Orvosi Hetilap, 1868. augusztus (12. évfolyam, 31-35. szám)
1868-08-02 / 31. szám
:bi. isse. ■ Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 kr. vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények es fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért koronkint 15 u. kr. Megjelen minden vasarnap. ber rendelheti» minden cs. kir. postahivatalnál, a .szerkesztőségnél, ajtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kóikavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Bókas János tanár: Adatok a végbélhabarcz (polypus intestini recti) felismeréséhez és gyógykezeléséhez gyermekeknél. — Verebélyi László tr. Balassa tanár sebészi korodájának betegforgalma 186’/s-diki téli félévben. (Vége) — Könyvismertetés: Diseases of Children By F. Hillier — Lapszemle. A kakukffisav (acidum thymicum) tulajdonságai és adagolási módja. — Apróbb szemelvények. Tárca: Vajda-Hunyad vár romjai a magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésén. — A hagymáz kóroktani kutatása. — Vegyesek. — Pályázat. Melléklet: «Közegészségügy és törvényszéki orvostan 1 3-ik száma. Pest, 1868. Augustus 2. Vi.KenJk:e1;tedlJ£ %' f «»1 y;» itt. Adatok a végbélhabarcz (polypus intestini recti) felismeréséhez és gyógykezeléséhez gyermekeknél. Bókai János rk. tanár és gyermekkórházi igazgató főorvostól. A végbélből eredő vérzések gyermekeknél nem tartoznak a ritka tünetek közé, de származásuk felismerése sok tekintetben némi nehézséggel jár, főleg, ha a kórállapot meghatározása alapjául csak az anyák vagy ápolónőktől nyert hiányos leírásokat és a tökéletlen kórelőzményi adatokat vehetjük. A szülők a vérzés eredete felől rendesen már kész fogalommal jönnek az orvoshoz, kit ily módon nem ritkán tévútra is vezetni képesek, ha az a gyermekek végbél bántalmai felől nincs kellően tájékozva. Ily vérzések legtöbb esetben vérhasnak, sokszor végbélelőesésnek, sőt néha aranyeres vérzéseknek is tartatnak, de nem volt még alkalmam oly esetet észlelni és gyógykezelni, melyben a baj a kezelő orvos által is végbélhabarcznak tartatott és meghatároztatok volna. Ezen körülmény szolgáltat alkalmat, hogy tapasztalataimat ezen tárgyról e sorokban közöljem. A végbélhabarczot 1856 óta a gyermekkórházban 13, míg magángyakorlatomban 4 esetben észleltem ; ezen idő előtt nem volt alkalmam, sem segédorvosi hivataloskodásom idejében Schöpf-Merei Jr. igazgatása alatt, sem önálló kórházi működésem első éveiben, ezen kórállapotot észlelhetni. A 17 eset közül volt 11 fiú és 6 leány, korra nézve 5 gyermek a 2-dik és 3-dik év közt állót, 8 a 3-dik és 7-dik közt és 4 a 7-dik és 14-dik év közt. Ezen 17 gyermeknél a végbélhabarcz majd kisebb, majd nagyobb, puhább vagy tömöttebb összeállású dagot képezett, mely egyes esetekben lágy eperhez vagy málnához, másokban sötétvörös szederhez, egyben pedig nagy fekete cseresnyéhez hasonlított. A dag, mely székürülés alkalmával a végbélnyílásba tolult, színére nézve is különböző volt, mert felületét majd szennyes-vörösnek, majd barnás-vörösnek, majd ismét vöröses-feketének találtam. Összeállása a kisebb alakúaknál puha, felülete szétmálló, a nagyobbaknál tömött, s az általam hat éves fiúcskánál észlelt cseresnyenagyságú és feketés színű habarcz hús összetartásé volt. Idomát többnyire tojásdadnak, néhányszor gömbölydednek találtam. Ezen habarózok felülete rendesen véres nyakkal volt bevonva, vagy pedig, ha a végbélnyílásba előtolultak, itt vérző felszínt mutattak; tapintatra nem voltak fájdalmasak, csak akkor, ha a végbélnyílásból erőszakosan kijebb rongáltattak; a betegek fájdalmakról panaszkodtak és nyugtalankodtak. A végbélhabarezok a végbél falazatával kocsány által állanak összefüggésben, mely különböző hosszúságú és vastagságú ; régibb habarezok rendesen vékonyabb és hosszabb kocsánynyal bírnak, ellenkezőleg az újabbaknál a kocsányt vastagabbnak és rövidebbnek találjuk. Szövetére nézve a kocsány nem egyéb mint a bélrakhártya folytatása, mely a habarcz külboritékát is képezi; az ebben elágazó véredények által történik tulajdonképen a habarcz táplálása; néha ezen edények erősebben kifejlődvek és alkalmat szolgáltatnak nagyobb és gyakoribb vérzésekre, főleg erőművi behatások következtében, milyenek a székürülések. A végbélhabarczok bonczivizsgálata Billroth szerint kocsonyaszerű vizenyős kötszövetbe, ritkábban a húsdagszövet más valami alakjába beágyazott mirigy képletet mutat; szerinte ezen habarezok előrevonszolt és újon képzett fakhártyamirigyekből állanak, melyeknek zárt végei alkalmilag nyáktömlőkké tágulnak ki, miért is ezen nyákhabarezok általa a tiszta mirigydagokhoz számíttatnak. P. M. Gruersant szerint a végbélhabarezok átmetszetei edénydús szövetet és túltengett nyáktüszők képét mutatják. A néha igen dús edényzetet Kramert és Schuh is említik, kik a habarezok fejlődésére nézve szintén ugyanazon nézetet osztják. A kértünetek, melyek a végbélhabarctok jelenléte által előidéztetnek, következők : a székürülések sokszor rendetlenek, dugulások hasmenéssel váltakoznak, a székelési ösztön gyakran eredménytelen erőltetéssel párosul, vagy pedig bekövetkezik véres nyák kiürülése, máskor megint idomított tömöttebb bélsár üríthetik ki, mely véres nyakkal bevont; néha ezen bélsárrögök hosszbarázdát is mutatnak, jeléül, hogy a habarcz, székelés alkalmával, a végbél alsó részletében idegen test gyanánt a bélsárrögben lenyomatot képezett. A vérzés jelentkezhetik a székelés előtt, vagy alatt, legtöbbnyire azonban az ürülés bevégzése után, s ha ilyenkor a gyermek végbél nyílása azonnal megtekintetik, ebben a 31