Népszabadság, 1993. december (51. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

A NÉPSZABADSÁG. Felemás eredmények Genfben ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Karadzsics és Milosevics örömmel nyugtázta, hogy a szerb félre várt diplomáciai nyomás elmaradt. Franjo Tudjman horvát elnök támogatta a francia-német tervet, amellyel azonban a muzulmánok tengeri kijárata és a Szerbia elleni szankciók felfüggesztése tekintetében nem értett egyet. A vesztegzár kérdése a fő témája a szerb választási kampánynak is. Míg Milosevics Génibel azt üzente, hogy a nemzetközi büntetésnek enyhítése napok kérdése, pártjának belgrádi szóvivője leszögezte, a szocialistáknak csak egy méltó ellenfelük lenne: a vesztegzár okozta súlyos gazdasági helyzet. A szövetségi kormány ugyanakkor - nyilván választási megfontolásból - bejelentette, tetemes mennyiségű burgonyát, babot és tejport importált. Ennek azonban a piacon nyoma sincs, a mezőgazdasági tárca illetékese sem tudta megmondani, hol árusítják ezeket az élelmiszereket. Vuk Draskovics ellenzéki politikus azt állította nisi választási beszédében, hogy ha a szocialisták győznek, januárban senki sem remélhet fizetést vagy nyugdíjat. Ennek a hatalomnak két tartópillére van - mondta -, a hazugság és az erőszak. A továbbiakban fűtést és üzemanyagot ígért a lakosságnak, amennyiben a választásokon szerbiai demokratikus tömörülés, a Depos diadalmaskodik. Az Egyesült Államok nem fog megtorpedózni semmilyen, az érintett felek és az európai közvetítők által esetleg elért boszniai rendezési megállapodást, de semmilyen formában nem hajlandó azok tevőleges támogatására - jelentette washingtoni tudósítónk. Ez azt jelenti, hogy az USA nem küld szárazföldi csapatokat a béke fenntartására - ami pedig Izetbegovic bosnyák elnök egyik aláírási feltétele lenne. Amerikai szakértők nem hiszik, hogy reális esély lenne Bosznia teljes demilitarizálása, és továbbra is ellenzik a Belgrád elleni nemzetközi szankciók akár legcsekélyebb enyhítését vagy felfüggesztését is. Ez Washington szerint akkor jöhet szóba, ha több hónapos tapasztalat mutatja, hogy a tűzszünet tartós, a humanitárius segélyek pedig eljutnak a céljukhoz. Washington unja a GATT-huzavonát Az Egyesült Államok sok tekintetben új kereskedelempolitikát folytat, Japán és Kína felé fordulva. A GATT-tárgyalásokkal kapcsolatos francia javaslatot Washington elégedetlenül fogadta. Az észak-amerikai és az ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelem felé tett lépésekkel Clintonék úgy érzik: kellően erősek ahhoz, hogy Nyugat-Európát komoly stratégiai engedményekre kényszerítsék az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) hét éve húzódó, úgynevezett Uruguayi Fordulóján. December 15-ig meg kellene állapodni a világkereskedelem további liberalizálásáról. Ez az amerikaiak szerint azt jelentené, hogy az Európai Unió vegyen vissza a mezőgazdaság és a fejlett technológiák állami, sőt össznyugat-európai támogatásából. Noha Balladur francia kormányfő békülékenyebb hangot ütött meg, Washington tényleges francia engedményeket vár. Washington dühösen reagált arra, hogy Balladur hét év után megint időt kért. Azzal fenyegetőzik, nem vár tovább, és az alkudozásnak véget vetve Nyugat-Európa nélkül dolgoz ki egy új GATT-ot. Clinton politikájának középpontjában minden téren az amerikai gazdaság belső és külső pozícióinak erősítése áll. S korántsem csak szavakban: az elnök személyesen is keres új piacokat, ennek rendeli alá a Kínával és Japánnal kapcsolatos politikát, az USA egész nemzetközi segélyezési és hiteltevékenységét. A COCOM eltörlésével az amerikai cégek 40 milliárd dolláros üzletre számítanak. Közben persze az USA is nyújt burkolt állami támogatást a cégeknek, „kereskedelemtechnikai infrastruktúrafejlesztés”, valamint „tudományos alapkutatások” címén. Az elkövetkező hetekben tehát kemény alkudozás várható és megfigyelők szerint Washington most komolyan elszánta magát, hogy „szabadkereskedelmi” engedményekre kényszerítse partnereit. Füzes Oszkár Kétnapos francia-német csúcstalálkozó Várhatóan a GATT-tárgyalások Uruguayi Fordulójának lezárásával kapcsolatos kérdéskör uralja majd a kedd délután kezdődött kétnapos német-francia konzultációt, amelyre Francois Mitterrand államfő elhozta miniszterelnökét, Edouard Balladurt, és hét szakminiszter is jött vele. A bonni német-francia találkozó az Európai Unió jövő heti brüszszeli csúcsértekezletét készíti elő. A franciák még mindig ellenzik az Európai Közösség (Európai Unió) és az Egyesült Államok között létrejött kereskedelmi megállapodást, amely korlátozásokra kényszerítené a jelentős mezőgazdasági exportőr Franciaországot. Párizs szeretné, ha Németország a vitában mellé állna, ám Bonn a mindenkit kielégítő kompromisszum fontosságát hangsúlyozza - jelentette az MTI. A német-francia csúcson felvetődhet, hogy januártól fél évig Görögország veszi át az Európai Unió elnöki posztját, ami nem ígérkezik könnyű esetnek. Görögország nemrég heves kritikával illette európai unióbeli tagtársait, amelyek fontolgatják, hogy teljes diplomáciai elismerésben részesítik Macedóniát. Nem törtük át a NYEU falát ► FOLYTATÁS A 21. OLDALRÓL A Nyugat-európai Unió és a közép-európai országok kapcsolatait elemző jelentés sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NYEU múlt heti miniszteri ülése elutasította a francia-német javaslatot, amely társult tagsági viszonyt kínált volna a visegrádiaknak. A döntés oka az lehet, hogy a nyugatiak - jórészt a nemzetiségi konfliktusok miatt - bizonytalan térségnek tartják Közép-Európát, várakozásaikhoz képest lassúbbnak tűnik a térség gazdasági fejlődésének üteme, félnek Moszkvától, s bizonyos aggodalmat kelt a litván és a lengyel parlamenti választás eredménye. A Közép-Európáról folyó vita során meglepetést keltett a portugál Rodriguez felszólalása. Ő elismerte, hogy az emberi jogok védelme és a demokratikus jogok megvalósulása Magyarországon garantált, nehezményezte viszont, hogy Budapesten sokan a történelmi Magyaroszágról beszélnek és a Horthy-éráról nosztalgiával szólnak. S. A. „Speciális” megállapodás Több egyezmény, köztük minden bizonnyal hadfelszerelési szállítási megállapodás aláírásával befejezte kétnapos ülését a szlovák-orosz gazdasági vegyes bizottság. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Első ízben került sor a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködési kérdésekkel foglalkozó „nagybizottság” ülésére. A két delegáció több fontos megállapodást írt alá, közülük a legnagyobb figyelmet kétségkívül az a jegyzőkönyv váltotta ki, amelyben Moszkva a volt Szovjetunió és az Orosz Föderáció Szlovákiával szemben fennálló adósságainak részleges törlesztését „speciális technika” szállításával vállalta. A szlovák média napok óta nyíltan tárgyalja, hogy ez alatt hadfelszerelés és tartalék alkatrészek értendők, ide sorolva azt az öt MiG-29-es vadászrepülőgépet is, amelyet a meglevő tíz darab mellé Pozsony fontosnak lát beszerezni. Az orosz tartozás jelenleg meghaladja a másfél milliárd dollárt, s így érthető, ha Pozsony örömmel veszi az adósság legalább részleges csökkentését. KÜLPOLITIKA Bill Clinton nem megy Kijevbe Clinton harmincperces, határozott hangú telefonbeszélgetésben szólította fel Kravcsuk ukrán elnököt: Kijev mondjon le az atomfegyverekről. Washington egy jottányit sem fogad el az ukrán parlament feltételeiből, nem egyezik bele a leszerelés „fokozatosságába” sem. Ukrajna a teljes atomleszerelésig nem számíthat amerikai gazdasági támogatásra. Sőt, Clinton lemondta januári kijevi látogatását, ehelyett a leszerelést már végrehajtó belarusz Istvárnába utazik WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Fehér Ház szóvivője szerint Clinton a „nyílt és világos” hangnemű beszélgetés végén elégedetten fogadta Kravcsuk ígéretét, miszerint az elnök tavasszal az új ukrán parlament elé viszi a ratifikálás ügyét. Amerika semmilyen gazdasági támogatást nem ad a tönk szélére jutott Ukrajnának mindaddig, amíg az le nem szereli és Oroszországba nem szállítja 176 nagy hatótávolságú atomrakétáját, valamint a 600 szárnyas rakétát és a 46 SS-24-es interkontinentális rakétát. Kijevnek csatlakoznia kell a Start-megállapodásokhoz és az atomsorompó-egyezményhez is. Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője, aki a volt szovjet köztársaságokkal foglalkozik, nem hagyott kétséget afelől, hogy az USA teljes mértékben elsőbbséget ad Jelcin szempontjainak, mert Washingtonnak az atomfegyverek korlátozása a legfontosabb. Továbbra sincs döntés a januári NATO-csúcsértekezlettel kapcsolatos amerikai álláspontról. Nem tudni, Clinton milyen elképzeléseket fejt majd ki a NATO jövőjével és esetleges bővítésével kapcsolatban. Az sem dőlt el, milyen formában találkozik a visegrádi vezetőkkel. A prágai vacsora ötlete egyelőre csak az egyik lehetőség - mondta a Népszabadságnak egy washingtoni illetékes. Egyelőre az dőlt csak el, hogy Clinton januárban nem látogat el az ukrán fővárosba, ehelyett az atomfegyvereit már fegyelmezetten leadó Belarusz fővárosába, Minszkbe utazik. Amerikai sajtóértesülések szerint az európai ügyekkel nehezen boldoguló Christopher külügyminiszter „segítségére” Clinton megbízta alelnökét, hogy aktivizálja magát ezen a téren. Al Gore bekapcsolódása „természetesen” nem jelenti azt, hogy a sokat bírált külügyminiszter háttérbe szorulna. Biztosra vehető, hogy Bill Clinton amerikai elnök januárban a cseh fővárosba látogat - értesült lapunk megbízható prágai forrásból. Az esemény várható időpontja január 10-11-e. Mint forrásaink elmondták, már megkezdődött a látogatás idején szolgálatot teljesítő biztonsági személyzet kiválogatása és felkészítése. Egyidejűleg több, az előkészítéssel megbízott amerikai szakmai delegáció is jár a cseh fővárosban, illetve továbbiak érkezését várják. Viharos orosz alkotmányvita Belpolitikai vihart kavart Vlagyimir Sumejko orosz miniszterelnök-helyettes, amikor a választásokból való kizárásra javasolta azokat a pártokat, amelyek a népszavazásra bocsátott alkotmánytervezet elfogadása ellen agitálnak. Nádimban a gázipari dolgozók, Moszkvában a szénbányászok fenyegetőznek további sztrájkokkal. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Sumejko „alkotó módon” fejlesztette tovább Jelcin múlt heti figyelmeztetését, miszerint a képviselőjelöltek nem használhatják az alkotmánytervezet elleni érvelésre az ingyenes televíziós adásidőt, az Oroszország Választása (OV) blokkot erősítő, s egyben az alkotmányról rendezendő népszavazást is felügyelő politikus javasolta a választási szerveknek, hogy a tizenhárom pártból kettőt zárjanak ki a részvételből. A választási bizottság csak két-három nap múlva vizsgálja meg a kérdést, addig az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja és az Oroszországi Demokrata Párt fölött Damoklész kardjaként függ a javaslat. Az első reakciók alapján azonban aligha kell attól tartani, hogy bő egy héttel a december 12-i szavazás előtt szűkítenék a mezőnyt. Ennél bonyolultabb az alkotmány helyzete, amelynek elfogadása ellen érvel nem csupán a politikai pártok jelentős része, de számos köztársaság is. A tervezet támogatóinak fő érve az, hogy az országnak stabilitásra van szüksége. A közvélemény-kutatások szerint továbbra is a Jelcin legelszántabb híveit tömörítő OV vezet, de előnye csökken Grigorij Javlinszkij pártja és a kommunisták előtt. Az élen állók helyzetét aligha javítja, hogy a szénbányászok Moszkvában sztrájkkal fenyegetőznek, míg a gázipari dolgozók már több mint egy hete valósággal megszállva tartják a északi Nádim városát. Mindkét szakszervezet az OV ellen agitál. Golán-fennsík: újabb hat hónap A Biztonsági Tanács egyhangú határozatban újabb hat hónappal meghosszabbította a Golánfennsíkon állomásozó ENSZ- békefenntartók mandátumát. A kéksisakosok az izraeli és Szíriai csapatokat választják el egymástól - jelentette az MTI. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hangsúlyozta: a térség továbbra is veszélyforrásnak minősül, s az is marad, amíg nem sikerül átfogó rendezési tervet elfogadtatni a közel-keleti válság rendezésére. E megállapítást támasztja alá az a hírügynökségi jelentés is, amely szerint heves tűzpárbajt vívtak egymással a dél-gázai Rafahban izraeli katonák és a PFSZ fő erejét adó Fatah helyi fegyveresei, a Fatah Héjái nevet viselő csoport emberei. Az öt palesztin és három izraeli sebesülését okozó incidens az első ilyen eset volt Izrael és a PFSZ szeptemberi megállapodása óta. Jichak Rabin izraeli kormányfő, védelmi miniszter a kedélyek lecsillapítására, de egyúttal a körözött palesztinok további üldözésére adott parancsot a hadseregnek, valamelyest elhatárolva magát az összecsapást kiváltó katonai akciótól. A Harec című független izraeli lap szalagcímben emelte ki, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke nem ért egyet a támadások újrakezdésével. Kővel támadó palesztinok a Gázai övezetben REUTERS-FOTÓ 1993. december 1., szerda Román ünnep a viszály jegyében Az 1989-es decemberi fordulat óta Romániában december 1. lett a nemzeti ünnep. 1918-ban ugyanis ekkor zajlott le az erdélyi románok gyulafehérvári nagy nemzetgyűlése, amely határozatban mondta ki: Erdély egyesül Romániával. Ám az idén a nemzeti egység és összefogás napját valóságos nemzeti viszály jegyében ünnepük a románok. Ez a mély politikai és társadalmi megosztottság kísért végig minden jubileumi rendezvényt. A hétfői akadémiai ülésszakot csakúgy, mint az államfői fogadást vagy a bukaresti parlament tegnapi ülését. Volt a felszólalásoknak olyan pillanata, amikor úgy nézett ki, hogy az egész ülésszak botrányba fullad. Az RMDSZ parlamenti csoportjainak nevében Markó Béla szövetségi elnök a 75 évvel ezelőtti gyulafehérvári határozatok nemzetiségpolitikai előirányzatainak időszerűségét hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy e határozatokban a demokráciával, a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségével kapcsolatban megfogalmazott tételek mindmáig nem váltak valóra Romániában. A 75 évvel ezelőtt meghirdetett nemes eszmék, a népek és nemzetiségek egyenlőségét kinyilatkoztató elődök előtt a mai utókor úgy tiszteleghet méltóképpen, ha a román népnek, a nemzeti kisebbségeknek és az európai elvárásoknak egyaránt megfelelően oldja meg a nemzetiségi kérdést, biztosítja az ország demokratikus fejlődését - hangoztatta a szenátor. Visszatért a terror LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A brit kormány és a Sinn Fein, az Ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnya közötti dialógust elutasító ulsteri unionisták nagyon hamar hallattak magukról: tegnap agyonlőttek egy 47 éves katolikus férfit. A törvényen kívül helyezett Ulsteri Szabadságharcosok vállalták magukra a gyilkosságot - mintegy négy hét óta az első terrorakciót -, amelyet az északír konfliktus lehetséges megoldásáról szóló alsóházi vita nyomán követtek el. A Kelet- Belfast egyik külkerületében történt merénylettel akarták a jelek szerint demonstrálni, miként vélekednek a békés rendezésről. A gyár dolgozóinak túlnyomó többsége protestáns, így egyértelműen szektariánus gyilkosságról volt szó. ! Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját 1 100 MILLIÓ forintra kiegészítjük! 5^)^ 1 !