Népnevelők Lapja, 1876 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1876-06-03 / 23. szám

23. szám. Budapest, 1876. junius 3. XI. évfolyam. NEVELÉS [UNK] OKTATÁSÜGYI HETILAP. A „Népnevelők pesti­ s a kisdednevelők országos egyletének“, az „Egyetemes tanítógyülés 50-es bizottságának“, a „Budapesti tanítótestületnek“, az „Eötvös-alapgyű­jtő központi bizottságnak“, a Czegléd-vidéki —• s több tanítóegyletnek rendes közlönye.­­Felelős szerkesztő : Lakits Vendel. Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára : Egész évre 4 frt., félévre 2 frt. negyedévre 1 frt. Hirdetések petit soronkint 10 krral számíttatnak. Kéziratok a szerkesztőhöz (Józsefváros, muzeumutcza 4. sz.) Előfizetési i pénzek­, reclamatiók sat. Vo­dián­er F. kiadóhoz (belváros, megyeháztér 9. sz.) küldendők. Még egy indítvány az,50-es bizottság­ módosítására nézve. A kik tudják, hogy mily sokat nyerne az által a haza, ha a tanítók ki­vétel nélkül őszintén buzognának valóban átérzett nemes feladatuk érdeké­ben , azok a szükséges mélyebb megfigyelés után bizonyosan nem fogják kicsinyes dolognak tekinteni azt az indítványt, a­melyet Péteri­ Sándor az „50-es bizottságira nézve jóakaratúlag napfényre hozott. Az ő lelki szemei előtt lebegő célt nem lehet eléggé becsülni, s kétségkívül megérdemli az, hogy nagy fontosságához illően elmélkedésünk tárgyát tegye újabban is. Azért használom e kifejezést, mert hiszen az I. egyetemes tanítógyűlés óta ez eszme már több ízben beszéd tárgya volt, s az ajánlott módozatok az érdeklő­dést igen kedvezően tanusiták. De tapasztalnunk kell­ azt is, hogy oly intéz­ménynek a létrehozása, mely lehetőleg kielégítse még az egyéni várakozáso­kat is, szerfelett nehéz dolog. Ugyanazért eddigelé még minden országos szövetkezés eredménytelenné vált. A megvalósítltatás érdekében azonban igen örvendetes mesgyének tekinthető az az elv, hogy a létesítendő bizottság az egyetemes gyüléssel szoros kapcsolatban maradjon. Ez elvnek, mint a legbizto­sabb alapnak elfogadása folytán kísértsük meg előadni : ha vajon szükséges-e az „50-es bizottság“ tagjainak a számát többíteni, s hogy ha igen, mi módon eszközöljük azt ?... Az újabb időben annyi érdekes kérdés merült fel a paedagogia és di­daktika, a család és iskola, az elméleti és gyakorlati élet köréből, hogy azok már önmagukban véve is méltó figyelem tárgyaivá lettek ; az a mély érdeklő­dés és tárgyilagos fejtegetés pedig, melyekkel azok a legtöbb egyesület részé­ről megvilágosítva, kifejtve voltak, az igazságos elismerést minden irányban kiérdemelték. Ezt bizonyítja az az országgyűlési határozat is, melynél fogva ezután tanfelügyelővé szakemberek alkalmaztatnak. S így, ha valaha, most különösen nagy lesz a szükség arra nézve, hogy mindenik tanítótársunk ki­mutassa, mennyire óhajt és tud az iskola életében munkás, eleven, belátásos, sokoldalú stb. lenni, hogy mindezeknek azután illő jutalmát is nyerhesse. — De hiában van meg a buzgóság, a tehetség , ha hibázik az alkalom, a­hol azo­kat kimutatni és érvényesítni lehetne. Másrészt pedig : az egyetemes haladás a közös népnevelés terén soha sem válik lehetségessé, ha az áldott érdeklődés csak egyesek kitűnő erénye marad. Létesíteni kell tehát egy oly intézményt, 23

Next