Orvosi Hetilap, 1877. július (21. évfolyam, 26-30. szám)
1877-07-01 / 26. szám
1 BuDAPEST, 1877. Előfizetési ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT sbrokkint 15 új kr. 26. sz. Julius 1. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztüségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedését)- a váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. HONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBU VÁRLAT KÖZLÖNYE. huszonegyedik évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Geber E. tr. A bőr lobos szemölcsdagjainak lényegéről. (Folyt.) — Takács E. tr. Közlemény Korányi Frigyes tr. egyetemi korodájából. A gerinczagylób egy esete. — Regéczy N. Imre tr. A budapesti kir. egyetem élettani intézete. I. Az a szögletről. — Kovalszky F. tr. Közlemények az aradmegyei közkórházból. — Könyvismertetés. Lehrbuch d. Militaer-Hygiene von Dr. C. Kirchner. — Lapszemle. Súlyos munka által okozott túlerőltetés következtében történt szívtágulat és elzsírosodás egy esete. — Rekeszsérv egy esete. — Epilepticus rohamok elnyomása apomorphinnak bőr alá fecskendése által. Tárcza : Puky Ákos tr. orvos-sebészi útinaplója. London. I. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : 1. Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1877-diki julius-septemberi folyamára. — 2. Egy kőmetszetü tábla Takács E. tr. czikkéhez. A bőr lobos szemölcsdagjainak lényegéről. Geber Ede tanártól Kolozsvárt.(Vége.) A végkövetkeztetéseknél becsúszott téves felfogás csakis úgy keletkezhetett, hogy a folyamatnak egyikmásik részét egyoldalúan bírálták meg, s ekkor is tisztán elméleti okoskodások alapján. Köbner és néhány évvel utóbb Virchow eddig az egyedüliek, akik eme, bizonyára mindenkép sajátságos bőrkórt inkább általános szempontból méltatták figyelemre, miért is az ő felfogásuk a valódi tényállást leginkább megközelíti. Köbner az idézett helyen 1 öt kóresetet közöl, melyek, némi csekély eltérésektől eltekintve, fővonásaikban annyi közös tünetet mutatnak fel, hogy ő azokból a kór lényegére és elkülönítésére nézve teljesen határozott jellegeket vél felállíthatni. Szerinte a kór minden ragály, vagy kimutatható örökletegség nélkül jön létre, mégpedig néha megelőző lázas tünetekkel, félhevenyen, különböző testrészeken, de túlnyomóan a fejen és a végtagokon a felületes bőrrétegnek körülírt vérbősége, vagy foltok, hólyagcsák és bibircsek alakjában. Némely megtámadott bőrrészlet körülírtan megdagad, meghasadozik és minél hosszasabban tart a folyamat, annál bővebb váladékot mutat, s erre a takarójától megfosztott szemölcstest cseresznyemag-, egész dió-nagyságra burjánzik. A felhám elvesztése azonban a gumók kifejlődhetésére nézve nem volt okvetlenül szükséges. Hogyha már most a kortörténetben adott leleteinket Köbner idézett kivonatával egybehasonlítjuk, semmi kétség sem maradhat fenn aziránt, hogy mindkét esetben a megbetegedésnek ugyanegy faja áll előttünk, s hogy az idézett jellemzések lényeges részeikben teljesen egyeznek. Azon eltérések pedig, melyeket a kórlefolyás alkalmával tapasztalunk, kevés kivétellel inkább csak a Köbner-féle észleletek kibővítéseinek tekinthetők, így p. Köbner től eltérőleg azt találjuk, hogy a kezdetleges kiütési alakokon mutatkozó elváltozás az évszaktól vagy másnemű befolyásoktól egészen függetlenül lép fel, hogy a körülírtan megduzzadt bőrrészletek minden befolyás nélkül hol visszafejlődnek, hol újból fellépnek, gyakran azonban genyesen szétmálhatnak, mire hegképződés következik; hogy a gumók előjövetele feltűnően bizonyos helyekhez van kötve, s hogy azokon nem ritkán a tüszőknek megfelelő kis szétesések lépnek fel, de amelyek sohasem okozzák az illető újképletének teljes kifekélyesedését. Mindezen eltérések azonban sajátságos váltakozásoknak tekintendők, milyenek a természetben mindenütt szoktak előfordulni, és másfelől igen valószínűnek tartom, hogy eme kórfolyamatnak további észleléseinél megint egyes újabb mozzanatok fognak felmerülni. Ámde egymással elvi ellentétben álló tényeket a mindkét részről megejtett vizsgálatokból nem lehet lehozni. E változatos tüneteknek hangsúlyozása azonban annál jogosultabb, mert azáltal abban a helyzetben vagyunk, hogy kimutathatjuk, miszerint a mi esetünk lényegében nemcsak a Köbnertől felhozottakkal, hanem még más szerzőkéivel is tökéletesen azonos, amiért is abból a legtermészetesebben vonhatunk végkövetkeztetést az egész folyamat lényegére nézve. A folyamat lényegének felfogását illetőleg legújabb időben főleg két nézet érvényesült. Az egyik rész a folyamatot tisztán helybelinek tekinti, míg a másik az öszszervezet betegségének. Az előbbi felfogás mellett Köbner azt hozza fel, hogy az e bajban szenvedő betegek, jóllehet a kór éveken át tart, teljesen háborítlan jólétnek örvendenek, s hogy semminemű támpontok sincsenek, melyekből a szervezet részvételére következtetni lehetne, s hogy a halálos kimenetet egyedül csak egy véletlenül közbejövő szövődmény okozza. Mindezek után jogosítottnak hiszi magát annak felvételére, hogy a kór az irha kötszövetéből kiinduló és a szemölcstesteknek úgy meghosszabbodásával mint kiszélesbedésével (megvastagulásával) járó *) Klinische und experimentelle Mittheilungen aus der Dermatologie und Syphilis von Köbner. Erlangen, 1864. ‘) L- =• P- 45-26