Orvosi Hetilap, 1898. július (42. évfolyam, 27-31. szám)
1898-07-03 / 27. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 27. szám. ORVOSI HETILAP. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Krepuska Géza: Idült genyes dobüregláb kapcsán fejlődött, a külső hangvezetőt elzáró exostosisok műtéti gyógyításának esete. 323. 1. Borbély Samu : Kizárt lágyéksérvnek complicatiója belső bélelzáródással. 324. 1. Tauszk Ferencz : Közlemény Korányi Frigyes ny. r. egyetemi tanár 1. bélkórodájáról. A hypertrophiás és atrophiás májláb viszonya egymáshoz. 325. 1. Bosányi Béla : Fürdőorvosi tapasztalatok. 320. 1. Tárcza. Abonyi József: A fogászat Ilippokrates korában. 328. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Dr. E. Golebeioski: Wegweiser der Gewerbehygiene. 329. 1. — Lapszemle. Waelsch : Adatok a bubo abortiv gyógyításához 329. 1. Hetiszemle és vegyesek. Különböző alapítványok életbelépte a budapesti egyetem orvosi karán. — A főváros egészsége. — A budapesti orvoskari tanártestület. — Utazási ösztöndíjak adományozása. — Pellagra-eset. — Wodianer Albert báró. — Helyreigazítás. — Elhunyt. — Darkau-fürdő. — Szt. Lukács-fürdő. — Herczel dr. — Dr. Sedlitzky-féle fürdő-tablettek. — Baumgarten Samu dr. 330. 1. — Pályázatok — Hirdetések. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK Idült genyes dobüregláb kapcsán fejlődött, a külső hangvezetőt elzáró exostosisok műtéti gyógyításának esete. Közli: Krepuska Géza dr. W. M. 45 éves, kereskedő 1894. november 21-dikén azon panaszszal keresett fel, hogy rosszul hall, a jobb füle folyik, szerfelett fájdalmas, néhány hét óta erős féloldali fejfájása van, szédül. Bajára vonatkozólag előadja, hogy 6 éves kora óta folyik mindkét füle; a bal fül 26 éves korában megszűnt folyni, de a jobb füle a mai napig folyik, amely füle igen sokat fájt is. Többször gyógyították, részint itt Budapesten, részint Bécsben. Luese állítólag nem volt, nagyobb betegségre sem emlékszik. St. pr. Az egész jobb kagyló duzzadt, minden irányban megnagyobbodott, érzékeny, bőre piros, beszűrődött. Kagyló mögötti árok elsimult. Külső hangvezető bemenetében, azt teljesen kitöltő, tekeszerűen kifelé domborodó, maceráit hámmal borított, érintésre csontkemény, érzékeny termenagyobbodás látszik, mely a hangvezető hátsó-felső faláról indul, mellül teljesen ráfekszik a mellső falra, sőt azt tágítja, a hangvezető bemenete csak egy, homorulatával hátrafelé álló, bemélyedés alakjában látszik. A daganat és mellső fal közötti részből geny szivárog, ezen részbe még a legvékonyabb celloidin-kutatóval sem lehet bejutni. Az áll mögötti árokban diónyi, érzékeny mirigy. A bal külső hangvezető tág, semmiféle duzzanat vagy exostosis nem látszik, dobhártya hátsó fele áttűnő, vékony heget képez; dobhártya mellső részén mészlerakodás. Jobb fülön zsebóraketyegés 10; súgó beszéd 10. Bal „ „ „ 3 cm.; súgó beszéd 10—20 cm. Jobb „ Weber szerint „positiv“. „ „ Rinne „ erősen „negativ“. Jobboldalon katheter alkalmazásával perforationális hang szörös-zörejjel hallatszik. A leírásból is kivehető, hogy a főbántalmat a hangvezetőt teljesen elzáró csontkinövés, exostosis képezi, és ámbár az ily megszűkült hangvezető bőrének intertrigoszerű lobja kapcsán fülfolyás előfordulhat, de a betegnél levő nagy féliéetegbemutatással előadatott a magyar fül- és gégeorvosok 1898. márczius 31-dikén tartott ülésén. oldali fejfájás, szédülés és azon körülmény, hogy 6 éves kora óta, tehát 39 évig tart a fülfolyás, valamint a perforationalis zörej jelenléte minden kétségen felül megengedték azon feltevést, hogy az obturáló exostosison felül még a dobüregnek, esetleg melléküregeinek is genyes lábja van jelen és azon feltevés is elfogadhatónak látszott, hogy ezen csonttúltengés az idült dobüreggyuladással áll összefüggésben ; ha pedig ezen anamnestikus körülményt tartjuk szem előtt, úgy már eleve is felvehető volt, hogy nemcsak a hangvezető bemenetében, hanem belül is több, hasonló csontkinövés van, esetleg talán az egész csontos hangvezető körkörös hyperostosis által tetemesen szűkült, annyira, hogy közel van a teljes elzáródáshoz, amely körülmény mellett látszott szólni az is, hogy a fülkagyló vérkeringésében is nagy zavar állhatott fenn, amennyiben az nagyfokú passiv vérbőségben, pedemás infiltratióban, majd dermatitisben nyilvánult. Tekintettel arra, hogy a látható exostosis, illetőleg az azt borító lágy részek, valamint a réssé szűkült hangvezető somfával kitapintható része szerfelett érzékenyek voltak, másrészt a beteg, aki csak nemrég előbb fülorvosi kezelésben részesült és mégsem volt tájékoztatva tulajdonképeni baja felől, mindenesetre azért, mert azon kezelés alatt a szűkülés nem lehetett vagy nem volt még oly fokú, mint a jelen esetben, azt következtethettem, hogy egy gyorsan lefolyó, heveny lobos periostitis hyperplasticával van dolgom, amely ezen gyorsan növekedő exostosist okozta. Ezen most említett körülményt, tudniillik az exostosis heveny lobos és gyors fejlődését, valamint az e mögött levő idült genyes dobüreglobot és a már meglevő genyretentio tüneteit tartva szem elől, a műtéti beavatkozásra nézve indicatio vitalis szükségessége forgott fenn és a betegnek a műtéti beavatkozást, mint az egyedüli lehetséges, sőt szükséges gyógyeljárást ajánlottam. A beteget azonban, aki a műtétbe csak nehezen egyezett bele, annyival is inkább, minthogy a dobüregi retenziónak megszüntetésével a féloldali fejfájás, valamint a fül körüli fájdalmak tetemesen engedtek, másrészt egy eczema seborrhoicum auriculae fejlődött ki időközben, csak 1895. január 19-dikén operálhattam meg. A műtétet retro auricularis módon végeztem, különösen azért, mert a feltételezett dobüregi gengedés kapcsán az esetleges csecsnyujtvány-complicatióra is gondolni kellett, másrészt exostosis műtéte a külső hangvezetőn át csak ott javall, a holtág hangvezető mellett az exostosis gomba alakú vagy legalább hengeres. A külső hangvezető hátsó részének lefejtése az exostosis külső, lateralis részéről elég jól sikerült, de minthogy a hangvezető majdnem teljes obliteratiója követ