Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
SZERDA, 1993. december 1. Nemzetközi élet Elkeseredett alkudozás Genfben Boszniai kulcskérdés a területi engedmény (Folytatás az 1. oldalról) Míg a Világsajtó Milosevics beszédét elemzi (kemény, dühös, de elkeseredett beszéd volt, népirtással vádolja az Európai Uniót, amikor épp a szankciók feloldását kínálják neki; eredménynek tekinti a szankciók enyhítésének puszta emlegetését is), a szerb elnök Karadzsiccsal az oldalán már a muzulmán féllel tárgyal. Egyelőre sikertelenül. Izetbegovic még a tizenkettek előtt bejelentette „ultimátumszerű” feltételeit, amelyek a segélyszállítmányok biztonságának szavatolását jelentik, ha kell, fegyverrel is; a megszállt területek visszajuttatása (a szerbek nem alakíthatnak államot bosnyák területen, nem tarthatnak városokat, ahol népirtást követtek el); a horvátoknak át kell engedniük a tengermelléki Neum várost (mellesleg, a régi Jugoszlávia adminisztratív határaiban is Boszniához tartozott); a békeszerződés aláírása után a világközösség, de inkább az amerikai csapatokkal megerősített észak-atlanti haderő szavatolja legalább öt éven át a béke fenntartását. „Nem írunk alá olyan békeszerződést, amely egy ezirányú igazságot sem tartalmaz, nem fogadunk el igazságtalan kínálatot, még akkor sem, ha megfagyunk, éhen halunk, ha Európa megzsarol, ha az agresszor vérontással fenyegetőzik”, hangsúlyozta a muzulmán elnök. Izetbegovic követeléseinek elsőként Tudjman nem tesz eleget, nem hagyja megcsonkítani Horvátországot, de megérti a muzulmánokat, és szabad övezetet kínál nekik a plocei, illetve a fiumei kikötőben. A folytatásban a szerb-muzulmán tárgyalások már sikertelenül szakadtak félbe. A „szigorúan zárt” ajtók mögül először csak annyi szivárgott ki, hogy Izetbegovic a korábbi területi engedmények mellett a mostanában sokat emlegetett 3,6 százalékot is követeli, Karadzsidcsék viszont Szarajevó, Gorazde, Zepa, Srebrenica, tehát a főváros és a kelet-boszniai muzulmán enklávék státusán. Mohamed Sácirbej, a muzulmán delegáció tagja szerint (aki a szünetben beszélt újságírókkal) a tárgyalások akkor jutottak kritikus szakaszba, amikor Willy Claes előző napi beszédére hivatkozva a muzulmánok a megígért területeket kérték. A szerb fél szerint Claes nem említett százalékot, egyébként is, ahogy Aleksza Duka, Karadzsics külügyminisztere fogalmazott, Szarajevó státusának rendezése nélkül tárgytalan a többi területi kérdés. Később bejelentették, hogy a szerb-muzulmán tárgyalásokat szerdán folytatják. A boszniai probléma kulcskérdése a területi engedmények, ezen múlik a szerbek elleni szankciók sorsa. A francia sajtó Milosevics beszédéből arra következtet, hogy Belgrád hajlandó lenne a területi engedményekre, Christopher amerikai külügyminiszter szóvivője pedig közölte, területi engedmények esetén az Egyesült Államoknak nem lenne kifogása a szerbek elleni szankciók feloldása ellen. Ez is új hang, alig egy nappal korábban Washington még azt hangoztatta, hogy nem kell elsietni a dolgot. Boszniában közben folytatódik a horvát-muzulmán csatározás. Gornji Vakuf és Prozor térségében súlyos harcok dúlnak. Zenicánál életét vesztette két SZVSZ-katona, a kanadai zászlóalj tagjai voltak.Gyarmati József. Kivel vannak a németek? Bonnban a francia „társbérlők” (Tudósítónktól) PÁRIZS - „Kivel vannak a németek, az amerikaiakkal vagy a franciákkal?”, kérdezte a Le Figaro munkatársa Kinkel német külügyminisztertől azután, hogy Kohl kancellár egyetértett Clinton elnökkel, december közepéig egyezségre kell jutni a GATT-kötélhúzásban, de azelőtt, hogy Bonnban megkezdődött a 62. németfrancia csúcstalálkozó. A francia „társbérlők”, vagyis Mitterrand elnök és a jobbközép kabinet vagy tucatnyi minisztere, élükön Balladur kormányfővel a németek támogatását igényelték a szabadkereskedelmi vitában. A franciáknak nagyon fontos leglényegesebb szövetségesük jóváhagyása, annál is inkább, mivel az elmúlt napokban több neves francia politikus - Giscard d'Estaing és Raymond Barre - intette a hivatalos Párizst, ne szigetelődjék el a nyugati tábor GATT-vitájában. A németek az amerikaiakkal együtt aztvallják, hogy szabadkereskedelmi egyezség nélkül nem jutnak ki a gazdasági pangásból, s nem csökkentik a munkanélküliséget. A német-francia csúcstalálkozó csupán fél nappal előzte meg az Európai Unió „miniszterének”, Sir Leon Brittannek és Mickey Kantor amerikai megbízottnak az újabb, brüsszeli fordulóját, amelyen bebizonyosodhat, igaza volt-e Delors EU-elnöknek, aki kedden francia képviselők előtt azt mondta, „mozdulni látszik az amerikai álláspont". Kinkel persze nem válaszolt arra a kérdésre, hogy kivel vannak a németek, de talán ezért is a külügyminiszter. (m.j.) 4126 ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG * Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet az X Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató * Részvénytársaság (1093 Budapest, Közraktár u. 30., cégbejegyzés folyamatban) állami tulajdonban lévő részvényeinek értékesítésére. A részletes pályázati feltételeket és a gazdasági társaságról készített információs füzetet tartalmazó pályázati csomagot az Állami Vagyonügynökség információs irodájában (Budapest, Pozsonyi út 56.) lehet megvásárolni 20 000 Ft+áfa áron, titoktartási nyilatkozat ellenében. A pályázaton való részvétel feltétele az informácós anyag megvásárlása. A részvények megvásárlásához E-hitel és kárpótlási jegy igénybe vehető. A társaság saját tőkéje 297 000 000 Ft, jegyzett tőkéje 200 000 000 Ft, melyből 50%+1 részvény kerül értékesítésre. A részvények 100%-ban az ÁVÜ tulajdonában vannak. Vételi ajánlatot a felkínált részvénymennyiség egészére lehet tenni. A pályázatok beérkezésének határideje: 1994. január 14., 12-12.30 óra. A pályázatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 535. szoba Budapest, Pozsonyi út 56. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani vagy a pályázó saját kockázatára postán lehet megküldeni három példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megadott címen. A pályázati kötöttség időtartama 90 nap. Az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítsa. Érdeklődni lehet: Állami Vagyonügynökség kereskedelmi privatizációs igazgatóság Vág Mária igazgatóhelyettes (tel.: 269-8600/1137). i Magyar Nemzet 3 A Fatah héjái csatlakoztak a Hamasz fegyvereseihez Folytatódnak a véres összetűzések a Gáza-övezetben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Warren Christopherigen nehéz feladat előtt áll, amikor rövidesen kezdődő közel-keleti körútján megpróbálja kimozdítani a holtpontról a térség békéjét célzó tárgyalássorozatot. Mindezt Szíriában jelentették ki, ahova vasárnapra várják az amerikai külügyminisztert. Mivel mind ez idáig nem tapasztalható enyhülés Izrael és Szíria viszonyában, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban újabb hat hónappal meghoszszabbította a Golán-fennsíkon állomásozó békefenntartó egységek mandátumát. Az MTI jelentése szerint Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára ezzel kapcsolatban kijelentette: a térség továbbra is lehetséges veszélyforrásnak minősül, s mindaddig az is marad, amíg nem sikerül átfogó rendezési tervet elfogadtatni a közel-keleti válság rendezésére. Hétfő éjjel - mintegy alátámasztandó Butrosz Gáli szavait - heves tűzpárbajt vívtak egymással a dél-gázai Rafahban izraeli katonák és a PFSZ egyik legerősebb csoportjának, a Fatah héjáinak fegyveresei. A békemegállapodás szeptemberi aláírása óta ez volt az első olyan incidens, amelyben a Fatah emberei a kiegyezést ellenzőkkel közösen léptek fel. A harcoknak kedden legalább hatvanöt sebesültje volt. A palesztinok néhány órával a tűzharc kirobbanása előtt jelentették be, hogy újrakezdik támadásaikat - amelyeket szeptember óta szüneteltettek - az izraeli célpontok ellen. Mindezt azzal indokolták, hogy izraeli katonák lelőtték egyik emberüket. A Fatah politikai vezetői elhatárolták magukat a héják akcióitól, ám hangsúlyozták, Izrael megszegi a PFSZ-szel kötött megállapodást azzal, hogy továbbra is üldözi a palesztinokat. Katonai szakértők szerint Rabin izraeli kormányfő szeretné elkerülni a fölösleges súrlódásokat a hadsereg és a palesztin lakosok között, viszont elsődleges feladatnak tekinti minél több körözött elfogását. Rabin egyébként Párizsban megkezdte öt európai országot érintő körútját. A francia fővárosban előbb Edouard Balladur kormányfővel, majd Frangois Mitterrand elnökkel tárgyalt, elsősorban gazdasági kérdésekről. Az izraeli miniszterelnök - aki már továbbutazott Rómába - szeretné elérni, hogy az Európai Közösség és országa között közel húsz éve aláírt szabadkereskedelmi megállapodást változtassák át társulási szerződéssé. Mitterrand támogatta vendége kérését. Az izraeli kormányfő nem tagadta, de nem is erősítette meg azokat a híreszteléseket, amelyek szerint pénteken Tuniszban találkozna Jasszer Arafattal. Ám a híreket látszik megerősíteni az a tény, hogy Arafat kedden találkozott Rabin két megbízottjával. (n. i. zs.) Palesztinok kővel támadtak az izraeli rendőrökre (MTI külföldi képszolgálati AP) „A vajdasági magyarokat a fennmaradás foglalkoztatja” . Jt u ***** Beszélgetés Ágoston Andrással Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a liberális világkonferencia alkalmából tartózkodott Budapesten. Ekkor nyilatkozott lapunknak. - Milyen minőségben vett részt a liberális világkonferencián? - A VMDK-t és személyesen engem a szervezők hívtak meg, és örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Egyébként a VMDK nem tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem. Mindig is hangoztatjuk, hogy nem párt, hanem politikai érdekszervezet vagyunk, amely azért jött létre, hogy a vajdasági magyaroknak kiharcolja az autonómiát. De természetes, hogy politikai küzdelmeink során igyekszünk jó kapcsolatokat létesíteni a legkülönbözőbb pártokkal, mind Magyarországon, mind külföldön. - Milyen a vajdasági magyarok helyzete? - Készülünk a választásokra, három év alatt immár negyedszer. Nekünk, akik otthon maradtak - és ez mégiscsak az óriási többség -, kötelességünk szavazni. A részvétellel nemzetközi téren is bizonyítani kívánjuk, hogy akarjuk az autonómiát, voltaképp a saját jövőnkért szavazunk. Hozzávetőleges adataink szerint egyébként most már 30-35 ezer között van az eltávozottak száma, az első hullámban körülbelül 20-25 ezren mentek el, főleg fiatalok, akik az erőszakos mozgósítások elől menekültek, míg a második hullám már a szegénység, a kilátástalanság miatt menekült el. Gyakorlatilag nincs olyan számottevő politikai ellenzékünk, amelytől félni kellene abban az értelemben, hogy elnyerheti tőlünk a szavazatokat. De leginkább a fennmaradás problémája foglalkoztat bennünket, s az egzisztenciánk megőrzése az embargó körülményei között. Ez nem könynyű, de ha egyelőre még nagyon keskeny csatornán is, már elérnek hozzánk a segélyek. Ez most mindenekelőtt erkölcsileg jelent sokat, de a tél átvészeléséhez főleg a magyarországi segélyek nélkülözhetetlenek lesznek. - Mit jósol a decemberi jugoszláv választásokkal kapcsolatban? - Reméljük, hogy legalább öt képviselőnk bekerül a parlamentbe. Az a 30-35 per ember, aki elment, nagyon érzékenyen érint bennünket, de arra számítunk, hogy - csakúgy, mint az eddigi választásokon mindig - a vajdasági magyarok nagy arányban mennek el szavazni. -Milyen esélye van a Milosevics vezette Szocialisa Pártnak, illetve a szélsőségeseknek? Újabban az Arkan-féle szélsőséges csoportok indítottak kampányt a vajdasági magyarok ellen. - A szélsőségesekkel kapcsolatban csak azt mondhatom, hogy minket már sokan és sokféleképpen próbáltak megijeszteni, ez most a legújabb fenyegetési hullám. Az az érzésem, hogy az a pszichológiai hadviselés, az a súlyos háborús propaganda, amely ellenünk folyik, lassan kezd visszájára fordulni, és nem éri el a célját. Mi optimisták, akik otthon maradtunk, azt várjuk, hogy a nemzetközi körülmények hatására a szerb hatalom párbeszédet kezd velünk. Ez valószínűleg a Milosevics vezette Szocialista Pártot jelenti, mert véleményem szerint ők újra megerősítik pozícióikat, csakúgy, mint a szélsőségesek, akik az eddigit megközelítő eredményt érhetnek el. Mindez persze a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok hátrányára történik majd. - Hogyan ítéli meg a háború befejezésének kilátásait? - A Nyugat által szorgalmazott megoldás, nevezetesen az, hogy az egymással szemben álló felek próbáljanak egyezségre jutni, nézetem szerint nem hoz eredményt. Addig, míg határozott, nemzetközileg egyeztetett modell nem jön létre arról, hogy miként kell ezeket a kérdéseket megoldani, és mindezt megfelelő politikai erővel és tekintéllyel nem támogatja a nemzetközi közösség, addig a háború befejezése nem várható. Ami a szankciók kilátásba helyezett enyhítését illeti, azt pótcselekvésnek tartom, mert a megoldás csakis egy nemzetközileg átgondolt modell keretében képzelhető el. Pietsch Lajos Életbe lép az amerikai fegyvertörvény (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az amerikai elnök kedden délután a Fehér Házban aláírta a Bradytörvényt, amelynek lényege az, hogy fegyvervásárláskor ezentúl öt napot kell várni a személyazonosság ellenőrzésére, így próbálják meg kiszűrni a bűnözőket és a gyengeelméjűeket. A törvény névadója James Brady, aki súlyos fejsérülést szenvedett 1981-ben, amikor a magányos merénylő Ronald Reagant akarta megölni. A mostani törvény értelmében Hinckley, nem vásárolhatott volna fegyvert. Brady és felesége hét éven át lobbyzott azért, hogy valamiképpen korlátozzák a fegyvervásárlást, de e szándéknak erőteljes ellenzői akadtak az Egyesült Államokban, ők az alkotmányos jogok szűkítését vélték felfedezni a házaspár törekvésében. A hosszas és elkeseredett vitában végül az döntött, hogy a polgárok zöme támogatta a törvényjavaslatot, s az elmúlt években fokozatosan a bűnözés vált az első számú társadalmi problémává. Clinton egyértelműen kiállt a törvénytervezet mellett, s várható, hogy a következő hónapokban a rendőri létszámot alaposan növelő másik törvényre támaszkodva politikájának központi elemévé emeli a bűnözés elleni harcot. (b. m.) Clinton START-jóváhagyást követel Kravcsuktól (Tudósítónktól) WASHINGTON - Harminc percen át beszélt telefonon hétfőn Clinton elnök Leonyid Kravcsukkal, s felhívta az ukrán államfő figyelmét arra, ha Kijev nem ratifikálja a START szerződést, akkor nem számíthat amerikai gazdasági segélyre. Kravcsuk azt mondta, hogy az új parlament elé ismét előterjeszti a szerződést, s törölteti azokat a feltételeket, amelyeket a jelenlegi törvényhozás támasztott. Az eszmecsere „őszinte és nyílt” volt, miután diplomáciai próbálkozások után Ukrajna többször is elutasította az amerikai nyomást a szerződés ratifikálására. Ukrajna területén jelenleg 176 interkontinentális rakéta és 1240 robbanófej van, s a parlament úgy döntött, hogy ennek a készletnek csupán hozzávetőlegesen negyven százalékát számolja fel, vagyis nem tartja be a lisszaboni megállapodást az arzenál teljes megsemmisítéséről. Clinton sürgetése és Kravcsuk ígérete azért figyelemre méltó, mert orosz és amerikai hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Kijev tavaszig megfejtheti a kódokat, s ellenőrzése alá vonhatja a rakétákat. Washingtoni vélemények szerint ez elsősorban Moszkvát aggaszthatja, hiszen a nukleáris fegyvereket nyilván orosz célpontokra irányoznák be. (blasó)