Munkások dal- és zeneközlönye, 1928 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1928-06-01 / 6. szám
szuronyok között azt a történelmi nevezetességű közgyűlést, amely fényes sikerrel tiltakozott a várost autonómiájától megfosztó törvénytelen pátens ellen. Az utca jobb sarkán álló Podmaniczky-házban tartotta főhadiszállását a debreceni csata után az orosz fővezér, Paskievich. A Városháza mellett van a Tisza-palota. Szemben emelkedik a Tiszántúl legnagyobb arányú és legszebb szállodája, az Aranybika. Kévét onnan vette, hogy 1699-ben egy jómódú debreceni polgár, Bika János, ezt a telket vendégfogadó céljaira a városnak hagyományozta. Innen kezdve a Piac utca óriási térré szélesedik, hátterében van az ión oszlopokkal övezett kéttornyú református Nagytemplom. Ebben a templomban hirdette ki 1849 április 14-én az akkor Debrecenben ülésező országgyűlés a híres függetlenségi nyilatkozatot. A templom nyugati tornyában áll a híres 56 mázsa súlyú Rákóczi-harang. A Nagytemplom előtt áll igen szép parkban Kossuth Lajos impozáns szobra. A talapzaton bárfelől a vértanú Szacsvai (a képviselőház jegyzője), továbbá Perényi Zsigmond, a detronizált felsőház elnöke és K. Tóth Mihály 20 évig várfogságra ítélt debreceni lelkész alakja látható. A Nagytemplom mögött van az úgynevezett Emlékkert, közepén áll Bocskai ércszobra, a kert keleti oldalán pedig a gályarab lelkészek és tanítók emlékoszlopa. Az Emlékkertből mindjárt beléphetünk a Kollégiumnak méltóságos homlokzatú, mintegy két hold területen fekvő kolosszális épületébe, melyben a tiszántúli református egyházkerületnek különböző kulturális intézményei foglalnak helyet. A kollégium keleti oldalán húzódó Darabos utca elején megtekinthetjük Csokonai emléktáblával megjelölt egykori lakóházát, ahol meg is halt a költő. Az Emlékkert — mely ma már népkert — nyugati részén kilépve, a Hatvan-utca sarkán találjuk a református egyház hatalmas bérpalotáját. Előtte a történelmi nevezetességű „líceum“ (egy cserjeféle növény), mely az egykori kántori lak rostélyos ablakában nőtt meg fává. Életkora 150—200 év. Mint természeti ritkaságot gondozzák. A bérpalota mellett van a református püspöki palota. A püspöki palota után eljutunk a Déri-térre és szemben láthatjuk a városnak legstílusosabb épületét, a Déri-múzeumot, mely 1926-ban épült. A Déri-múzeum alapítója Déri Frigyes bécsi selyemgyáros, aki hatalmas értékű műgyűjteményeinek elhelyezésére Debrecent szemelte ki. A Kollégiumtól balra, egy szép parkban, megtaláljuk Debrecen halhatatlan emlékű szülöttjének, Csokonai Vitéz Mihálynak bronzszobrát, mely az ország egyik leghíresebb emlékszobra. Élete, működése a balsors láncolata volt, szabadságszeretete, természetimádata, a merev társadalmi renddel való folytonos összeütközései a mi szíveinkben a proletársorssal való összeforradást jelentik. Emlékének megértő kegyelettel kell adóznunk. A Csokonai-szobortól némi kis kanyarulattal a Péterfia-utcába érünk, mely a Simonyi-útba befordulva, egyenes vonalban vezet ki a Nagyerdőre. A közkórháztól balra nyíló utcában találjuk a Margitfürdőtelepet és mellette a hatalmas Munkásotthont (telefonszáma 12—49). Ez a dalosünnepély főrendezőségének székhelye és innen nyerhető mindennemű fölvilágosítás. A Nagyerdő legnagyobb kincse Debrecennek. A vízben és hegyben szűkölködő síkságon olyan kiránduló- és üdülőhelye ez a városnak, amilyennel egy alföldi város sem dicsekedhetik. Debrecen városnak 26.000 hold erdeje van, ebből mintegy 3000 hold a Nagyerdő. Közvetlen a bejárat előtt van a debreceni háziezred (volt 39. ezred) világháborúban elesett 7000 halottjának emlékoszlopa. Az emlék körüli szép parkokban városi villák vannak. A háttérben egy magaslaton áll a városi gőzfürdő, mögötte pedig a 60 méter hosszú városi strandfürdő. A Nagyerdő parkírozott részét aszfaltozott körút veszi körül. A körút északi részén van százados tölgyek között Európa legmodernebb és legszebb egyeteme, a debreceni m. kir. Tisza István tudományegyetem. Az egyetem 110 holdon fekszik. Innen északra 10 perc id