Parlando, 2002 (44. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 1. szám - Laczó Zoltán: Visszatekintés és hogyan tovább?: Az iskolai ének-zene tanításról

LACZÓ ZOLTÁN VISSZATEKINTÉS ÉS HOGYAN TOVÁBB? Az iskolai ének-zene tanításról... K­odály-módszer elnevezés elterjedt kontinensek szerte, mindenütt, ahol a világra való kitekintéssel, a művelők hazai metodikai arzenáljuk meg­újításának igényével, ún. magyar módszer szerint tanították a zenét az iskolában. Mi szívesebben beszélünk Kodály-koncepcióról, felismerve azt, hogy sokkal szélesebb szellemi kisugárzású gondolatrendszerről van szó, sem mint azt bele lehetne gyűrni a „módszer" fogalmába. A kodályi gondolatrendszer nem redukálható a szolmizációra, a kézjelezésre, a részünkről már megszokott rit­musnevek alkalmazására, a zenei írás-olvasás tanítására, az esztétikus tisztán in­­tonált éneklésre, a javarészt magyar népdalokból összeállított tananyagra. A koncepció alapja a zene demokratizálásának a szándéka, amelyet a „Le­gyen a zene mindenkié!" mozgósító gondolat fejez ki leginkább. Ebből számos további fontos feladat adódik: a demokratizálás csak az iskolában, sőt, a minél korábbi gyermeknevelésben (már a gyermek, sőt, az anya születése előtt kilenc hónappal) valósulhat meg. A gyermekeknek, a tanulóknak a birtokukban lévő legnemesebb hangszerét, énekhangjukat csak nemes és értékes zenei anyaggal lehet művelni. Népzenei fogantatású művek gazdag sorát, a remekmívű gyer­mekkórusokat komponálta meg Kodály a nemzetnevelő és ízlésnevelő cél érde­kében. Akkor már a népdalgyűjtés is ennek szolgálatában állott. A nemzetneve­lést szolgálta továbbá a zenei analfabétizmus felszámolására és az értékes zenei anyag tolmácsolására irányuló törekvés, amelyhez a rokon népek népdalain kívül a zene klasszikus nagy mestereinek alkotásai is hozzáértődtek. Minden gondolat és abból fakadó kodályi cselekvés a zenei nevelést túlnyomóan vokális alapozottságúvá, vokális tevékenység központúvá tette. Tehetséggondozó prog­ramjának alapvetése („Nincsen botfülű gyermek") is szoros logikával kapcso­lódik a demokratizáláshoz. Ugyanehhez a logikához kapcsolódik a tanítás mi­nőségének a biztosítása a jó tanárképzés révén, ill. jó tanár személyében (fonto­sabb, hogy ki tanítja az éneket Kisvárdán, mint hogy ki az Operaház igazgató­ja). A nemzetnevelés gondolati rendszere a magyar nemzeti azonosságtudatnak a zenei nevelés eszközeivel történő támogatásával válik kiteljesedetté A koncepció már kész volt a háború előtt, azóta csak teljesebbé vált. A pályatárs Ádám Jenő volt, aki a koncepció zenepedagógiai helyzetekre történő alkalmazását megszervezte, s anyaggal is feltöltötte. így született meg 1948- ban a Kodály­ Ádám: Énekes könyv. Ez a gyermekdal és magyar népzenei dal­anyag adta az alapját, modelljét minden további tankönyv-együttesnek a ké­sőbbi években, évtizedekben. A háború utáni tanítás új lendülettel kezdődött. Kodály pedig éberen őrködött az iskola­énektanítás tekintélyének megőrzésén, amelyet a tárgy ki is vívott magának pedagógiai szervezettségénél, kidolgozott módszertanánál és heti két órában meghatározott óraszámánál fogva, amely az általános iskola valamennyi osztályában érvényes volt.

Next