Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

6 * Jia/U MAGYARORSZÁG Légitaxi Ausztriába A nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola repülőgép-vezető hallgatóinak képzésébe jól illeszke­dik a megye számos osztrák érdekeltségű cégének igénye, miszerint Nyíregyháza és Bécs kö­zött működjön légitaxi-szolgáltatás. A nyíregyházi Tréner Kft. két pilótájának jóvoltából a négyszemélyes Piper Cherokee gép már szállított is osztrák üzletembereket Nyíregyházára. Fotó: MTI Új lehetőség az Interneten A Matáv és a Digital Equipment Magyarország veze­tői kedden szerződést írtak alá arról, hogy két hónap múlva kö­zös AltaVista keresőszolgáltatást indítanak a magyar Internet-fel­használók számára. Igénybevétele lehetővé teszi, hogy a magyar felhasználók pontosabb és frissebb informá­ciókat kapjanak a hazai Web­oldalakról. A szolgáltatás révén a felhasználók a keresett témá­kat könnyebben és nagyobb se­bességgel érhetik majd el. A keresőszolgáltatás a ma­gyar Web-oldalakat indexeli és kereshetővé teszi, mivel ezek az oldalak a leginkább érdekesek a hazai Internet-felhasználók szá­mára. A szolgáltatás elindításá­tól kezdve a hazai Web­oldalakról a legtöbb információt a magyar AltaVista nyújtja majd, ez azért is fontos, mert ed­dig a hazai Web-szerverek kere­sését csak Amerikán keresztül lehetett megvalósítani. A rendszert a Matáv üzemel­teti. A Digital biztosítja a mű­ködtető hardvert - amely egy 64 bites Alpha-szerver az AltaVista Search indexelő szoft­vert, valamint a szerviztámoga­tást. A szolgáltatás minden inter­netező számára ingyenesen elér­hető lesz, a hálózati kapcsolatot a Matáv biztosítja. MTI Gazdaság A Privatizációs Kutatóintézet Gazdaság 2000 kutatási program­ja jegyében készült el A magyar energetika helyzete és megújítá­­sánal a stratégiája című tanulmány, amelyet ma kerekasztal­­beszélgetésen mutatnak be a szerzők. Járosi Márton, a Mag­yar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) alelnöke, az MVM Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Petz Ernő címzetes egyetemi tanár, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója, Subái József, a Mal Rt. volt elnök-vezérigazgatója és Kacsó András, az MKDSZ. energetikai szakértője. Az alábbiakban a tanulmány legfonto­sabb megállapításait adjuk közre. A szerzők leszögezik, hogy olyan nemzeti konszenzuson alapuló energiapolitikára van szükség, amely az EU-hoz való csatlakozás figyelembevétele mellett is képes a nemzeti érde­kek érvényesítésére, a lakosság szolgálatára. Ehhez elengedhe­tetlen, hogy az országnak min­denkor érvényes energiapoliti­kája legyen, amelyet a kor­mány előterjesztése alapján rendszeres időközönként az Országgyűlés törvényként fo­gad el. A gazdaság- és az ener­giapolitika súlyponti kérdésévé kell tenni a hatékonyság növe­lését, amelyet elősegíthet az ál­lam igazgatási és szabályozási tevékenysége, a jogi és közgaz­dasági környezet ösztönző ha­tása. A közlekedésben kereske­delem-, adó- és vámpolitikai eszközökkel érhető el, hogy a járműpark összetétele az ener­giafogyasztás szempontjából kedvezőbb legyen. A privatizá­ció után kialakult szervezeti és tulajdoni viszonyokról a tanul­mány alapelvként rögzíti: a monopolhelyzetben lévő ener­giaszolgáltatások a továbbiak­ban már ne kerüljenek külföldi tulajdonba. Felmerül annak a kérdése is, hogy Magyarország képes-e önmagában az energetikai ver­senypiac önálló működtetésére. A szerzők álláspontja: ez csak az EU-tagországokkal vagy a szomszédos országokkal közö­sen valósítható meg. Feltétele viszont az, hogy mind a szén­­hidrogén-, mind a villamos­­energia-iparban legyen egy olyan versenyképes nagyválla­lat, amelyen keresztül a magyar érdekek érvényesíthetők. A ta­nulmány a Mal Rt. állami tulaj­donban lévő részvényeinek el­adása ellen is szót emel. Nem árusítható ki a gázszolgáltató cégekben meglévő önkormány­zati tulajdonrész sem. A villa­mosenergia-ipar maradékából pedig létrehozható a Nemzeti Villamos Társaság, amely a je­lenlegi MVM Rt., OVIT Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. mellett a még állami tulajdonban ma­radt széntüzelésű erőművet is magába foglalná. Az MVM Rt.­­nek a privatizált erőművekben megmaradt kisebbségi részvé­nyeit sem szabad piacra dobni. A hazai szénbányászat - legki­sebb áldozatokkal járó - terv­szerű leépítése az integrációban lévő bányák, fenntartható ter­meléséhez illesztett erőmű­építési programmal oldható meg. Ezt a privatizáció által megzavart folyamatot célszerű kézben tartani. Többségi önkor­mányzati tulajdonban kell ma­radniuk a helyi vagy regionális érdekeltségű távhőszolgáltató vállalatoknak. Bármilyen tőke­bevonás alapfeltételévé szüksé­ges tenni, résztulajdont is csak a vállalt, illetve megvalósított fejlesztések arányában szerez­hessenek. A társadalom és a gazdaság a rendszerváltozás átmeneti ál­lapotában van, a családok több­ségének életszínvonala ala­csony, ezért nem érvényesíthe­tők korlátozás nélkül a fejlett gazdaságban kialakult piaci vi­szonyok. Ezt a helyzetet az in­tézményrendszernek is vissza kell tükrözni. A szerzők szerint gazdasági minisztériumra van szükség, amely gyakorolja az energetikai társaságokban az állam tulajdonosi és különleges jogait. A Magyar Energia Hiva­tal jogállását pedig úgy kell módosítani, hogy a kormánytól függetlenül működhessen, az Országgyűlés alá rendelve en­gedélyező, ellenőrző és fel­ügyelő feladatokat lásson el. A tanulmány szerzői nagyon fon­tosnak tartják, hogy a távhő­szolgáltatás során kapcsoltan termelt villamos energia köte­lező átvételét, a fűtőműben ter­melt hő- és villamosenergia­­termelő árának meghatározási módját törvény írja elő. Megál­lapításuk szerint az EU-csat­lakozásig fokozatosan bevezet­hető a nyereséget biztosító gáz­ár, s az áremelés többlet-adóbe­vételéből adható az államilag biztosított kompenzáció. A fű­tőerőművekből szolgáltatott villamos energia és távhő ter­melési árát úgy szükséges meg­határozni: a kapcsolt termelés haszna a hőárat csökkentse. Nem feledkeztek meg a szer­zők a rászorulók támogatásáról sem: a versenypiaci feltételek között kedvezményes szociális tarifa segíthet a villanyszámlát kifizetni nem tudókon. VAE Az EU-csatlakozás nem zárja ki a nemzeti érdek érvényesítését Nem adható el a megmaradt energetikai vagyon Gazdasági fórum az EU-csatlakozásról Enyhülhet Ausztria aggodalma A magyar-osztrák kapcsola­tok helyzetéről és a magyar EU- tagság után megnyíló kilátásairól tart előadást ma Fazakas Sza­bolcs ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter Bécsben, az Osztrák Gazdasági Kamara osztrák-magyar gazdasági fóru­mán -jelentette az MTI. Baja Fe­renc környezetvédelmi és terület­­fejlesztési minisztert ugyancsak meghívták, de végül lemondta részvételét, és helyette Szaló Pé­ter, a tárca helyettes államtitkára vesz részt a tanácskozáson. A bécsi gazdasági fórum be­vezető előadását Wolfgang Ruttenstorfer osztrák pénzügy­minisztériumi államtitkár tartja az Unió bővítésének osztrák megítéléséről. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke, Molnár Mihály, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke és Melega Ti­bor, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) vezérigazgatója, a bécsi magyar kereskedelmi ki­­rendeltség volt vezetője a ma­gyar és az osztrák cégek együtt­működéséről, az osztrák vállal­kozók magyarországi lehetősé­geiről ad áttekintést. Ma délután kerekasztal-be­­szélgetések lesznek. Erdei Ta­más, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója beszámol arról, miként szolgálja ki a magyarországi bankrend­szer a külföldi befektetőket. Kő­halmi Zsolt, a Nemzetközi Tech­nológiai Intézet igazgatója szól a technológiai transzfer szerepé­ről a vállalkozásfejlesztésben, majd a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke, Jancsó Péter be­szél a határ menti együttműkö­dési tapasztalatokról. Végül né­hány olyan magyar cég számol be tevékenységéről, amely már régebben jelen van az osztrák piacon. A bécsi magyar nagykö­vetség és az Osztrák Gazdasági Kamara közös rendezvényére meghívást kaptak az előadók ál­tal képviselt intézmények mun­katársain kívül az ausztriai osztrák-magyar vegyes vállala­tok vezetői, más érdekvédelmi szervezetek munkatársai, a vál­lalkozások támogatásával fog­lalkozó intézmények és kutató­­intézetek szakértői, valamint egyes osztrák hatóságok - vám­szervek, idegenrendészet, városi önkormányzat, adóhatóság - munkatársai is. Peisch Sándor bécsi magyar nagykövet a gazdasági fórum előtt hangsúlyozta: a konferen­cia hozzájárul a magyar EU- tagság előkészítéséhez, a rendkí­vül jó magyar-osztrák gazdasá­gi kapcsolatok további elmélyí­téséhez, és alkalmat ad a problé­mák, köztük a magyar EU-csat­­lakozás okozta osztrák aggodal­mak megtárgyalására. Civilek a hálón Az idén harmadik alkalom­mal rendezte meg az aDaM Stúdió az Internet-galaxis in­formatikai, közművelődési és szakmai kiállítást az Iparmű­vészeti Múzeumban. Az impo­záns épület két szintjén tegnap több mint kétezer négyzetmé­teren várták a kiállítók az ér­deklődőket. Az immár hagyományossá váló távaszi á­ttett kutató a mo­dern kommunikációs lehetősé­geket alkalmazó intézmények és szervezetek legnépszerűbb rendezvénye, amelyen szinte valamennyi jelentősebb számí­tástechnikai cég, intézmények és kulturális szervezetek kép­viseltetik magukat. Az idei kiállítás központi témája az állam és a polgár kommunikációja, illetve a po­litikai információcsere on-line lehetőségei voltak. Emellett más fontos témák és rendezvé­nyek is végigkísérték a kiállí­tást, mint például a civilek a hálón, merre tart az Internet szakmai fórum vagy a digitális művészet. A kiállítás 15-25 négyzet­­méteres standjainak mindegyi­ke rendelkezett az on-line Internet-kapcsolattal. 8. március 4., szerda Megállapodás a kommunikációról A BKIK a minőségért A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást írt alá tegnap különböző kommunikációs szövetségekkel, melyben rögzí­tik, milyen feladatokat kell el­végezniük minőségügyi tevé­kenységük összehangolása ér­dekében. A négy kommunikációs szö­vetséggel - az Alapítvány a PR fejlesztésért, a Magyar Közte­rületi Reklámozók Szövetségé­nek Egyesülete, a Magyar PR Szövetség, a Magyar Reklám­­szövetség - kötött megállapo­dás összhangban van a BKIK- nak a kamarai törvényben a mi­nőségüggyel kapcsolatban meghatározott feladataival, melynek alapján a kamara tá­mogatja a hazai gazdaságban a minőségelvű szelekciót. A jegy­zőkönyvet aláíró szakmai kom­munikációs szövetségek több más szövetséggel együtt szük­ségesnek ítélik, hogy kidolgoz­zák és tagjaiknál szorgalmaz­zák a szakma minőségügyi kö­vetelményeit, egyúttal csatla­koznak a BKIK ilyen irányú te­vékenységéhez. A szerződő fe­lek megállapodtak abban, hogy a kommunikációs szakmában is fontos a minőségelv széles körű érvényesítése. Kívánatos emel­lett az, hogy a hazai gazdaság­ban is érvényesítsék az Európai Unióban mind szélesebb kör­ben teret nyerő, minőséggel kapcsolatos sztendereket. MTI BÉT: csökkent az index Erősödött a Mol A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 25 pontot ve­szített értékéből tegnap, 8376 ponton zárt. Csökkentek a ha­táridős BUX-árak is: a márciu­si lejárat az azonnali BUX alatt 8335 ponton zárt, vagyis az elmúlt napok emelkedése ellenére a pesszimizmus jel­lemzi a határidős piacot. A de­cemberi BUX 9757 ponton, a jövő decemberi termin 11 960 ponton zárt. A részvénypiacon csak a Mol büszkélkedhetett számotte­vő erősödéssel, a húzópapírok többségének csökkent az árfo­lyama. Az olajrészvény a keres­kedés elején 5825 forinton új történelmi rekordárat ért el, záróára 5760 forint lett, ami 95 forinttal magasabb a hétfőinél. A TVK árfolyama 3700 forint­ról 3625 forintra csökkent. A BorsodChem-papírok 6900 fo­rintot értek, 70 forinttal keve­sebbet, mint az előző napon. Az OTP árfolyama nyitáskor elérte eddigi csúcsát, 10 ezer forinton, de a kereskedés végére elfogy­tak a vevők, így 9820 forintra csúszott vissza a bankpapír. Ez mindössze 30 forinttal maga­sabb a hétfői záróáránál. A har­madik rekorder a Zalakerámia, 11 500 forintos új csúcs után 11 350 forinton zárt, ami 10 forin­tos erősödés az előző naphoz képest. A Matáv-részvények ára hét forinttal gyengült, 1083 fo­rintra. Csökkent a gyógyszer­gyártók árfolyama: a Richter­­részvények 22 ezer 850 forin­tot, az Egis-papírok 12 740 fo­rintot értek záráskor. A Príma­gáz egyéves legalacsonyabb árára, 5400 forintra esett vissza. A kárpótlási jegyért tovább­ra is élénk kereslet mutatkozott, bár kissé gyengült az ára, 1155 forintot ért záráskor. MTI Tourinform-iroda nyílt Budapesti látnivalókat kínál • 5^ ^­­ Újabb Tourinform-iroda nyílt Budapesten, a Király utcá­ban. Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyetesén Red- ben, az iroda megnyitója alkal­mából tartott sajtótájékoztatón elmondta: a harmadik fővárosi Tourinform-iroda feladata, hogy minél teljesebb körű informáci­ós szolgáltatást nyújtson ma­gyar és idegen nyelven Buda­pestről, a város turisztikai kíná­latáról. Az iroda megnyitását a Magyar Turizmus Rt., a Főváro­si Közgyűlés kereskedelmi, tu­risztikai és fogyasztói érdekvé­delmi bizottsága, valamint a Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) összesen 9 millió forint­tal támogatta. Az iroda működ­tetését a BTH végzi, a felmerü­lő kiadások egy részét a Falusi Turizmus Országos Szövetsége állja. Schiffer János elmondta: a helyiségben helyet kapott a Fa­lusi Turizmus Országos Szövet­ségének képviselete, amely fel­világosítást ad a magyarországi falusi turizmus lehetőségeiről. Ifjú György, a Budapesti Tu­risztikai Hivatal igazgatója arról szólt: tavaly 1,7 millió turista látogatott el a magyar főváros­ba, akik átlagosan 2,7 vendégéj­szakát töltöttek el Budapesten. Összehasonlításul elmondta: Bécsben 4 millió turista járt 1997-ben, akik személyenként átlag 2,4 napot töltöttek a szom­szédos ország fővárosában. MTI Kukoricahibrideket nemesítettek Tízéves munkával három új kukoricahibridet fejlesztett ki a debreceni Agrárgazdaság Kft. A Debreceni SC 351, SC 377, TC 382 nevű hibridek az Országos Mezőgazdasági Fajtanemesí­tő Tanácstól megkapták az állami minősítés dokumentumait Fotó: MTI­­ Oláh Tibor

Next