némelyikükhöz - egyébiránt általánosítható érvényű — prózanyelvű magyarázat együttese ez a kötet. Mezei András a Tűz-tánc antológiában szereplő verseit nem válogatta ide, sőt, úgy tetszik, igen határozott rendező elv szerint ragaszkodott az 1961-től Írottak eggyé szerkesztéséhez. Mentesen minden szemináriumízű esztétikai babonától, az Ember és az emberség szerveződik itt a nagyon költőnek való szubjektumban a Szép teremtő elve szerint. Akkor, amikor már a diplomátok (nem értelmiségiek!) boldogan lélegeznek fel szombat esténként, mert a tévéhíradó és a krimi közötti „büntetővers” alatt másról lehet beszélni, sivár jövő leselkedik a nyelvre, és nehéz a kultúrára: a kötet címadó versét az átlagos magyar középiskolás nem érti. Honnan tudnák a gyerekek, mi mindenre utal, amikor közeli és távoli múltunk irodalmát és nagyjait idézi, s mi mindent jelent, hogy „ahogy a vendégoldallal Arany az utat mutatja, nincs út, / de egybeárad Csele és Kison patakja, / kétezer év siralma, hét magyar évszázad” . Pedig ebben a megrázó expreszszivitású új versében éppúgy megvan Mezei világához és világképéhez a kulcs, mint a Mozgó Világnak adott műalkotás és hitvallás értékű interjújában, ami egyfajta magyarázata a Hagyd a népedet... című vers mögöttesének. Fájdalom nemcsak hogy olvasni kéne, de ennek a csodálatos, nyilvánvalóan esztétikailag önigazgató totális világnak teljességében még a ma kötelező irodalom is elégtelen útmutató. Ez a világ megvalósítani látszik az irracionálisát, az „istentelen” hitet, amelyben az ószövetségi mélységgel megfér a polgárosult ember filozófiai Semmi-fogalma, és költői képe az Ábrahám csillagtáborába beleférő rengeteg ürességgel (Látomás). De ez a gondolat a maga módján megtalálható a Genezisben, Mózes első könyvében is. Vajon felismeri-e az utókor az Exitus és a Mária-uralom különbözőségében is jelenvaló egységét? Ha igen, csak örülhetünk, mert akkor felfogja azt is, hogy a bibliai iskolázottságű magyar költészet miképpen fogadja be ugyanazt és ugyanúgy, amit és ahogyan a magyar költészetből a magyar zsidóság. Persze, ezt a tudást a maga végtelen mélységeivel Mezei se kapta olcsón: ehhez meg kellett járnia a mai Jeruzsálemet. Ez a megismert összetartozás, a közös és hasonló történelem része lett annak a tudásnak, amit József Attila hagyott a magyarokra: a sokféleség adta nemzetiség, a szerbek, románok, németek stb. magyar léte. A sokféléből egyetlen kisnemzetté válás asszimiláció: az összetartozhatás egyik oka. S mindez a versekben kimondatlanul. Úgy, hogy e bizonyítás jegyében köszönt ránk a „semmi ága” távoli asszociációként, Nagy László „libánusi" cédrusa, Petőfi visszájára kényszerült gondolata a „szellem napvilága” századunkban, hazánkban-házunkban „hol a legelső igaz szóért / felköti a hóhér a hóhért" (N-edik bugyor Dante poklából). Nem ez a kétféleség tölti ki Mezei lelki harmóniából és kirkegaardi vallásos stádiumából eredeztethető Szépség-világát A mindenkivel, az Emberrel való összetartozás és összeférhetőség a szervátültetések korában mintegy természettudományos magyarázatát adja a bornírtság megkülönböztető mechanizmusa értelmetlenségének, aki egyik szemével egy néni szemlencséjén át láthatott, a kimondottan is Kafkával rokonítható társadalmi léten túl megismeri, hogy fajgyűlölőben akár néger szíve is doboghat. A műtőasztalon csönd van, „teremtés előtti mélység, várakozás, megtisztulás” (Kitől kaptam a szemem?). Az idegen testrész és a szervezet összenő: az élet határán az ember az Emberrel randevúzik; az ideológiák végesek. A szépség is részekből állhat, a részek pedig összeférnek. Az Egésszel lehet a baj: látni vélem a nemzedéket, amelynek a szépség „pusztába kiáltott szó". Ámbár még jöhet egy Noé, a lehetőség adott, ki lehetne használni. (Szépirodalmi) ■ Szitányi György tükröző legényemberke-tartás is. Erről sajnos nem tudom, miként vélekednek majd a tényleges szolgálatukat viselő nyűgő mai újoncok, ha — az ezredkönyvtárból kivételezve a könyvet — a biedermeier ízlésű borító mögött fellapozzák a szövegeket. Az elandalítónak nevezhető fejezetecskék mellett akad tragikus és szatirikus „egyfelvonásosa” is a karcsú kötetnek. Emléket állít a költő egy — 1956-ban a kórházbólkihurcolt és fölakasztott — főhadnagynak, pátosszal, tanulságosan. Megénekli a „Honvédségi Tartozások Kiegyenlítése” körében előforduló stikliket. Nagyokat bök az ügyeskedő szolgálatvezetőkön, a precízkedő alantas tiszteken. Lelkiismeret-vizsgáló ciklust szentel az éleslövész-gyakorlatnak (Hajnali rémesség). Talán itt, s a beilleszkedés, a beletörődés nehézségeit kommentáló versfüzérben emelkedik felül legjobban a katonai szolgálat szövevényein, bosszantó apróságain, önfenntartó megalkuvásain, szorult helyzetben kiút- és helykereső védekezésein. A kedves, vidám hang ekkor szenvedélyessé, rapszodikussá válik, felforrósul az Indulat. Katonai megbízatásra így születik az antimilitarista vers, aminek ez az első sora: „Jaj, a fegyver mindig gyűlöletes." (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó) Iszlai Zoltán Könyvesbiz Ez a házad Mezei András gyűjteményes kötete Egy önérzet hét stációja Baranyi Ferenc katonaszövegei „Most szép lenni katonának” — mondja a nóta. Szépen szól, de ne higgyünk neki. Katonánaklenni sohase szép. Ma sem. Nem passzióból dacolnak a beretvaéles széllel, vigyáznak az őrhelyükön a katonák. A rombolás sakkban tartására kézben kell tartani a rombolás saját eszközeit. Félelmetes iniciatívája az igényes szépirodalomnak a tematikai megkötés, valamint a tanulságosság kénytelensége. Ennél csak az lehangolóbb, s irodalmat veszélyezte több külső avatkozás, mikor a megrendelő (netán közületi) fejében elképzelés gomolyog arról az írói attitűdről (művészi magatartásról), melyet — a ködös vélekedés szerint — az alkotónak az adott tárgyra foglalkozva kell vagy kellene tanúsítania. Így rendelődik óhatatlanul például a felemelőnek közítélt témákhoz a dagályosság. Így kapcsolódik az érzelmi töltésű cselekvések leírásához a szirupos csepegés. Így lengi át a komoly tárgyat a fontoskodás, a sötét és szürke unalom. Bensőből vezérelt vagy kivált sugallatoktól irányított írásművész — amilyen elvileg minden lírikus — általában óvakodott belesétálni az előbbi csapdahelyzetbe. Még akkor is visszahőkölt az ilyesféle kötöttmegbízású (ráadásul időhatárolt) munkák elvállalásától, ha tudván tudta a geothei elvet a korlátozás olykor művészetet emelő-préselő hatalmáról. A szabályozottságra épülő katonaélettel különösen nehéz foglalkoznia szuverén íróegyéniségnek. Jóllehet ha ebből a szempontból oldalpillantunk, valójában a világirodalom nagy műveiszólnak” a háborúról, meg az arra készülők, illetve az azt elszenvedők kondícióiról. Egy iskola a határon, vagy (külföldi utalással) egy 22-es csapdája persze aligha tenne elégedetté bármely mai tegnapi magyar pályázatkiírót. Esetünkben a feladatát méltósággal és komolyan vevő Honvédelmi Minisztériumot. Igazi író számára vannak azonban ellenpontozott, malgrénui megoldások is. Elég, ha csak a pályázat keretében létrejött Cseres Tibor-, Bertha Bulcsu-, Gáli István- vagy Thiery Árpád-írások sokaságára gondolok. Költőtől egész könyv — Soós Zoltánén kívül — most került kezembe másodszor. A — tudósítása alapján — háromszor is nívódíjat kiérdemelt Baranyi Ferenc gyűjteményének egyes darabjai eddig a Zrínyi Kiadónál rendszeresen megjelent antológiákban voltak hozzáférhetők. Baranyi talpraesett témamegoldásai (vagy elegáns megkerülései) részint közismerten vidám és optimista lényéből fakadnak. Ezt a bizakodó derűt egészíti ki — hol szerencsésen, hol erőltetve — az a belegondoló (nagyképűbben kifejezve: empatikus) tulajdonsága, hogy meg tud jeleníteni publicisztikai közhelyeket. Ez az élővé elképzelhetővé tétel egyfelől az élethelyzetek ügyes megragadásából valósul meg nála. Más oldalról tekintve a személyes átlényegítés, lírai szerepátvállalás révén tárgyiasul. Egyúttal bemutatja a saját műfaját kitágító lírikus drámakonstruáló törekvéseit, kezdeményezéseit. A hét kis mű egész (változó színvonaluktól függetlenül), nagyjából azonos szerkezetű. Elbeszélő, néha szentenciózusan elmélkedő prózai szakaszok vezetik fel s zárják le hangulatilag a költeményeket. (Némelyikük önálló versként tartozik a költő „tiszta” műfajú köteteibe; olyikük bravúrstückjei közé sorolható.) Hősük zömmel maga a katonáskodó és fiatal író, bár egy ízben álnevet is választ magának, funkciótlanul. A fiatal katona életében természetesen az elvesztett (polgári, sőt diák) szabadság gátoltsága a fő dilemma. Ezenfelül — ugyancsak naturalmente — a szertelen szerelem kibontakoztatásának szakaszoltsága aggasztja módfelett Mindkét lelkiállapotról képet (s fogalmat) nyújt a kilenc hónapi szolgálata eseményeiből élményszerző poéta, némi reális környezetfestés előterében mozgatva virgoncán csapongó gondolatait Van ezekben a szárnyalásokban egy szikrányi megbocsátó irónia, amely néha még sutaságokat is megenged az szerelmeséhez vágyakozó lírai hősnek. (Itt-ott a felnőtt író lehetett volna az ügyetlenkedésekkel, ő a földhözragadt bölcselkedéssel szemben kevésbé elnéző.) Van bennük bájosan korszerűtlen, azaz tisztességes, vonzóan vidékies gondolkodásmódot A mese ára Rácz Olivér elbeszélései Minden a taxás véget ér egyszer. Az utas hazaérkezik és megpihen. Aztán lassan távoli tájak és emberek rajzanak fel az emlékesetében; ismeretlen és mégis ismerős arcok, sorsok, mosolyok és keserűségek villannak felülette, mert az utazás véget ér, de az emberek élnek és üzennek. . A csehszlovákiai magyar irodalom élvonalához tartozó Rácz Olivér e kötetbe sorolt elbeszélései új színfoltot képviselnek írásművészetében. Létrejöttüknek azok a nem mindennapi, ritka élmények szolgáltak alapul, amelyeket külföldi utazásai alkalmával szerzett A helyszínek: a dalmát tengerpart, egy óceánjáró luxushajó fedélzete Hollandia és Kuba, illetve Amerika között aztán London és Páris többször is, és Svájc, Osló, Mexikó... Szereplői — egykét kivétellel — idegen férfiak és nők, akikkel a szerzőt a véletlenek sodornak össze. Rácz Olivér kitűnő megfigyelő, különös képessége van a részletek aprólékos leírására. E leírások azonban nem fárasztóak, vagy unalmasak, ellenkezőleg: érzékletességet kölcsönöznek az író előadásának, árnyalttá teszik környezetrajzát Témái nem szokványosak: véletlen találkozások, futó ismeretségek, váratlan kapcsolatteremtések vadidegen emberekkel, szokatlan helyzeteikben. És ezeknek az önéletrajzi eredeztetésű, valóságtartalmú elbeszéléseknek középpontjában maga az író áll, aki világjáró útjain feszülten figyelte és gondosan regisztrálta mindazt, ami eléje tárult és amit átélt London nyomornegyedében járva, például megdöbbenve tapasztalja, hogy a rendőr nem rendszabályozza meg azokat a téren bandába verődött huligánokat akik a hecc kedvéért a náluk fiatalabb gyerekek kezéből sorra kiütik a fagylalttölcsért mert szerinte ez nem meríti ki a rendháborítás tényét Csak a búcsúzásánál derül ki, hogy azért olyan elnéző a kis huligánokkal szemben, mert maga is e nyomornegyedből származik. A szolidaritás groteszk megnyilvánulását rögzíti az az elbeszélés, amelyben a férfit két suhanc akarja pénzétől megfosztani az éjszakai Párizs egyik néptelen utcáján. Ám, amikor megpillantják tárcájában szocialista útlevelét, elállnak szándékuktól. E váratlan fordulat után a férfi az arra cirkáló rendőröknek, akik ismerik a két útonállót nem árulja el, mi zajlott le közte és a suhancok között mire azok hálából egy üveg Calvadost és egy karton Gauloise-t juttatnak el számára a szállóba. Hasonlóan váratlan fordulat bekövetkezte jellemzi a kötetben levő többi elbeszélést. Ilyen A cocney című is, amelynek főhőse a cocney, vagyis a tipikusan londoni, ebben az esetben egy ténfergő csavargó, aki a Hyde Parkban a férfi mellé telepedve, hoszszú párbeszédbe kezd — zsargonban —, hogy némi alamizsnát kunyeráljon ki tőle. S amikor eléri célját, eloldalog mellőle, de két lépésnyire a padtól visszafordul és megszólal lassan, érthetően magyarul: „Harminc koszos esztendeje élek ebben a tetűfészekben. Harminc rohadt esztendeje ... Üllői úti fák — mondta rekedt, pálinkaáztatta hangon, de egy hajdani érettségizett diák szabatos, tiszta kiejtésével. — Kosztolányi Dezső... Ismeri?... Odahaza az Üllői úton laktam.” Gördülékeny, pergő meseszövés, jól elhelyezett váratlan csattanók jellemzik Rácz Olivér igényesen megkomponált elbeszéléseit. Valamennyin az élmény hitelessége érződik, mert hiszen valójában igaz történetek. (Madách—Szépirodalmi) Sándor László Kazár szótár Milorad Pavic százezer szavas lexikonregénye E könyv Jelenlegi frate kezeskedik olvasója előtt, hogy nem hoz rá halált a könyv elolvasása, miként elsőjére, a Kazár szótár IIM. évi kiadásának olvasójára hozott, amikor e könyvnek még élt az első szerzője. A Jelzett 6.kiadás ugyan némi magyarázatra szorul, ám a terjengőséget kerülendő, a lexikográfus készséggel megalkudna az olvasóval: e megjegyzések írásának vacsora előtt lát neki, az olvasó pedig olvassa őket ebéd után, így az éhség tömörségre kényszeríti majd az írót, a jóllakott olvasónak pedig nem tűnhet túl hosszúnak a bevezető. Milorad Pavic monumentális alkotása, 1984-ben Az év könyve, számos kiadást megért, igazi szenzáció lett Jugoszláviában és megkapta a Non-díjat is. A belgrádi Prosveta Kiadó a következőképpen mutatta be a nagyközönségnek: „A VIII. és a X. század táján a Kaszpi- és a Fekete-tenger vidékén feltűnt a kazár törzs, amelynek később nyoma vész. Feltételezhető, hogy a törzs eddigi (ismeretlen) vallásáról héber, iszlám vagy keresztény hitre tért Ez képezi történelmi alapját Milorad Pavic új, szótár (lexikon) formájában készült regényének. Struktúrája szótári címszavakból áll össze, három, a keresztény, az iszlám és a héber vonatkozású részből. Az olvasóra marad, hogy a szótári egységekből kialakítsa a regény egészét. A könyvet többféleképpen lehet olvasni: az elejétől, a végétől, a közepétől. Az azonos eseményekről és személyekről három változat szól, ami szerencsés módon fonódik össze és egészíti ki egymást. Pavlonak ügyes leleménye révén, hogy a szótár formáját regényformaként használja fel, sikerült megírnia az egyik legcsodálatosabb könyvet, mely a szerb fantasztikus prózaírás csúcsát jelenti.” A magam részéről helyénvalónak találom a felsőfokú jelzők használatát, hiszen valóban rendkívüli műről, különleges irodalmi, művelődéstörténeti csemegéről van szó. A Kazár szótár — a bonyolult forma ne tévesszen meg senkit — igazából sejtelmes, középkori légkört árasztó, hangulatos mesegyűjtemény, XX. századi Ezeregyéjszaka. Telis-tele van romantikus és misztikus elemekkel, sötét titkokkal, váratlan fordulatokkal. Rokonai a két nagy „mágikus realista", Borges és Marquez mítoszteremtő remekei, Camino Ha egy téli éjszakán egy utazó című töredékekből építkező regénye, részben Kafka és Buzzati szorongásos írásai. Legfőképpen mégis Esterházyt, a Bevezetés darabjait idézi barokkos, eklektikus, posztmodernista stílusával, valódi és fiktív források idézésével, amik ezúttal legendák, mondák, imák, álomfejtések, borzongató kísértethistériák, filozofikus, Zen-koan-szerű elbeszélések. Csak úgy hemzsegnek benne a lidércek, boszorkányok, vámpírok, démonölők, emberfarkasok, de találkozhatunk ördögfiókákkal, alkimistákkal, „álomból álomba vándorló álomalakokkal”, alvilági figurákkal. Felbukkan egy Frankenstein-féle, sárból gyúrt fiú is, kinek a halál úgy üzent, hogy viszketést küldött a térdére, s vakarózás köziben körme betűket írt a bőrébe. Bal szemével a könyv — talán az egyik kazár férfi testrészeire tetovált történelemkönyv — egyik oldalát, a jobbal a másikat olvassa. A reinkáméródásokat és az asztrológia motívumait, a magyar vonatkozások sokaságával egyetemben már alig merem megemlíteni... Így is érzékelhető, hogy Daubmannus 1691. évi (1692-ben megsemmisített) kódexe rekonstrukciójának kísérlete, az újvidéki bölcsészettudományi kar profeszszora, Pavic egzotikus világú, szépirodalmi köntösbe bújtatott (ál)tudományos utópiája nagyszerű szórakozást ígér. (Fórum) Szentgáli Zoltán Csütörtök, 1988. szeptember 22. MEGJELENT KERTESE ISTVÁN: heraklesz unokái A könyv a macedónok történetét mondja el Nagy Sándorig, Hellasz északi hegyei között élő nép korai históriáját, előtörténetét. Az átagember csak Alexandrosz, e sugárzóan szép és tehetséges ifjú hódításait ismeri, a makedónokban csak a klaszszikus görög világot felforgató erőt lát. Aki végigkíséri a nép lebilincselő, izgalmas" karrierjét, abban rokonszenv erősödik meg. (Kossuth) URBÁN LÁSZLÓ: Építsd a hidat ! Sárvár tanácsa és könyvtára a már az eredeti hivatása szerint nyugdíjas Urbán Lászlónak — Urbán Ernő testvéröccsének — verses kötetét jelentette meg. A kötet szerzője Sárváron született, de verseinek közreadását nem pusztán és nem elsősorban ez váltotta ki, hanem a tisztességes tehetség. Felmutatásának elmulasztása űzt jelentene. (Sárvári Városi Könyvtár) RAFFAI SAROLTA: ASSZONYOK A VIRÁG UTCA NÉGYBEN Raffai újabb regényének hősei is asszonyok. S bár idilli a környezetük, a csendes kisváros a maga kertes házainak egyikével, annál nyomasztóbb, annál üresebb az életük — társtalanul. (Magvető) POMOORTS BÉLA: MINDENSEGES TÖRTÉNELEM (JUHÁSZ FERENC EPOSZAI) A szerző előszava szerint a lírikus Juhász Ferenc forradalmasította a magyar költészetet. Szemléleti, nyelvi forradalom ez, amelyszerves része a modern líra nagy Világforradalmainak. A megállapítás különösen érvényes nagyszabású köitős eposzaira, az általa eposzoknak nevezett nagy költeményeire (A tékozló ország, Gyermekdalok, Anyám, A halottak királya, Halott feketerigó.) Pomogáts nagy tanulmányát a békéscsabai kiadó adta közre. (Új Auróra) GALAS MAGDA: JUSTH ZSIGMOND MŰVELŐDÉSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI A századvégen Justh Zsigmond író nagy közművelő erőfeszítései jóformán egyedülállóak voltak. Nem egyszeriben döbbent rá a népművelés szükségszerűségére. Ifjúkori próbálkozásai a művelődéspolitika szűkebb területeire irányultak, később teljesebb lett a munkálkodása. A szerző nagy gonddal és tehetséggel vázolja fel a társadalom megreformálását szolgáló törekvéseket. (Új Auróra) INGEBORG DREWITZ: JÉG AZ ELBÁN A berlini írónő első magyarul megjelenő regénye ez. Berlinben született, s ott nőtt fel. Lázadó, lakásfoglaló fiatalról szól éppen úgy, mint a török vendégmunkásról, s mindezt a német múlt terhe és a mai világkonfliktusok sora szövi át. (Magvető) BAG (NÉPRAJZI TANULMÁNYOK) I—Π Jelentős munkát tett le a néprajzi tudomány asztalára az aszódi Petőfi Múzeum a bagi nagyközségi tanács anyagi támogatásával, amikor két kötetbe gyűjtve jelentette meg Bag életének áttekintését. A tanulmányok a múltból vezetnek a jelenbe és nem zártan szólnak csak Bagról, hanem kitekintve a Galgamentére, különösen Gödöllő környékére. (Petőfi Múzeum, Aszód) NÉMETH ANDRÁS: TÉTOVA ESZTENDŐ Az 1944-es esztendő Magyarországa. Háborús összeomlás, harc már az ország élő és vérző térképén. A Tények és tanúk című sorozatban jelent meg Németh András regényes naplója, amiben ő maga az egyik főszereplő. Orvostanhallgató, karpaszományos tizedes helyét kereső magyar ember. Ő és társai a sors útvesztőjébe kerülve élik meg úgyszólván az egész ország kétségeit. (Magvető) PETRIK FERENC: TÖRVÉNYBE ZÁRT SZERELEM A szerző a jog világába vezérel bennünket, hogy választ kapjunk arra, mi a házaság, mi a család, mi a gyámság. Petrik Ferencet ezúttal is a jog, a jogi szabályozás lehetőségeinek, határainak és korlátainak problémája izgatja elsősorban. Nyomon követi a lgkülönbözőbb családjogi normák változásait, eljut a napjainkat jellemző jogi viszonyok magyarázatához. Különleges képződményekről is szól, mint a többnejűségről, a vérfertőzésről, a prostitúcióról vagy a homoszexualitásról. (Kossuth) BALOGH SÁNDOR: MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA E könyv a szerző korábbi művének, A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947 című munkájának bővített és átdolgozott változata, s szervesen kapcsolódik a Magyarország külpolitikája korábbi köteteihez. Balogh professzor gazdag levéltári forrásokra, új dokumentumokra támaszkodva dolgozta föl a jelzett korszak magyar külpolitikáját. (Kossuth) NASZ ISTVÁN: KLINIKAI MIKROBIOLÓGIA A mikrobiológia a szabad szemmel nem látható, egysejtű, kicsiny méretű szervezetekkel, az úgynevezett mikroorganizmusokkal foglalkozik. Mikroszkóp segítségével láthatók innen az elnevezés. Az orvosi mikrobiológia rendkívül szerteágazó tudomány és rendkívül gyors méretekben fejlődik valamennyi területe. Ezért jelent meg átdolgozottan e munka második kiadása. (Medicina) FELLINI: MESTERSÉGEM, A FILM Voltaképpen filmjei készülésének története ez, számos fontos, végül kimaradt mozzanat felidézésével. De minthogy Felliniről van szó , természetes, hogy prózája is minduntalan felvillant önéletrajzi elemeket, helyzeteket, különleges emberi arcokat. (Gondolat) SZTANYISZLAVSZKIJ: " A SZÍNÉSZ munkája Sztanyiszlavszkij műve, annak első és második része, amelyik ezúttal második kiadásban kerül elénk, a színészet szakirodalmának egyik legnevesebb és legjobb kísérlete. Szakmunka és olvasmány egyszerre. . A színész munkája szinte leírhatatlan, és Sztanyiszlavszkijnak a maga nemében páratlan vállalkozása intellektuális izgalmat kelthet a laikusok körében is. (Gondolat) ABODY BÉLA: FONDORLATOK Abody Béla rettenthetetlenül küzd az olvasó megnyeréséért, és ezért minden fondorlatra képes: sokszínű írói működésének majd valamennyi műfajából ízelítőt ad a válogatás. Találunk benne groteszk hangvételű hangjátékot és leleményszámba menő „félperces grotex”-et, álállatmesét nagyon is emberi tanulságokkal, útijegyzetet varázslatos élményekkel és nosztalgikus emlékekkel, ellenállhatatlanul mulatságos humoreszkeket balfogásainkról és komoly hangütésű novellákat esendőségeinkről. (Magvető) SZENTI TIBOR: VÉR ÉS PEZSGŐ Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból. Bár a naplók és levelek meglehetősen sok, eddig ismeretlen történelmi, hadtörténeti adatot tartalmaznak, az összeállított műnek mégsem az ilyen adatolás volt a legfőbb célja. Inkább annak felmutatása, hogy miként változott a valóság a nótázó bevonulásoktól a jajveszékelésig. (Magvető) KONTOS-SZABÓ ZOLTÁN: KAR VOLT SÍRNI JERUZSÁLEMBEN A regény azszerző egy korábbi, 1969-ben írt műve, valami apokrif krónika, bibliás témával. Két ember két Világszemléletének drámai összeütközése ejt meg bennünket Júdás és Rabbani vitájában. Az író nagy kérdése: mi használ inkább a világnak? Az önfeláldozó megbocsájtás-e, vagy a küzdelem, a harc? A feltétlen hit a megváltás erejében, vagy a kétségek közepette megszerzett tudás? (Magvető) EZER ÉV MESTERMŰVEI A MAGYAR MŰVÉSZET KÉPESKÖNYVE „E kötet létrehozói nem azért reprodukálták a magyar mesterművek képmásainak jelentékeny gyűjteményét, hogy valamilyen kiötlően jellegzetes magyar művészet meglétét bizonyítsák. A ránk maradt, s elérhető kincsek közül azokat részesítették előnyben, amelyek önmagukban is értékesek, főként művészi kiválóságuk által; nem egyszer persze azért is, mert nemzeti ereklyék, fontos történelmi emlékek.” Keresztúry Dezső (Corvina) RÓMA, RÉVÉSZ TAMÁS FOTÓI „Rómát nem lehet leírni, Rómából csak pillanatokat lehet megragadni és magunkkal vinni. Rómáról ezer könyvet írtak, és ezer könyvből sem lehet igazi képet alkotni róla, de olykor egyetlen fényképből is megtudunk valami fontosat.” Kardos G. György (Corvina) SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐK TANKÖNYVE A Közlekedési Főfelügyelet által öszszeállított tanterv nyomdokain haladva dolgozták fel a szerzők azokat az alapismereteket, részletezett tudnivalókat, amelyek birtoklása nélkül sok kellemetlenség érheti a személygépkocsik vezetőit, legyenek akár hivatásosak, akár amatőrök. A könyv szerkezeti, üzemeltetési, ellenőrzési és karbantartási ismereteket is közöl. (Műszaki) DR. NAGY SÁNDOR: BICAJOS KÖNYV A kerékpározásnak sok előnye van. Vannak, akik azt mondják, plusz öt évet ajándékoz az embernek, jobban esik az alvás, jobb a vérkeringés, kisebb az esély a gutaütésre, szívrohamra, magas vérnyomásra. Az sem utolsó, hogy a biciklizés olyan dolog, amit az ember maga csinál, nem pedig csináltatják vele. Maga hajtja a bringát, maga kormányoz és maga dönt. Lan Halderman huszonöt nap alatt tett meg 9300 kilométert kerékpáron és amikor rákérdeztek, miért csinálta, így válaszolt: nem volt semmi jó a televízióban. A könyv rendkívül hasznos ismereteket ad azoknak, akik kerékpároznak (Műszaki) KEMÉNY KATALIN: LABDAJÁTÉK Mint minden játék, ez is halálosan komoly. Játék a labdával — a tökéletesség és az univerzum szimbólumával, a gömbbel —, egyszerre gyermeki önfeledtséggel és a világ tudatos szemléletével; játék, hagyományok metszéspontjában és az egyetemes tradíció vonzásterében, mely éppen ezért foglalhat magába kísérletet és mámort, próbálkozást és bölcseleti fintort, szerepeket és színeket. (Magvető) MÓNUS ILLÉS VÁLOGATOTT HÍRSAI A kötet tisztelgés az MSZDP két világháború közti időszakának egyik legjelentősebb személyisége előtt, születése 100. évfordulóján. A szerkesztők a bevezető tanulmányukban végigtekintik Mónus Illéséletútját, elemzik a szociáldemokrata mozgalomban játszott szerepét. Közreadják cikkeit, tanulmányait, politikai és elméleti írásait, felszólalásait. (Kossuth) SÍK ENDRE: AZ „ÖRÖKÖ KALAK A KELEN ANDRÁS: A TÁRSADALMI MUNKA SZOCIOLÓGIÁJA Két fiatal gazdaságszociológus tanulmányát fogja egybe ez a kötet; mindkettő a munkavégzés egy-egy válfaját boncolgatja. A munkacsere intézménye, akárcsak a felajánláson vagy megkövetelésen alapuló közmunka (vagy társadalmi munka) egyaránt igen régi időre megy vissza. Annál figyelemreméltóbb, hogy mindkettő ma is fellelhető a modernizálódó társadalomban. (Gondolat) T. TÓTH SÁNDOR—SZABÓ ÁRPÁD: MATEMATIKAI MŰVELTSÉGÜNK KERETEI (KÖZÉPKOR ÉS RENESZÁNSZ) T. Tóth Sándor matematikatörténész és Szabó Árpád akadémikus e kötetben megismertetik olvasójukat matematikai múltunkkal egészen a 16. századig,a múlt volt és jelen kutatóival, s a Jövő kutatásaiban is sarkalatos dokumentumokkal, amelyeknek némelyikéről már lassan csak annyit tudhatunk, hogy volt (Gondolat) BALÁZSOVICS MIHÁLY: ÉVSZAKVÁLTÁS Balázsovics Mihály új kötete — sorrendben a negyedik — feszült, ellentétektől terhes, súlyos létkérdésekkel viaskodó életszemléletről és költői világról ad pontos, sok tekintetben nyugtalanító helyzetképet. Magánéleti kétségek és harmóniák, makacsul kísértő ideálok, filozofikus töprengések fonódnak egybe költeményeiben, hol fojtott, robbanáskész atmoszférát teremve, hol a békeség, a kiteljesedés nyugvópontjait keresve. (Magvető)