Nógrádi Krónika, 1996. október (3. évfolyam, 1-234. szám)

1996-10-21 / 12. szám

2 Dióhéjban Bonn A német rendőrség egy erdőben az avarban elrejtve megtalálta a három héttel ezelőtt elrabolt frankfurti milliomos holttestét. Három napja tartó keresés után szombaton bukkantak a már pusztulófélben lévő tetemre, amelyet vasárnapra sikerült egyértelműen azonosítani. Jakub Fiszmant október elsején a késő esti órákban irodája előtt rabolták el. Az ingatlanokkal és elektronikai cikkekkel kereskedő 40 éves üzletember családjától az emberrablók négymillió márka váltságdíjat követeltek. Peking - Kínában szombaton sikeresen pályára állítottak egy tudományos műholdat. Az Új Kína beszámolója szerint a műholdat a „Hosszú Menetelés 2D” rakétahordozóval lőtték fel. A hírügynökség jelentése szerint a műhold berendezései az előírásoknak megfelelően működnek. A műhold tervezett feladatáról nem tudni közelebbit. Jeruzsálem Dávid Lévi izraeli külügyminiszter vasárnap újólag elutasította, hogy az Európai Unió is társvédnökséget vállalhasson az izraeli- arab béketárgyalásokon - adta hírül a Reuter. Az igényt Jacques Chirac francia elnök ismételte meg előző nap Damaszkuszban. Az izraeli rádióban Lévi kizárta, hogy az EU „közvetítőként kapcsolódhasson be a konfliktusba, illetőleg a tárgyalásokba”. Megjegyezte, hogy ezt már párizsi látogatásakor is kifejtette Chirac elnöknek. San Salvador — A Bahamákon is végigsepert, s szombat éjszaka már a Bermudák felé tartott a „Lili” nevű hurrikán. A forgószél a Bahamákon - akárcsak ezt megelőzően Kubában - nem követelt emberi áldozatokat, de jelentős anyagi károkat okozott: rengeteg házat, villamosvezetékeket rongált meg, s megtépázta az ültetvényeket. Tlalnepantla - Mexikó egyik fegyintézetében csaknem 200 elítélt lázadt fel szombaton. A rabok túszokat ejtettek, s felgyújtották matracaikat, jobb étkeztetést és orvosi ellátást követelve a Tlalnepantla közelében lévő Berrientos börtönben, Mexikóvárostól északra. A Reuter jelentése szerint a börtönlázadásnak egyelőre nincsenek áldozatai, s a hatóságok jelenleg tárgyalnak a rabok képviselőivel. Tokió - Japánban vasárnap megkezdődtek az általános választások: a szavazóurnákhoz járuló választópolgárok összesen kilenc párt 1503 jelöltjére adhatják le voksaikat. A szigetországban ez az első választás, amelyet már az új szabályok szerint tartanak: 500-ra csökkentették az alsóház mandátumainak számát. A választásokat egy évvel előrehozták: Hasimoto Rjutaro kormányfő azt reméli, hogy Liberális Demokrata Pártja így többségbe kerülhet. Az előrejezések ezt alátámasztani látszanak. A hivatalos eredményt a tervek szerint még vasárnap este közzéteszik. Moszkva - Az orosz haditengerészet szóvivője cáfolta szombaton azokat az értesüléseket, amelyek szerint üzemzavar keletkezett volna a csendes-óceáni flotta egyik atom-tengeralattjáróján. A cáfolat előzménye: az orosz felségvizeken kívül meghibásodott egy atom-tengeralattjáró hajtóműve, és ezért kénytelen volt a hajó visszatérni támaszpontjára. Az illetékesek szerint radioaktív szivárgás nem történt, és a hajót valószínűleg rögtön a javítóbázisra irányítják. Minden idők legsúlyosabb tengeralattjáró- katasztrófája 1989. április 7-én történt. A Komszomolec nevű szovjet hajón tűz ütött ki. A tengeralattjáró 42 tengerésszel a fedélzetén hullámsírba süllyedt a Norvég-tengeren. Nógrádi Krónika NEM TABU TÖBBÉ A BENESI DEKRÉTUM? Csehország elismeri az erőszakos kitelepítést Várhatóan az „erőszakos kitelepítés” fogalommal lesz megjelölve a tervezett cseh-német megbékélési nyilatkozatban az a tény, hogy a II. világháborút követően Prága kezdeményezésére és a nagyhatalmak későbbi jóváhagyásával mintegy 3,5 millió szudétanémet volt kénytelen elhagyni Csehszlovákia szülőföldjét és Németországba vagy Ausztriába települni - közöle a cseh közszolgálati televízió Jan Rumi belügyminiszterre hivatkozva. Az MTI ezzel kapcsolatban idézte Václav Havel államfőt is, aki a vezető cseh politikusok múlt csütörtöki zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozása után úgy nyilatkozott, hogy az évek óta készülő dokumentum munkaszövegében „már csak egy kifejezés, szó vitás”. Havel ugyan nem árulta el, melyik kifejezésről van szó, de a televízió szerint ez a kifejezés a „kitelepítés”. A cseh fél azt szerette volna, hogy ha a dokumentumban az említett, s máig mindkét oldalon sokat vitatott és indulatokat kiváltó eseményt a „kitelepítés” kifejezéssel nevezték volna meg, míg a németek a „kiűzetés” kifejezés mellett kardoskodtak. A két álláspont közti kompromisszum eredménye az „erőszakos kitelepítés” kifejezés - mutatott rá a cseh televízió. Mint ismeretes, a II. világháború után az úgynevezett Benesdektrétumok kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították a csehszlovákiai német és magyar kisebbséget, akik Prága szerint felelősek az első köztársaság szétveréséért. A németek és a magyarok ennek következtében elvesztették állampolgárságukat és megfosztották őket minden vagyonuktól. Míg a németek kitelepítését később a potsdami konferencia jóváhagyta, a magyarokét nem, ezért a magyarok kitelepítése félbemaradt. Bár azóta bebizonyosodott, hogy az az ítélet igazságtalan volt, Prága és Pozsony mind a mai napig nem hajlandó egyértelműen elítélni a nemzetiségi alapon meghozott diszkriminatív intézkedéseket, és szüntelenül arra hivatkoznak, hogy az úgynevezett Benes- dekrétumok az adott kor termékei, s hatálytalanná nyilvánításukkal megrendülne a cseh, illetve a szlovák jogrend. Rakétabecsapódás a kabuli repülőtérre A kabuli nemzetközi repülőtérre vasárnap rakéták csapódtak be, s a muszlim radikális, zömmel pastu etnikumú tálibok igyekeztek biztonságba helyezni helikoptereiket. A rakétákat a fővárosból kivert, de most megint afelé közelítő Ahmed Sah Maszud vezette afgán kormánycsapatok indították - jelentette az AFP és a Reuter. Kabult első ízben érte rakétatámadás, amióta a tálibok elfoglalták, elűzve Burhanuddin Rabbani elnököt. Maszud javarészt tádzsik nemzetiségű harcosai - akik a múlt héten, az észak-afganisztáni tartományokat ellenőrző Abdul Rasid Dosztum üzbég milíciavezér támogatásával ellenoffenzívába kezdtek - vasárnap délelőtt már csupán húsz kilométernyire álltak a fővárostól. „Ha Allah is úgy akarja, ma vagy holnap Kabulban leszünk” fogadkozott Maszud alvezére, Gul Haidar Huszein Kot városában, amely a fővárosból északra kivezető országúton fekszik, mintegy 15 kilométeres távolságban. Mindazonáltal a tálibok - saját rádiójuk szerint - az elmúlt napokban legalább nyolcszáz harcossal erősítették meg a főváros védelmét. A Londonban szerkesztett szaúdi As-Sark al-Avszatban megjelent nyilatkozatában Maszud megismételte, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, ha azok távoznak Kabulból, de hozzátette: „a türelemnek is van határa”. A közvetítésre vállalkozó pakisztáni belügyminiszter, Naszrullah Han Babar vasárnap megint az észak-afganisztáni Mazari Sarifba repült Dosztum tábornokhoz, ahonnan a a délvidéki Kandaharba készült tálibok vezéréhez, Mohammad Omar mullahhoz. A BOCSÁNATKÉRÉS INDOKOLATLAN? Magyar-szlovák megbékélési fórum Mindennemű kölcsönös bocsánatkérés indokolatlan lenne, hiszen a magyar-szlovák viszonyban keletkezett sérelmekért a jelen nemzedékek nem hibáztathatók - szögezték le közös nyilatkozatukban szombaton a Párkányban megrendezett magyar-szlovák megbékélési fórum résztvevői. A nemzetiségi kérdés megoldása nem sajátosan dél-szlovákiai probléma, hanem a demokrácia és az emberi szabadság kérdéskörének szerves része. Szlovákia és Magyarország minden tekintetben az ott élő emberek otthona, ahol senkinek sincs oka abban a tudatban élni, hogy inkább, vagy kevésbé honos. El kell utasítani, hogy a nemzet fogalmával különféle párt- és politikai szempontokból bárki visszaéljen. A magyarok és a szlovákok jövőbeni viszonyában, Európa egyesülési folyamatában a polgári függetlenség elvéből kell kiindulni - áll a nyilatkozatban. Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet arra emlékeztette a résztvevőket, hogy jóllehet az 1989-es rendszerváltás után felszabadultan lehetett szólni mindarról, amiről évtizedeken át hallgatni kellett, ám a két nemzet boldogulását csakis a jószándékú, békés együttélésbe vetett szilárd hit szavatolhatja. Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja kíván lenni, támogatja a szomszédos országok azonos igyekezetét, de azok belépési feltételeinek teljesítését nem kívánja megvárni - fejtette ki a magyar nagykövet. Ján Gábor, a szlovák külügyi tárca emberi jogi kérdésekben illetékes osztályának főigazgatója kifejtette: Szlovákia készséggel vállalkozik a párbeszédre, de ezt a „pontos informáltság”, feltételéhez köti. Ján Gábor elmarasztalással szólt arról, hogy „egyes szlovákiai magyarok,, nem építő módon állnak hozzá a szlovák államiság tényéhez. Szerinte ugyanakkor a szlovákiai magyarok 90 százaléka úgy látja, hogy Szlovákiában a szlovákmagyar egymás mellett élés gyakorlatában nem mutatkoznak gondok. Ján Gábor a párkányi fórum közel száz résztvevőjét arra ösztökélte: adják jelét annak - és deklarálják -, hogy megítélésük szerint a magyarok és a szlovákok viszonyában nincsenek megoldhatatlan problémák. 1996. OKTÓBER 21., HÉTFŐ A SZABADSÁG SZIMBÓLUMA LETT Felavatták az új andaui hidat Bízzunk abban, hogy ez a híd nemcsak összeköt, hanem a magyarok és az osztrákok ezen hídon a békés Európába mennek - hangsúlyozta Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár szombaton az 1956-ban híressé vált andaui híd ünnepélyes felavatásán, amelyet a magyar forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulójára magyar és osztrák katonák építettek újjá Magyarország és Ausztria határán. Az ünnepségre Andau (Mosontarcsa) községtől kilenc kilométerre került sor. A statisztikák szerint összesen 163.863 magyar menekült a forradalom és szabadságharc leverése után Ausztriába, s körülbelül 70 ezren ott is telepedtek le. „Az osztrák kormány, az osztrák nép sokkal többet nyújtott a magyaroknak, mint ami egy szomszédtól elvárható lett volna, ez igazi barátság volt, amit a magyarok soha nem fognak elfelejteni” - hangsúlyozta a magyar politikus. Emil Schranz, a burgenlandi tartományi ülés elnöke azt emelte ki, hogy ez a híd az emberiesség szimbóluma, és a tettekben megnyilvánuló jószomszédságé. Kifejtette: 1956-ban Ausztria félelemből lezárhatta volna határait, de nem tette, és azóta is a menekültek menedéke. Ugyanakkor rámutatott: nagy különbség van azok között, akik az üdöztetés elől menekülnek Ausztriába, és azok között, akik csak az osztrákok nehezen megszerzett javaiból akarnak részesedni. Az andaui híd, a Magyarországról Ausztriába vezető út a szabadság szimbóluma lett. A fahíd október 27-éig nyitva lesz a kerékpárosok és a gyalogosok számára. JELCIN KINEVEZTE LEBEGY UTÓDJÁT Ribkin a kompromisszumok embere Ribkint, a duma korábbi elnökét nevezte ki szombaton Borisz Jelcin elnök a leváltott Alekszandr Lebegy utódjának a nemzetbiztonsági tanács élére. Ribkin egyben Jelcin új csecsenföldi megbízottja is. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő jelentette be szombaton. Ivan Ribkin, aki vasárnap lesz ötven éves, idén januárig az orosz parlament alsóházának, az állami dumának volt az elnöke. Mostani kinevezéséig parlamenti képviselő, illetve az elnök mellett működő, a politikai pártok és mozgalmak, valamint társadalmi szervezetek képviselőiből álló politikai konzultatív tanács vezetője volt. A nemzetbiztonsági tanács éléről csütörtökön, 133 nap után váltotta le Borisz Jelcin Alekszandr Lebegyet, miután a növekvő hatalmi igényeit nyíltan hangoztató politikust erőszakos hatalomátvétel szándékával vádolta meg Anatolij Kulikov belügyminiszter. Ribkin, aki a kommunistákkal szövetséges Agrárpárt tagja, dumaelnöksége idején kiegyensúlyozó szerepet játszott, és igyekezett elhárítani a törvényhozás, illetve a kormány és Jelcin elnök közötti konfliktusokat. Elfogadta őt a kormányzat, amit az is jelzett, hogy bevették a Lebegy előtt Oleg Lobov által vezetett nemzetbiztonsági tanácsba állandó tagként. Ribkint Moszkvában a kompromisszumok emberének tartják, aki eddig nem tett tanúbizonyságot kiugró politikai ambíciókról. A majdhogynem elnöki jogköröket követelő Lebegy után Ribkin kinevezése megfigyelők szerint arra utal, hogy a Kreml igyekszik visszaállítani a régi status quót, amikor a testület tanácskozó szerv, semmint hatalmi központ volt. A nemzetbiztonsági tanács súlyának csökkentésében Lebegyre régóta fogát fenő duma is partnernek bizonyult. A duma pénteki döntése értelmében október 25-ig törvényt dolgoznak ki a nemzetbiztonsági tanács státusáról, amelyben alighanem visszafogják a testület vezetőjének jogköreit. Megfigyelők szerint Ribkin kinevezése, akit Jelcin egyben csecsenföldi megbízottjának is megtett, a békés rendezés folytatásának moszkvai szándékára utaló jel. Újabb pengeváltás várható Londoni értékelések szerint újabb - a szakítás veszélyét minden eddiginél komolyabb hangsúllyal felidéző - pengeváltás várható az EU-integráció elmélyítésétől enyhén szólva ódzkodó tory kormány és Brüsszel között a készülő további uniós menetrend fő irányainak mind egyértelműbb kirajzolódásával. Vasárnap megjelent elemzések szerint a konzervatív kormány, s különösen az „európai szuperállam” elvetésében élenjáró tory jobbszárny olvasatában az integráció jövőjéről készülő tervezet szinte semmit nem vesz figyelembe a folyamatosan hangoztatott brit kifogások közül. A The Indendent on Sunday című vezető liberális lap összegzése a várható ütközési pontok között említi az EU-bíróság hatáskörének erősítését célzó elképzeléseket, amelyek éppen 180 fokkal ellentétesek a testület tevékenységének korlátozására irányuló londoni törekvésekkel, valamint az első olyan hivatalosnak tekinthető utalások megjelenését a Brüsszelben forgó iratokban, amelyek az EU majdani közös védelmi szerepét valószínűsítik. A tory London - a közös valutarendszer megteremtésére, a nemzeti vétórendszer háttérbe szorítására vonatkozó tervekkel együtt ezeket tekinti az egyes tagállamok szuverenitását leginkább veszélyeztető törekvéseknek, s minden lehetséges fórumon megpróbálja akadályozni e folyamatokat. EGY ELBUKOTT FORRADALOM MIÉRTJEI 1956 - a magyar nép dühkitörése A Der Standard című mértékadó független osztrák lap hétvégi számában sorozatot kezdett az 1956-os forradalomról. Az első részben Paul Lendvai, magyar származású osztrák Kelet- Európa-szakértő teszi fel a kérdést: hogy lehet az, hogy a Vörös Hadsereg jelenléte, 900 ezer kommunista párttag, 40 ezer regisztrált rendőrspicli és a rettegett rendőrség, az élet minden területén érvényesülő ellenőrzés, valamint a szigorú cenzúra ellenére a magyar nép dühkitörése egy hét alatt elsöpörte a kommunista párt egyeduralmát? További kérdései - amelyekre majd a sorozat következő részeiben kíván válaszolni - : miért éppen Magyarországon történt ez az évszázados jelentőségű esemény; kik harcoltak és milyen célokért; miért kellett elbuknia a forradalomnak, s mi volt ennek a bukásnak a hatása a világkommunizmusra, valamint a kelet-nyugati kapcsolatokra? Lendvai visszatekint arra az időszakra, amikor Rákosi alatt, 1950 és 1953 között 650 ezer embert állítottak bíróság elé, és 387 ezret el is ítéltek. A szerző megítélése szerint az 1956-os válságot elsősorban az váltotta ki, hogy Nagy Imre ugyan megnyitotta a börtönöket, de a valóságos hatalom Rákosi és hívei kezében maradt, s magán az uralkodó párton belül megkezdődött a szétesés. A párton belül folyt a harc a frakciók között, de a titkosrendőrség és az apparátus felett továbbra is a sztálinisták rendelkeztek. „Akkor vált lehetővé a népfelkelés, amikor a párt, elsősorban a vezető káderek a sztálinizmussal való szakítás kérdésében annyira megosztottá váltak, hogy képtelenek voltak kézben tartani az ügyeket.” Lendvai szerint 1956. október 23-án a gyűlölt rezsim elleni tiltakozás feltartóztathatatlan folyamatokat indított el, a fejetlen pártvezetés hibát hibára halmozva fokozta a feszültséget, és estére már elsősorban a munkások és a diákok részvételével egy teljesen spontán, vezető nélküli forradalmi tömegmozgalom zajlott. „Magyarországon nem volt már lehetséges -t-lengyel típusún- korrekció, mivel már nem rendszeren belül megvalósítható reformokról volt szó, hanem a szabadságról és a demokráciáról” - véli Paul Lendvai. A Der Standard munkatársai volt áldozatokat megszólaltatva visszatekintenek a koncepciós perekre, az ÁVH módszereire, Rajk László perére, majd temetésére. Egy cikk bemutatja Rákosi Mátyás életútját, akit Sztálin legjobb tanítványaként jellemez. Erich Lessing, sok 1956- ban Magyarországon készült fénykép szerzője pedig visszaemlékszik arra, amikor 1956 nyarán az osztrák-magyar határon magyar katonák elkezdték felszedni az aknákat, s eltávolították a szögesdrótot.