Népszabadság, 1993. december (51. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
24+8 oldal / Melléklet: Észak-Magyarország / Ára: 18,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. december 1., szerda SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 280. szám, első kiadás Hárshegyi: 6,3 milliárd dollár Magyarország devizatartaléka A magyar devizatartalékok szintje november 30-án már 6,3 milliárd dollárra rúgott - közölte lapunk érdeklődésére Hárshegyi Frigyes. A jegybank alelnökét a bolgár adóssságelengedésről megjelent hírek kommentálására kértük. Hárshegyi Frigyes a bolgár és a magyar gazdasági helyzet lényeges különbségeire hívta fel a figyelmet. Bulgária az 1990 márciusában bekövetkezett pénzügyi összeomlás óta nem törlesztette tartozásait, ezért újabb hitelekhez sem jutott. Az adósság egy részének elengedéséről nemrég kötött megállapodás így csak a kialakult helyzetet szentesítette. Magyarország azonban egészen más helyzetben van. Az 1990-ben alig egymilliárd dolláros devizatartalékot több mint hatmilliárdra sikerült „hizlalni”, ez hét-nyolc havi import finanszírozására lenne elegendő. Hitelképességünk - ellentétben Bulgáriáéval - jó, ezért „fizikai képtelenség” lenne az adósságok elengedését kérni. Magyarország bruttó adósságállománya egyébként 1993 augusztusában 23,8 milliárd dollárra rúgott, ez pontosan 3,5 milliárddal több, mint az 1989. végi állomány - regált lapunk kérésére az alelnök Pál László szavaira is. A szocialista képviselő ugyanis egy hétfő esti tanácskozáson arról beszélt, hogy az Antall-kormány 18 milliárd dollár adóssággal „vette át” az országot, s mintegy 25 milliárd dollár tartozással „adja majd tovább”. Hárshegyi Frigyes a bruttó mellett a nettó adósság adatait is sorolta: az 1989 végi 15,1 milliárdról 1993 augusztusáig ez csak 15,3 milliárdra növekedett. Arra is figyelmeztetett, hogy az eladósodottság minősítésekor érdemes tekintetbe venni a dollár árfolyamának változását, s azt, hogy - a hitelfelvételek eredményeképpen - az 1989. végi 1,7 milliárd dollár helyett már 6,3 milliárd van a tartalékban. F. E. G. Tarafás helyére Kovács Álmos Tarafás Imre és Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökeinek megbízatása december 9-én megszűnik - adta tudtul a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter ezért Kovács Álmost, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát és Nagy Sándort, az MNB jelenlegi ügyvezető igazgatóját javasolja ki- MUNKATÁRSUNKTÓL Nagy Sándor a nyugdíjba vonuló Bódy László helyére kerül. Nem ilyen magától értetődő azonban a 46 éves Tarafás Imre távozása. Az alelnök a hírről csak kedd este fél ötkor értesült - tudta meg munkatársunk. A pénzügyi szakember két évre szóló mandátuma ugyan az idén lejár, ám ő többször beszélt arról, hogy maradni szeretne. Bod Péter Ákos nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy élvezte az MNB elnökének bizalmát is, s a jegybanktörvény sem emelne gátat újabb - ezúttal három évre szóló - kinevezése elé. Az MNB alelnökével a pénzügyminiszter közölte a verdiktet, ám magyarázatot nem fűzött hozzá. - Ma még az sem világos, hogy ki hozta a döntést - mondta munkatársunknak Tarafás Imre. A jegybanktörvény szerint ugyanis az MNB alelnökeit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, ám Tarafás Imrének Szabó Iván pénzügyminiszter csak annyit mondott: így döntöttek. Tarafás Imre az MNB alelnökeként egyebek mellett a közgazdasági főosztály, a Világbankkal és az EBRD-vel foglalkozó részlegek, a bankellenőrzés és a belső ellenőrzés munkáját felügyelte. A fordulat váratlansága miatt a szakembernek egyelőre nincs elképzelése arról, hogy mihez kezd ezután. (Tarafás helyére... folytatás az 5. oldalon) Bizonytalan a tb büdzséje Az egészségbiztosítási önkormányzat csak akkor vállalhat felelősséget a jövő évi költségvetéséért, ha a parlament elfogadja a biztosító bevételeit és kiadásait garantáló egyéb jogszabályokat is. Ellenkező esetben veszélybe kerülhet a lakosság egészségügyi és gyógyszerellátásának biztonsága - jelentette ki a tegnapi közgyűlést követően a sajtó munkatársainak Sándor László, az önkormányzat elnöke. A Népszabadság kérdésére az elnök elmondta: jövőre 330 milliárd forint bevételt tervezett az egészségbiztosító, amelyben a járulékbefizetések mellett hétmilliárd forint vagyonhozammal is számoltak. Egyelőre azonban - noha két éve írta elő az Oszággyűlés a tb vagyoni kárpótlását - nem kapott vagyont a biztosító. Politikai kérdés tehát, hogy hozzájut-e a tb az erre az évre ígért százmilliárdos vagyonhoz és az elvárt 16 milliárd forint készpénzhez, vagy tovább folytatódik az eladósodása. Ennek megakadályozására a parlamentnek a biztosító jövő évi költségvetési tervével együtt kell döntenie az 1992-ben keletkezett 31 milliárdos hiány kezeléséről, az idei pótköltségvetésről és a vagyonkezelési jogszabályról. Az egészségügyi alap túlköltekezése a tervezettnél magasabb gyógyszerár-emelkedés és nagyobb táppénzkifizetés miatt következett be. Arra a kérdésünkre, hogy sor kerülhet-e a járulékalap kibővítésére, a táppénz csökkentésére, úgy válaszolt: az 1975-ben született törvényt módosítani kell ugyan, de ők csak a legszükségesebb változtatásokra tesznek javaslatot. Ennek az az oka, hogy jövő márciusig új egészségpolitikai koncepciót dolgoznak ki. Addig pedig azt javasolják, hogy a társadalombiztosítónak, illetve az önkéntes biztosítóknak fizetett járulék legyen levonható a személyi jövedelemadó alapjából, az üzleti biztosítóknak fizett kiegészítő biztosítások viszont ne. A táppénz alapja egyébként az előző naptári év járulékköteles jövedelme. Javaslatuk szerint a legalább 180 napos biztosítotti jogviszonnyal rendelkezőknek 75 százalékos, az ennél kevesebb időt felmutatóknak pedig 65 százalékos táppénz járna. Az egyházi személyiségeket - a szükséges információk hiánya miatt - egyelőre nem vonnák be a kötelező biztosítás rendszerébe. N. T. E. I Az Országgyűlésben megkezdődött a szavazás az 1994-es költségvetésről Tegnap az Országgyűlésben megkezdődött a szavazás az 1994. évi költségvetésről. Szavaztak a személyi jövedelemadó felhasználásáról is, s elvetették azt az ellenzéki javaslatot, hogy az ebből származó bevételekből ne 30, hanem 35 százalék maradjon az önkormányzatoknál. MUNKATÁRSAINKTÓL kedd reggel az Országgyűlésben a napirend tárgyalása előtt Török Ferenc az újpesti és a rákospalotai lakosok önerős telefonfejlesztésének ügyében kért szót. A szabaddemokrata képviselő kifogásolta, hogy a két önkormányzat koncessziós igényére nem kapott érdemi választ a közlekedési tárcától. Bejelentette: a koncessziós pályázat kiírásának elmaradása miatt az érdekelt önkormányzatok bírósághoz fordulnak, mert a képviselő szerint a miniszter nem tartja be a távközlési törvény idevonatkozó előírásait. Hangoztatta, hogy a Matáv privatizációjakor nem lehet a törvények megszegésével többletbevételekre szert tenni. Takács Péter MDF-es képviselő az almakistermelők érdekében szólalt fel. Szerinte a földművelésügyi tárca cserbenhagyta a kistermelőket, amikor azoknak a felvásárlóknak juttatott állami támogatást, akik a meghatározott ár alatt vásárolták fel a termelőktől az almát. A képviselő az eljárás gyanús volta miatt szigorú vizsgálatot kért az Országos Rendőr-főkapitányságtól, és bejelentette, hogy ebben a kérdésben a közeljövőben interpellálni kíván a földművelésügyi és a belügyminiszterhez. (Országgyűlés... folytatás a 4. oldalon) Ellenzéki szemszög TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Erős havazás, hóakadályok a nyugati országrészben TUDÓSÍTÓINKTÓL Az erős havazás csak lassította a közlekedést, hosszabb időre sehol nem bénult meg a forgalom. A főutakat folyamatosan takarítják, a mellékutak sok helyütt nehezen járhatók, csúszósak. Kétnapos kiadós havazás következtében 40-45 centiméteres hótakaró borítja Zala megyét. A hó komoly gondokat okoz a közlekedésben. Tegnap délután mintegy ötven településre még semmilyen járművel nem lehetett eljutni. Németfaluból egy várandós kismamát a mentősök úgy vittek a szülőszobára, hogy tolólapos traktor haladt előttük a hóban. Akadozott a buszközlekedés Nagykanizsán, Zalaegerszegről pedig csak a keszthelyi járatot indították útnak. A vonatok közlekednek, szünetel viszont a teherforgalom a letenyei és a rédicsi határátkelőhelyen. Rédicsen tegnap délután már három kilométeres volt a veszteglő kamionokból álló kocsisor. A nagy havazás következtében a horvát és a szlovén határ menti településeken is megbénult a közúti közlekedés. A felsőbbrendű utak országszerte járhatók maradtak, de főleg a nyugati országrészben a mellékutakon akadozik a közlekedés. Veszprémben sem könnyű közlekedni, a megyeszékhelyen, főleg a lakótelepeken a hótorlaszok miatt csak gyalog lehet járni. (Félméteres... folytatás a 23. oldalon) Orvosi közlemény Antall József állapotáról A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden közleményt adott ki: „A dr. Antall József miniszterelnök kezelését végző orvoscsoport tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök kezelése folytatódik, állapota számottevően nem változott. A miniszterelnök a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik, de a kezelés részét képező sugárterápiát az Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályán végzik.” Nem törtük át a NYEU falát Magyarország és a többi középeurópai ország NYEU-státusában nincs változás. A remélt társult tagsági viszonyt ránk ezúttal sem terjesztették ki, s továbbra is csak állandó megfigyelőként vehetünk részt a Nyugat-európai Unió ülésén. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar képviselők - Mire Lajos (MDF) és Rockenbauer Zoltán (Fidesz) - egybehangzóan úgy ítélik meg: ahelyett, hogy felgyorsult volna, lelassult Magyarország európai integrációja. A NYEU mostani párizsi ülésétől azt remélték, hogy a „visegrádi országok” számára esetleg társult tagsági viszonyt ad a szervezet, ehelyett semmi sem történt, csupán a korábbi megfigyelői státust rögzítették. Valószínű, hogy a mostani párizsi döntés negatív hatással lesz a januári NATO-csúcsra is, és várakozásaink ott sem teljesülnek. (Nem törtük... folytatás a 2. oldalon) A kontinens válságairól tárgyaltak az EBEÉ-ben A kisebbségi kérdés megoldását nem a határok megváltozatásában látjuk - jelentette ki Jeszenszky Géza Rómában, az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet (EBEÉ) külügyminiszteri szintű tanácsának ülésén. A tanácskozás, melyen az EBEÉ válságmegelőző és konfliktuskezelő tevékenységének hatékonysága áll a középpontban, 52 tagország képviselői vesznek részt. A küldöttségeket kedd este a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Carlo Azeglio Ciampi olasz miniszterelnök megnyitóbeszéde után Margaretha af Ugglas bárónő, svéd külügyminiszter asszony az EBEÉ-elnökségtől búcsúzó ország képviselőjeként értékelte az elmúlt egy évet. Hangsúlyozta: az EBEÉ a preventív diplomácia eszközeinek hatékonyabb alkalmazásával próbált meg hozzájárulni a konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához. Példaként említette a délszláv válságot, Grúziát, Moldovát, Azerbajdzsánt, Örményországot, Észtországot és Lettországot, ahol EBEÉ- missziók működnek. Az Európai Unió (EU) nevében Willy Claes belga külügyminiszter elemezte a kontinens helyzetét, felvázolva, mi lesz az EU szerepe a jövő Európájában. Alois Mock, az osztrák külügyek irányítója drámaian lefestve a délszláv helyzetet, hatásosan érvelt amellett a fegyverzetkorlátozási javaslat mellett, amit Magyarország terjesztett be egy évvel ezelőtt, s azóta nagyon sokan felkaroltak. Eszerint az EBEÉ-nek ki kell dolgoznia egy olyan regionális leszerelési egyezményt, mely nemcsak a jugoszláv utódállamok, hanem azok szomszédai között is a katonai egyensúly fenntartását irányozná elő. (EBEÉ... folytatás a 3. oldalon) Felemás eredmények Genfben Kezdeti siker Genfben: újabb egyezményt kötöttek a segélyszállító konvojok biztonságáról, megállapodtak a tárgyalás folytatásáról. Kedden azonban zátonyra futott a szerb-bosnyák területi alkudozás. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ha hinni lehet a hadakozók hétfő esti megállapodásának, a jövőben biztonságban érezhetik magukat a boszniai utakon emberbaráti segélyt szállító kamionok vezetői. Az Európai Unió miniszterei mindenesetre szkeptikusak, mert a megállapodás függelékében leszögezték: ezentúl a konvojok biztosításával megbízott kéksisakosok a rendelkezésükre álló eszközökkel szembeszállhatnak támadóikkal. Jól értesült körök a NATO harci gépeit is az említett eszközök közé sorolják. Genfi diplomaták a tárgyalás folytatását tekintik a hétfőn kezdődött békekonferencia második eredményének. A keddi nap azonban már nem kecsegtetett sok jóval. A szerb-bosnyák tárgyalás zátonyra futott, mert a felek két malomban őröltek: az előbbiek csak Szarajevóról, az utóbbiak csak a kelet- és nyugat-boszniai szerb területi engedményekről voltak hajlandók szót ejteni. Szinte valamennyi délszláv szereplő elégedetten nyilatkozott az értekezlet nyitányáról. Karadzsics és Milosevics örömmel nyugtázta, hogy a szerb félre várt diplomáciai nyomás elmaradt. Franjo Tudjman horvát elnök támogatta a francia-német tervet, azonban a Szerbia elleni szankciók felfüggesztésével nem értett egyet. (Felemás... folytatás a 2. oldalon)