Népszava, 1965. május (93. évfolyam, 102–126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
Békegyűlés Oroszlányon és Győrött Szerdán békenapot rendeztek Oroszlányon. Az üzemekben, bányákban, röpgyűléseken, a lakóterületen csoportos beszélgetéseken vitatták meg a nemzetközi kérdéseket. Délután az Ady Moziban békegyűlést tartottak. Ezen részt vett Dorothea Meinke és Manfred Flegel, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökségének tagjai. A békemozgalom jelentőségét Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta. A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei és Győr városi bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a társadalmi és tömegszervezetek rendezésében szerdán este békegyűlést tartottak Győrött a szakszervezetek Jókai Mór Művelődési Házában. A békegyűlés előadója Bugái Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese volt. A nagygyűlésen jelen voltakaz olasz békemozgalom képviselői is, Giacomo Clandrone, az Olasz Béketanács titkára, valamint Giulio Vetto, a velencei békebizottság elnöke. (MTI) Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerdán visszaérkezett Budapestre a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével Berlinben részt vett a német nép fasizmus alóli felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein. A delegációt , a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Böjti János külügyminiszter-helyettes, és Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete is. (MTI) November: a nemzetközi barátság hónapja A közelmúltban Accrában tartotta ülését a DIVSZ, amelyen magyar delegáció is részt vett, Nádasdi Józsefnek, a KISZ központi bizottsága titkárának vezetésével. Nádasdi József a többi között elmondotta, hogy a tanácskozás elemezte az afrikai ifjúság helyzetét, elítélte az imperialisták kongói és vietnami agresszióját Határozatot hoztak, hogy a DIVSZ az afrikai fiatalok képzésére iskolát létesít Accrában. A világszövetség fennállásának 20. évfordulóját ez év novemberében nemzetközi barátság hónappal ünnepük világszerte a fiatalok. (MTI) A Magyarok Világszövetsége pályázatának eredményei " A Magyarok Világszövetsége a múlt év őszén pályázatot hirdetett külföldi honfitársaink számára: hogyan lehetne még szorosabbá tenni aszülőföld és a külföldi , magyarok közötti kapcsolatokat. A bíráló bizottság a legjobbnak talált 59 munka között— a témák hasonlósága miatt — sorsolással döntötte el a helyezéseket. Eszerint az első díjat— két személyre szóló kéthetes magyarországi meghívást és vendéglátást — Tasnády T. Álmos belgiumi honfitársunk nyerte. A második díjat — kéthetes magyarországi látogatás egy személynek — angliai, az öt harmadik díjat — egyhetes magyarországi látogatás egy személynek — két amerikai, egyegy nyugat-németországi, brazíliai és ausztráliai magyar nyerte. (MTI) A közélet eseményei Albert M. Marget, Sierra Leone miniszterelnöke táviratban köszönte meg Kádár János miniszterelnöknek az ország függetlenné válása negyedik évfordulója alkalmából küldött jókívánságait. Érdem Olavi Raustila, Finnország budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán este fogadást adott abból az alkalomból, hogy a közeljövőben Vass Istvánoknak, az országgyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség utazik Finnországba. A fogadáson megjelent Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Ortutay Gyula, a magyar—finn kulturális albizottság elnöke, az Elnöki Tanács tagja. Figyelem! Áruházak, cipőböltok, KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK, FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK! Az üres, összehajtható vándor cipődobozokat sürgősen küldjék be a Göngyöleg Felújító Vállalathoz Budapest, XIII. kerület, Dévai utca 26. Telefon: 201—650 SOLOHOV a Magyar Írók Szövetségében Mihail Solohov, a Magyarországon tartózkodó Lenin-díjas szovjet író, szerdán délután ellátogatott a Magyar Írók Szövetségébe, baráti hangú beszélgetésre irodalmi életünk neves képviselőivel, magyar írókkal, költőkkel. Dobozy Imre, az írószövetség titkára üdvözlő beszédében a többi között hangsúlyozta: — Solohov — régen várt, kedves vendégünk — nagyszerű munkássága jól példázza az irodalom társadalmi hivatását, azt, hogy akár a forradalomban, akár a háborúban, akár a békében élő ember alapos megismerése, szenvedélyes és igényes »körüljárása« nélkül igazi művész nem nyúl korának kérdéseihez. Ilyen igényesség nélkül valóban értékeset alkotni nem is lehet. Dobozy Imre az egész magyar írótársadalom nevében jókívánságait fejezte ki Solohovnak, közelgő születésnapja alkalmából, ugyanis a kiváló szovjet író május 24-én lesz hatvanéves. A szívélyes fogadtatásra Solohov válaszolt: — Első alkalommal és örömmel jöttem Magyarországra, hiszen sok mindent hallottam már hazájukról, régóta szerettem volna megismerkedni a magyar nép életével, hétköznapjaival. Magánemberként — Kádár János elvtárs meghívására — érkeztem, így hivatalos program nem akadályozza, hogy valóban oda menjek, ahova éppen akarok. Célom kettős: személyes közelségbe kerülni a magyar írókollégákkal és tanulmányozni a magyar agrárkultúrát. Az utóbbi azért érdekes számomra, mert magam is falusi ember vagyok, vesenszkajai »őslakos«. Biztos vagyok benne, hogy a magyar mezőgazdaság hasznos tapasztalatokkal szolgál majd nekem s a velem együtt érkezett több földimnek. A jelenlevők kérdéseire Solohov elmondotta, hogy „A házért harcoltak« című, 1959-ben megjelent könyve első fejezete egy nagyobb lélegzetű trilógiának. A folytatás, a második kötet, valószínűleg ez év végére elkészül. A műveiből készített filmek közül az »Emberi sors«-ot mondotta a legsikerültebbnek. Solohov a mai magyar irodalmi alkotásokról is érdeklődött, majd elismerően szólt a »Húsz óra« című filmről. Sajnálkozva említette, hogy a könyvet nem olvasta, az pedig természetes, hogy a moziban a tolmács nem tudta nyomban irodalmi nyelvre fordítani a film szövegét. * Szerdán egyébként Solohov, felesége társaságában, valamint P. I. Majackijjal, a vesenszkajai járási pártbizottság első titkárával és a magyarországi útjára vele jött több földijével Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látogatott. A vendégeket Gyenge Károly, az MSZMP fejér megyei bizottságának titkára és dr. Rajki Sándor, az intézet igazgatója fogadta. (MTI) Nem Új magyar filmszatíra A film alcíme: Vidám játék egy komoly gondolattal. A film alapvető hibája: a játék nem elég vidám, és a gondolat komolysága nem érvényesül eléggé. Miről szól tulajdonképpen Kállai István és Régész György új alkotása? A történet hőse egy fiatalember, írói ambíciókat, tápláló műszaki rajzoló, aki szerelmi bánatában, no meg, erősen italos fővel ír egy erotikus és értelmetlen »modern« verset. A vers váratlanul napvilágot lát egy folyóirat hasábjain, és nagy vihart kavar. Az ifjú műszaki rajzoló — aki nem is emlékszik rá, mit »követett el« részegségében — egycsapásra divatos költő lesz, és a körülmények szinte rákényszerítik, hogy vállalja az ifjú titán pózát. A botcsinálta költőt szenvelgő »írózsenik«, álmodern művészlelkek veszik körül, és ő egyre mélyebbre csúszik, környezetét is magával rántja a hazug pózok világába. Hogyan szabadul meg, hogyan tér vissza az értelmes embernek való életbe — erről szól a filk, nem éppen érdektelenül, de elég hosszadalmasan és a műfajhoz képest kevés ötlettel, humorral. A témaválasztást — noha egy szerencsére szűk réteget érint —, nem kifogásolnánk, ha a film valóban csípős szatíra volna. Ha kacagtatóan találó bírálata volna mindenfajta pózolásnak, szenvelgésnek, ha nemcsak egy nagyon szűk kör fedezhetne fel benne ismerősöket. Kállai István, a forgatókönyvíró ezúttal bizonyosfajta atelier-humorral pótolta az általánosabb érvényű szatírát. Az utalások, bemondások jelentős része olyan életformát, filozófiát, olyan típusokat pellengérez ki, amelyeket a nézők nagy többsége nem ismer. Révész Györgyöt tehetséges, jóízlésű, egyéni látásmódú rendezőnek ismertük meg, ezúttal azonban nem remekelt. Sok a filmben a közhely, kevés az eredeti filmszerű ötlet, szegényes a képi humor , s ezt néhány jó bemondás nem pótolhatja. A rendező és az író filmbeli szerepeltetése, vitája a mondanivalóról, végeredményben csak egykét tréfás jelenetre ad alkalmat, de sem az igazi mondanivaló kibontakozását, sem a játékosságot nem szolgálja igazán. Révész Györgynek egyébként elég nehéz dolga volt, mert egy másfélórás filmhez bizony soványka ötletből kellett vígjátékot kerekítenie. Az igényes rendezőnek ezt nem is lett volna szabad vállalnia. A film alapvető gyengéin a jó szereplőgárda sem tudott segíteni. A főszereplők, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyulti, egyéni kedvességükkel igyekeztek szerepük vázlatosságát ellensúlyozni, helyenként sikerrel. Pécsi Sándor, Garas Dezső ugyancsak jobb szerepet érdemel: komédiázó kedvük, tehetségük így kiaknázatlan maradt. Tetszett Major Tamás villanásnyi szerepében, és elismerést érdemel Vujicsics Tihamér kitűnő kísérőzenéje. Szécsényi Ferenc operatőri munkája korrekt, de ötletekben nem bővelkedik. Ettől az alkotógárdától joggal vártunk volna szellemesebb, jobb filmet, igazi szatírát. A mi világunk vége Wanda Jakubowska lengyel rendezőnő, Az utolsó állomás című, világhírű film alkotója, Tadeusz Holus Auschwitzban játszódó regényét vitte filmre. Egy volt fogoly emlékezései nyomán elevenednek meg a haláltábor szörnyűségei. Jakubowska, aki maga is a tábor foglya volt, megrázó erővel, sokszor kínzó realitással idézi a névtelen százezrek tragédiáját, embertelen szenvedését, az intézményesített tömeggyilkosságot. Kiáltó vádirat ez a film, és főhajtás a tábor ellenállási mozgalmának hősei, mártírjai előtt. A hiteles történelmi dokumentáció és az igényes művészi megvalósítás ellenére, a film nem éri el a hasonló témáról készült emlékezetes alkotások — Az utolsó állomás, A kapu — magas színvonalát. Nem olyan balladás tömörségű, mint amazok, és keretjátéka sem a legsikerültebb. Mégis érdemes megnézni, és kívánatos lenne, hogy minél többen lássák és megértsék a benne rejlő szenvedélyes figyelmeztetést. Néhány kitűnő színészi alakítás mellett a film egyik érdekessége, hogy a táborbeli ellenállók vezetőjének szerepét az író, Tadeusz Holuj játssza, méghozzá igen jól. A Moldoványi József rendezte magyar szinkron jól sikerült. A játszma véget ér Egy húsz év óta álnéven rejtőző háborús bűnöst keresnek a szovjet állambiztonsági szervek nyomozói. Kevés támpontjuk van, és a váratlan fordulatok még inkább összekuszálják a bonyolult ügy szálait. A gyanú sokszor ártatlanokra terelődik, a bűnös már-már egérutat nyer, de lassan minden tisztázódik és kezdjük érteni a logikátlannak látszó összefüggéseket. Végül is fény derül az igazságra, s a bűnös körül összeszorul a hurok. Nyikolaj Rozancev rendező és Alekszandr Galics, a forgatókönyv írója felhasználta a szovjet háborús bűnösök perének dokumentumait. Filmjük azonban mégsem eléggé hiteles. A történet túlbonyolított, gyakran él a mesterséges izgalomkeltés eszközeivel, ugyanakkor hiányzik belőle a jó bűnügyi filmek nélkülözhetetlen kelléke, a logikai játék, az izgalmas agytorna a nézők számára. A szereplők közül Alekszandr Gyemjanyenko , és Szergej Lukjanov nyújtott meg győző alakítást, a női főszereplő vi- táncoló játékstílusát legalább a szinkronszínésznek kellett volna mérsékelnie. Vajk Vera Szirmai István fogadta Pablo Nerudát Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán fogadta Pablo Nerudát. A szívélyes, elvtársi beszélgetésen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Louis Armstrong és I ico Torriani Budapestre jön Az évad legjelentősebb könnyűzenei eseményének ígérkezik a világhírű amerikai néger dzsesszművész Louis Armstrong hangversenye — mondotta szerdai sajtótájékoztatójában az Országos Rendező Iroda igazgatóságának képviselője. A nagy művész — észak-európai koncertkörútját megszakítva — június 9-én, egyetlen estére érkezik hazánkba, s másnap reggel már vissza is utazik Svédországba. A várható érdeklődésre való tekintettel, a hangversenyt a Népstadionban rendezik meg, este 8 órai kezdettel. Louis Armstrong 12 tagú együttesén, az All Stars együttesen kívül fellép a hangversenyen Jewell Brown, az ismert néger énekesnő is. Az együttes műsora még nem ismeretes, a dixieland-zene és Armstrong rajongói azonban remélik, hogy »tipikus Armstrong-műsor«ra számíthatnak. Vica Torriani is hazánkba látogat a nyáron. Szabadságát tölti a Balaton mellett, de két alkalommal, augusztus 7-én és 8-án hangversenyt ad a Kisstadionban. Műsorában közreműködik a híres énekesnő, Ines Taddici is. 4h.) NÉPSZAVA zat Holnap este hirdet eredményt a zsűri Miskolcon Sikerrel folyik a II. miskolci filmfesztivál. Eredmény természetesen még nincs, de a közönség, amely alkalmanként teljesen megtölti az SZMT gyönyörű színháztermét, érett ítéletet alkot rövidfilm-gyártásunk különböző műfajú alkotásairól. Joggal lehet számítani arra, hogy a díjak odaítélése találkozik majd Miskolc, s remélhetően az ország közönségének tetszésével. A bemutatott nagy kisfilm- és tv-film anyag színvonala egyenetlen. Egyes kategóriákban azonban kivált a rajzfilmek, a népszerű tudományos filmek és a tv-riportfilmek területén — a színvonal örvendetesen magasabb, mint a korábbi esztendőkben. Délelőttönként, miközben a zsűri különvetítései folynak, megkezdődtek az ankétok az SZMT-székházban. Kedden a rajz- és bábfilm-művészetről, szerdán a népszerű tudományos filmek problematikájáról alakult ki élénk vita. Az első napon nagy érdeklődés kísérte Gopónak, a világhírű román rajzfilmrendezőnek a fejtegetését. Szerdán a referátum és a magyar hozzászólók mellett a külföldi Vendégek közül Alekszander Zgurigyij szovjet, Virgil to Tosi olasz, Theodor Christensen dán rendező és Hermann Herlinghans, az NDK-ból érkezett filmesztéta szóltak hozzá az élénk vitához. A vendégek és a zsűri tagjai szerdán délután vidám pisztrángsütésen pihenték ki a vita és a sok filmnézés fáradalmait a garadnai pisztrángtelepen, majd este folytatódott a kisfilmek vetítése. Ma egész nap tovább tartottak a vetítések és az ankétok. A zsűri holnap, pénteken este hirdeti ki döntését és adja át a díjakat a legkiválóbbnak bizonyuló filmek alkotóinak. (R. A.) Tetszett fo Férpropil Nem tetszett a IV 11011 A televízió Heves megyei műsorsorozatának nyitányaként a »csillagok városába«, Egerbe látogattak el a kamerák. A Palota Múzeumból adott helyszíni közvetítés érdekesen idézte a város múltját. Kedves ifjúkori olvasmányunk, Gárdonyi regénye elevenedett meg a várásatások leletei, a vitéz várvédők fegyverei, harci eszközei láttán. A múzeum vezetőinek szakértő kalauzolása mellett megismerkedhettünk a középkori Eger tárgyi és írásos emlékeivel, láttuk a mesteremberek szerszámait és készítményeit, pénzeket, ékszereket, edényeket, egyházi számadáskönyveket. Mennyi ritka, becses emlék, és mennyi kincsét öfszítik főleg’a‘ fő-* városi és vidéki múzeumok! Vajon, miért nem keresik fel gyakrabban a múzeumokat a tv kamerái? Egy-egy helyszíni közvetítés milliónyi ember előtt nyitná meg a múzeumok kapuit és szerezne élvezetes, tanulságos, nemes szórakozást. A múltbéli kalandozás után a jelenről és a jövőről beszélgetett a televízió riportere a, megye és a város vezetőivel. Ez a műsor nem tetszett. Elsősorban nem a technikai hibákra gondolunk, bár erősen zavart, hogy a szabadtéri beszélgetésnél a mikrofonba beledudált a szék (Utóbb aztán rájöttek, hogy a viharos szél ellen nem lehet beszélgetni és az interjú színhelyét némi kényszerszünet után áthelyezték.) Ez is kínos volt, de a műsor alapvető hibája más..Az interjú illusztráció nélkül nem televíziós műfaj. Mennyivel érdekesebb, hatásosabb lett volna az adás, ha a város és a megye eredményeinek, gondjainak, terveinek sorolásakor nemcsak az interjúalanyok némi érthető lámpalázat tükröző arcát látjuk, hanem a képekben megelevenedő valóságot is. Film, fénykép, grafikon, rajz, híradórészlet, térkép — tucatnyi módja van az illusztrálásnak. Miért nem élnek vele, miért nem száműzik végre a »képtelen« műsorokat a képernyőről? (v.) Elhunyt Roger Vailland Dél-franciaországi otthonában, 57 éves korában elhunyt Roger Vailland francia író. Vailland első sikerét 1945-ben érte el »Különös játék« című regényével. A regény a francia ellenállási mozgalomról szól, amelyben az író a német megszállás alatt maga is részt vett Vailland számos sikeres színdarab, regény és filmforgatókönyv szerzője. 1957-ben A törvény című regényével elnyerte a Goncourt-díjat. — Szerdán délután Prágában, a Karolinumban, ünnepélyes keretek között nyílt meg a Prágai tavasz 1965. nagy zenei fesztivál, amelynek fő jelszava: »zenével a békéért és a népek barátságáért.« Az ünnepi megnyitón a beszédet dr. Cesimir Cisar iskola- és művelődésügyi miniszter mondotta. Az ifjú zenebarátok évadzáró összejövetelét május 16-án tartják a Zeneakadémián. A mintegy 1200 zenekedvelő gyermek seregszemléjének programjában 16 budapesti klub, valamint a központi általános és középiskolás klub tagjai vesznek részt. 1965. május 13