Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-10 / 483. szám
Kedd 483 Junius 10.1845. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a* két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Isiria»“-iga. Közelgvén a’ másod félévi előfizetés’ideje, bátorkodunk a’t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy lapjainknak, mellyek f. évi julius’ elsejétől fogva Csengery Antal ur által szerkesztetnek (a’jelen szerkesztő és mind azok , kik a’ bel- és külföld’ ügyeit ez évben vele irányt adólag tárgyalták, folytonosan közremunkálandván), ez év’ jul. 1 -jő napjával kezdő második felére’ az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, borítékban 6 ft, postán küldve 6 ft pp. Megjelennek e’ lapok minden héten négyszer. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a. a’ kiadó hivatalban, és minden cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal utján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Ügyvédi szózatok. II. — Törvényhatósági dolgok: Nyírra (főispán’beiktatása.) Győr (kisgyülés.) Buda (követjelentés ) — Vegyes közlemények: Nagy-Kanizsa (néptanítókat képző intézet.) Iparegyesület. — Külföld. Értekező: Macaulay’iratai IV. — Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ELDÉLT. KINEVEZÉS. Ö cs. kir. felsége báró Sennyey Pált a’m. k. helyt.tanácsnál tiszt. titoknokká méltóztatott kegy. kinevezni. ÜGYVÉDI SZÓZATOK. II. Hazánkban az ügyvédi kart illetőleg szomorú circulus vitiosus van. — Az ügyvédi kar kellőleg nem tiszteltetik, mert annak némelly tagjai — ezek is főleg a’ viszonyok’ hatalma miatt— nem épen tiszteletre méltó tulajdonokat fejtenek ki, ’s aljas visszaélések által vonják magokra a’ közreszólást; és ismét: az ügyvédi kar nem emelkedhetik az erkölcsi erő, önállás, független és szilárd jellem’azon fokára, hol neki alkotmányos hazában állani kellene, mert kellőképp nem méltányoltatik, ’s vele közvélemény és törvényhozás kegyetlen mostohasággal bánik. Ezen mostohaság mind annyiszor felötlő törvénykönyvünkben , valahányszor csak ügyvédekről van szó. Az 1486: 69. azt rendeli, hogy az ügyvéd csak 14 pert vállalhasson, feltévén, hogy nyereségvágyból többet vállaland el, mint oltalmazni bir; 1563: 49. a’ bíráknak meghagyja, hogy az ügyvédek’ haszontalan , üres szószaporitásait és cselszövéseit kitörüljék ’s figyelembe ne vegyék ; hasonló értelemben rendelkeznek a’törvényszékek’elrendezése (1723.) után szóló törvények, u. m. az 1723: 38, 1729 : 43-ik t. 11-ik §-a, 1792: 16; az 1609: 36 rendeli, hogy azon jószágokat, mellyekre nézve ügyészkedtek, fel ne kérhessék , feltévén, hogy a’ kezeikre bízott oklevelekkel mások’ kárára vissza fognak élni; az 1649: 44.’s ezt megerősitő 1655: 61. megtiltja , hogy országgyűlési követek ne lehessenek, feltevén , hogy e’ nemes hivatásnak meg nem felelendnek, hanem magokat megvesztegettetik , ’s igazságtalan ügyek’ védelmére kelnek. — Az 1804-iki mart. 3-ikáról kelt k. utasító rendelés is leginkább büntető rendszabályokat foglal magában. Az 1827-iki országos munkálat, az ügyvédeket illető részében , az egésznek eredeti rendeltetéséből teljesen kiesve , büntető törvénynyé fajul, ’s a’ helyett, hogy az ügyvédi kar’ czélszerű elrendezése’ eszközeiről rendelkeznek , büntetéseket és ismét csak büntetéseket szab ezen osztály’ fejére; az eddigi törvények’ tartalmához hasonlóan, minden természeti jog ’s méltányosság ellen előlegesen azt tévén fel az ügyvédről, hogy büntetésre méltó tetteket fog elkövetni; ezen büntetéseket országosan kihirdettetni javasolja , hogy így egyes kihágó’ vétkéért az egész osztály lakoljon; a’ bíróság ’s mi több , összeütközés’ esetében önmaga’ ügyében bíráskodó bíróság’ önkényének teszi ki a’ függetlennek lenni kellő testületet ’stb. Ugyan lehetett e fejtöréssel is czélszerűbb módokat gondolni ki az ügyvédi becsületérzés’ kioltására , ’s igy épen azon czélnak, milylyet illy szerencsétlen eszközök által elérni szándék, megsemmisítésére ? És a’ törvényhozás’illy mostohaságában fekszik az ügyvédi kar’ sülyedésének egyik főoka Valamint ezen eddig tapasztalt mostohaság sülyesztő, leverő , alacsonyitó hatással volt azon osztályra, melly D’Aguesseau szerint: „olly régi, mint maga a’ közigazgatás, olly nemes, mint az erény, olly szükséges, mint az igazság“; v úgy a’jövő törvényhozás’ atyai gondoskodása , melly az ügyvédi kart rendezi, függetlenségre ’s önállóságra emeli, a’ nyilvánosság’ egészséges levegőjével veszi körül, ollyanná teendi azt, miilyennek szabad és alkotmányos országban lennie kell, miilyennek látjuk Északamerikában, Brit-és Francziaországban, Belgiumban ’s a’ rajnamelléki német tartományokban. A’ baj él és fáj ; bárhol legyen gyökere , természetes óhajtás, hogy rajta segitni igyekezzünk. Százados bajokon azonban rögtön, egy csapással segitni lehetetlen. Egy részről a’közvéleményt ’s ezt képviselő törvényhozói hatalmat kell figyelmeztetni ’s előkészíteni, hogy az ügyvédi kar iránt méltányos legyen , ’s necsak büntetőtörvényeket hozzon annak fejére, hanem rendezéséről ’s emeléséről is gondoskodjék; más részről a’ tagadhatlanul sülyedt állásban levő ügyvédi kart kell az erköltsiség, függetlenség, ’s nemes, szilárd és becsületes jellem’ azon fokára emelni igyekezni, hogy a’ közvéleményt maga iránt tiszteletre, ’s a’ törvényhozást olly rendelkezésre bírja, melly alkotmányos országbeli józan fogalmakhoz illik. (Folytattatik.) Törvényhatósági dolgok. NYITRA. Díszre, ’s közörömre nézve a’ május’ 25. ’s 26 án végbement fökormányzói székfoglalás a’ legkitűnőbbek’ sorában áll. A’ nagyméltóságu gróf felső Köröskényben választmány által fogadtaték el, innen az olly igen csinosan öltözött bandériumok kezdék meg a’ diszmenetet, mellyet gazdag fény jellemze. Megyeházán a’ KK. és RR nevében, és több díszes küldöttségek által üdvözöltetvén a’ nm. gróf, kis idő múlva többek’ kíséretében lóháton szemlélé meg a’ piarezra tért lovas nemes csapatokat. Az esti kivilágítás, főleg a’ megye’ házán , nagyszerűségével meglepő volt, a’ tömérdek számú néptömeg csak éjfél után későn kezdett oszlani. Másnap szabadban tartott miseáldozat után főispáni beszéd téve a’ székfoglalási ünnepnek legszebb részét, azon pontok, mellyek a’ hazához és trónhoz egyarányos hű ragaszkodását fejezék ki, kitörő éljenzéssel kisértettek ; emlittetik e’ nevezetes beszédben , miszerint a’ kornak kivonataira figyelni, azokat betölteni elhagyhatlan kötelesség, valamint minden meglévőt csak azért, mert régi, elvetni nem lehet; továbbá a’ tisztikarhoz nyomos felhívást intéz. — M. GYŐR, jun. 6-kán 1845. Sietek tudatni mai rendkívüli kisgyűlésünk’ tárgyait. Először amélt. Maries Dávid főispán urnak levele olvastatott fel, mellyben tudtunkra adja, miszerint ő urunk királyunk’ határtalan kegyei által a’Veszprém megyei főispánságra tétetvén által, megyénk’ főispánja lenni megszűnt. — Ezután nm. gr. Eszterházy Károly ur’ levele olvastatott, mellyből ’s a’ hozzákapcsolt cancellariai latin elnöki levélből örömmel értettük, hogy ő megyénk’ megürült főispáni székére emeltetett. — A’ f. hó’ 10-re kitűzött tisztujitásunk ezek szerint bizonytalan időre elhalasztatott, ’s határidejének kihirdetése visszavonatni rendeltetett; egyszersmind első alispán ur oda utasittatott, miszerint a’ legfelsőbb kinevezési levél’ kézhezvétele után legfelebb hatodnapra közgyűlést hirdessen, hogy megyénk a’ szükséges intézkedéseket minél elöbb megtehesse. © BUDA. Azon nagyszámú olvasóink, kik Debreczen és Székesfejérvár’ országgyűlési követeinek számolási jelentéseiket örömmel olvasták a’ P. H.’ hasábjaiban, úgy hiszszük, az ország’ fővárosának, és Budának nézeteit a’ teendők körül, némi elkésésök’daczára is , mert a’ követjelentési közgyűlés az egyik követnek betegsége miatt, május’ havában tartatott, figyelemmel és követurak iránti teljes méltánylattal veendik. „Midőn felséges urunk királyunk, igy szól a’jelentés, az imént eloszlott országgyűlést a’ lemult év’ május’ 1dikére egybehivá, a’ hű nemzet örömtől dagadó kebellel fogadó királyának törvényes szózatát, mert közeledését látá azon időnek, melly reményeit, kívánságait vala teljesítendő; reményeket és kívánságokat, miket a’ köz- és magánélet’ százszoros szükségei szültenek, a’ polgárisodott népekkel való szellemi és anyagi közlekedések élénkítettek, miket végre a’ tökélyesedési vágy, az emberi méltóság’ mindinkább ébredő érzete, és az atyáskodó fejedelem’ kormánya iránt támasztott bizalom folyton ápoltanak. — E’ remények az elvárás’ alakját ölték magukra , midőn apostoli királyunk azon év’ május’ 18 án kelt kegyelmes előadásaiban a’ megyékben divatozó , de időközben elfajult tanácskozási és választási rendnek szabályozását, a’ sz. kir. városok’ országgyűlési törvényes befolyásának biztosítását, a’ katonai élelmezés és szállásolásnak miképeni megváltását , a’ közlekedési eszközök’ rendszerének és országos erővel leendő életbeléptetésének meghatározását, a’ birtokviszonyok’ biztosítását, és ennek következtében az eddig hiányozó hitelintézetek’ megalapítását, az országosan öszvegyült rendeknek tanácskozási tárgyakat kijelölni és ajánlani méltóztatott; mert hinni lehete , hinni kelle, hogy a’ nemzet’ köz-és magánszükségeivel úgy , mint folytonosan nyilvánult kivonasaival megegyező ezen kegyelmes előadások megfelelő törvényekben mutatkozandó foganat nélkül maradni nem fognak ; akár felséges urunk’ az öszves nép’ boldogítására czélozó akarata, akár a’ kormány’ kötelessége, vagy végre a’ nép’ képviselőinek feladása és készsége vétetik tekintetbe. Ezen előzmény egy mosolygó jövendőnek sejtelmét és azon kölcsönös bizalmat szülte , mellyet megérdemlett, — és melly, hogy őszinteséggel frigyesülten a’ törvényhozási hatalom’ tényezőit ölelje, szükséges, ha a’ meddő, sőt káros súrlódásokat megelőzve , a’ visszaélések’ sarjai közé irtó vasát bocsátani, a’ nép’ felfedező fáját nemesíteni; szóval az idves gyümölcsöző eredményeket akarja elérni miket a’ sokat szenvedett nemzet’ minden osztályai egyiránt olly hőn óhajtanak. Érezték a’ t KK ésak a’ pillanat’ fontosságát, és kerülvén a’ vitatások’ azon terét, mellyen a’ királyi előadások és az orsz sérelmek’ elsőbbsége fölötti küzdelmek olly sokszor és gyakran elkeseredéssel újulának meg, tétova nélkül és buzgó cselekvőséggel az elsőbbeknek tárgyalásába bocsátkoztak tudván , miképen ezen kérdések’ szerencsés megoldása a’ sérelmek’ forrásait is kiapasztja ; mig másrészről a’ közkívánatoknak teljesülésével , a’ jogállapot és jólét’ azon kincseit tárandja fel, mellyekhez honunkban, czélszerű törvényes intézkedések’hiánya miatt, eddigelé olly kevesen juthatnak. A’ KKr. és Rk előadók ebbeli nézeteiket a’ felség’ elébe terjesztett alapfelirásukban hódoló őszinteséggel , egyszersmind azon férfias komolysággal , minőt egy hü nemzet’ sorsa igényel , melly érdemetlenül sodortatván a’ köz elszegényedés’ örvénye felé , csak szellemi tehetségeinek és anyagi érdekeinek törvényes intézkedések által leendő békés fejlesztése által menekülhet az enyészettől, mellyet a’ lelki erők és nemes törekvések’ sikeres lankasztása,a’ műipar’ keletkezését nyomasztó sulylyal fojtogató akadályok, és a’ hűbéri kor’ földmives rokonainkra maigsan nehezedő visszaélései és méltatlanságai készitgetnek. A’ t. Kir. és RR. végig tekintvén az ország’ sinyle állapotán , nem maradhattak kétségben , miszerint a’ nem felszínes többé, hanem már az élet’ székéhez közeledő bajok’ ellenében, az enyhítő , halasztó szerek’ ideje lejárt; meggyőződtek mindinkább , miképen kötelességök a’ kir. előadások’nyomán is nem „megtartásra“ szorítkozik, hanem „alkotásra“ szólít. Hivatásukat teljesítendők a’ t. KK és RR. a’napirenden lévő tárgyak’ elintézésén felül, számos kerületi választmányokban tanácskoztak , hogy feladásaiknak rendszeres törvényjavaslatokkal minél gyorsabban és kimerítőbben megfeleljenek, és azért toldák meg a’ munkában töltött napot átvirasztott éjekkel, éltetve, erősittetve egyedül a’ hazaszeretet’ ihletének szent sugáraitól , és azon kedves reménytől, hogy az alkotmányos életünk’majdnem minden műszereiben mutatkozott akadályok’ kíméletes elhárításával és a’ huzamos sorvadásban szenvedett magán és közerőknek az alkotmány’ alapeszméjéhez idomított újabb intézkedések által eszközlendő hatályosításával azon óhajtás’ létesítése meg fog közelitetni, mellynek czélja : hazánk’ érdekeinek felséges urunk’ örökös tartományainak érdekeivel leendő kölcsönös kiegyenlítése és testvéries kibékítése , a’ jogok és kötelességek’ aránytalanságának fokozatos megszüntetése, ennek alapján pedig hazánk ’s általa az öszves birodalom’ boldogságának előmozdítása, hatalmának szilárdítása. Engedje meg a’ tekintetes közgyűlés, hogy az eloszlott országgyűlés’ munkálkodását, a’ mennyiben ez a’ törvényhez szerintezett statushatalom’ jelenségeivel viszonyban áll, csoportozatokba foglalva, nem kimerítőleg ugyan, de mégis némi általános vázolatokban röviden előterjesszük. I. Az ország’ földtere és a’ rajta telepedett személyek képezvén a’ status’ alapját, viszonyaik pedig a’ törvényhozási intézkedések’ tárgyát, Magyarország’ Rendei folytonosan gondoskodtak , hogy határai, mellyeket az időnek 80