Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-20 / 349. szám

4 Przemysl fölszabadul! (Bécs, december 19.) "A „Reichspost" galí­ciai harctéri tudósítója jelenti: Hire jár, hogy az orosz inváziós sereg föloszlóban van. Przemysl közeli fölmentését még a nyugod­tan latolgatók is meglehetősen hihetőnek tartják. (Bukarest, december 19.) A „Novoja Rus" legutóbbi száma arról ír, hogy az orosz os­tromló seregnek egyelőre el kell vonulnia Przemysl alól. Az érdekes közlemény így szól: „Nemcsak hogy nem ismertük, milyen az igazi modern háború, de még sejtelmünk sem volt róla mostanáig. Szakadatlanul óriási csatákat vívunk, anélkül, hogy döntésre szá­míthatnánk. Látjuk, hogy egyszer a mi sere­günk, másszor az ellenség özönlik és zúdul föltartóztathatatlanul előre, mert a hadisze­rencse váltakozó. A visszavonulás nem je­lent vereséget, gyakran stratégiai mozdulat. Föladtuk Lodzot stratégiai okokból és ha most szükségesnek mutatkozik, abba fogjuk hagyni Przemysl ostromát is, sőt nem lehe­tetlen, hogy Varsót is kiürítjük, ha a hadjá­rat során az derülne ki, hogy ez a város a hadvezetés szempontjából nem egyéb, mint egy földrajzi pont. Csak a célt szabad szem előtt tartanunk." Több orosz hadtest pusztult el. (Zürich, december 19.) A „Berner Bund" jelenti: A lengyelországi csata mindörökre legnagyobb csatája marad a világtörténelem­nek. Az orosz hadsereg több hadtestet vesz­tett el benne és ha — ami nem valószínű — Oroszország a Visztula mögött még egyszer össze tudja szedni szétvert hadait, nem le­het többé reménye hozzá, hogy fölvehesse az offenzívát. Keleten eldőlt a h­áború sorsa, még­pedig Oroszország ellen, amelynek hadai ezentúl csak a védekezésre fognak szorítkoz­hatni. És van még egy jelenség, amely ked­vét szegheti az orosz hadvezetőségnek,­­tö­mérdek az orosz hadifoglyok száma. I nyugati háború. * A harctér Sik­e.» — A skandináv ál-S­amsk szövetség®. — A k­ar­csossyi béke. A harctérről ma is csak gyéren jöttek a jelentések. Alighanem kevés jelenteni való van, fontos esemény nem történik. Az érdek­lődés tehát oda fordul, ahol a jövő alakula­tainak körvonalai bontakoznak ki. Malmö svéd város felé, ahol a skandináv államok szövetkezéséről tanácskoznak most. Mint előrelátható volt, Hollandiát is bevonják a szövetségbe. Hollandiának az érdeke min­denben közös a skandináv államokéval, ugyanaz a veszedelem fenyegeti és a csatla­kozás mindegyiknek csak hasznára válhat. A mai nap hírei egyébként ezek: * * Még folyik a harc. (Berlin, december 19.) Nagy főhadiszál­lás, 1914 december 19-én délelőtt. Nyugaton tegnap ellenséges táma­dások egész sora történt. Nieuport és Bixschote közelében és Labassétől északra még folyik a harc. Lenstől nyu­gatra, Alberttől keletre és Noyontól nyugatra a támadásokat visszavertük. Legfőbb hadvezetőség: fk németek hódításai. (Krisztiánia, december 19.) Az „Aftenpos­ten" párisi tudósítója jelenti: A francia front Armentierestől egészen a Vogézekben levő Col Sainte Martéig terjed és légvonalban négyszáznegyven kilométer hosszú. Francia­ország területéből 20.100 négyszögkilométer van német kézen. Belgiumból, amely a há­ború előtt 29.456 négyszögkilométer kiterje­désű volt, mindössze 10 kilométer maradt belga birtoknak. A francia főhaadiszállás jelentése. (Berlin, december 19.) A „Vossische Zei­tungénak táviratozzák Genfből. A francia főhadiszállás csütörtökön délután kiadott je­lentésében azt mondja, hogy a tengertől egé­szen Lysig több német lövészárkot szurony­rohammal meghódítottak. Állásainkat — mondja továbbá a jelentés — Lombartzyde­től St. Georgesig megerősítettük és Ghemn­velleig s attól nyugatra új hadállásokat fog­laltunk el. Joffre zavarban van. (Genf, december 19.) A németek teljesen összelőtték az yperni vasúti állomást és tönkretették a síneket. A szövetséges seregek nem tudnak segítőcsapatokat küldeni Haaze­brouck felé. Joffre, aki tudvalevően meg­ígérte, hogy a legrövidebb idő alatt erőteljes offenzívába lép, a legnagyobb zavarban van, mert a szükséges megerősítéseket nem tudja a frontba venni NÉ F B Z.­AVA 1914 december 22. A Kárpátokban. (Északi harctér, december 19.) Most már nagyon valószínű, hogy az oroszok kárpáti betörése ezúttal is alapos kudarccal fog végződni. A helyzet mindinkább kedve­zőbbé alakul a védőseregre nézve. Munká­cson, illetékes helyen azt az értesítést ad­ták, hogy csütörtökön és pénteken az osztrák-magyar csapatok a Kárpátok egész vonalán, valamennyi északi vármegyében és Galíciában előrenyomultak. Máramaros­ban már csak közvetetlenü­l a határszélen, Toronyánál és attól északra vannak oro­szok. Állandóan visszavonulnak és többé már nem fordulhatnak meg, mert minél messzebbre hatolnának be M­agyarországba, az osztrák-magyar sereg galíciai hadműve­leteinek következtében annál veszedelme­sebb helyzetbe sodródnának. A Beregbe és Máramarosba betört oroszok számát tizen­kétezerre becsülik. A belga országgyűlés Belgiumban. (Le Havre, december 19.) Albert király utasította a fournesi belga kormányzót, hogy a belga közigazgatási tisztviselőket rendelje Flandriába, hogy a belga közigazgatás a szervező munkát megkezdje azokon a terü­leteken, ahol nincs ellenség és egyelőre nem is várható ellenséges támadás. Broqueville miniszterelnök vezetése mellett a belga mi­niszterek minisztertanácsot tartottak Havre­ban. Karácsonyra belga földön akarnának összejönni és január első felére össze szeret­nék hívni a belga országgyűlést belga földre. Bár nem számítanak arra, hogy a németek­től vissza tudják venni valamelyik jelentő­sebb városukat, mégis a népbe és a katona­ságba bizalmat és lelket akarnak önteni azzal a demonstrálással, hogy belga földön ül össze az országgyűlés. Az országgyűlés új ülésszakát megnyitó ülésen a megnyitó beszé­det Albert király fogja elmondani. Belgium (Düsseldorf, december 19.) A „Düsseldorfer Generalanzeiger" közli Belgium katonai kor­mányzójának, Bissing bárónak a parancsát. Eszerint a lakosság 100 millió frank hadi­sarcra köteleztetik, amely 12 havi részletek­ben fizetendő. A fizetési kötelezettség az új tartományokat egyenként külön-külön és egymásért kölcsönösen is terheli. Az első két havi részlet január 15-én esedékes, a követ­kező részletek pedig minden hónap 10-ikéig fizetendők le a brüsszeli német császári kor­mányzó hadi pénztárába. KissegeSik a harcképtefan hssdiSogljstofert. (Zürich, december 19.) A Vöröskereszt­ Egye­sület genfi nemzetközi vezetősége eredmény­esen közvetít a német és francia kormányok között avégből, hogy kölcsönösen engedjék haza azo­kat a hadifoglyokat, akik végleg harcképtele­nek lettek. Ador, svájci szövetségi tanácsos. Berlinből azt a jelentést küldte Genfbe, hogy a tervet a németek kedvezően fogadták és mivel a francia kormány is elfogadta, a német és francia harcképtelen hadifoglyokat legközelebb, kicserélik. A skandináv államok szövetkezése. (Hamburg, december 19.) Itteni jól értesült körök szerint a skandináv királyok malmöi találkozásán a gazdasági és kereskedelem­politikai kérdések egész sorozata kerül meg­vitatásra. Mind a három államnak közös sérelme az aknazárlat, amely a semleges ke­reskedelmi forgalom lebonyolítását akadá­lyozza. Az aknák nagy része angol, kisebb ré­sze orosz eredetű. Az aknázás következtében a skandináv kikötők forgalma a rendesnek egyharmadára csökkent és ezenkívül a keres­kedelmi halászat és halkonzerváló ipar is tel­jesen megbénult. Dániának külön sérelme, hogy Oroszország megtiltotta a vajnak, tojásnak, szárnyasnak Dániába való kivitelét, azon indokolással, hogy Dánia ezeket az élelmiszereket Német­országba továbbítja. E tilalom következtében élelm­iszeriiség állott be Dániéiban, ahol eddig a szükségletek nagy részét Oroszországból szerezték be. Norvégia külön sérelme, hogy Oroszország minden előzetes bejelentés nélkül vasút épí­tését kezdte meg Tromze norvég kikötő irá­nyában. Ez a kikötő állandóan jégmentes és ezért régi aspirációja az orosz kereskedelmi politikának. Nyolcszáz munkás dolgozik a vasúti építkezésnél és a vonal­­végállomása Karungi. Mivel Hollandiának is nagy kára van, a hajózás kényszerű korlátozásából, előre lát­ható, hogy a malmöi határozatokat a holland kormánnyal is közölni fogják azzal, hogy a közös érdekek védelmére vegyen részt a sem­leges északi hatalmak együttes akciójában. A királyok tanácskozása. (Bécs, december 19.) A „Neue Freie Presse"' jelenti Malmöből. Schonen svéd tartomány máskor oly csöndes fővárosában most élénk élet uralkodik. A nyil­vános épületeken és számos magánépületen is a három északi birodalom nemzeti lobogóját lengeti a szél. A három uralkodó konferenciája rendkívül népszerű, ha talán túlságos messze is mennek azok, akik e­­nek a találkozásnak külpolitikai jelentőségét túl nagyra becsü­lik. A három ki­rály magánházakban lakik, a dán és norvég uralkodó mint Gusztáv király vendégei. Gusztáv király Gardi gróf tartományi főnök házában szállott meg és ugyanitt tartják meg a tanácskozásokat is. Az első találkozás délelőtt fél 12 órakor kez­dődött és fél 2-ig tartott. Ekkor a kö­zeli Lund város egyetemi hallgatói szerenádot adtak az uralkodók tiszteletére. Egy órai szünet után a tanácskozásokat e­ste fél 7 óráig folytatták. A mai program befejezéséül a régi városház dísz­termében hangversenyt rendeztek. Holnap reg­gel folytatják a tanácskozásokat. Az angolok terve. (Berlin, december 19.) Angol forrásból úgy értesül a brüsszeli „Information", hogy Lon­donban arra az eshetőségre, ha a háborút Né­metország területére tudnák átvinni, pontos tervet dolgoztak ki valamennyi német gyár, vasmű­ és széntelep rendszeres megsemmisíté­sére. Ez a terv, mondja a brüsszeli lap, bizony­ság a mostani világháború feindító okára, Angliának arra a szándékára, hogy Német­ország versenyét minden áron kiküszöbölje. Bosszú Harttepoolért. (Amsterdam, december 19.) A „Times" je­lenti, hogy Hartlepoolban eddig kilencven ha­lottat találtak és azt hiszik, hogy a romok alatt még vannak halottak és sebesültek. Csak az egyik hartlepooli kórházban százhat­van sebesült fekszik. A bombázásnak sokkal komolyabb következményei voltak, mint kez­detben gondolták. A német hadihajók óriási területet árasztottak el gránátjaikkal és több

Next