Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
A Magyar Nemzet Hazai tudósítások Für Lajos beszéde a Múzeum-kertben A talpon maradás történelmi parancsa ma is kötelez (Folytatás az 1. oldalról) - A hasonlóság megdöbbentő. Akkor is s most is a nemzet függetlenségét, szuverenitását kellett megteremteni. Ezt azonban nem elég elérni, meg is kell tartani, s ez a nemzet valamennyi tagjára olyan kötelezettséget ró, amelyet szüntelenül tudatosítani kell magunkban és tenni érte. A hon védelme nemcsak a fegyveres erők, hanem a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának szent kötelessége - hangsúlyozta a továbbiakban Für Lajos, majd hozzátette: mindent meg kell tenni a magyarság megmaradásáért határainkon belül és kívül is. A szónok ezután drámai szavakkal ecsetelte a hazánkat fenyegető demográfiai veszélyt. Statisztikusokat idézve rámutatott: a népességcsökkenés következtében a nemzet léte foroghat kockán. Für Lajos ezután Vasvári Pál egy gondolatát idézte: az ember magában kicsi, de ha másokkal egyesül, akkor az egeket is képes megostromolni. Majd felhívással fordult hazánk állampolgáraihoz s különösen - mint mondta - a magyar ifjúsághoz, nemzeti jövőnk egyetlen és igaz letéteményeséhez: valósítsák meg velünk és utánunk ’48 nagy céljait! - A haza ma is hív, a talpon maradás történelmi parancsa most is kötelez bennünket - mondta végezetül Für Lajos. Az emlékezésen Szabad György és Boross Péter is részt vett, s a meghívottak között számos egyházi vezető és országgyűlési képviselő is megjelent. (vereckei) Demszky Gábor, Kónya Imre és Katona Tamás az ünnepségen Nem ülünk fel semmiféle szélsőségnek - hangsúlyozta Demszky Gábor A szólás- és sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta Demszky Gábor főpolgármester a Petőfi-szobornál tartott ünnepi beszédében, s ezt támasztották alá azok az idézetek is, amelyeket a szónoklat előtt Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Táncsics Mihály, Irinyi József és Petőfi Sándor húsaiból idéztek az ünnepségen részt vevő szülészek. A 12 pontból ezért az elsőt, a sajtószabadság megvalósítását emelte ki Demszky Gábor, s emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. Az 1848-as forradalmat és az 1989-es békés átmenetet összehasonlítva rámutatott, hogy a mostani szabadság kivívásához nem kellett fegyver. „Nem mindig az az erős, akinél a fegyver van. 1989 jó lecke volt arra, hogy hiába minden fegyver, titkosrendőrség és megszálló hadsereg, a polgárok fegyvertelen ereje nagyobb lehet az elnyomó hatalomnál.” Megtanultuk - mondta Demszky Gábor -, hogy nincs mitől félnünk. 1989 példa arra, hogy nem az az erős, aki erőszakos. „Erősek vagyunk, mert jobban bízunk a szó erejében, mint az erőszakszervezetekben. Nem ülünk fel semmiféle szélsőségnek, nem keríthet hatalmába minket sem a bal-, sem a jobboldali demagógia.” Nem vagyunk alattvalók, nem félünk a hatalomtól, hiszen az már a miénk - folytatta beszédét. Felidézte az elmúlt évtizedek megmozdulásait, amikor a Petőfi-szobor tanúja lehetett a rendőri, titkosrendőri ellenőrzés szorításában megtartott vagy szétoszlatott március 15-i ünnepségeknek, látott „elkeseredett férfiakat és nőket, forradalmárokat”. Utalt arra, hogy ma már nem kell harcolni a szabadságért, hanem vigyázni kell rá, sokszor saját kishitűségünkkel vagy türelmetlenségünkkel harcolva. „Szabadok maradunk, amíg nemcsak a saját, hanem az üldözött kisebbségek jogaiért is kiállunk. Amíg minden hang nyilvánossághoz jut, amíg érvre érvvel válaszolunk, amíg vitában győzünk azok felett, akik a nyugalmunkra törnek, addig megmarad a szabadság minden magyar számára.” Szabadságot és nyugalmat akarunk Kolozsvárott és Újvidéken is - mondta Demszky Gábor az ünneplő tömeg első tapsát kiváltva. Nem a határok megváltoztatását szeretnénk, csak azt, hogy a határok ne válasszanak el egymástól. ,A kerítéseket nem átrakni, hanem lebontani akarjuk.” Szeretnénk, ha a romániai, a szerbiai, a szlovákiai és az ukrajnai magyarok velünk együtt ünnepelnének ezen a napon, s hogy lojális állampolgárokként lehetnének magyarok az év minden napján - modta a főpolgármester. Demszky Gábor bírálta mindazokat, akik a múlt ábrándjaival hitegetnek, s azt mondják: minek a szabadság, ha nincs kenyér. ,Jári viszont azt mondom:" nem lesz kenyér szabadság nélkül.” A múlt rendszer éppen azért bukott meg, mert alattvalóinak nem tudott megélhetést biztosítani. A főpolgármester szólt Budapest gondjairól is, mert a főváros ugyan még nem elég színes, de színesedik, s egyben kérte a kormány segítségét ahhoz, hogy a városban megindult közmunkákat be lehessen fejezni. „Ha ez így lesz, Budapest fel fog virágozni, s azok a márciusi ifjak is büszkék lennének rá, akikhez méltók akarunk lenni, s akikben 1848-ban összesűrűsödött Európa nagyjainak szelleme.” Végezetül arra kérte az állampolgárokat, hogy annyi elkeseredett március 15-e után próbálják mosolyogva együtt ünnepelni a szabadságot, amelyet immár senki nem vehet el tőlünk. Ennek jegyében invitálta a polgárokat a Kossuth téri kulturális vigasságra. A programsorozat zárásaként este fáklyás felvonulás indult a Bem-szobortól a Dísz térig, ahol a budai önkormányzatok szerveztek ünnepi megemlékezést. (s.n.) Ünnepségek országszerte Antall József miniszterelnök hétfőn délelőtt a televízióban adott interjújában 1848-49-et a nemzettudat szempontjából nagy közös örökségnek nevezte. Utalt arra, hogy 1918- ban az őszirózsás forradalom idején is, de 1956-ban egyértelműen a 48-as szellem született, újjá, s így van ez a legújabb átalakulásban is. Antall József hangsúlyozta, hogy a magyar miniszteriális kormányzás is a 48-as hagyományokon alapszik. Megítélése szerint 1848 a parlamentáris demokrácia, sőt a piacgazdaság szimbóluma. A miniszterelnök hozzátette: ma is ugyanazokról a témákról vitázik a közvélemény, mint 1848-49-ben: az adórendszerről, a terhes örökségről. A honvédseregben harcoló német, szerb és lengyel tábornokok már akkor felismerték, hogy a szabadságot nem lehet elválasztani a polgári forradalmak másik két fontos alapeszményétől, a testvériségtől és az egyenlőségtől. Nekünk ma különösen szem előtt kell tartani ezeket az értékeket, hiszen csak az az ország számíthat felvirágzásra, amelyik együtt tud és akar élni a szomszédaival - hangoztatta Dornbach Alajos. Az Országgyűlés alelnöke hétfőn a Heves megyei Kálban megrendezett március 15-i ünnepségen elmondta: sikerre kell vinnünk a 48-as eszméket, meg kell teremtenünk a polgárosult Magyarországot A makói Petőfi-szobornál hétfőn a város cserkészcsapatai rendeztek a 145 évvel ezelőtti forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepséget. Jeszenszky Géza arról beszélt, hogy ma senki nem vitatja: ez az ünnep a nemzeté, nem lehet elvenni, kisajátítani, eltitkolni. A forradalom üzenete, hogy a magyar szereti a szabadságot, érte ma is vállal minden áldozatot. A külügyminiszter hozzátette: a magyar nép szenvedélyes, gyúlékony ugyan, de törvénytisztelő. Jeszenszky beszélt arról is, hogy a változás nem csak egy nép ügye, a hazai érdekeket összhangba kell hozni az európai érdekekkel. Ma nem az életünket, hanem a mindennapi munkánkat kell adni ahhoz, hogy az 1989-90-ben elkezdett szabadságharcunk győzedelmes forradalomként érjen véget - mondta Szabó Iván hétfőn a Kisteleken március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen. A pénzügyminiszter utalt arra hogy 1848 két fogalma, a forradalom és a szabadságharc 1956-ban újra megjelent, ismét a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a társadalom felemelkedésének igényével. Ebben az országban - hangoztatta a miniszter -1989-90 óta vértelen szabadságharc és fogadalom zajlik, s a haladást, a függetlenséget, a szabadságot nem külső veszélyek fenyegetik, hanem a sajátos magyar betegség, az egymásra mutogatás. Az országnak fel kell ismerni szabadságharcaink és forradalmaink által megteremtett páratlan történelmi lehetőséget, azt, hogy hazánkban szabad nép élhet, amely csatlakozhat az európai nemzetek közösségéhez. FŐVÁROSI VÍZMŰVEK-¥ 10611 m L . 1993. március 16-án 1110 órától megváltoznak a Fővárosi Vízművek közérdekű telefonszámai. Az üzemviteli központ új telefonszáma: 270-3333. Hibabejelentés (diszpécserszolgálat) új telefonszáma: 270-2777. Megemlékezések határainkon túl Aradtól Csíkszeredáig és Szatmárnémetitől Bukarestig a romániai magyarság mindenütt ünnepélyes keretek között - koszorúzásokon, ünnepi gyűléseken, a templomokban, díszelőadásokon, ünnepi esteken - emlékezett it meg az 1848-as forradalom 145. évfordulójáról. Mindenütt a nyugodt, ünnepi hangulat volt a jellemző, nem érkeztek jelentések rendzavarásról. Csíkszeredán a Vár téren, Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu egymás közelében álló szobránál több ezer ember gyűlt össze a március 15-i ünnepi megemlékezésre, Székedi Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Somai Pál polgármester szólt 1848 hőseiről, szavalatok hangzottak el, a tömeg elénekelte a székely és a magyar Himnuszt. A nyolcvanöt százalékban magyar lakosságú Hargita székely megye tanácsa, a megye két társkormánybiztosa, a magyar nemzetiségű Várdai György és a román Vaslóban, számos intézmény képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Itt és délután a város fölötti Nyergestetőn, a honvédemlékműnél koszorúzott Rudas Ernő, hazánk bukaresti nagykövete is. Ugyancsak Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen vett részt az emlékünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen sor került koszorúzásra és istentiszteletre. Aradon a 13 vértanú emlékművél helyezték el a kegyelet koszorúit. Több száz ember gyűlt össze itt, és Tokay György, a város RMDSZ-képviselője, az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője mondott ünnepi beszédet.* A vajdasági magyarság a nemzeti ünnep alkalmából vasárnap Moravicán hálaadást és megemlékezést tartott, amelyen számos magas rangú külföldi és hazai vendég jelenlétében megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát. Tudósítónk jelentése szerint Szabadkán, a Népkörben, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség szervezett megemlékezést, amelyen részt vett Martonyi János külügyi államtitkár vezetésével a magyar kormány küldöttsége, valamint a parlament delegációja, élén Dornbach Alajossal, az Országgyűlés alelnökével. Martonyi János és Dornbach Alajos beszédében egyaránt méltatta a vajdasági magyarság helytállását, és a magyar állam támogatásáról biztosították a magyar kisebbséget. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke beszédében rámutatott, hogy idén először ünnepelhettek Szabadkán március 15-e alkalmából. Vasárnap és hétfőn - mint az MTI jelentette - Szlovákia magyarlakta településein ugyancsak megemlékeztek március 15-e hőseiről. A Kassához közeli Magyarbődön - ahol annak idején az elsők között alakult meg a Nemzetőrség - már szombaton este emlékházat nyitottak. A kassai Thália Színházban vasárnap szintén emlékünnepséget tartottak, és megkoszorúzták a Margonyán nyugvó Dessewffy Arisztid sírját is. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője koszorút helyezett el az 1848-as lévai honvédemlékműnél. A magyar szabadságharc ünnepe alkalmából számos ünnepséget tartottak Kárpátalján is. Beregszászon vasárnap a járási kultúrházban tartottak ünnepi estet, hétfőn pedig koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobránál. A koszorúzási ünnepségen Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Ungváron hétfőn este tartottak ünnepi megemlékezést, és koszorút helyeztek el Petőfi Sándor szobránál. A szabadságharc évfordulójáról megemlékeztek a New York-i magyarok is. A megemlékezés mintegy másfél száz résztvevője előtt beszédet mondott László Balázs főkonzul, aki a nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Kossuth Lajos New York-i szobrát. Az MTI jelentése szerint a New York-i rendezvény egyik szónoka ifjabb Horthy István, az egykori kormányzó unokája volt. A háború alatt a keleti fronton lezuhant Horthy István fia - akinek édesanyja is jelen volt az ünnepségen -, először vállalt ilyen szereplést, és beszédében egyebek között arról szólt, hogy milyen károkat okoz a magyarságnak a nacionalizmus. Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet vasárnap este a bécsi Collegium Hungaricumban az ausztrál magyarság március 15-i megemlékezésén. Az ünnepséget megelőzően az Osztrák Állami Levéltár, a Nemzeti Könyvtár és egy magángyűjtemény anyagából dokumentumkiállítás nyílt „1848 Bécs-Budapest” címmel. Nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepi fogadást adott Szávai János párizsi magyar nagykövet. A párizsi Magyar Intézetben a nyugati országokban élő magyar írókat mutatta be Borbándi Gyula, a nyugati magyar irodalmi lexikon szerkesztője. Megemlékezett március 15-ről az angliai magyarság is. Az ünnepséget a Magyarok Angliai Országos Szövetsége szervezte. A Bajorországi Magyar Egyesületek Szövetségének rendezvényén meghívottként Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is beszédet mondott. (p.L) Charta-séta: a szabadság felelősség és civil kurázsi A Demokratikus Charta olyan, mint az esernyő: ha esik, kinyitják, ha nincs rá szükség, elteszik. Most esik, ezért szükség van a chartára - mondta Hegyi Gyula, a charta szóvivője március 14-én a sajtószabadság ünnepére összegyűlt többezres tömegnek a Petőfi-szobor előtt. Majd felolvasta a Demokratikus Charta felhívását, kérve a jelenlévőket: határozzák el, hogy minden évben gyűljenek össze ezen a napon, és helyezzenek el egy szál virágot a világszabadság költőjének szobra előtt. Leszögezte, hogy a charta nem kíván párttá válni, de szemben áll az állami túlsúllyal, legyen az akár kommunista, akár nacionalista. Hangsúlyozta, hogy erőszaknak tekinti az elektronikus és nyomtatott sajtó központi ellenőrzés alá helyezését. Hankiss Elemér beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltással újkori történelmünk legnagyobb lehetősége nyílt meg, amellyel vagy tudunk élni most, vagy soha többé nem tér vissza. Igaz, a rendszerváltás hatalmas csalódást is jelentett, mert a szabadság nem hozta magával az egyenlőséget és testvériséget. Ebből a csalódásból fakad a társadalom rosszkedve és közönye, a párttorzsalkodások és a hamis próféták megjelenése. Mint mondta, elveszti szabadságát az a társadalom, melyben a rosszkedv és közöny hatalmasodik el. Meg kell tarhűlnünk, hogy a Szabadság ném csak jogokkal jár, de kötelezettségekkel is: felelősséggel, civil kurázsival. Ezután a Batthyány-örökmécseshez vonult át a tömeg, ahol Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész szólalt fel. Beszédében kifejtette, hogy Kelet-Európában a szomszéd népek közötti kapcsolatokat még mindig a frusztráció és gőg vezérli, melynek eredete 1848-ra nyúlik vissza, amikor is a vezetők túl későn ismerték fel a szomszédos népekkel való egyeztetés szükségességét. Pomogáts Béla irodalomtörténész az 1848-as 12 pont utolsó pontját értelmezte beszédében. Mint mondta, az unió a múlt században az Erdéllyel történő egyesülést jelentette, ma viszont ennél többet: unió Európával és a közép-európai régióval. Ezért a magyaroknak a közép-európai gondolat választott népének kell lenniük. Konrád György író a közép-kelet-európai megbékélés gondolatát tartva szem előtt kifejtette: Magyarországnak a híd szerepét kell betöltenie a régióban. A nemzet stratégiája csak demokratikus lehet; kezdeményezőként párbeszédbe kell vonni a gyűlölködőket, mert ezzel tudnánk leginkább segítségére lenni a határainkon túl élő magyaroknak is. (dobos) Tíz újságíró kapott Aranytollat Magyarrá nem szerveződtünk, hanem születtünk és neveltettünk. Magyarokká olvastuk, töprengtük és kínoztuk magunkat. Magyarokká kínoztak bennünket mások. A nemzeti ünnep akkor az, ha emlékeztet mindarra, ami gyász, seb és szomorúság volt. Az ünnep árára kell emlékeztetnie - mondta az MTI tudósítása szerint sajtónapi beszédében Bodor Pál. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a szervezet székházában rendezett hétfői ünnepségen emlékeztetett: március 15. a sajtószabadság ünnepe is. Hozzátette: „sajtószabadság pillanatnyilag nagyon is sok van, méghozzá oly sok, hogy abból talán félre kellene tenni egy keveset rosszabb időkre". Örvendenünk kell, hogy akkora a sajtószabadság, hogy most nem is látjuk a „ketrec” rácsait. Rámutatott: a magyarok senkinél sem voltak alábbvalók, de sokaknál voltak balszerencsésebbek. Mindig kevesebbet kaptunk meg abból, ami kijárt, és mindig nagy árat fizettünk érte. Mégsem vagyunk rosszkedvű, haragos, bosszúálló nemzet, megemlékezéseinkkor sem a dölyf, hanem eleink tisztelete ünnepel bennünk. Március idusán az ésszerű nyugalom, a bölcsen kritikus önszemlélet és az elfogulatlan szorgalom uralmára van szükségünk. Az elnök beszéde után Nagy Erzsébet, az újságíró-szervezet örökös tagja, átadta Lázs Sándornak a MÚOSZ örökös tagságáról szóló oklevelet. Aranytollal tíz kollégát tüntettek ki: Barabás Tamást, Csatár Imrét, Fekete Sándort, Földi Ivánt, Lőcsei Pált, Nagy Lajost, Nyárády Gábort, Rigó János Györgyöt, Zay Lászlót és Zsigmondi Máriát. A kitüntetéseket a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke, a kilencvenéves Ritter Aladár adta át. KEDD, 1993. március 16. Csurka szerint valódi összefogásra van szükség " . Csurka díven író-politikus a Budapest Kongresszusi Központ fellőtt gesztenyéskertben elmondott beszédével kezdődött hétfőn délután a Magyar Út Alapítvány és különböző egyesületek, köztük a Közakarat Egyesület március 15-i megemlékezése - adta hírül az MTI. Csurka István hangsúlyozta: ezen ünnepség szervezői és résztvevői nem valamilyen társadalmi csoport, hanem a félelem ellen lépnek fel. Hozzátette: a résztvevők között nincsenek gyűlölködő, csak félelemben megmerevedett emberek, akik a népért, az egzisztenciájukért és a gyermekeik jövőjéért aggódnak. Csurka bírálta a hat parlamenti párt „hirtelen támadt összefogását,” és kijelentette: március 15-én nem jó azoknak a szájából hallani a szabadság követelését, akik az egész sajtót birtokolják. A Magyar Útkörökre utalva Csurka feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy egy éppen csak meginduló mozgalomban ellenséget látnak, és a társadalom kiszemelt egyedeit populistáknak, szélsőségeseknek kiáltják ki. Óvott attól, hogy a magyarok milliói közömbössé váljanak a nemzet sorsa iránt. Valódi összefogásra szólított fel, és elítélte a hóhér és az áldozat összefogását. Fagyálló Jmz Első Vegyiglustria Rt.-ιβ Rendkívüli, fi százalék 1 árengedmény 184 Ft+^H 392 FT-kH 10kg 760 Ft+Jfing a készlet Megvásárolható: Csepp Diszkont Biffiapest VII., Alsóerdősor Munkanapokon: 9-10 Óráig Szombaton: 9-13 órátó I. telep Budapest mLv JHelsinki u, 138£p| Π. telep Budapesti^ ^»Könyves u. 104. munkanapokon: 7-14-1]