Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)

1860-10-09 / 3198. szám

233-3108. 11-ik évi folyam­i lap szellemi részét illető mind a köz­lemény a szerkesztőséghez intéz­endő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegen hirdet­ienyek dyt­t külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: félévre . . ■ 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . ■ 5 frt 25 kr. a. ért. 1860. Kedd, aki 9 v un — ot m . ... ... Szerkesztési iroda: Szép-utcza 1-ső szám 1-fő emelet Adott Tar-Államadósság. ár­tott­a: 5%-no. trák értékben . . . . 100 frt 62.­­ 62 5, 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.75 76.­ 5%-os metalliques..........100 frt 65.25 65.5( 4)/,%-)■ s . .......................100 frt 56 50 67.5( FAIdtehermentesitésiek. 5°/p­os­t­tagyarországi .... 100 frt 66.50 67 5, 6%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 64.50 65.5­ 5%-os erdélyi.....................100 frt 62.50 63.50 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 78.— 78 51 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp. 100.—101.— „ „ „ 10 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 97.- 98.­„ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 88.— 89.— „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100.------------.­A n. bank-sors. 5% . . . . 100 ft a. é. 85.75 86.­A gallicziai föld. hit­elintéz. 4'/..%-•* 100 ft pp. 88.— 85 — ... _ ________________ BÉCSI BÖRZE Oktober 6-án, 1860. N. Szombati 1-fő kibocsátás......................22.— 24. N. Szombati 2-ik kibocsátás......................58.— 60. Váltok (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/« .— — • Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90% kr) 3 % „ 112.75 113. — Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4. —.— —.— VI. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90­» kr) 3 „ 112.75 113. Bamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 2% „ 99.40 99 50 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4% „ 131.60 131.80 Páris 100frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3% „ 52.40 52.50 Pénznemek. Korona ........................................................18­— • — Császári arany.............................................6.30 —.— Iteez és arany ............................................6-29 —.— Napoleons d’or.................................................10.54 —.— Orosz imperiale............................................. 10 85 —.— Ezüst..............................................................81. % —. — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 81.% —.— Adott Tat­ár tott ár Borsjegyek. 1839-diki sorsolással............................100 frt 123.— 124.— 1854­ diki „ 100 frt 87.50 88.50 1860 diki „ 100 frt 89.— 89.25 Como-rentpapirok 42 ausztriai líra. . . 15.25 15.75 A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 103.75 104 — Trieszti db .............................100 ft pp. 108.— 110.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 98.— 94.— Budai városközség 1b ... 40 ft a.é. 37.50 38.— Eszterházy......................................40 ft pp. 80.­ 81. Salm .............................................40 ft pp. 36.— 36.50 Pálfíy.............................................40 ft pp. 34.— 34.50 Clary.............................................40 ft pp. 35.— 35 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 35.25 35.75 Windischgrätz.................................20 ft pp. 22.50 23.— Waldstein .................................20 ft pp. 24.75 25.50 Keglevicb.......................................10 ft pp. 13.50 14.— Elsőbbségi kötvények. . tott ár Államvasp...................................... 500 frank 133.­ 133.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 130.25130.75 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llyod.............................100 ft pp. — — —. — Részvények. Nemzeti bank (ez div.)................................... 754.— 756. — Hitelintézet 200 frt ........ 172.40 172.50 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 548.— 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 397. — 402. — Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 170.— Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 340.— 350.— Éjszaki vasút ........................................ 1808— 1810— Ausztr­­á hamvaspálya .... . . 258.— 259.— Nyugati vasút..............................................180.50181 50 Pardubitzi vasút ........................................Ill.50 ill5.— Tiszai vasút.............................................. 147.—1147. — Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 143.—1145.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 153.— 153.50 Graz-Köflacht.............................................. 100 — 105.—­­ Adott Tat­ár­zott ár Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ október—deczemberi évnegyed©.­folyamára. ELŐFIZETÉST ÁR : Vidékre , postán küldve 5 frt 25 kr. Budapesten, házhoz küldve ugyanannyi. Többnemű reklamációk elkerülése végett az előfizetési pénzek közvetlenül a „Pesti Napló“ kiadóhivatalához intézendők. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. A Magyar Gazdasági Egyesület igazgató választmánya folyó évi szept. 29-kén tartott ülésének jegyzőkönyve. (Folytatás ) Ámde ha a küldöttség Hoolbrenk urnak geniális szőlőmivelési modorában szívesen elismeri ama bizo­nyult hasznosságu gyakorlati eszmének alkalmazását, mely után a triellagirozott gyümölcsfák vízirányosan, lefelé kikötözött ágai bővebben és előbb teremnek; ha továbbá ezen gyakorlati eszmének alkalmazása érdemét és eredetiségét a szőlőmivelésben, egyenesen Hooibrenk urban gondolja föltalálni, mindamellett csak arra és addig akarja a küldöttség bátorítani a tárgy fontossága érdekében a szőlő mivelő közönséget, miszerint kicsinyben tegyen kísérleteket e mivelési móddal az ország különböző részeiben és expositjói­­ban, de nagyban ne kapjon bele mindaddig, miglen az a tapasztalás részrehajlatlan rostáján keresztül nem ment, és pedig a következő okok miatt: 1) Mivel tagadhatatlanul azt tapasztalta a küldött­ség, hogy az ekkép miveit szőlő sokkal nehezebben érik, mint az, mely a tényezők minden egyformasága mellett a bevett fejmetszéssel miveltetik. 2) Mivel a fürtök tökéletlen fejlődése csak a töké­nek szerfölötti megerőltetésében és kimerülésében ta­lálhatja föl okát. Már­pedig oly korszakot élünk, melyben a szőlőültetvényeket ama különös járvány­betegség, az Ordium Tuckers fenyegeti, s a tapaszta­lás azt mutatja, hogy ezen betegség majdnem kizá­rólag csak azon vidékeken pusztít, a­hol hosszú met­szés gyakoroltatik, s igy a szőlőtőke túlhajtott és kimeritő termékenységre erőltetik. E nézet nem vé­lemény többé, hanem a bevégzett tapasztalás ered­ménye, mely arra inti a gondolkodó szőlőmivelőt, hogy kicsiben történendő kisérleteit is az uj móddal, csak jó erőben levő fiatal tőkében tegye, vagy trágyázás­sal segítse elő az ilykép mivelt szőlőtőkéket, hogy a fölfokozott termés alatt ki ne merüljenek; mert ha még újabb tapasztalok szükségeltetnének arra, hogy az Oidium Tuckers fő okát a tőkék kimerültségében kell keresni, hát azt legújabban a fürtös szőlővesszők gyűrűzési kísérletei megmutatták, melyek azon ered­ményre vezettek, hogy ugyanazon tökén a gyűrűzött, tehát mesterségesen táplált vesszőkön épek maradtak a fürtök, miglen a gyűrűzetlenek a betegségnek csal­hatatlan nyomait viselték. Ezzel bevégezte volna ugyan a küldöttség Hooi­brenk úr szőlőmivelési módjára nézve részrehajlatlan jelentését,de Hooibrenk ur kerti telepítvénye más irány­ban is sokkal több érdekességet bír, sem hogy azokat szó nélkül hagyni lehetne. Ide tartozik eredeti modora a törpe gyümölcsfák szaporításában és azoknak gyárilag eszközölt nemesité­­s­é­b­e­n. Továbbá a gyümölcsfák ápolásának eredeti modora, mely a növényphysiologia józanul fölfogott elveiből folyván, a mivelésnek e terén egy gyümölcsö­zőbb korszak beálltát ígéri majdnem csalhatatlanul. Ezen új modor csaknem végkép fölöslegessé teszi a nyeső kertészkés szükségét, miglen a nyári hajtások egyszerű visszacsipkedése által nemcsak a gyümölcsfának egészsége és tartóssága, hanem annak termékenysége is mód nélkül előmozdittatik. Hool­brenk urnak mindezen eljárásaiban észrevehetni az értelmes növénymivelő azon okszerű törekvését, mi­szerint a növényi szervezet összes működése úgy kor­­mányoztassék, hogy annak minden legkisebb erőtöre­déke hasznot hajtson. Hooibrenk úr továbbá kiterjeszti figyelmét még több gazdasági növény szaporítására és terjesztésére is, s ezek közt a küldöttség figyelmét leginkább ma­gára vonta az Andropogum formosum és a Poligonum Siboldi, mint sokat igérő takar­mánynövények ; a hollandi fűzfa (holländische Guppelweide), mely a szíjéhoz hasonló szívósságot mutat, s ennélfogva kosárkötésre igen alkalmas; végre a Tamarix japonica, mely egyrészt azért, mivel el nem fagy, másrészt pedig azért tűnik föl se- s lesni­k, m­­el a futó homok megkötésére legalkalma­sabb s könnyen elszaporitható anyagot szolgáltat. Pesten, 1860. sept. 28. A küldöttség nevében: Havas József, E­n­t­z Ferencz. E jelentéshez Entz Ferencz ur szóbeli előadásában hozzácsatolta még, hogy az ő tudomására a Hoolbrenk­­féle szőlőmivelési módot Pest környékén csak két he­lyen találta alkalmazásban, nevezetesen Makk Sán­dor urnak Új-Pest melletti kertjében s káposztás­me­gyeri szőlejében, s mind a két helyen úgy tapasztalta, hogy az előadott módon mivelt tőkék ez idén föltűnő­en sokat termettek ugyan, de a fürtök még alig né­hány nap előtt is egészen egresek s éretlenek voltak. Az igazg. választmány az igen érdekes és kimeritő jelentést kedvesen fogadván, a küldöttségnek buzgó eljárásáért meleg köszönetet szavazott, s ezen, a sző­­lőmivelés érdekében nálunk is nagy figyelmet érdem­lő m­ivelésmóddal nemcsak az Egyesület szőlejében kísérletet tenni elrendelte, hanem m. gróf Zichy Fer­­dinánd úr indítványára a jelentést a fehérmegyei gaz­dasági egyesületnek, úgyszintén a többi megyei egye­sületeknek s rokon társulatoknak is másolatban azon hazafiai kéréssel megküldetni bározta, miszerint a szóban levő mivelési móddal minél több helyen kí­sérletek tételére a szél­mivelőket buzdítani, s a meg­rendelt eredményekről Egyesületünket közokulás vé­gett idővel értesíteni szíveskedjenek. PEST, október 8. Si.­László kápolnájának fölszentelése. A Széchenyi-hegy okt. 7-kén oly esemény színhelye volt, mely a testvér-főváros lako­sainak igen kedvező alkalmat nyújtott, hogy vallásos és hazafias érzelmeiket újólag nyilvá­nítsák, táplálják és szilárdítsák. Megszoktuk, hogy azon ünnepélyes alkal­maknál, midőn a vallásos és hazafias érzelem lelevetése egy lángban egyesül, Magyarország herczeg­­prímása rendszerint személyes fő- és középpontja lesz az ünnepélynek. Soroljunk-e föl példákat? Egynéhány évvel ezelőtt ő emi­­nentiája volt a magyar zarándokok vezére Má­ria-Czellbe. Széchenyinek a magyar Akadémia által rendezett pesti requiemen ez év ápril 30-dikán az egyházi szertartást ő végezte. Szent­ István király ünnepét aug. 20-dikán ő tartotta meg Budán. Szept. 15-dikén ő volt Udvardon. Hiányozhatott-e október első vasár­napján Sz.­László kápolnája fölszentelésénél a Széchenyi-hegyen ? Az itt a­­budai vaspályaudvartól kezdve egészen föl a kápolnáig mindkét felöl zász­lókkal volt szegélyezve, fönn pedig már a ká­polna körül több ezerre menő válogatott kö­zönség várakozott. Ő eminentiája, négyes fo­gatán fölérkezvén, a sokaság éljenzései közt Buda városa községtanácsától fogadtaték, mely­nek élén báró Eötvös József úr tolmácsolá az összes lakosság hálás érzelmeit. Ő eminentiája az ékes üdvözletre nagy nyájassággal vála­szolva, kinyilatkoztatá, hogy ő szívesen meg­jelenik mindenütt , a­hol rá, mint magyar főpapra, szükség van. Mondanunk sem kell, hogy a herczeg-primás szavait megint lel­kes éljenzés követé, mely szűnni nem akar­va, a szeretve tisztelt áldornagyot egészen a kápolnába vonultáig kiséré. Itt ő eminen­tiája elvégzé a fölszentelési szertartást, azután pedig a krisztinavárosi plébános úr a kápolna előtti téren magyar egyházi beszédet monda. Ez megtörténvén, ö eminentiája ismét a kö­­­zönség éljenzése közt vonult, átöltözködés végett, az e végre fölkészített szomszéd lak­házba, ottléte alatt pedig a ház előtt összese­­reglett, mintegy négyezer főnyi tömeg a „Szózat“-ot hangoztatá. Kilépvén ö eminen­tiája, örömét nyilvánitá a közönség részvétele fölött s szavait ezen mondással fejezé be: „Megadtuk Istennek, a mi az Istené; igen helyes, hogy a hazának is megadjuk, a mi a hazáé. Éljen a nemzeti“ Ezután ő eminentiája hintájába szállván, az éljenző ezrek riadozásától kisérve, budavári palotájába visszaindula, a közönség pedig egy nemzeti lobogó után haladva s folyvást a „Szózat“-ot zengedezve, szállá le a hegyen s oszlék el Budapesten.Egy szakadéka ezen vissza­térő tömegnek az út két felén fölállított zász­lókból néhányat kihúzván, ezekkel egészen a pesti városház utczáig vonula, s itt oly eset jőve közbe, melyről inkább hallgatunk, ne­hogy kellemetlen megjegyzéseket kénytele­­nittessünk tenni. Cavour gróf beszédje: A piemonti parlament, mint kihirdetve volt, október 2-án nyittatott meg. Nagy ideje volt, hogy a pillanatonként kitöréssel fenyegető anarchia Olaszországban lehetleníttessék. A vereség, melyet Garibaldi önkény­­esei a Capua ellen intézett vitéz, de eszélytelen támadás kö­vetkeztében szenvedtek, sokat tett arra, hogy a­­­harczi vállalkozásainak hallatlan sikere folytán némileg elragadott diktátor kivétet­hessék azok köréből, kik bizalmával, becsüle­tes jó lelkével visszaéltek. A mazzinisták nem egyébre törekedtek, mint arra, hogy a népszerű férfiút, a hazasze­retet színe alatt ellenkezésbe hozzák a király­­lyal, s a visszavonás magvát szórják szét, melyből majd a véres respublika csírázzék ki. Garibaldi, kiről ellenségei is csak tisztelettel szólhatnak, belátta, hogy nagy munkája sze­rencsés befejezésére szükségeli azon szabályo­zott haderőt, melyről Viktor Emánuel rendel­kezik, s hogy Róma és Velencze ellen szándé­kolt támadása e perekben nem kivihető a­nél­kül , hogy Olaszországot és szabadságát ve­szélybe ne rántsa, azért szívesen látja a szárd csapatokat nápolyi földön, s aligha fogja to­vábbra is ellenzeni, ha Viktor Emánuel a még hi­ányzó tartományoknak az olasz királyságba leendő azonnali bekeblezését elrendeli. Cavour gróf, hogy ezt előkészítse s magá­nak és minisztériumának a nemzet bizalmi szak Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke -a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 85 kr — 5 ft 10 kr; uj (---------) — ft — kr------ft — kr; tiszai ó (83 —85) 4 frt 85 kr — 5 ft 20 kr; tiszai uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) f­t —0 ar — 4 frt 86 kr; fejérmegyei uj (83—85) 5 ft 10 kr — 5 ft 40 kr; fehérm.­ó (----------) - ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 40 kr — 3 frt 60 kr; rozs­ó (75—78) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr; uj (75 — 77) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr ; uj árpa (67 70) 2 frt 80 kr — 3 ft 20 kr; ó zab (46—47) 1 frt 65 kr — 1 frt 75 kr; uj zab (45—46) 1 forint 55 kr — 1 ft 60 kr; tengeri 6 2 ft 80 kr—3 ft 20 kr; uj — ft—kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft — kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repcze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind b­é­cs­i m­é­r­ő­n kint és ausztriai értékben. Pénzügyi szemle. PÁRIS, okt. 6. Zárlat. 3 petes rente 69.10 (csökk. 10 cent.); 4 ha petes rente 95.65 (csökk. 10 cent); crédit mobil. 615; osztr. államv. 439 (emelk. 1 frank); lomb. vasút 492 (nem változott). Kevés üzlet. — A régibb állam­adósságnak az 1818. mártius 21 röl ■ (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt 8-án.) Okt. 6. Okt. 8. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.70 75.80 — ft 10 kr — ft - kr 5u/0 metalliques 65.— 65.— — „ — „ — „ — „ Bankrészvény 755.— 755.-------„ — „ — „ — „ Hitelintézet 172.— 171.50 — „ — „ — „ 50 „ Augsb. váltó 113.— 113.--------„ — „ — „ — „ London, váltó 131.75 131.75 — „ — „ — „ — „ Arany 6.31 6.31 — „ — „ — „ — „ 1859. dec. 23-tól kelt legfelsőbb nyiltparancsok következ­tében f. évi oct. 1-én eszközlött 323 s 324 ik kisorsolásánál a 61 s 373 sorozatok hozattak ki. A 61. sz. sorozat 5 peres bankkötelezvényeket foglal magában, az 61,918 számtól az 52,795 számig bezárólag, 1,021,102 frt tőke öszletben , s a leszállított kamatláb sze­rint 25,527 frt 33 kvnyi kamat­öszletben. A 373 sz.sorozat magában foglalja az 1793 dec.6-ki ülésből kelt 4 petes morva-rendi kincstári kötelezvényeket, a 28,125 sz., a tőke-öszletnek egy tizedével, a 28,128 számot, annak egy ne­gyedével ; továbbá az 1794. dec. 10. ki ülésből kelt 5 petes morva rendi kincstári kötelezvényekből a 27,643 számot a tő­­ke-öszlet felével s a 27,644—28,158 számokat bezárólag az egész tőkeöszlettel. Ezen sorozatun­k összes tőke-öszlete 1 ,114,780 ft 7 '/nkrt, s a kamat őszlét a leszállított kamatláb szerint 25,830 ft 13 fert tesz. Az ezen soroz­atokban foglalt kötelezm­ény­számok saját jegyzékekben fognak közzététetni. Az 1854. márt. 4-ki sorsjáték kölcsönbeli ama kötelezvények nyertes számainak erre történt 12-ik kisorsolásánál, melyek az 1860. jul. 2 -án kihúzott következő 15 sorozatban: 612, 1096, 1369, 1380, 1434, 1585 1841, 2023, 2313, 2754, 3536, 3621, 8727, 3837,3895 vannak bennfoglalva, következő eredmények állottak elő : A sz. so nyert­­ A sz. so­ nyert A kisorsolt sorozatokban foglalt kötelezvényeknek összes, fennebb ki nem jelölt nyerő számaira a 300 frtnyi legcse­kélyebb nyeremény jutott. A kisorsolt kötelezvények, az azokra esett nyeremények­kel, f. évi dec. 31-én fognak kifizettetni. Az államadósság cs. k. igazgatóságától. Dunavízállás. Pesten, okt. 8. 8' 10" 0"' 0 felül. rozatból a nyerő rozatból a nyerő szám frtot ____szám_______frfot 1 612 20 ' 400 2313 4 1000 38 400 5 400 41 4001 28 1000 45 400 30 1000 tone ~18 400 11751 3 400 32 400 14 400 _____________41________400 3516 3 400 1369 9 400 17 460 23 400 22 400 46 400 45 1000 49 400 48 400 1380 19 5 0­0 0 3621 2 400 20 400 19 400 37 400 49 400 Aa 40° 3727 5 400 _____________49 1000 6 400 1434 30 400 44 400 1585 13 400 46 400 14 400 52_______*2? 21 400 8837 22 400 49 400 33 6 0­00 1841 3 400 39 400 17 400 10 *0®® 25 400___ 48 400 30 400 38 45 ~25 70000 39 400 20 4 0 0 00 45 400 27 400 2023 4 400 41 400 6 6000 9 400 29 400 30 400 35 400 47 6 0­00

Next