Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika
IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset
HASZÁN ZOLTÁN_________________ NÉGY ELNÖK - EGY ESET PERELNI VAGY EGYÜTTMŰKÖDNI? Több mint ötszáz per van folyamatban, amelyekben a műsorszolgáltatók megtámadták az ORTT közigazgatási határozatát. A testület 2003-ban 1027 törvénysértéseket szankcionáló határozatot hozott, leginkább a reklámszabályok megsértése és a kiskorúak védelmében hozott paragrafusok be nem tartása miatt. A testület 36 esetben a műsorszolgáltatás felfüggesztéséről döntött, 151 esetben kötbér szabott ki, 712 millió forintra büntetve a műsorszolgáltatókat. A legkisebb kiszabott kötbér 7500, a legnagyobb 32 millió forint volt. Az előző évek kötbéreivel együtt a műsorszolgáltatóktól összesen másfél milliárd forintot hajtana be az ORTT. Ebből 400-400 millió a két országos kereskedelmi tévére vonatkozik. (ORTT-adatok) Körmendy-Ékes Judit: Egy szankciónak csak úgy van értelme, ha időben közel van a törvénysértéshez, nem szabadna elválnia a szankcióra alapot adó műsortól. Egyszerű eljárásjogi szabályokkal meg kellene gyorsítani a döntéshozatalt az igazságszolgáltatásban, hogy ne három-négy év alatt szülessenek meg a döntések, amikor már teljesen kicserélődött a műsorszolgáltató menedzsmentje. Bosszantó, amikor szakmailag jó és védhető szankciók teljesen hatástalanok maradnak az elhúzódó eljárások miatt, hiszen így a törvénysértésekkel járó kockázat minimálissá válik. Hajdú István: A perek óriási többsége indokolatlan, ezt a műsorszolgáltatók is tudják, az ORTT is tudja. Az első években a szigorú, steril jogi logika alapján folyt a bírósági szakasz, az ügyek száma pedig több százra nőtt. Mára azonban megszülettek a precedensértékű ítéletek. Mérleget lehet vonni, hogy melyek a nyerő és a vesztes helyzetek. Ezért leültünk a négy-öt legnagyobb műsorszolgáltatóval, hogy előkészítsünk egy egyezséget, amely a pereknek közel nyolcvan százalékát lezárja. A fennmaradó húsz százalék vagy a nagy pénz, vagy a presztízs miatt a bíróság végső döntésére vár majd. Kovács György: Annyiban a részünkről is lesz változás, hogy visszük tovább azokat a típusú ügyeket, amelyekről a bíróság több alkalommal is kimondta, hogy a hatóság téves úton járt a büntetés kiszabásánál. Ilyen például a húszperces összefüggő rádióműsorok megszakítása reklámmal. Ám elvárjuk azt is, hogy az egyértelműen az ORTT igazát bizonyító ügyekben a műsorszolgáltatók is hasonlóan járjanak el. Ilyen a reklámidő-túllépés. Hiszen a rendőrökkel sem állunk le vitatkozni, ha a városban százhússzal lefényképeznek. A bíróságok előtt rendre megálló szankcióalap a kiskorúak védelméről született jogszabályok megsértése is. Ebben különösen a délutáni talkshow-k viszik a pálmát. Bízom abban is, hogy a korábbi szankciók is beérnek. Mostanra eljutottak oda a műsorszolgáltatók, hogy a megszülető jogerős döntések miatt permanens befizetőkké válnak. És több száz millió forintról van szó, még akkor is, ha már csak kevesen emlékeznek arra, hogy három vagy négy éve miért büntetett az ORTT. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogyha valamelyik műsorszolgáltató új korszakot hirdetne, és tökéletesen jogkövetővé válna, az előző hibáiért a következő években akkor is fizetnie kell. A perek óriási többsége indokolatlan, ezt a műsorszolgáltatók is tudják, az ORTT is tudja. Az első években a szigorú, steril jogi logika alapján folyt a bírósági szakasz, az ügyek száma pedig több százra nőtt. MÉDIAFÜZETEK 2004/1 POLITIZÁLNI VAGY IGAZGATNI? A testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. A testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet. (médiatörvény) Révész T. Mihály: Én mindenkinek azt mondtam, hogy higgyék el, én egy önálló faktor vagyok. Utóbb elhitték, Horn Gyula tanácsadói posztjáról választottak meg elnöknek. És két dologra ma is jó érzéssel gondolok vissza. Az egyik a Horn Gyulához fűződő viszonyom, ami bensőséges, nem csupán hétköznapi munkakapcsolat volt, ma sem az. A másik az, ahogy ő a médiaügyeket kezelte, ahogy előttem a médiaügyekről beszélt. Volt két-három eset, amikor szemrehányással illetett. Ezek részben olyan döntések voltak, amelyekkel én sem értettem egyet, de a testület leszavazott. A miniszterelnökhöz fűződő viszonyom ellenére a parlamentben megválasztásomkor mindössze három tartózkodást kaptam. Úgy gondolom, hogy én minden oldalon elfogadható voltam, és vagyok ma is. Kosztolányival élve, én önmagamat önmagammal mérem. Sokaknak jelentettem csalódást, de magamnak nem. Tükörbe tudok nézni nap mint nap.