Magyar Nemzet, 1989. szeptember (52. évfolyam, 205-230. szám)
1989-09-01 / 205. szám
Péntek, 1989. szeptember 1. A kormány eltökélt. Mindenképpen fölszámolják a hazai uránbányászatót • •Öttagú ellenzéki képviselőcsoport alakult a parlamentben KÖZÉLETI HÍREK A nyugatnémet szövetségi kormány meghívására az NSZK-ban tartózkodik dr. Ruttner György szociáldemokrata ügyvéd, és a magyar szociáldemokrácia egyik vezetője, valamint tanácsadója, dr. Dávid Gyula, hogy ismerkedjenek az ország politikai és jogi intézményeivel, parlamentjének működésével. A vendégek először Karlsruhéban a szövetségi alkotmánybíróságot keresték fel. Itt dr. Karl-Georg Zierlein, a bíróság igazgatója fogadta őket. Ezután Kasselban, a szövetségi szociális bíróságra látogattak, ahol vendéglátójuk, dr. Otto Krasney elnökhelyettes volt. A magyar szociáldemokrata ügyvédek megfordultak Hamburgban is. A tartományi jogú szabad Hansa-városban találkoztak Klaus Römerrel, a Német Alkalmazottak Szakszervezete (DAG) elnökhelyettesével, majd a tekintélyes Der Spiegel című hetilap szerkesztőségében és a hamburgi városi tanácsnál tanulmányozták a közvélemény-formálás, a helyi parlament pártbefolyásának tapasztalatait. Az Általános Népi Kongresszus meghívására parlamenti küldöttség utazott csütörtökön Líbiába, hogy részt vegyen a szeptemberi forradalom 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A delegációt dr. Fodor István, az Országgyűlés alelnöke vezeti. A küldöttség tagja Gyuricza László országgyűlési képviselő. A kon létezne egy „Pozsgay—Bírópaktum”, s visszautasította azt is, hogy az MDF már megállapodott volna arról: az MSZMP-vel koalícióra lépne. „Ezzel az MSZMP- vel nem lehet koalíciót kötni — hiszen számtalan irányzata él egymás mellett. Bánffy György így fogalmazott: „Minden tisztességes gondolatot föl kívánunk karolni." (d. j.) Köztársasági elnököt csak a parlamenti választások után (MTI) Az ellenzéki kerekasztal — mint ismert — szerdán nagy horderejű javaslatot terjesztett elő a háromoldalú politikai tárgyalásokon a köztársasági elnök intézményének felállításáról. Varga Csaba, az EKA soros elnöke felkérte az MTI-t a gondolat újbóli ismertetésére, mivel azt számos tömegtájékoztatási eszközben félreérthetően tolmácsolták. Varga Csaba elmondta, hogy az ellenzéki kerekasztal már az átmeneti időszakban szükségesnek tartja a köztársasági elnöki intézményről szóló törvény megalkotását, ugyanakkor jelenlegi véleményük szerint e tisztség betöltésére csak a parlamenti választásokat követően kerüljön sor. A kerekasztal álláspontja az, hogy az átmeneti időszakban a parlament elnöke gyakorolja az államfői jogkört A lengyel nagykövetség sajtótájékoztatója (MTI) A II. világháború kirobbanásának 50. évfordulója alkalmából magyar újságírókkaltalálkozott csütörtökön Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti, nagykövete a nagykövetségen. A nagykövet és Wladyslaw Jura vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé a háború legdrámaibb pillanatának nevezte 1939. szeptember 17-ét, amikor a Szovjetunió megtámadta a hitleri Németország által nyugatról lerohant Lengyelországot. Németország körülbelül 2 millió és a Szovjetunió pedig több mint 1 millió katonájával szemben Lengyelország nem sokkal több mint egymillió embert tudott csak mozgósítani — mondotta Wladyslaw Jura. A Molotov—Ribbentrop paktum titkos záradékát — amely alapján a Szovjetunió Lengyelország keleti részeit bekebelezte — a nagykövet a lengyel—szovjet közös történelem sötét lapjának nevezte. A leghatározottabban leszögezte, hogy Lengyelország az európai területi status quo fenntartása mellett van, és nem fog határrevízióval előállni. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot adott ki a hitleri fasizmus legyőzésére emlékezve. A történelmi tanulságok elemzése után a nyilatkozat hangsúlyozza: arra kell törekedni, hogy az államközi kapcsolatokat ne a konfrontáció jellemezze, hanem a sokoldalú, kölcsönös érdekeken és megbecsülésen alapuló együttműködés. A II. világháború kitörésének 50. évfordulóján Szűnjék meg a NATO és a Varsói Szerződés Vonják ki az idegen katonaságot az európai országokból Két fontos, eddig szokatlannak számító bejelentés hangzott el tegnap a Parlamentben. Elsőként Király Zoltán (Csongrád megye) képviselő ismertette javaslatát az újságírókkal. Nyilatkozatában szerepel, hogy „az ötven esztendeje Európában elkezdődött háború máig sodort hordalékai: Jalta és Postdam, a párizsi békeszerződések, a szellemiséget sorvasztó hidegháború, a katonai és politikai megosztottságot eredményező NATO és Varsói Szerződés létrejötte. Hordalék, súlyos teher napjainkban is. Mert miközben egyre ígéretesebben bontakoznak ki az európai államok közötti gazdasági, politikai, kulturális és hurmanitárius kapcsolatok, s miközben a jogállam, az emberi szabadságjogok kiteljesedése a kelet-európai országok többségében is szembeötlő, azonközben — Helsinki szellemével is ellentétben — idegen csapatok állomásoznak egyes európai államok területén. A képviselő két pontból álló javaslatát ismertette, amely szerint a volt szövetséges hatalmak és az érdekelt országok vagy a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselői még idén Budapesten vagy Nyugat-Berlinben kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy 1995-ig valamennyi idegen katonai csapatot kivonják az európai állatitokból. Az idegen csapatok kivonásának megkezdésekor mondják ki a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatását. Király Zoltán elmondta, hogy elképzeléseiről tájékoztatta a magyar kormány elnökét és több miniszterét, konzultált diplomatákkal, amerikai szenátorokkal és az angol képviselőhöz néhány tagjával. Bár közülük többen megfogalmazták kételyeiket, a javaslat előterjesztését mindenki szükségesnek tartotta. Kiemelte, hogy nemcsak a szovjet csapatok magyarországi kivonásiról van szó, hanem egy általános európai rendezésről. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, arra számít, a pártok, szervezetek és állampolgárok véleményt alkotnak elképzeléseiről, s ezek ismeretében terjesztheti a kormányok elé ajánlásait, népi kezdeményezésként, amellyel nyomást gyakorolhatnak a hivatalos politikára. Ezután Király Zoltán bejelentette, hogy ellenzékiképviselői csoportot alakítanak a Parlamentben. Mint elmondta, a parlamentarizmushoz hozzátartozik az oppozíciót vállalók létezése. Ez a csoport most van alakulóban, tagjai eddig: Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Raffay Ernő (Csongrád megye), Bánffy György (Budapest) és Király Zoltán. Roszik Gábor kiemelte, a parlamentnek most óriási feladatai vannak az átalakulásban. Csoportjuk minden támogatást és segítséget meg kíván adni ehhez — nem az ellenzékiség demonstrálása a céljuk. Arra a kérdésre, hogy a csoport vállalja-e az ellenzéki kerekasztal képviseletét, Király Zoltán úgy válaszolt, hogy a kerekasztal sem egységes, így egységes képviseletének sincs értelme. Egy másik kérdésre válaszolva Roszik Gábor tagadta, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalása Magyar Nemzet Az országgyűlési bizottságok vezetőivel tárgyalt az Ellenzéki Kerekasztal (MTI) Az országot békés körülmények között kell kivezetni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások — jelentette ki az ellenzéki Kerekasztal nevében Domonkos István, amikor csütörtökön délután a Parlamentben a kerekasztal kezdeményezésére először jött létre találkozó az Országgyűlés állandó bizottságainak vezetői és az ellenzék között. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők nem fogadták ellenérzéssel a háromoldalú tárgyalásokat, igaz, nem is üdvözölték kitörő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra kitűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy manapság sok a beszéd, kevés a tett. Mint mondta, az ellenzék is tud beszélni, de hogy mire képes, még nem ismeretes. Antall József (MDF) hangsúlyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mélyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke noha három szervezet is kezdeményezte visszahívását, mégis eljött, hangsúlyozva: szerinte nem biztos, hogy az Országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvénytervezeteket, bizonyos módosítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfogadott törvénytervezetet a parlament megszavazza. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a parlamenti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a háromoldalú tárgyalásokon. Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rámutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők mint házigazdák hívták meg az ellenzéket ismerkedésre. Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke többek között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a választások megtartását, szerinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehetne. Zsigmond Attila, a kulturális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos következményeit viseli most az ország. Varga Csaba (Magyar Néppárt) az EKA nevében kérte a bizottságok vezetőit, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvénytervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. Szűrös Mátyás aratóünnepségi beszédet Sok pártvezető dogmatikusan gondolkodik, de reformernek kiáltja ki magát MTD Általános iskolát, községi könyvtárat és takarékszövetkezeti fiókot magába foglaló épületet adott át a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben csütörtökön Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke, a térség képviselője. A 17 millió forintos költséggel elkészült, a táj építészeti hagyományaiba illő épületegyüttes — mint avatóbeszédében fogalmazott — a jövőben az oktatás és a helyi közélet méltó színtere lehet. Az avatóünnepséget követően Szűrös Mátyás — akit korábban pártszavazással Püspökladányban ■kongresszusi küldötte, s ezáltal a hajdú-bihari küldöttcsoport tagjává választottak — az MSZMP kongresszusi előkészületeiről, a párt megújulásának lehetőségeiről nyilatkozott. Szűrös Mátyás szerint a mai bonyolult helyzetben az MSZMP csak akkor maradhat a legerősebb párt a választásokon, ha egyértelműen a reformszárny kerekedik felül, s ha a párt képes a nemzet integráló erejévé válni.Ez utóbbi rendkívül fontos — hangsúlyozta —, mert a bolsevik típusú pártokban a nemzeti elemet mindig háttérbe szorították, s ezért ma robbanásszerűen jelentkezik a nemzeti, a nemzetiségi kérdés, ami sokkal mélyebben él az emberekben, mint az internacionalizmus. Ha a pártkongresszuson nem történik meg az MSZMP-nek a magyar valóságra épülő korszerű szocialista reformpárttá válása, akkor nem tud igazán erős lenni a parlamenti választásokon sem. Az Országgyűlés elnöke szerint a reformerők pártbeli győzelméhez nem feltétlenül szükséges az MSZMP önfeloszlatása, mint azt több reformkör is javasolta. A tisztulás azonban elengedhetetlen, mert ma sok olyan vezető van a pártban, aki dogmatikusan gondolkodik, de reformernek kiáltja ki magát. Ha az MSZMP-ben a mai követelményeknek megfelelően gondolkodó és cselekedni kész vezetők és aktivisták kerekednek felül, s ez tükröződni fog a párt programjában és szervezeti szabályzatában, akkor jobbról és balról, de főként balról tisztulhat a párt. Vannak jelei — mondta — egy bolsevik típusú kommunista párt ■létrejöttének Magyarországon. Ez felerősítené az MSZMP-ben a tisztulási folyamatot, s talán a választások szempontjából sem lenne rossz. — A jelenlegi küldöttválasztási rendszer azonban — vélekedett Szűrös Mátyás — nem biztos, hogy a reformerőknek kedvez. Az elmúlt napok eseményei során a visszarendeződés szellője megcsapott bennünket: ez tapasztalható volt a budapesti küldöttklubban, ahol érzékenyen reagáltak Pozsgay Imrének, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésével kapcsolatos kijelentésére, és érzékelhető volt az Országgyűlés kommunista frakciójának ülésén, ahol elsősorban azok szólaltak meg, akik a parlamentben nem képesek a mai követelményeknek megfelelően fellépni. Ez rendkívül elgondolkodtató. Szűrös Mátyás annak kapcsán, hogy a napokban heves támadások érték Pozsgay Imrét, a pártelnökség tagját, mivel a politikai egyeztető tárgyalásokon nem felhatalmazása szerint járt el, kijelentette: a politikában kulcskérdés a realitásokból kiindulni, s ma a párttagság nem fogadja el a munkahelyekről való gyors kivonulást. Jóllehet, Pozsgay Imre kijelentésével hibát követett el, ezt nem kell dramatizálni, mivel a pártban is élénk vita folyik a munkahelyi politizálásról. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy nekünk is rá kell térnünk az európai rendszerre, vagyis a munkahelyeken nem pártoskodni, hanem termelni kell. E bonyolult helyzet áthidalható lesz a pénteki KB-ülés állásfoglalásával. A fokozatosság betartása mellett azonban elodázhatatlan, hogy a fegyveres testületekben, a bíróságokon, az ügyészségeken és az államigazgatásban mielőbb szűnjön meg a párt — és potenciálisan a pártok — működése. A Minisztertanács tegnapi ülésén a belpolitika aktuális kérdéseinek megvitatása vette igénybe a legtöbb időt. A küszöbönálló tanévkezdet mellett Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter teljes felgyógyulása is szerepet játszhatott benne, hogy a vitapontok között kiemelt helyet kapott a pedagógusok helyzete és bérezése. A vita eredményeként Glatz Ferenc vasárnapi tanévnyitó beszédében jó híreket közölhet — enynyit árult el elöljáróban a szóvivő. Horváth Ferenc ipari miniszter tárgyszerűen és „némi keserű mellékzöngével” számolt be a mecseki bányászokkal tervezett (és mint a hírekből már tudjuk, meghiúsult) szerdai eszmecseréjéről. A kudarc okát a kormány főként abban látja, hogy az ózdi kohászokkal ellentétben, a Mecsek alján a bányavállalati vezetés, a párt és a szakszervezet vezetősége nem tudott kellő körülményeket kialakítani a tárgyalásokra. A kudarcot vallott kísérlet nem rendítette meg a kormány eltökéltségét, hogy az uránbányászatot le kell állítani, és a leállítással nem szabad megvárni az állami támogatással létesítendő új munkahelyek elkészültét. A bányászok foglalkoztatási és szociális problémáinak megoldására a kormánynak az ózdihoz hasonló elképzelései vannak, és szilárdan hisz abban, hogy ezeket a közeli jövőben nem nagygyűlésen, hanem kis csoportokban, civilizált körülmények között meg tudja tárgyalni az érintettekkel. A feladat koordinálására Horváth Ferenc ipari miniszter kapott megbízást. A Minisztertanács irreálisnak tartja azt a Pécsett hangoztatott elképzelést, hogy a bányabezárás egyáltalán ne szerepeljen a szerkezetátalakítási tervek között. Arra kéri a helyi vállalati, párt- és szakszervezeti vezetést, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az eszmecsere feltételeinek mielőbbi megteremtésére. Megvitatta a kormány azt a két, átmenetinek szánt jogszabálytervezetet, amely a menekültek jogi státusát van hivatva rendezni Magyarországon, amíg átfogó, és a genfi konvencióval összhangban álló menekültügyi törvény nem születik. A menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültként való elismerésről törvényerejű rendelet, illetve kormányrendelet készül. A kettő egyidejűleg lép hatályba , előreláthatólag szeptember végén, minthogy a törvényerejű rendeletek alkotására feljogosított Elnöki Tanács minden hónap utolsó péntekén ülésezik. A rendelettervezetek előterjesztése előtt a belügyminiszter tudatta a kormánytagokkal, hogy tovább nő a Romániából érkező menekültek száma. Közöttük immár 40 százalékos a román nemzetiségűek aránya, s a németajkúaké is megközelíti a 10 százalékot. Csak július hónapban 1600- an érkeztek, s az országban tartózkodó romániai menekültek teljes létszáma meghaladja a 18 ezret. A jogszabálytervezet szerint az minősül majd menekültnek, aki hazájában faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, illetve politikai nézetei miatt üldözésnek van kitéve, vagy üldöztetéstől kell tartania. A jogszabály hatálya csak európai országokból érkezőkre terjed ki, azaz csak ők kérhetnek (és kaphatnak) menekültstátust Magyarországon. Akit menekültnek nyilvánítanak, továbbra is megtarthatja eredeti állampolgárságát, ám a jogalkalmazásban magyar állampolgárnak minősül. Ez alól csak a választójog gyakorlása kivétel, és néhány olyan állás, amelyet jogszabály szerint csak magyar állampolgár tölthet be. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a rendeletek hatályba lépése mennyiben változtatja meg a már Magyarországon tartózkodó menekültek helyzetét, a kormányszóvivő a jogi rendezettséget, ezen belül a szabad lakóhelyválasztást hangsúlyozta. A továbbiakban ezt egészíti ki a be- és kivándorlásról szóló törvény, amely szintén előkészítés alatt van. Mindez összhangban a nemzetközi jogi normákkal és a genfi menekültügyi konvenció előírásaival. A menekültprobléma, persze, nemcsak a Romániából érkezőket érinti, hanem az átmenetileg Magyarországon tartózkodó NDK- beli állampolgárokat is. Nekik van ugyan hová menniük, a Magyarország egyik nemzetközi kötelezettségvállalásával összefüggő, készülő jogszabályok azonban egyelőre nincsenek összhangban egy másik, nevezetesen az NDK- val fennálló szerződésből fakadó kötelezettségekkel. Egy kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt ideiglenes kormányszóvivő mindenesetre kizárta, hogy a magyar kormány ne tudjon tárgyalásos úton megegyezni NDK-beli partnerével, és emiatt egyoldalú szerződésfelmondásra kényszerüljön. Változatlanul élénken foglalkoztatja az újságírókat a Vencel téri tüntetés miatt elítélt két magyar fiatal ügye. Ezzel kapcsolatos kérdéseikre válaszolva a szóvivő kijelentette: megítélése szerint a ténylegesnél súlyosabbnak tekintették, a csehszlovák hatóságok az ügyet. Nem kívánt azonban belemenni az okok találgatásába, még kevésbé összefüggésbe hozni ezt a bős—nagymarosi vízlépcső építésének átmeneti leállításával. Elmondta, hogy a magyar kormány hivatalos értesítést nem kapott azokról a sajtóban felröppentett csehszlovák tervekről, hogy végleges leállítás esetén a csehszlovák fél más módon fog hozzá a Duna-meder áttöltéséhez. Ezt a magyar kormány mindenképpen egyoldalú szerződésszegésnek minősítené, aminek minden ökológiai, gazdasági és politikai következményéért a csehszlovák félnek kellene viselnie a felelősséget. Minthogy azonban a jószomszédi, sőt baráti viszony fenntartása a jövőben is közös érdek, ő személy szerint nem hiszi, hogy ilyen lépésre sor kerülne. (é. 1.) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE (MTI) A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesztést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásából származó kár csökkentésének lehetőségeit. Nyers Rezső fogadta Karsten D. Voig-ot (MTI) Nyers Rezső, az MSZMP elnöke csütörtökön a kb székházában fogadta Karsten D. Voigt NSZK parlamenti képviselőt, az SPD elnökségének tagját, a párt parlamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikai szóvivőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a két ország és a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. ----- A NAP---------------------------------Út és cipő Mindig könnyebb nemet mondani, mint igent. Az már meglehetősen világos, mit nem akarnak az emberek — az azonban csak ködös-aranyló, elvont általánosságban, hogy mit igen. Az még csak-csak kibogozható, hogy miként szeretnének élni — jól —, milyen gazdasági, jogi, lélektani körülmények között — minél szabadabban, védettebben, szorongás és szorongatottság nélkül — csak az fogalmazható meg igen nehezen, hogy miként, milyen úton, milyen eszközökkel valósulhat meg a vágyott jólét, fölszabadultság, jól szervezet civilizáció. Álmodozásban minden ember profi. A társadalomátalakításnak azonban nem lehet minden ember a szakembere. Alig várom, hogy (akár egyetlen kötetben avagy kötetsorozatban) megjelenjen minden magyarországi jövőterv. Netán kritikai kiadásban. Még azt is el tudom képzelni, hogy ebben a sorozatban vitatkozzanak egymással a programok, platformok, elképzelések. Hátha akad olyan alapos, elmélyülni kívánó magyar választópolgár, aki rászánna annyi időt az opciója meggondolására, mint — mondjuk — a KRESZ tanulmányozására. Félek azonban, hogy ilyen lelkiismeretes választópolgár kevés akad. Két-három jelszó, sommás hangulati benyomás, személyiségek varázsa vagy ellenszenvessége, nosztalgiák és indokolt meg indokolatlan előítéletek esnek nagyobb súllyal latba.. Sokan nagyobb műgonddal latolgatnak-próbálgatnakválogatnak cipővásárlásnál, mint amikor az országnak kell utat választani. ■ : DIURNUS.