Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
2002. május 23., csütörtök A Hídember Vajdaságban „Minden ízében átélhető, lendületes, szuggesztív művészfilmet készítettek. A Hídemberben hitelesen tárulnak elénk az abszolutizmus, a reformkor, a szabadságharc, a megtorlás és a Bach-korszak fölemelő és tragikus pillanatai” - írja többek között a sajtó az idei év legnagyobb magyar sikerfilmjéről, a Hídemberről. — A Hídembert nem a Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett kalandos sikerfilmekkel, hanem a történelmi tárgyú vizuális remekművekkel, Wajda Pan Tadeuszával, Kawalerovicz Máter Johannájával kell egy sorba helyeznünk. Ez annak köszönhető, hogy Bereményi elsősorban saját mozgóképi fantáziájára bízta magát. Belebújik a főszereplő személyiségébe, és erőteljes képsorokban teremti újjá számunkra Széchenyi különböző korszakait... Ennek a filmnek a bemutatója lesz pénteken délelőtt Szabadkán, délután Kanizsán, szombaton pedig Zentán. A bemutatókon részt vesznek: Eperjes Károly főszereplő, Bereményi Géza rendező, Hábermann Jenő producer, Can Togay társforgatókönyv-író és szereplő, valamint Csáky Attila főgyártásvezető. Az előadások után beszélgetés lesz az alkotókkal. Javított kiadás Esterházy Péter apja ügynökmúltjáról írt nagysikerű regénye, a Harmonia caelestis után Különleges, naplószerű könyvet írt Esterházy Péter; a Kossuth-díjas alkotó legújabb, Javított kiadás című kötetében azokról az érzésekről, történésekről ír, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy megtudta: apja, Esterházy Mátyás III/111-as ügynök volt. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője elmondta: Esterházy Péter 2000. január 30-tól ez év áprilisáig dolgozott a naplón. A mű megírásához egy korábbi, a már Németországban és Franciaországban is nagy sikert aratott Harmonia caelestis című regényének megírásához felkutatott dokumentumok vezették a szerzőt - idézte fel a kiadóvezető. Morcsányi Géza szólt arról, hogy Esterházy Péter életműve megkoronázásának szánta a két évvel ezelőtt megjelent Harmonia caelestis-t, amelyben édesapjának, Esterházy Mátyásnak állított emléket. A szerző az európai és a kortárs irodalomban is párját ritkító poézissel bontotta ki, mutatta be az apafigurát. A kiadóvezető elmondta: az író a Harmonia caelestis megírásához próbált adatokat kérni a Történeti Hivataltól, ám az ott lévő dokumentumokat csak a könyv kéziratának leadása után kapta meg. Az okmányokból - amelyeket az író elsősorban azért kért ki, mert kíváncsi volt arra, hogy őt magát figyelték-e valaha - kiderült: Esterházy Mátyás 1957-től 1980-ig III/III-as ügynök volt - jegyezte meg Morcsányi Géza. Ismertetése szerint a Javított kiadásban Esterházy Péter közreadja apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit, amelyekhez megjegyzéseket fűz. A szerző a művet a Harmonia caelestis mellékletének szánja, azoknak ajánlja elolvasásra, akik már a 2000-ben megjelent munkáját ismerik - jegyezte meg. Morcsányi Géza szavaiból kiderült, hogy Esterházy Péter azért adja közre a jelentéseket, hogy az olvasók újra elgondolkodjanak arról, ”hol és hogyan éltünk, élünk”. A szerző a könyv bemutatóján nem vett részt. Megérkezett az Apáczai-támogatás Az Apáczai Közalapítvány által az itthon tanuló szakközépiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak folyósított támogatás második részét hétfőtől fel lehet venni Szabadkán és Újvidéken az Első Vállalkozói Bankban. A szabadkai székhelyű Vajdasági Módszertani Központ értesítése szerint a magyar oktatási minisztérium által folyósított magiszteri, kutatói ösztöndíj, az ún. szociális támogatás és a joghallgatóknak megítélt támogatás feltételezhetően júniusban érkezik meg. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Versíró és szövegillusztráló tábor Topolyán A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ meghirdeti a III. VERSÍRÓ ÉS SZÖVÉGILLUSZTRÁLÓ TÁBORT 2002. július 8-14-e között. Hat nap Topolyán (alvás és étkezés a Csáki Lajos Általános Iskolában). A délelőtti előadásokat neves előadók, közéleti személyiségek és írók tartják (Vajdaságból és Magyarországról). A délutáni gyakorlati órák csoportokban történnek: versírás, szövegillusztrálás, valamint versek megzenésítése. Este változatos, szórakoztató programok (író-olvasó találkozók, színházi előadás, zenés-irodalmi estek, filmvetítés, táncház). Az általános iskola 5., 6., 7. és 8. osztályos tanulóit, a középiskolásokat, valamint az egyetemi hallgatókat is várjuk a táborba. A 6 napos teljes ellátás 600 dinár befizetése ellenében lehetséges. A tábor résztvevőit a Kodály Zoltán MMK (Gorica) épületében (Topolya, Vuk Karadzic u. 1.) várjuk július 8-án 11 óráig, akik július 14-én reggeli után utaznak haza. Kérjük a résztvevőket lehetőség szerint hozzanak magukkal írásaikból. Egyéb információk kaphatók: Vass Borsodi Borbálánál (Topolya, Virág Balázs u. 18.) tel.: 024/711-079; Borsodi Árpádnál (Kodály Zoltán MMK Topolya, Vuk Karadzic u. 1.), tel.: 024/711-554. A részvételi díjat (600 dinár) a Vajdasági Bankban levő 45200-678-0-3593- as folyószámlára lehet befizetni - Kodály Zoltán MMK részére, vagy érkezéskor a helyszínen. Jelentkezés a Kodály Zoltán MMK címére (24 300 Topolya, Vuk Karadzic u. 1. vagy a fenti telefonok egyikén). Szükséges adatok: név, cím, életkor és egy telefonszám. MAIIAK SIÓ MŰVELŐDÉS 11 A 222-es csapdája a 10-es tanteremben Az újvidéki Művészeti Akadémia elsőéves színinövendékei vallanak arról, hogyan kerültek a rivaldafény bűvkörébe Az újvidéki Művészeti Akadémia elsőéves színészhallgatói, László Sándor osztályvezető tanár és Nagypál Gábor asszisztens osztálya holnap 11.00 órakor mutatkoznak be a 10-es tanteremben. Színészmesterségből vizsgáznak, bemutatják mit sajátítottak el eddig tanulmányaik során. Mi pedig a hét diákot mutatjuk be. A feketicsi származású újvidéki Burai Károly a legfiatalabb színésznövendék, szeptemberben tölti be tizenhetedik életévét. Alapfokú zeneiskolát fejezett, hegedű szakon. - Befejeztem a gimnázium első osztályát és hallotam, hogy 16 évesen is lehet felvételizni. Letettem a különbözeti vizsgát és nagy örömömre sikerült bejutnom az osztályba. Az Újvidéki Színház Diákszínpadán az Ember tragédiájában volt az első kapcsolatom az életet jelentő deszkákkal. Ott többen is biztattak, hogy próbáljam meg az akadémiát. A vizsgára való készülés fárasztó volt, de megérte. A 20 éves budiszavai Pongó Gábor az akadémia előtt öt évig játszott amatőr csoportokban. Őt is a Diákszínpad produkcióiban látta a közönség. Két évvel ezelőtt szerbül próbálkozott az akadémián a felvételivel, nem sikerült. Amikor a mostani harmadéveseknek volt a felvételije, megfordult a fejében, hogy megpróbálja, de aztán úgy döntött, befejezi a gimit és leérettségizik, majd egy évet az újvidéki 021-es Rádióban dolgozott. - Holnap egy öt jelenetből álló drámát láthat a közönség. 10 szó volt feladva, amire mindenki saját asszociációit építette. Amikor ez 222 szóra duzzadt, drámát kellett írnunk belőle. A tanár úr kiválasztotta a legjobbat és ez lett a vizsgánk anyaga. A díszletet és a kellékeket is mi dolgoztuk ki. Mindez közreműködést, csoportmunkát igényel. Az osztály legidősebbje a zentai Varga Tamás, aki 25 éves. Az akadémia előtt egy évig volt a zentai amatőr társulat tagja. Az első „beugrás” után, főszerepet osztottak rá. Majd írt egy drámát, amit meg is rendezett. Gyorsan peregtek az események és azon a nyáron csak két hete volt, hogy fölkészüljön a felvételire. Elragadta a színház és most már tudja, színész akar lenni. - Előtte mással foglalkoztam, meditációval és ezoterikus tanokkal. Természetesen ezt azóta sem hagytam abba. A meditációim során tapasztaltakat tudom alkalmazni az akadémián és fordítva. Ez egy dupla akadémia nekem. Színészettel fogom tovább folytatni, ha sikerül, de nem adom fel a másik érdeklődésem sem. Huszta Dániel is zentai, májusban betöltötte tizenkilencedik életévét. Négy-öt évig volt amatőr színész és a KSZV rendszeres résztvevője. Két éve kiváló alakításáért elnyerte a Tanyaszínház díját, amivel meghívták egy szerepre. - Amikor hetedikes koromban először színpadra kerültem eldöntöttem, színész leszek. Az utána eljátszott előadásokkal ez csak erősödött bennem. Nem úgy jött ki a lépés, ahogy terveztem, mert még dolgozni, pénzt szerettem volna keresni mielőtt beiratkozom az akadémiára, de végül így alakult. Igyekszem eleget tenni az elvárásoknak. Egymásra vagyunk utalva, különösen mi, nem újvidékiek. Szinte olyan közösség ez, mint egy család. Az újvidéki 21 éves Molnár Róbert nyolcadikos volt, amikor a magyartanárnője felhívta figyelmét, hogy megalakul a Színes Szilánkok Diákszínpad. Véleménye szerint ez az ötéves tapasztalat nem jelent előnyt évfolyamtársaival szemben. - Itt egészen másképp dolgozunk, a színészmesterség alapjait tanuljuk. Én is elölről kezdtem. Mindig is ez volt a vágyam, hogy színész legyek. Nagyon örülök, hogy sikerült. Előbb a Kiskormos népzenei együttes tagja volt, majd a Diákszínpad produkcióiban jutott az újvidéki Ferenc Ágota számára szerep. De mégsem ez volt a meghatározó, hogy a színészetet válassza. - Kiskorom óta vonzott a színpad és a rivaldafény. A testvérem is ide iratkozott, én viszont előbb a Magyar Tanszék mellett döntöttem. Három év után viszont rájöttem, hogy nem az az életem álma, hogy a gyerekek előtt szerepeljek. Nekem ettől több kell. Az, hogy a nagyközönség is megismerjen és nekik megmutassam, mit tudok. A vizsgaelőadásunkban érdekes módon a legmorbidabb éssötétebb oldalunk jött elő. Hogy miért? Azt hiszem mind a heten más választ adnánk a kérdésre. Valaki megkérdezte tőlünk, hogy a háború, a politikai helyzet hatott-e erre? Nem, ennek semmi köze az egészhez. Mindenkiben megvan ez a fekete oldal és mi most ebből építettünk egy drámát A palicsi Elor Emmát már egy korábbi alkalommal bemutattuk olvasóinknak, ő az a fiatal tehetség, aki számos szavalatáért kapott elismerés mellett egy filmszerepet is maga mögött tudhat. — A vizsgaelőadás érdekessége, hogy mi vagyunk az írói, a dramaturgjai és részben a rendezői is. Témája a testvérek közti viszály. Az alapszituáció, hogy a három tesvér megöli édesanyját és összeveszik az örökségen. Ebből csak morbid és sötét dolgok következhettek. Itt ki lehet hozni az indulatokat, színészileg több lehetőséget kínál. A fentiekből kiderül, hogy a felvételt nyert kilenc diákból holnap heten vizsgáznak. László Sándor osztályvezető tanár végül megjegyzi: - Egy asszociációs játék során 222 szót választottunk, amiből csoportokra osztva írtak drámát a hallgatók. A 222-es a 22-es csapdájáról jutott eszünkbe. Születhetett volna vígjáték is, de érdekes módon minden csoport morbid drámát írt, hulla, hulla hátán, bánat, gyilkosság, feketeség. Nagypállal beszélgettünk is a témáról és úgy határoztunk, jövőre más irányba tereljük őket, elég volt a sötétből. Biztos vidám darabot választunk. SZÁNTÓ Márta (DÁVID Csilla felvétele) Egyedül írták, dramatizálták és részben rendezték vizsgaelőadásukat Letenni, vagy megvenni?... ez itt a kérdés A civil szervezetként bejegyzett Egyetemista Információs és Kiadó Központ a napokban összegezte az Újvidéki Egyetem hallgatóinak körében végzett körkérdésének eredményét, melyben társadalmunk, de főleg az egyetemi berkekben elterebélyesedő korrupció felől tudakozódtak. Az egyetemisták 2,2, a rendszeres óralátogatók 4,3 százalékát, összesen 625 hallgatót felölelő körkérdésük eredményeként a hallgatók 72 és fél százaléka szerint a megvesztegetés formáit fellelhetjük az egyetemen, 23,7 százalékuk véleménye ingadozó. Míg mindössze 2,4 százalékuk szerint ilyesmi nem létezik, 1,4 százalékuk pedig válasz nélkül hagyta a kérdést. Az egyetemisták 65 százaléka szerint a vizsgák megvétele jelenti a megvesztegetés leggyakoribb formáját, míg 51,4 százalékuk az ismeretségen keresztüli beiratkozást, 43,7 százalékuk viszont a bejutásért való fizetést tartja leggyakoribbnak. A hallgatók 24, 7 százaléka az egyetemi helyiségek vállalkozóknak való bérbeadását is ide sorolja, de többen megemlítették a rokonok, ismerősök közbenjárását egy-egy vizsga letételénél, valamint az egyes tanárok könyvének kötelező megvételét. Azt is nehezményezték, hogy az egyetem még mindig nem mentes a politikától. Megvesztegetésnek definiálható helyzetnél a hallgatók 21,8 százaléka volt jelen, 45, 7 százalékuk ilyenről barátaitól értesült, 28,9 százalékuk nem hallott ilyesmiről, 3,4 százalékuk nem adott feleletet. A megkérdezettek 39 és fél százaléka hallott olyan esetről, hogy valakinek fizetnie kellett ahhoz, hogy levizsgázzon, 27,1 százalékuk szintén hallotta, de nem tartja megbízhatónak az információt, 30 százalékuk nem értesült ilyesmiről, 3,4 százalékuk nem válaszolt. A megkérdezettek 39 tanár nevét említették, kit tőlük személyesen, illetve barátaiktól kértek vagy vettek el pénzt, hogy letehessék a vizsgát. Egyesekhez hallgatótársaik közvetítésével jutott el a követelés. A szervezők a megnevezettek és közvetítők kilétéről értesítik az Oktatásügyi Minisztériumot. A megnevezett tanárok jegyzéke szerint az egyetemi karok mindegyikén háromtól több a megvesztegetéssel visszaélő tanár találtak, legtöbb a testnevelési, a jogi, a közgazdasági, az egészségügyi, a mezőgazdasági karokon, valamint az Ügyviteli Főiskolán. Olyan esetről, hogy egyes tanárok a vizsgaletétel feltételeként az egyetemistalányoktól szexuális szolgáltatásokat kértek, a megkérdezettek 12,8 százaléka értesült, 20 és fél százalék erre vonatkozó értesülését nem tartja megbízhatónak, 61,9 százalékuk nem hallott ilyesmiről, 4,8 százalékuk nem felelt. A körkérdés szervezői a korrupciós tekintetben megnevezett tanárok nevén kívül a megkérdezettek pozitív válaszának százalékarányát feltüntetve küldik el névsoraikat a minisztériumi illetékesekhez. Hiszen ilyen esetben az arányok is sokat elárulnak. Különösen 25 megvesztegetéssel élő tanár esetére fektetik a hangsúlyt, hisz a megkérdezettek 32 és fél százaléka a Technológiai Kar ugyanazon tanárának nevét írta a kérdőívre, a Testnevelési Kar egyik tanárának nevét a kérdezettek 14 százaléka tüntette fel, az Ügyviteli Főiskola egyik tanárát 10,3, a másikat pedig a hallgatók 7 százaléka tartja korompáltnak. A Műszaki Tudományok Kara egyik tanárának nevét az egyetemisták 3,7 százaléka, míg a Bölcsészettudomány Kar egyik pedagógia tanárát a megkérdezettek 4,6 százaléka nevezte meg. Azonban a hallgatók sem ártatlanok, hisz a megkérdezettek 17,6 százaléka szorult helyzetben, megfelelő anyagi helyzetben megvenné a vizsgát, 6,3 százalékuk csak akkor, ha elegendő pénze lenne, 24,7 százalékuk, még meggondolná, 39 százalékuk nem, 12,4 százalékuk pedig nem tudja mit tenne ilyen helyzetben. Az egyetemi vezetőség a hallgatók 3 százalékának teljes bizalmát élvezi, 36,9 százalékuk csak részben, 30,3 százalékuk egyáltalán, míg 22 és fél százalékuk csak nagyon kevés bizalommal rendelkezik a vezetőség tevékenységét illetően.