Mérleg, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
ÖFolytatás az i бИаТгб! helyzete, élet- és munkakörülményei. Ezért a legközelebbi idők fő feladata: az elért eredmények megtartása és megszilárdítása, a hozzánk tartozó szakmák dolgozóinak mozgósítása a 3 éves terv feladatainak megvalósítására. Dolgozóinknak tisztán kell látniok, hogy elért eredményeink megszilárdítása, az életszínvonal megtartása és továbbfejlesztése csak úgy lehetséges, ha a népgazdaság szilárd és szüntelenül erősödik. Az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelem, valamint a vendéglátóipar dolgozóinak az elkövetkező, években fő feladatuk, hogy az áruforgalom mimikájával is alátámasszák az életszínvonal emelésében elért eredményeket. Az áruforgalmi munka lényeges megjavítása szükséges ahhoz, hogy a megnövekedett forgalmat kisebb készletekkel és viszonylag kevesebbköltséggel bonyolítsák le. Különösen az áruk választékára és minőségére kell gondot fordítani. Ez fontos abból a szempontból is, hogy megakadályozzuk a minőség rontásával járó burkolt áremeléseket. Ezekhez a feladatokhoz nélkülözhetetlen a kereskedelem és ipar kapcsolatának megjavítása, amelyhez sok segítséget adhatnak a szakszervezeti bizottságok is. A kereskedelem színvonalának fejlődéséhez szükséges a kereskedelem technikai berendezésének korszerűsítése, a bolt- és raktárhálózat növelése, amit, ha szerény keretek között is, de meg kell kezdeni a 3 éves tervben. A kereskedelmi munka színvonalának fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a kereskedelmi dolgozók javuló munkája, kultúrált magatartása. A földművesszövetkezeti dolgozók előtt a fentieken kívül sajátos feladatok is állanak. Mint a parasztság értékesítő társulásai, az anyagi érdekeltség fokozásával hatékonyabban bizonyíthatják az egyénileg dolgozó parasztság előtt a szövetkezésben rejlő előnyöket. A földművesszövetkezeteknek főleg a mezőgazdasági termelés közvetlen segítésével kell foglalkozniuk és ennek érdekében meg kell javítani a felvásárlási munkát, de nem szabad megfeledkezni a falusi áruellátás munkájának fejlesztéséről sem. A felvásárlás munkájából nagy rész hárul a terményforgalmi vállalatok dolgozóara is, akiknek az elkövetkező években elő kell segíteniük, hogy országunk gabonában teljesen önellátó legyen. Külkereskedelmi dolgozóinknak az elkövetkező években elő kell segíteniök, hogy országunk adóssága ne növekedjék, ellenkezőleg, meg kell teremteni az alapját az eddig felvett hitelek tervszerű viszszafizetésének is. Ez egyik fő feltétele annak, hogy a magyar nép elért életszínvonalát fenntartsuk és később tovább emeljük. Ezért többet, korszerűbbet, jobbat és jobban kell eladniuk, állandó piacokat kell teremteniük és növelniök kell az együttműködést a baráti országokkal. Itt is igen fontos az iparral és a mezőgazdasággal való kapcsolat megjavítása. Ez szükséges ahhoz is, hogy kialakítsák országunk ipari struktúrájának és sajátosságainak legjobban megfelelő exportprofilt. Külkereskedelmi dolgozóinknak a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a külkereskedelem gazdaságosságára, meg kell keresniük azokat a módszereket, amelyek a gazdaságosság mérését lehetővé teszik. Pénzintézeteink népgazdasági súlya — a több, mint 10 éve történt államosításuk óta — rendkívüli mértékben megnőtt. Pénzintézeteinknek a bankellenőrzésen keresztül kell elősegíteniök egész népgazdaságunk megszilárdítását és a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges pénzeszközök biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges a törzsgárda kialakítása olyan néphez hű dolgozókból, akik gyakorlatot szereznek a szocialista gazdaság pénzügyi feladatainak lebonyolításában. Szakszervezetünk feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel, a dolgozók mozgósításával segítse a fenti célkitűzések végrehajtását. Ilenszínvonalunk emelése függ a nagyobb gazdasági eredményektől, ezért érdekvédelmi feladat a dolgozók mozgósítása a szocialista munkaverseny szervezésére. Szakszervezetünknek gondoskodnia kell arról, hogy a munkaverseny — az ellenforradalom okozta visszaesés után — újra tömegméretekben bontakozzék ki és a tervek teljesítése mellett jobban segítse a kereskedelmi és földművesszövetkezeti munka színvonalánál, kulturáltságának javítását. Az MTA SZOT határozata alapján biztosítani kell az önálló kezdeményezések kibontakozását és a dolgozók teljes részvételét a célkitűzések meghatatározásában, a kitüntetések és jutalmak odaítélésében. Neveljük a dolgozókat a munkaverseny segítségével is a munka szeretetére, az új embertípus kialakítására. Szakszervezetünknek fokoznia kell felelősségét a munkafegyelem és a munkaerkölcs megszilárdításában, amely az ellenforradalom alatt rendkívül meglazult. Egyesek — a mi szakmáinkban is — lelkiismeretlenül dolgoznak, sok a korrupció, a társadalmi tulajdon, vagy a fogyasztók megkárosítása. Minden aktivistának és minden becsületes dolgozónak felvilágosító munkával, a bűnösök leleplezésével kel küzdenie az ilyen káros megnyilvánulások ellen és ha szükséges, adminisztratív intézkedéseket is meg kell követeli. Ez a harc is fontos érdekvédelmi feladat, mert védi a becsületes dolgozókat, megakadályozza a rosszindulatú általánosításokat és megvédi a szakma becsületét. З A szakszervezet fontos feladata, hogy bevonja a dolgozókat a gazdasági irányításba. Ez szükséges ahhoz, hogy dolgozóink ne csak szűk munkaterültüket lássák, hanem népgazdasági mértékben gondolkodjanak. Felszínre kell hozni a dolgozók véleményét a gazdasági intézkedésekről, a tervekről, amelyeknek ők a közvetlen végrehajtói. Ilyen módon a szakszervezeti szerveknek segíteniök kell a tervezés, a gazdaságvezetés munkáját. A dolgozók gazdasági vezetésbe való bevonásának igen fontos eszköze a termelési tanácskozás és az üzemi kollektív szerződés. A termelési tanácskozást valóban a dolgozókkal való tanácskozás fórumává kell tenni, ahol a gazdaságvezetés tényleges problémáit vitatják meg. A kollektív szerződések rendszerének a régi hibáit ki kell javítani és a szerződésekben olyan kétoldalú vállalásokat kell tenni az igazgató és a dolgozók részéről, amelyek valóban a szerződés alapján valósulnak meg. A kollektív szerződések kötését akkor kell megkezdeni, amikor erre a népgazdasági előfeltételek biztosítva valnnak. A szakszervezetünkhöz tartozó szakmák dolgozói a megnövekedett feladatokat csak úgy tudják végrehajtani, ha szakmai tudásuk is növekszik. Ezért a szakszervezetnek segítenie kell az állami szervek szakoktatási munkáját és oda kell hatnia, hogy az a követelményeknek megfeleljen. Különös gondot kell fordítani a belkereskedelem szakmai utánpótlásának kérdésére, a tanulóképzésre, mivel még mindig érezzük a hátrányát annak, hogy a belkereskedelemben ezt éveken keresztül elhanyagolták. Az állami szakoktatás segítése mellett szakszervezeti szerveinknek önálló társadalmi tevékenységgel is segíteniök kell a dolgozók szakmai továbbképzését. Minél több szakmai ismeretterjesztő előadást, Szabad Akadémiát, ankétokat tapasztalatcseréket stb. kell szervezni, fel kell használni erre a célra a Kereskedelmi Technikai Kabinetet is. A gazdasági munka segítésének fontos területe az újítómozgalom. Szakszervezetünknek el kell érnie, hogy az újítómozgalom a technikai fejlesztés Békítője legyen és hatás •ára bontakozzk* M a dolgozdit alkotó kezdeményezése. El kell érnünk, hogy az ellenforradalom miatt erősen visszaesett újítómozgalom újra tömeges legyen és biztosítanunk kell annak mozgalmi jellegét. 10. Népgazdaságunkban a termelési eredmények elosztása többé nem a kizsákmányoló osztályok érdekében, hanem a dolgozóik érdekében történik, mindenki képességei szerint dolgozik és teljesítményének megfelelő bérezésben kell, hogy részesüljön. Ezen az úton a teljesítménybérezés széleskörű bevezetésével nagy lépéseket tehetünk előre. A kongresszus helyesnek tartja a belkereskedelem területén a teljesítménybérezés rendszerét, mert a termelékenység emelésére, a tervek teljesítésére, a minőség, a választék, a fogyasztókhoz való viszony javítására ösztönöz. Hogy az eddig elért eredményeinket meg tudjuk tartani, a gazdasági munka további javításával biztosítani kell az életszínvonal megtartásának reális feltételeit. Bérezési rendszerünknek ezt kell hatékonyan elősegítenie. A kongresszus tudatában van annak, hogy a 3 éves terv alatt átfogó és lényeges béremelésre nem lesz lehetőség. Feltétlenül indokoltnak tartja azonban a népgazdaság erejét figyelembe véve egyes bérügyi intézkedések megtételét. Fokozatosan meg kell szüntetni a béraránytalanságokat, elsősorban a nagy gyakorlattal rendelkező eladók, a kes- és középnagyságú üzletek és vendéglátóipari egységek vezetői, a nagykereskedelem sokéves gyakorlattal rendelkező dolgozói és az fmsz-ek vezető ügyviteli dolgozói javára stb. 2. A bérrendszerrel anyagilag is ösztönözni kell a dolgozókat a magasabb szakmai képzettség megszerzésére. 3. Szükségesnek tartjuk a földművesszövetkezeti munka megjavítása érdekében a nyereségrésze- sedés bevezetését. 4. A kongresszus véleménye szerint a kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók anyagi felelősségének rendszere nem megfelelő, ezért szükségesnek tartja a kereskedelmi veszteség-százalék reális megállapítását, a vagyonmegőrzés technikai előfeltételeinek fokozottabb biztosítását. 5. A szocialista törvényességért folyó harcban is jelentős feladat hárul szakszervezetünkre és annak valamennyi aktívájára. Ezen a területen is értünk el eredményeket. A szakszervezet minden egyes szervezetének továbbra is bátran kell fellépnie a népvagyon megvédéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, de ugyanakkor bátran állást kell foglalniuk a dolgozók jogait csorbító intézkedések ellen. Elsősorban alapszerveink munkáját kell megjavítani, mert ahol a törvénysértés gyakori, ott rossz az emberről való gondoskodás is. * A felszabadulás óta évről évre bővültek és bővülnek a dolgozók egészségét, gyógyellátását szolgáló intézmények. Bevezettük a munkaképtelenség esetén a 75 százalékos táppénzt, a dolgozó anyák érdekében a gyermekápolási táppénzt, felemeltük a tbc-s betegek betegállományi és kórházi ápolási igényjogosultság idejét, kiterjesztettük a dolgozók családtagjainak kórházi ápolási idejét, szélesítettük a társadalombiztosításra jogosultak körét. Ezen eredmények mellett a kongresszus szükségesnek tartja, hogy a népgazdaság helyzetét figyelembe véve a fontossági sorrend alapján intézkedés történjék: a) a gyermekápolási táppénzjelenleginél nagyobb mértékű kiterjesztésére, b) a családi pótlék felemelésére, c) a nyugdíjasok kórházi ápolási idejének felemelésére. Javasoljuk a körzeti orvosi ellátás megjavítása érdekében egy körzeten, városi kerületen belül, a szabad orvosválasztás bevezetését. Nyugdíjrendszerünkben meg kell szüntetni a több évtizedes szolgálati idővel és a csak felszabadulás utáni szolgálati idővel rendelkezők egyenlő elbírálását. Javítani kell a társadalombiztosítási munkát, az eddiginél nagyobb mértékben kell foglalkozni a megfeetegedtpesc ofcabuOE feldutatásával, a betegségek megelőzésével, a lógósok, a táppénzcsalók leleplezésével, mert az ilyenek a becsületes dolgozók életszínvonalát kedvezőtlenül befolyásolják. A balesetelhárítási munka megjavítása érdekében az agitációsés propagandamunka fokozása a fő feladat. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni az eddig alkalmazott tömegmozgósító módszereket. Szükségesnek tartjuk, hogy a 3 éves terv során a beruházási keretből, illetve a vállalatfejlesztési alapból bizonyos öszszeget munkavédelmi célokra fordítsanak. Jelentősen emelni kell az óvodai férőhelyek számát, hogy a jelentkező igényeket ki lehessen elégíteni. Helyesnek tartjuk a területi napközi otthonok és bölcsődék fejlesztését, de szükséges, hogy üzemeltetési idejük összhangban legyen szakmánk dolgozóinak munkaidejével. Az üdültetés színvonalának emelése érdekében a SZOT-tal együtt el kell érni, hogy meglevő üdülőink szebbek és kényelmesebbek legyenek. Szervezetünkhöz tartozó dolgozók közül igen sokan izületi és reumatikus megbetegedésben szenvednek. A jövőben többet kell foglalkozni a dolgozók gyógyüdültetésével. A 3 éves terv időszakában a szakszervezet saját erőforrásaiból más szakszervezettel közösen építsen gyógyüdülőt Hévízen v ív. Szakszervezeti nevelőmunkánk alapja: a marxista— leninista világnézet. Kulturális nevelőmunkánkkal el kell érnünk, hogy művelt, udvarias, becsületes kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók, a falu szocialista fejlődésének elősegítését szívügyüknek tekintő szövetkezeti alkalmazottak, megfelelő közgazdasági tudású pénzügyi dolgozók és magas kultúrájú, hazánkat méltóképpen képviselő külkereskedelmi szakemberek dolgozzanak szakmánk területén. E célok elérése érdekében a kulturális munka minden ágában ápolni és fejleszteni kell a munkásmozgalom hagyományait. Bővíteni kell a Szabad Akadémia rendszerét. Budapesten szükséges évről évre fejleszteni az előadássorozatok számát és minőségét, valamint a részvevők létszámát, a dolgozók érdeklődési körének figyelembevételével, vidéken a minőségi követelmények szem előtt tartásával minden nagyobb városban meg kell valósítani az ismeretterjesztésnek ezt a formáját. Szélesíteni kell az alapszerveknél folyó ismeretterjesztő előadásokat a kultúrpolitikai szempontok, valamint a dolgozók igényeinek helyes egyeztetésével. Aföldművesszövetkezeti, ismeretterjesztő munkát is tovább kell fejleszteni, hogy az szerves része legyen a falusi népművelő munkának. Szakszervezeti szerveinknek fontos feladatává kell tenni, hogy olvasásra neveljék a dolgozókat. Az olvasók könyvigényeinek jobb kielégítése érdekében a könyvtárak öszszevonását meg kell kezdeni és fokozatosan végre kell hajtani. Fel kell éleszteni az öntevékeny művészeti munka fejlesztése érdekében a dolgozók tényleges érdeklődésére, művészeti alkotókészségére támaszkodó kórus-, tánc- és színjátszó-mozgalmat. Követendő útnak az összevont művészeti együttesek munkáját kell tekinteni, a középszervek és területi szervek irányítása mellett. Az összevont csoportok jobban biztosítják az eredményes munka művészeti és gazdasági feltételeit, ugyanakkor a kisebb, de életképes együttesek munkáját is támogatni kell. A kultúrotthonoknak, kultúrtermeknek kulturális centrumokká kell válniuk. Itt kell a kulturális munka minden ágát összpontosítani. A kulturális munka fontos előfeltétele, hogy elsősorban magukat a kultúrmunkásokat tegyük műveltebb, képzettebb emberekké. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a szakszervezeti funkcionáriusok műveltségi színvonalának emelésére. Nem akármilyen, szocialista kulturális munkát akarunk végezni. Éppen ezért fontos, hogy az egész világ haladó kultúráját ismertessük és szerettessük meg dolgozóinkkal. A munkában figyelembe kell venni a dolgozók érdeklődési körét. Nemcsak kielégíteni kell azonban a dolgozók ilyen irányú igényeit, hanem tudatosan a szocialista világnézet kialakítása irányában kell fejleszteni. Fontos feladat szakszervezetünk lapja, a MÉRLEG olvasottságának emelése, a levelezőhálózat kiépítése, hogy a lap valóban élő legyen s a dolgozók problémái minél több helyet kapjanak benne. Sok a tennivaló, hogy minden dolgozótársunk létszükségletének érezze a tudását, a szép élvezetét. Ha magas igényességgel törekszünk arra, hogy egyre több és több dolgozót hozzunk közelebb a művészethez, tudományhoz, ha felkeltjük az érdeklődést az ismeretszerzés lehetőségeire, akkor kulturális munkánkat nem fogja fenyegetni az egyhangúvá válás, a megszokottság veszélye, hanem mindig vonzóbb és érdekesebb lesz, egyre hatékonyabban segíti majd elő a műveit, szocialista embertípus kialakítását. Alapvető feladatunk sportmozgalmunk területén a testnevelés és sport eszközeit biztosítani a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók részére, hogy napi fáradságos munkájuk után szabadidejük egy részét egészségük megőrzésére fordíthassák. Ennek érdekében előtérbe kell helyezni a természetjárást és a dolgozók által kedvelt tömegsportok egyéb ágait. Tovább kell fejleszteni minőségi sportunkat, figyelembe véve, hogy az utánpótlást elsősorban szakmánk fiatal dolgozói adják. Sportolóink politikai és erkölcsi nevelését elsődleges feladatunknak kell tekinteni és meg kell szüntetni magatartásukban az anyagiasságot. 2. A két kongresszus között a szakszervezet szervezettsége lényegesen fejlődött, taglétszámunk 23 000 fővel emelkedett. Változatlanul gondoskodni kell azonban, hogy a még szervezetlen dolgozók jelentékeny része megfelelő felvilágosító, nevelőmunka eredményeként belépjen a szakszervezetbe, annál is inkább, mert taglétszámunk jelentősen megközelítette ugyan, de még nem érte el az ellenforradalom előtti létszámot. A két kongresszus közötti időben a szakszervezet szervezeti felépítésében is több változás történt. A fővárosban hét szakmai bizottság jött létre, melyek egyrészt, mint középszervek, alapszerveket irányítanak, másrészt szakmáik sajátos problémáinak megoldására javaslatokat tesznek az elnökség és a központi vezetőség felé. A kongresszus ezzel a szervezeti változtatással egyetért, s ugyancsak helyesli a pénzintézeti és vendéglátóipari szakmai titkárság létrehozását, mert ezzel a két területen dolgozók élet- és munkakörülményeinek alaposabb elemzését, problémáik gyorsabb és eredményesebb megoldását kívánjuk elérni. A kongresszus annak érdekében, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók sajátos problémáit szakszervezetünk az eddiginél is eredményesebben képviselje, ezen a területen is hasonló szervezeti változtatást tart szükségesnek. A kongresszus egyetért a szakszervezet központi vezetősége 1957 februári határozatával, amely a vendéglátóipari dolgozók kérésére a szakszervezet nevét: Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar. (Folytatás a 3. oldalon) MERLEG 1958. I. psá»