Pesti Hirlap, 1934. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-28 / 22. szám

Esti levél — „Sok 0,3 ember, kevés a fókái“ — ’ Még megérjük a csodát, hogy divatba jön a gondolat. Meg a színpadon is. Az élet furcsa fordulatokat csinál: ma szavakban tobzódik és gondolatokban szegény a világ s épp most indul világkörüli útra Madách műve, mely a gondolatok raktára s mely az egész világot átöleli. Mikor minden országban érzik az emberek a saját tragédiájukat, divatba jön „Az ember tragédiája“, mely az eszmék bibliája. Idézni lehet belőle minden vasárnapi prédikációra jelmondatot. Ma Budapesttől Tokióig időszerű az eszkimó-képből az a híres mondat, amelyet a degenerált ember, a szegény eszkimó intézett Adamhoz: „Add, Uram, hogy kevesebb ember és több fóka legyen!“ A mindennapi nyomorúságban sok országisán felsir a degenerált gondolat: „Add, Uram, hogy több állás és pénz legyen és kevesebb ember!“ De ha ezt a pillanatnyi megfigyelést magasabb szempontból nézzük és fölemelkedünk arra a nyugodt irodalmi magaslatra, amelyből nemzetek és nemzedékek, az egész emberiség válságát nézik a gondolkozók, az írók és a politikusok, akkor észrevesszük, hogy a mai nemzetközi nyomorúságok és a föld nagy részén dúló vagy fenyegető harcok olyan igazságok fel nem ismeréséből származnak, amiket könyvekben és újságokban régóta hirdetnek okos emberek. De az emberiség szerencsétlenségéhez tartozik, hogy az okos emberekre nem mindig hallgatnak. A napi kis igazságot verklizik, hogy az emberek között rosszul van felosztva a föld és annak minden java. A nagy igazság pedig az,hogy a földtekén van rosszul elosztva az emberiség. Európa általában túl van zsúfolva emberekkel és a földje túlságosan ki van élve. A legköltségesebb földjavításokkal sem képes annyit termelni, mint amennyit például Délamerika egyik-másik országának őstalaja, amelyen tízszerte nagyobb és több minden nyerstermény. Ez igazságokat már rég fölfedezték azok az európaiállamok, amelyek más világrészekben gyarmatokat tartanak. A mindenütt elkésett osztrák politika Ázsiában. Kirenaiká- Tian akart gyarmatot szerezni. Magyarország füldékes népe, magyarok és tótok pedig szétszórva vándoroltak ki a nagyvilágba, pedig ha a Beksics Gusztáv,RákosiJenő és társaik által félszázad előtt propagált eszmét, a kivándorlás irányítását és a telepítést valóra váltották volna, bármely világrészben virágzó és hatalmas új Magyarországot lehetett volna szervezni, amely táplálta volna az „őshazát“ s most segítene visszaállítani „Nagy-Magyarországot“. Azok a táviratok, amik most mindennap a távol Keletről jönnek és amelyek a sárga fajnak a fehérek ellen való világharcáról, Japán, a Szovjet és Északamerika ijesztő fegyverkezéséről és a kínaiak éhhaláláról szólnak, mind arra az igazságra vezethetők vissza, hogy a földön rosszul, van elosztva az emberiség. Tokióban a japánok és Pekingben a kínaiak szóról-szóra Madáchot idézik: „Add, Uram, hogy kevesebb ember és több fóka, több ennivaló legyen.“ Az ókorban és még a középkoriján is tömeges és fegyveres népvándorlással próbálták jobban elosztani a földtekén az emberiséget. Ezt primitív korszaknak tartják a mai műveltek, de a magát civilizáltnak, sőt az emberiség vezérének tartó Európához illik-e az a tudományos brutalitás és az emberirtásnak pénzsóvár kiaknázása, hogy Európa fegyvergyárai gyártják milliárd számra a fegyvereket hol a sárgák, hol a fehérek számára, hogy egymást kikergessék otthonukból. Ha ma élnének új Madáchok, milyen szép tragédiákat és szatírákat lehetne írni a mai jégkorszakról, amelyben megfagy a művelt emberek szíve és egymás állására, jövedelmeire, vagyonára törnek. Mert az élőlmi állatoktól eltanulta a modern férfi és nő is, hogy könnyebb a más zsebéből és pénzéből élni, mint a saját munkájából. Az emberiség fejlődése legfőképpen az új találmányokban, az emberiség boldogulására szolgáló tudományban nyilvánul meg. Micsoda perverzitása tehát ma a tudománynak, hogy az emberiség gyilkolására igyekeznek minél különlegesebb eszközöket kitalálni. Felháborodással beszél a modern ember a spanyol inkvizíció kínzásairól és a régi despoták vérengző hadjáratairól. Ezekkel nemtelenségben, embertelenségben vájjon nem vetekszenek az ember- gyilkolás nagy vállalkozói és tudósait Laikus ésszel is el lehet gondolni, hogy ha a világháborúban elpocsékolt pénzt és emberi ehergiszt, valamint a mostani „békében“ hadiszergyártásra fordított pénzt és észt az emberiség javárafordították volna,"uj, boldog, termelő államokat lehetett volna szervezni, szét lehetett volna osztani békéses'a tull képes országok embereit a föld műveletlen részein. Akár ki lehetett volna szárítani egy tengert, vagy termékennyé lehetett volna, tenni a Szaharát, nos ha vad gyilkolás helyetta jótékony tudományra lehetne irányítani az emberi tudást és erőt, akkor egy új Madách megérhetné és megírhatná, hogy megindult a föld és egy másik égitest között a rendes közlekedés és tíz export-forgalom. (Ki lehetne szállítani az emberfölösleget és egy pár fölösleges embert.) A képzelőtehetség hidat ver nemcsak az évszázadok és a világrészek között, hanem az égitestek között is. Az írói fantázia átfogja időiben és térben a nagy távolságokat. A tudósoknak és a politikusoknak isá kellene vezetniük az egyes nemzeteket arra a hídra, amelyen elérhetik a boldogság szigetét. Az embert az állattól a gondolkozás és a mások segítése különbözteti meg. A mai állapot, amelyben egyik nemzet a másik ellen és egy nemzetben is társadalmi osztályok, kenyérkereső szakmák és még családok tagjai is egymásból akarnak megélni és egymás ellen törnek, éppen olyan degenerált korszak, mint az, aminől az eszkimói kép kisunyok A fókákat kell szaporítani s nem kell kevesbíteni az embereket. Különösen neni a magyarokat. Úgyis kevesen vagyunk. Nekünk még be kell tölteni Nagy-Magyarországot. Zsolt. io •PESTI HÍRLAP , 1931. január 28.» vasárnap. A módosított alkotmány megszavazása nagy örömet keltett Pilsudszki hívei közt. Vanó, jan. 27. (A festi Hírlap tudósítójának távirata) A fejmben pénteken, mint már jelentettük, akormánypárt az ellenzék kivonulása után megszavazta az alkotmány módosítását. Pilsudszki tábornagynak-ez a váratlan győzelme- élénk visszhangot keltett az egész lengyel közvéleményben. A lapok a szombatra virradó éjszakán külön kiadásokban tudatták a szavazás eredményét a lakossággal, amely szétkapkodta a külön kiadásokat. Varsóban és irtás nagy városokban lobogókat tűztek ki a házakra, hogy ünnepeljék a kormány diadalát. Pilsudszki hívei mindenfelé utcai felvonulásokat rendeztek, hogy tüntessenek az alkotmánymódosítás mellett. Az iskolákban szombaton szünetelt, a tanítás és a gyerekeket felsőbb utasításra az alkotmánymódosítás történeti jelentőségéről világosították föl a tanítók. Az ellenzéki pártok, mint rögtön a szavazás után tették, váltig azt hangoztatják, hogy a csínyszerű szavazásnak nem lehet jogi hatálya. Valamennyi ellenzéki párt együttes bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a fejm elnöke ellen. Előrelátható azonban, hogy ezt az indítványt el fogják vetni. A nemzeti kisebbségek képviselői megelégedéssel vették tudomásul, hogy Czar, volt igazságügyminiszter, az alkotmánymódosító javaéint kormánypárti előadója a meglepetésszerű szavazást megelőző beszédében azt hangoztatta, hogy az alkotmánymódosítás útján létrejött új közjog egyik legfontosabb alapelve minden állampolgár egyenjogúságának megóvása lesz, tekintet nélkül a nemzetiségi, felekezeti és faji küülönbségekre. Több varsói lap azt jelenti, hogy Pilsudszki táboron gyez kevéssel a döntő szavazás előtt arról értesítették, hogy a kormánypárt a sojmban az ellenzék távollétiben keresztül akarja hajszolni az alkotmánymódosítást. Pilsudszki beleegyezését adta az ilyen szavazáshoz. Mosciszki államelnök az új jogihelyzet alapjára helyezkedett. Beavatott körök úgy tudják, hogy mihelyt életbe lép a módosított alkotmány, ismét meg fogják választani az államelnököt, akinél ellenjelöltje nem lesz. (Sz.) A gazdasági válság hatása a közegészségügyre. A fővárosi tisztiffőorvos a rosszul táplált, ideges gyermekekről. Dr. Csordás Elemér tisztifőorvos elkészítette az 1933. esztendőre a székesfőváros közegészségügyi állapotáról szóló jelentését. Az általános egészségügyi helyzettel kapcsolatban megállapítja a tisztifőorvos, hogy a mai súlyos gazdasági és szociális helyzet igen nagy befolyást gyakorol a főváros egész lakosságának egészségügyére. Sohamég nagyobbösszefüggés a gazdasági élet és a közegészségügy között nem volt, mint most. A gazdasági helyzet által okozott egészségügyi ártalmak nem most azonnal, hanem a most ható okok, mint a hiányos táplálkozás, elégtelen fűtés és ruházkodás, anyagi gondokból eredő idegrendszeri elváltozások majd csak évek múlva fognak jelentkezni és pedig különösen a most fejlődő és felnövő gyermekeknél. Épen erre való tekintettel a közegészségügyi közigazgatási szolgálat a megelőzés érdekében minden lehetőt igyekszik elkövetni. . .. • A főváros lakosságának természetes szaporodása az utóbbi években negatív volt. 1933-ban ez a minusz: 0,1 százalékot tett ki. A lakosság számának szaporodása ezek szerint kizárólag a fővárosba való bevándorlásra vezethető vissza. A természetes szaporodás negatív volta és az életkorok átlagos meghosszabbodása azt eredményezik, hogy a korcsoportok viszonyszámai az öregek korcsoportjai javára tolódtak el. A halálesetek abszolút száma 1932-ben 17,91 volt, 1933-ban pedig 15.391 volt.. A halálozás százaléka ezek szerint ezer lélekre számítva 15,3-ra csökkent. A csecsemőhalálozás abszolút száma 1902- höz képest közel 31 százalékkal apadt. A háború utáni években, de különösen 1930-tól kezdve feltűnően megszaporodtak a szervi szívbaj okozta halálesetek. Míg 1910-ben 13,1 százalékot tettek ki ezek a halálesetek, addig 1933-ban 25,3 százalékra rúgtak. Azok a megbetegedések, amelyek a szív organikus elváltozásainak előzményei, feltűnően megszaporodtak, rosszindulatúakká is váltak. Emelkedett a rákhalálozás is. Amily mértékben örvendetes a gümőkóros halálozás csökkenése, ugyanolyan aggodalmas a rákhalálozások szaporodása. Foglalkozni is kell a rákellenes küzdelem fokozásával. A levegővizsgálatok során megállapítható volt, hogy a főváros levegőjének szennyezettsége nem kisebbedett, nem szabad tehát a füstemésztő készülékek használatához túlzott reményeket fűzni. A tisztifőorvos tiltakozik az olyan áiklások ellen, mintha bármilyen megbetegedés is a vízvezetéki víz minőségével lenne összefüggésbe hozható. A jelenlegi magas árak eredményeként nemcsak a fogyasztás csökkent feltűnően, hanem feltétlenül be fog következni a gyermekek fejlődésében az elégtelen lejfogyasztás káros következménye. A lejárat számbavehető módon le kell számtani. Az iskolaegészségügy kérdéseirőlhosszasan emlékszik meg Csordás lisztifőorvos. Aki a legközelebb megoldandó feladatnak azt tartja, hogy a körülbelül 11.000 tanonciskolást orvosi felügyelet alá vonják. A társadalmi és gazdasági életnek a gyermekekegészségére való befolyását vizsgálva, a jövőben nagyobb gondot, kell fordítani idegi letükre is. Szükséges lenne, hogy az orvosi kar erkölcsi színvonalának és a közönség egészségügyének érdekében is sürgősen megalkossák a szigorú fegyelemi jogkörrel felruházott orvosi kamarát. A fürtőbetegség elleni védelmezés. A heveny fertőző megbetegedések száma 1932-höz képest lényegesen kedvezőbben alakult. A fővárosnak a tifásztól való megszabadítása mindaddig nehéz feladat, míg a környékbeli községek fertőzési lehetősége megvan. A stífusz elleni küzdelem sikere érdekében ki kell terjeszteni a bacillusgazdák kutatását olyan területre is, ahol azok élelmiszerekkel juthatnak összeköttetésbe, így elsősorban gondolni kell a tejvállalatok és élelmiszerüzemek alkalmazottainak rendszeres, vizsgálatára. A diftériamagbetegedések halálozási arányszáma szintén örvendetes javulást mutatott, ami preventív oltások eredménye. 1933-ban az év elején tömeges influenzamegbetegedések voltak, hivatalosan bejelentett halálozás 90 fordult elő. A gyermekbénulás szinte teljesen megkímélte a fővárost, mindössze 20 ilyen eset fordult elő. — A tuberkulózis elleni védekezés a főváros területén nincs megszervezve. Egyedül a fővárosi tüdőbeteggondozót fejtenek ki szakszerű munkát, ezzel azonban nem lehet elérni a kívánt célt. A tüdőgondozó intézetek személyzete a legteljesebb mértékben elvégezhetné a tüdőbetegek felkutatását és ezzel sokkal közelebb jutna a főváros a célhoz. Legfontosabb az lenne, hogy a nyílt tuberkulózisban szenvedők és főként kislakásban lakó betegeket környezetükből el-,távolítsák és ezzel megakadályozzák a családtagok vagy munkatársak fenozásét. Az elmúlt évben a hazai tüdőbeteg-gyógyintézetekbeniOO-nál több ágy állott üresen, mert nem volt, aki az ápolási költségeket fedezze. A súlyos szociális és gazdasági helyzettel összefüggően ,feltűnően emelkedtél, a venereda meg beterje-dések is. A kábítószerekkel űzött visszaélések megakadályozása céljából a főváros összeköttetésbe 16- t tett az államrendőrséggel, eredményt azonban nem tudott elérni, mert a kábítószerekre vonatkozó törvény végrehajtási utasítása a mai napig nem jelent meg, hogy ma új egészségügyi, intézmények alkotására szó sem lehet, de erre nincs is szükség. Az orvos munka eredménye érdekében szükséges, hogy a közigazgatási közegészségügy terén az adminisztráció egyszerűsítsék. Fokozni és mélyíteni kell az orvos munkát és a túltengő adminisztrációt csökkenteni vigyázni kell arra, hogy az egész lakosság közegészségügyének érdekében a közigazgatási orvosi szolgálatot jólképzett, szociális gondoskodási szakorvosok lássák el mert csak ezek tudják az előttük tornyosuló kérdéseket megoldani. élelmiszertörvény, olcsóbb tej. Az élelmiszerellenőrzések során tapasztalt észrevételeiről beszámolva közli a tisztifőorvos, hogy nagyban akadályozza a működést az, hogy Magyarországon nincsen élelmiszertörvény. Budapesten, mint agrárkálbam fővárosában, minden körülmények között meg kell követelni azt, hogy kifogástalan anyagból készített friss élelmiszerek kerüljenek forgalomba, amelyekben fölösleges pótanyagok ne legyenek. Részletesen foglalkozik a jelentés a tejellátás kérdéseivel is és megállapítja, hogy amikor a főváros megkövetelheti, hogy megfelelő mennyiségű minőségű tejhez jusson, ugyanakkor elvárhatja, hogy a tej ára a lakosság vásárlóképestségével összhangban legyen.