Pesti Hírlap, 1909. március (31. évfolyam, 51-61. szám)
1909-03-02 / 51. szám
2 PESTI HÍRLAP 1909. március 2., kedd. ’ ' ' ' ~ ' ■ 1 , i" - i többi határidőre, oly módon, hogy mire mi nekünk önálló vámterületünk lesz, addigra minden külön tárgyalás nélkül automatikusan életbe lépne az önálló magyar jegybank. Ha ilyen követelést állít fel a kormány az osztrákokkal szemben, akkor ezek kétségkívül inkább elfogadják ma a kartell-bank formáját, mert abban reménykednek, hogy ilyen módon sikerül nekik a kartell-bankból egy örök intézményt csinálni. Magyarországra nézve pedig sokkal nagyobb előnynyel bírna a teljesen önálló magyar jegybanknak későbbi bizonyos, felállítása, mint ma a kartellbanknak rögtönös létesítése. Politikusainknak tehát abban az irányban kellene szorítani a kormányt, hogy a teljesen önálló jegybanknak későbbi automatikus felállítását biztosítsa a mai kiegyezésben s azt mindenáron akadályozza meg, hogy a kartell-bankból egy állandó intézményt csináljanak. Mert legkésőbb 1917-ben önálló vámterületre és teljesen önálló magyar jegybankra van szüksége Magyarország gazdasági függetlenségének. Országgyűlés. I. II. A képviselőház ülése március 1-én. Elnök: Stakovszky István, majd Justh Gyula. Jegyzők: Zlinszky István, Vérten Endre és Dudits Endre. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos és Josipovich Géza. Az ülés d. e. 10 óra 45 perckor kezdődik. Rakovszky István alelnök megnyitja az ülést, s a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja Vlad Aurél levelét, amelyben hat heti szabadságot kér. (A Ház megadja.) Zlinszky István jegyző a házszabályok értelmében azon indítványok és interpellációk jegyzékét olvassa fel, amelyekre nézve a Ház még nem határozott, illetőleg, amelyekre még felelet nem adatott. Az adójavaslatok, A házadó községekre is kiterjedne, melyek a tizenhét szzalékos házbéradó alá esnek. Ilyenek különösen a főváros közelébe eső nagyközségek, Kispest, Erzsébetfalva, melyekben az adómentesség kiterjesztése az építkezés fejlődését is előmozdítaná, erre pedig a fővárosi lakásínség ellensúlyozása érdekében is szükség van. Wekerle Sándor , miniszterelnök: Nálunk oly messze megy a törvény az adómentesség tekintetében, mint sehol másutt. Nem tartaná helyesnek, ha a javaslatban fölállított határt túllépnék. Különös városfejlesztési érdekekből kiterjeszthető az adómentesség, a javaslat ezt meg is teszi, általánosság azonban nem lehet tenni ezt a rendelkezést. Kéri a szakasz elfogadását az általa ajánlott módosítással. Elnök felteszi a kérdést. Szavazás, előtt Polónyi Géza a kérdés föltevéséhezszól a kifogásolja annak az elnök által történt formulázását. Ugron Gábor felszólalása után a Ház a szakaszt a miniszterelnökmódosításával fogadja el. . xf • . A. 32. és'53. szakaszt hozzászólás nélkül: el.-* fogadják. A.'84. szakasznál: Keller István a, nyolc- illetve tíz éves, adómentességnek öt évvel való meghosszabbítását ajánlja a fővároshoz közel eső községekben. Wekerle Sándor miniszterelnök az előbbi stiláris módosítást teszi meg- itt is, t. i. a .15 .százaléknak 14 százalékra való kiigazítását kéri. A Ház a szakaszt a miniszterelnök stiláris módosításával fogadja el. A 35. szakaszt Polónyi Géza és Wekerle Sándor miniszterelnök felszólalása után változatlanul fogadják el, nemkülönben a 36—41. szakaszokat, amelyeknél felszólalás sincs. A 42. szakasznál Polónyi Géza az iránt intéz kérdést a miniszterelnökhöz, hogy több társtulajdonos vagy több haszonélvező esetében kire terhel az adóbevallás és az adófizetés kötelezettsége s kitekintendő tényleges birtokosnak, Wekerle Sándor miniszterelnök felvilágosításai után a szakaszt változatlanul fogadják el. A 43. szakasznál nincs felszólaló. A 44. szakasznál: Polónyi Géza a házadó-kivetésnél, illetőleg az osztálybasorozásnál a tulajdonos jelenlétét és megidézését szükségesnek tartja, ezt, a szakaszban, kimondani óhajtja. Wekerle Sándor miniszterelnök: A szakaszban benne foglaltatik, a biztosíték arra nézve, hogy a tulajdonost a becslésnél meghallgatják. A Ház a szakaszt változatlanul fogadja el A 45. szakasznál. Sümegi Vilmos: A szakasz b) pontja a beszedhetetlen bérjövedelmekről intézkedik. Ez a rész nem egészen világos. Kéri a Házat, hogy a következő módosítást fogadja el. A 45. §. 3. bekezdésének ezen szavai: b) a bérjövedelemnek akár egészben, akár részben beszedhetetlen volta hagyassanak ki. A 4. bekezdésben c) helyett tétessék b), az 5. bekezdésben d) helyett tétessék e). Azonkívül a szakasz végére új kikezdésképen vetéssohászkodások után beleharapott a rákba, hogy megegye szőröstül-bőröstül. Holott épen ez az a furcsa állat, akinek nincs se szőre, se bőre, hanem csupán száraz kérge. •. . . • A Szala rákja mondásban egyébiránt a Szala szó nem a vármegyét jelenti, hanem azt a folyót, amely messze nyugoton, Vas vármegye tájékain ered s azután kelet felé, dél felé végigcsatangolja a vármegyét, hogy Keszthely közelében beletorkoljon a nagy Balatonba. E folyónak is Szala a neve s ennek rákjai lettek olyan híresek. Óriási, zöldesbarna, sötét állatok. Amikor még megvoltak a Szala berkei, a fekete égerfák sűrü pagonyai: ott született, ott nevelkedett, ott élt ez az állat s felnőtt akkorára, mint egy papucs. Rettentő bajusza és szemei, hatalmas és zömök ollói s cifra, tömött, virgonc farka ott sétálgattak a folyónak iszapos szakadékain, főágán és mellékágain s ott riogatták szét a mocsár állatvilágát, a békákat, halakat, gőtéket, piócákat, csiborokat s mindenféle úszó-kúszó, bukdácsoló, röpködő bogarakat és férgeket. Oda küldözgette a parti uraság cselédjeit, zsellérjeit, cigányait, ha étvágya támadt a rákra, vagy ajándékul akarta küldeni valahova, hogy fogjanak hamarosan néhány tarisznyával; — természetesen csak a szépjét, öregjét válogassák, úgy is cselekedtek. Meg nem lehetett határozni a rák bőségét és szaporaságát. Annyi rákja volt a Szala folyónak, el tudta volna rákcsemegével látni az Hétfőn az országgyűlés mindkét háza ülést tartott. A képviselőház délelőtt ülésezett a rendes időben. Az ülést csak háromnegyed órai késedelemmel lehetett megkezdeni, mert nem volt elnök, aki megnyissa. Justh Gyula és Návay Lajos beteg, Rakovszky István pedig elaludt. Hosszas szaladgálás után úgy háromnegyed tizenegy óra felé végre előkerült Rakovszky és kezdetét vette a tanácskozás. A házadó javaslat részletes tárgyalását folytatták a 20. szakasztól kezdve s délután negyed kettőre részleteiben is elfogadták a javaslatot. Polónyi Géza több módosítását magáévá tette a Ház, így azt is, hogy a javaslat 1911. helyett 1910-ben lépjen életbe. A Ház megkezdte a tőkekavat- és folradékadó tárgyalását is. A címnél általános vita indult meg. A főrendiház délután 4 órakor ülésezett. Itt eseményszámba ment gróf Tisza nős vidámság a három dolog összeválogatásában. Már most az a kérdés, a táblabíró költő alkotta-e a példabeszédet s az ii költeménye után lett-e országos mondássá Szala menyecskéje? Vagy pedig a költő már készen találta, már Veszprém, Somogy, Szala vármegyékben maga hallotta, mint elterjedt példabeszédet azt a mondást s úgy szőtte bele szép költeményébe? Nehéz erre nézve ma már, százhúsz esztendő múlva, biztosat tudni. Csak annyi bizonyos, hogy Szala menyecskéjének már 1770. után mindjárt nagy lett híre, dicsősége és hogy a költő már 1790. körül megalkotta költeményét. A költeményben megalkotott példabeszéd ma is él országszerte. De egyetlen szó különbség mégis van. Az országos példabeszéd Szala „hala“ helyett ezt mondja: Szala „bora“. Ebben tér el a költőtől. S bizony igaza van sok tekintetben. Szentséges szent igaz ugyan, hogy olyan hala és akkora hala, mint a fogas és orv, nincs az ország egyetlen vármegyéjének se, de talán még a világ egyetlen országának se. Hanem azért ez mégse egyedül Szala dicsősége, hanem egyúttal Veszprémé és Somogyé is. A közkeletű példabeszéd hát egészen igazságosankeltett, amikor a költőt némileg kiigazította s Szálának hala helyébe Szala borát tette. —— A részletes tárgyalás folytatása. — Elnök: Következik a házadóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 28. szakasz. A Ház a 28, 29. és 30. szakaszt hozzászólás nélkül elfogadta. A 31. szakasznál: Wekerle Sándor miniszterelnök stiláris módosítást ajánl, mely szerint a korábbi szakaszosnál eszközölt módosításoknak megfelelően a 15 százalék 14 százalékra igazítandó ki. Sziklay Ottó után Eródy Ernő azt óhajtja, hogy a javaslat ne tegyen különbséget az üres telkeken s a régi házak helyén emelt épületek adómentességének időtartama között. Keller István módosítást ajánl, mely szerint a tizenkét és tizenöt éves adómentesség azokra a • Bora már egészen más! Hát hiszen Veszprém vármegyének is ott van világhírű Nagy-Somlyó hegye. — Zemplénnek is még nevesebb Tokaj-hegyalja s Eger, Szegszárd, Ménes dicsőséges, vörösbortermő dombjai s mindazok, amelyeket egykor Vörösmarty lantja megénekelt. De valamennyi összevéve se múlja felül Szala borának színét, tüzét, mézét, erejét, illatát, állhatatosságát. Jobb, szebb és csodálatosabb szőlőgerezd Noé öregapánk óta nem terem a világon, mint Szala hegyein a Belső-őrsi öreghegynél kezdve ( el napnyugat felé a füredi Bocsáron, a tapolcai Vendégül, Badacsonyon, Szigligeten, Szent-György-hegyen, Csercáncon), Halápon át Pogányvárig. Ezek teszik hiressé Szala borát. Hát a rákja mit vétett? Miért mondja a költő is, a példabeszéd is Szala rákját világi hírűnek? Hogy jöhet ez a csúf állat a leg ragyogóbb alakkal, Szala menyecskéjével egy költeménybe, egy példabeszédbe? Hiszen nincs utálatosabb féreg a ráknál! Jól mondta egy-kor Vas Gereben, nem az volt ám a legbátrabb ember a világon, mint például Herkules és Sámson, aki megölte az oroszlánt és megviaskodott a krokodilussal; nem is Zrínyi, nem is Leonidász volt ám a legnagyobb hőse, hanem az a szegény ember volt a legbátrabb, legelszántabb vitéz, aki legelőször meg merte enni a rákot. Mert az csakugyan száz halállal számolt le előbb, amikor végre illendő JőIstván fölszólalása, amelyben az újoncjavaslatok kapcsán a külügyi helyzetet bírálta. Elitélőleg nyilatkozott az angoloknak az annexió körül játszott szerepéről és a leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy Szerbiának bármiféle beleszólást is engedjenek a dolgokba, vagy pláne gazdasági koncessziókat tegyenek neki azért, hogy csöndben maradjon. Legnagyobb feltűnést beszédének a vége keltett, ahol arra kérte az illetékes köröket, hogy tegyenek félre mindenféle tekintetet és minden erejükkel legyenek azon, hogy a függő katonai kérdéseket végleges megoldáshoz juttassák. Wekerle Sándor miniszterelnök rögtön válaszolt, mindenben helyeselte Tisza nézeteit, de az utolsó pontra nézve nem mondott semmit. Az újoncjavaslatokat a főrendiház elfogadta és a földadó kataszter kiigazításáról szóló törvényjavaslatot, is általánosságban többek felszólalása után. Legközelebbi ülését szerdán délután 4 órakor tartja a főrendiház.