Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
Az első lakók az óvodában Nemrégiben adták át rendeltetésének Üllőn az új, 4-es számú óvodát. A jelentős társadalmi munkával felépített új létesítményhez a községi tanács vásárolta a korszerű berendezési tárgyakat. Felvételünkön második otthonukkal ismerkednek a gyerekek. I ifj. Fekete József felvétele" Két nap kulturális programja a Mendén, holnap 19 órától: pávakör próbája, 18-tól: KISZ-nap, ismeretterjesztő előadás: A nehezen nevelhető gyermek érzelmi élete (az általános iskolában), Pilisen, ma 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás, holnap, 16-tól: a gyermek irodalmi színpad, 17-től: az asszonyklub; 18-tól: a Csepp irodalmi színpad foglalkozása és az ifjúsági klub összejövetele. Úriban holnap 14-től: a bábszakkör foglalkozása és ismeretterjesztő előadás: Kontinensünk Európa (a KELTEX- üzemben). Üllőn, ma 18-tól: a kertbarátok klubjának foglalkozása, holnap 14-től: tánctanfolyam, 16-tól: az asztaliteniszklub összejövetele. KEDVEZ AZ IDŐ Hajnaltól hangos a határ Hajnaltól késő délutánig hangos a határ, jó ütemben haladnak járásszerte a mezőgazdasági munkák. Ez utolsó erőpróba az idén, s az a közös gazdaságok az őszi munkák eredményes elvégzésével szeretnék behozni azt a kiesést, amelyet a kedvezőtlen időjárás a kalászosokban okozott. S hogy komolyan veszik feladatukat, az is bizonyítja, hogy a talaj-előkészítésnél sok helyütt lépéselőnyre tettek szert. A monori Kossuth Termelőszövetkezetben is teljes erővel folyik a munka. A legfontosabb feladat természetesen a kukorica betakarítása. Három kombájn nyújtott műszakban járja napestig a táblákat. Az idén 760 hektáron termesztik e fontos növényt, s több mint száz hektárral már végeztek a kombájnosok. Az eddig betakarított termés mennyiségéből még nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a hozamot, de a becslések alapján a termésátlag nem marad el a tervezettől. A minősége is megfelelő, mindössze 26 százalékos a nedvességtartalma. A 43 hektárnyi szőlő szüretelésében a monori gimnazisták is segédkeznek. A szakemberek szerint igen jól és szervezetten dolgoznak. Hamarosan újabb „erősítés” érkezik, a monori Bem József Szakmunkásképző Intézet és a rákoskeresztúri gimnázium diákjai is bekapcsolódnak a munkába. Szükség is van a közreműködésükre, az érett fürtöket eső áztatta, mielőbb le kell szedni, nehogy tönkremenjen. A szőlő hektáronként 100 mázsás termést ígér. Hamarosan befejeződik a 300 hektárnyi rozs vetése, majd a búza következik. Csaknem 500 hektáron kerülnek földbe a magvak. Az elmúlt év hasonló időszakához képest valamennyi munkával előbbre tartanak. Az őszi szállítási csúcs, csakúgy, mint másutt, Monoron is gondot okoz. A közös gazdaság a közelmúltban két billenőplatós teherautót bérelt a ceglédi Volán-vállalattól, hogy a szállításban ne legyen különösebb fennakadás. K. L. Előadói ankét A hatékonyságról Előadói ankétot rendez október 9-én, kedden az MSZMP monori járási bizottsága, a TIT Pest megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya és a TIT monori járási szervezete a járási pártbizottság székházában. Dr. Murányi Zoltán, a NIKEX műszaki gazdasági tanácsadója a gazdasági hatékonyság növelésének feladatairól tart előadást hazai az ankét résztvevői előtt. XXI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1979. OKTÓBER 7., VASÁRNAP Monori Vasipari Szövetkezet Nehéz lesz az utolsó negyedév A termelést akadályozó gondok Már csak néhány hónap van hátra az esztendőből, s ezt az időt mindenütt színvonalas, jól szervezett munkával kell eltölteni, hiszen a tervezett eredményeket csak ily módon lehet elérni. Kedvező a helyzetük azoknak a gyáraknak, üzemeknek, amelyek már eddig is programszerűen teljesítették az időarányos tervüket, másutt pedig, ahol némi lemaradás tapasztalható, sajnos csak az év végi hajrá segíthet. Úgy tűnik, a Monori Vasipari Szövetkezet az utóbbiak közé tartozik. Féléves tervüket 90 százalékra teljesítették, s bár a harmadik negyedév mérlege még nem készült el, valószínű, hogy a lemaradást nem tudták behozni. Feledékeny partnerek — Az utolsó negyedév nálunk mindig erősebb — mondta Varró Géza, a szövetkezet elnöke. — Ennek számos oka van. A legjelentősebb talán az, hogy partnereink fizetési kötelezettségeiknek csak az utolsó hetekben szoktak eleget tenni. Valószínűleg ez a gyakorlat az idén sem változik meg, s hiába érjük el az előirányzott termelési értéket, lehetséges, hogy az árbevételi tervet nem tudjuk teljesíteni. Az anyagellátásról sem tudok sok jót mondani, igencsak akadozik, hol ez, hol az nincs. Előfordul, hogy egy hiányzó csavar miatt több százezer forint értékű berendezést nem tudunk kiszállítani. Sokszor kénytelenek vagyunk olyan anyagot megvásárolni, amelyet csak átis alakítva tudunk felhasználni. Ezek a gondok az alkatrészellátásra is jellemzőek, igaz, más formában. A hajtóművek gyártásához megannyi elektromos alkatrész szükséges, ezeket főleg az EVIG- ből és az Ikladi Műszergyárból szerezzük be. A kínálattal nincs is gond, de ezúttal meg az a baj, hogy ezek vállalatok csak egy meghatározott nagyságrenden felül hajlandók szállítani. Nekünk kis mennyiségben is elegendő lenne, ennek ellenére kénytelenek vagyunk nagy tételben vásárolni, s ez a készletek felduzzadásához vezet. Siker a BNV-n — Takarékos gazdálkodással nem lehetne ellensúlyozni a kiesést? — Élünk is ezzel a lehetőséggel. A termelés egész folyamatában felmértük, hogy hol lehet csökkenteni az energiafelhasználást. A munkagépekben hamarosan kicseréljük a túlméretezett motorokat kisebb teljesítményűekre. A hideg beálltával főként olajkályhákkal fűtünk, beállításukkal és rendszeres karbantartásukkal elértük, hogy fogyasztás a felére csökkent. A különböző fémforgácsokat összegyűjtjük és a MÉH-nek eladjuk. Különösen a színesfém hulladékokért kapunk számottevő összeget. — A tavaszi BNV-m sokan elismeréssel nyilatkoztak az új, robbanásbiztos hajtóműről. Mikor kezdik el a sorozatgyártását? — Várhatóan a jövő év első negyedévében kerül sor a gyártására. Addig még be kell szereznünk a szükséges anyagokat, alkatrészeket, lehetőleg úgy, hogy a készletek ne növekedjenek tovább. Döntés előtt — Egyébként 15 féle hajtóművet gyártunk, s ebből három robbanás biztos. Óriási az érdeklődés irántuk, csaknem 22 partner keresett fel bennünket. Fokozni kell a gyártásukat, de ez csak úgy lehetséges, ha néhány terméket megszüntetünk. Ez volna az észszerű, hiszen a robbanásbiztos hajtóművek exportot helyettesítő termékek, csakhogy a hagyományos típusokra is szükség van szerte az országban. Érthető tehát, hogy a szelektálás módját jól meg kell fontolnunk, mielőtt döntenénk. Kövess László Portré Mégis mindenki odatalál Sülysáp sápi részén található a monori Járási Szolgáltató Szövetkezet cipőjavító részlege. A bejárati ajtó feletti tábla már igencsak megkopott, de mégis mindenki odatalál. A műhelyben egyetlen ember dolgozik, reggeltől négyig kalapál, kilyukadt, megkopott lábbeliket javít. Lehelvári Ferenc még a felszabadulás előtti években tanulta meg ezt a mesterséget. 1957-ben Sülyben alakult meg akkor még Sülysáp és Vidéke Vegyes Ktsz, és mint alapító tag tizedmagával kezdett el dolgozni a községben. Ma már csak egyedül van. 1970-ben a sápi részre költözött a szövetkezet, a volt fodrászüzlet helyére. — Reggel nyolckor kezdem a munkát, ami aztán négy óráig tart. Munka van elég, csak győzzem csinálni — mondja. Hét napon belül javítja meg a cipőt, ha sürgős, előbb is. — Télen is, nyáron is akad bőven munkám, többnyire női cipőket javítok. Ezek kopnak el előbb, a férfiak csak a drágábbat hozzák hozzám, a régi helyett inkább újat, divatosat vesznek. Ebben a szakmában, sajnos, nincs utánpótlás. Jövőre töltöm be a hatvanat. Hogy tovább dolgozom-e? Nem is tudom. Lehelvéri Ferencet szereti a község lakossága, szívesen mennek hozzá. Munkája ellen panasz sohasem merült fel. Ahogy mondta, a szövetkezet vezetői sem feledkeznek meg róla, ez idáig is több alkalommal részesült jutalomban. F. Gy. Megyei tanácstag fogadóórája Bakonyi György megyei tanácstag október 10-én 15-től 16 óráig Monoron, az OTP- fiók helyiségében, 16-tól 18 óráig az Állami Biztosító helyiségében fogadóórát tart. Kéri a nagyközség lakosságát, valamint az intézményeket, hogy észrevételeikkel, megoldást igénylő felvetéseikkel keressék fel őt. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet, dr. Hanti János (Monoron, az új egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Szilvás Balázs tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoton a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Galambosi János Csévhamaszt, állami gazdaság. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Mai fociajánlatunk A sikert nem adják ingyen A monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokságban szinte nincs olyan vasárnap, hogy ne kerülne sor néhány rangadó mérkőzésre, így lesz ez ma is, néhány találkozó kiemelkedik a sorból. Elmondhatjuk, hogy az eddigi hét fordulóban sok színvonalas, küzdelmes összecsapást láthattunk. Nem kétséges, hogy az Albertirsa és a Nagykőrös bekapcsolódása, a színvonal további emelkedését eredményezte. Találóan jegyezte meg a nagykőrösi gárda intézője a legutóbbi szövetségi napon: — Nem gondoltuk, hogy ilyen nehéz mérkőzéseket játszunk majd az összevont bajnokságban. Játékosaink egy része azt hitte, hogy itt sétálva is lehet nyerni, aztán rádöbbentek az igazságra. A győzelemért itt is meg kell harcolni, a sikert nem adják ingyen. A fenti gondolatok mottói is lehetnének a mostani bajnokságnak. Az a csapat, amelyik itt bajnokságot nyer, valószínűleg nagy lépést tesz a magasabb osztály felé. Visszatérve a mai fordulókra, a hetek óta élen álló vecsésiek otthonukban fogadják a törteti gárdát. Esélyük van a két pont megszerzésére. Annál nagyobb harcot ígér az Üllő—Abony összecsapás. Tavasszal 2-2-re végződött kettőjük találkozója, s hasonló eredmény most is elképzelhető, bár a hazai pálya előnye sokat jelenthet. A Karatetéllen—Nagykőrös mérkőzést is érdeklődéssel várjuk, az utóbbiak nehéz sorozatot kezdtek a múlt vasárnap. Abonyban kikaptak, ma megint utaznak, s aztán játszanak Üllővel, Vecséssel, Gyömrővel. Albertirsán rendezték a sorokat, a csapat formája felfelé ível, ma is bizonyára pontokkal térnek haza Káváról. A további találkozókon a papírforma a hazaiak győzelmét ígéri. Teljes forduló lesz ma is a serdülőknél és a II. osztályban is. Megyei csapataink közül Pilis Perbált fogadja, míg Sülysáp a Dunai Kőolajhoz látogat. A pilisiek esélyesek a győzelemre, a sülysápiak viszont már az egy pontnak is nagyon tudnának örülni... Gér József Ma: horgászverseny Sikertelenül végződött a Monor és Vidéke Horgászegyesület ifjúsági horgászainak versenye a Gombai tavon. A jó idő ellenére senkinek sem kedvezett a szerencse, a halak nagy ívben elkerülték a horgot. A versenyt ma délelőtt 10 órakor megismétlik. Színhelyéül ezúttal a keszegfélékben gazdag Péteri-tavat választották. A fiatal horgászok a helyszínen nevezhetnek be a versenybe. Köszönetünket fejezzük ki a Monori Kefegyár, a MEZŐGÉP Vállalat dolgozóinak és mindazoknak, akik drága jó férjem és édesapánk elhunyta alkalmából öt utolsó útjára elkísérték, sírjára a kegyelet virágait elhelyezték és mély gyászunkban fájdalmunkat enyhítették, özv. Wagner Lászlóné és családja. Vasárnapi jegyzet Magatartásaink TV1emrégiben panaszko ’dott — megbántódva és egyben harciasan —egy koszorúkötő fiatalasszony: munkáját tönkreteszik Temetkezési Vállalat monnori fiókjának dolgozói. A gonddal összeállított csokrokat, koszorúkat a felismerhetetlenségig összetörik, pedig csupán egy virágtartó állványra lenne szükség, hogy ne így legyen. A köz érdekében szólt, nem egyetlenként, a jegyzet meg is jelent lapunkban annak rendje és módja szerint. — Találkoztam azóta Temetkezési Vállalat egyik emberével... — újságolta a napokban a fiatalasszony. — Megkérdezte, én panaszkodtam-e, mert hogy rólam fel sem tételeznének ilyet. —És...? — kérdeztem reménykedve, bár a fiatalasszony és a vállalat embere közötti súlycsoportkülönbséget ismerve, azt semmiképp nem tételeztem fel, hogy harciasabb véleménycserére sor kerülhetett. — Hát... azt mondtam, hogy nem én voltam, hogy nekem az egészhez semmi közöm. Csak nem ismerem be...?! Egy pillanatra eszembe villant, hányféle lehetőséget latolgatott a „megtorlásra’’, amikor először beszélgettünk, mondván, hogy ha mi nem írunk a dologról, hát ír ő, panaszos levelet, de nem, hagyja annyiban semmiképp... Hát, ennyit a bátorságról és következményeiről. A Temetkezési Vállalat emberei egyébként mostanában vigyáznak a kegyelet virágaira. Nem törik, nem zúzzák, nem zsúfolják, hanem kétszer is fordulnak kocsijukkal a koszorúkért. Egy másfajta, ritkán tapasztalható magatartással is a közelmúltban találkoztam. Hogy nem álarc, azt kézzel fogható, észrevehető változások bizonyítják; ismerősöm Monor egyik legszebb részén, Forrás dűlőben pihenőhelyet alakított ki. Nem csak magának, családjának, ismerőseinek — másoknak is. — Akárkinek, aki erre jár — mondta. A füzesben kiirtotta a bőrt hasító nádat, lecsonkolta az elszáradt ágakat, kupacba rakta a gallyakat, s tisztást készített, hogy legyen hely — veszélytelen, biztonságos hely — szalonnasütésre. Néhány kútgyűrű segítségével vizet teremtett, lekaszálta a gazt, s egy ágait földig hajtó fa alatt asztalt, pihenőpadot ácsolt. Először az asztal tetődeszkái tűntek el. Nem baj, gondolta. Aztán a kis kutat — amely víznyerő hely a egyetlen környéken — valakik szeméttel hordták tele. Kitisztította, újra meg újra. Ekkor lába kelt a odakészített szalonnasütéshez farakásnak. Újat gyűjtött. — Most azt tervezem, hogy olyan alkalmatosságot szalonnasütő csinálok, ami nem tűzveszélyes, és rönköket állítok majd köré, hogy piríthasson kényelmesebben az ember... Mi itt a múltkor egy társasággal nagyon jól éreztük magunkat. Aki erre jár, talán észreveszi, hogy igyekezettel alakítgattuk ezt a pihenő, kirándulóhelyet, s nem teszi tönkre ... Valamit azért már tanult az eseményekből Két jókora fatörzs közé hintát állít majd, a gyerekeknek. De a kötelet nem hagyja ott... Mert végül is, ha egyik magatartás ilyen, lehet-e a másik minden fenntartás nélkül más? C zidjuk a környezetünket, lakóhelyünket csúfítókat, rongálókat. De a szennyvizet utcára eregetőt, a gazos járda tulajdonosát figyelmeztették-e? Természetesen nem. Intézkedjék az illetékes, s vállalta annak minden ódiumát. K. Zs.