Magyar Szemle 24. kötet (1935. 5-8. sz.)

Kovrig Béla: Agrármunkásbiztosításunk kiépítése és költsége

Macmr Szemle 1935 MÁJUS XXIV. KÖTET­E. 1930 SZÁM AGRÁRMUNKÁSBIZTOSITÁSUNK KIÉPÍTÉSE ÉS KÖLTSÉGE A MENNYIRE népesedéspolitikai szempontból észszerű a tele­j­­pítés ügyének az időszerű szociális kérdések homlokterébe /­­ nyomulása, annyira aggályos ennek k­i­z­á­r­ó­l­a­g­o­s agrár-IL il szociális kérdésként kezelése. Hovatovább a telepítés nagy ügye felszívja a magyar parlagnak majd minden társadalmi kérdését, olyannyira, hogy a közvélemény szem elől téveszti a mezőgazdasági népesség zömének olyan nagy kérdéseit, amelyek a telepítés ügyének sorsától függetlenül állandó problémái maradnak ennek a vérző magyar életnek. Ilyen nagy kérdés mezőgazdasági munkásnépünk szociális biztosításának ügye. Időszerű marad a legátfogóbb és leg­gyorsabb ütemű telepítőpolitika idején is, mert még a leggyökeresebb telepítési programm végrehajtása sem vezetne 150.000-nél több mező­gazdasági kereső letelepítéséhez és ez a roppant eredmény is csak 20 esztendeig tartó szakadatlan telepítő munkával lenne elérhető. Már­pedig 1930-ban 870.443 volt azoknak a mezőgazdasági keresőknek a száma, akiknek élethez való joga több, mint kétséges a közhatalom népgondozó támogatásának hiányában. Eltekintve az önálló gazdanép megélhetésének nagy nemzeti ügyétől, ennek a 870.000 keresőt és 1,171.000 családtagot, tehát 2,041.000 lelket számláló mezőgazdasági munkáselemnek a sorsa a legsúlyosabb agrárszociális kérdés, amelynek jelentőségét csak mérsékelné, de távolról sem szüntetné meg egy gyö­keres 20 esztendős telepítőmunkának remélt eredménye. Ha ezt mérlegeljük, a telepítés ügyével egyenrangú jelentőséget kell tulajdoní­tanunk a mezőgazdasági munkásság intézményes népgondozásának. Ha pedig erre irányítjuk figyelmünket, akkor felrémlik előttünk a magyar társadalom szerkezetének vészes egyensúlybomlása, a városi és a falusi népelem aránytalansága, annak a társadalmi piramisnak megingása, amelynek biztos megalapozottságától nagy mértékben függ a nemzet történelmi terhet viselő képessége. Valljuk be: ezeknek a társadalmi betegségeknek egyik oka az a hibás szociálpolitika, amely viszonylag értékes közhatalmi támogatásban részesíti a városba tódult ipari munkástömegeket, de elhanyagolja, a városi-ipari szociálpolitiká­hoz képest aránytalanul hiányosan védett szociális helyzetben hagyja a falvaknak gyökeres földművelő munkásságát. Csoda-e, ha a nemzetre ártalmas agrárszerkezet hüvelykszorítójá-­­­ból a falvak munkássága annál gyorsabban és annál tömegesebben tódul, ha nem is állandó munkát, de legalább is állandó közhatalmi

Next