Pesti Napló, 1864. január (15. évfolyam, 4164-4188. szám)

1864-01-01 / 4164. szám

bérlőinek is sokat leengedett, s a beodrai irodal­mában rögtön segélyezendők közti kiosztás vé­gett 220 p. m. búzát rendelt. Végre — daczára azt őt is tetemesen sújtott aszálynak — vala­mennyi gazdatisztjét és cselédjét megtartá állomásaikon. — Mely nagylelkű tettekért a jótékony szellemű gróf méltó köszönetet és elismerést érdemel. •­ Karácsonyi Lász­ló volt érdemteljes főispán ő méltja is tete­mes engedményeket tön Novoszella, Kis-Bikács és Akacs bérlő kertészközségeinek, s az ínsége­sek számára a kenyereket 600-anként sütteti. Végre b. B­­ 11 - t is jelentékenyen segélyezi Tó­ba helység ezerre menő magyar lakosait, a szükségesekkel ellátván, részint pénzt utalvá­nyozván számukra. Nagy- és Kis-Bikács, úgy Akacs községeinek pedig a győri kereske­delmi társul­at utalványozott 2185 ftot, me­lyért a lakosság nem győz eléggé hálát mon­dani. Mind e nemesszivü jóltevőknek a legfor­róbb háláját s köszönetét nyilvánítja a hozzánk küldött levélben a segélygyűjtő-bizottmány, s ennek nevében Ariét József lelkész, mint a bizottmány elnöke. * Somogyból a leghitelesebb kútfőből értesü­lünk, hogy a rablók által elgyötrött ősz S­o­m­s­­ii­i­c­h Miklós egészségi állapota, az egész megye s mindnyájunk örömére, javuló félben van. Az életveszély már elmúlt, a fej sebe szépen gyó­gyul, s az eltört kar 8—10 hét múlva a rendes gyógyítás mellett össze fog forrani; a contusiók következtében mutatkozott vérköpés szűnik, — szóval a köztiszteletben álló nagy­ férfiu — kinek szenvedett szerencsétlensége mindenütt mély részvétet gerjeszt — orvosi vélemény szerint bi­zonyosan meg leend mentve. Azon rablók közül, kik Somssichot bántalmazták , mint értesü­lünk, legújabban a csendőrök kettőt agyonlőt­tek, s a pandúrok egyet elfogtak. * Győr városa községe elhatá­rozta, hogy miután mind­azon fölterjesztések és kérelmek daczára, melyek a győri jog­aka­­démiának ismétt visszaállítása iránt Győr vá­rosa részéről létettek, mind ez ideig semmi si­kert sem eredményeztek : ez érdemben a hely­tartótanácshoz, a már eddig történt felterjeszté­sekben elősorolt indokokra hivatkozás mellett, újabb feliratot intéz, egyszersmind ez ügy pár­tolása végett a megyés püspök­­ méltóságát és a főt. győri káptalant is megkéri. * Az 186­ V­-ik tanévben a m.-óvári gazdasági tanintézet látogatói nemzetiségre nézve követ­kezők voltak: Magyar 96, cseh 15, alsó-ausz­triai 44, morva 12, osztrák-siléziai 12, gallicziai 7, erdélyi 3, karmioliai 3, szíriai 2, felső ausz­triai volt 1, salzburgi 1, horvátországi 1, tótor-­szági 1, velenczei 1, poroszországi 1, oláh­or­szági 1. Összesen 172, — tehát a tanulóknak jóval több mint fele, ez évben is magyar volt. * A „Zwischenakt“ szerint Markónak „Nap­nyugat az Elsa völgyében az ördög malmánál“ czímű képét gróf Károlyi István vette meg sa­ját képtára számára 8000 ftért. * Megjelent és beküldetett: „K­i­s é­r­­­e­t“ a rendezési kérdések részletezett megoldására. Irta Kovács Lajos. Ára 1 ft. Egész tiszta jö­vedelme az inségi alapé Pest, 1863. * A pesti német vasárnapi újság újra meg fog indulni Saphir Zsigmond szerkesztése alatt. * Hogy nemcsak az aszály­ sújtotta vidéken, hanem Pesten is mily­enség van az alsó néposz­tály között, a „P. H.“ a következő esetekkel bi­zonyítja. A pesti városkapitányságnál egyre másra több jóviseletű szegény ember jelentke­zik, hogy zárják be tavaszig — mikor talán egy kis munkát kaphatnak­ a dologházba, ott legalább lakásuk lesz, s éhen sem halnak­ dolgozni, szívesen dolgoznak. Csak a minap is egy becsületes szegény czipész jelent meg ott, panaszkodva, hogy nincs mit ennie, és sírva kö­­nyörgött, hogy legalább az ünnepek alatt azon étkezésben részesülhetne, mit a rabok kapnak. Kérését teljesíték. E hó 20-kán pedig esti 8 óra tájban az országúton egy tót napszámos halva rogyott össze. A rögtön alkalmazott orvosi se­gély sikertelen volt. Hir szerint az éhség áldo­zata lett. * S­z e­n­t­ A­n n­a n f. hó 28-kán reggel Fan nevű boltos boltjába menvén, meg akarta tölte­ni s gyújtani petróleum-lámpáját, az üveggolyót azonban véletlenül leejtette; a gyertya a kiöm­lő petróleumhoz ért, és ez irtóztató fellobbanás­­sal meggyűlt, s összeégeté a boltos ruháját, és felgyújtá a boltot. A szerencsétlen jajveszéklé­­sére a szomszédok összefutottak, s a tűz tovább terjedését meggátolták. Mindazáltal az egész 6—7000 ftra becsült holtraktár oda lett, s ma­ga a tulajdonos F—n súlyos égéssebekkel kín­lódva betegen fekszik, így írják az „Arader Zig­“nak. A külföldi lapokban majdnem min­dennap olvasunk hasonló, sőt nagyobbszerű szerencsétlenségeket, melyeket a petroleum oko­zott. * Dobsa Lajos jan. 3-kán d. u. 3 órára sa­ját szállására értekezletre hívja meg mindazon t. ez. írókat, a­kiket a tervezett „Petőfi-társulat“ ügye közelebbről érdekel. A terv és alapszabá­lyok már ki vannak dolgozva. * A prágai „Nar. Listy“ több paraszt­­gazdától leveleket vett, melyekben fejtegetik, hogy a cseh gazdák miként járuljanak a magyar ínségesek segélyezéséhez. Indítványo­­zák, szólittassanak föl, hogy a magyaroknak gabonát adjanak kölcsön. * Tegnap este az úri utczán egy férfi elcsúsz­ván, elesett, s egy épen arra hajtó bérkocsi úgy keresztülrobogott rajta, hogy a szerencsétlen­nek lábai kettétörtek. A bérkocsis után hiába futott néhány ember, mert az föl nem ismerhet­ve, sebesen tova hajtott. * Selmeczen — írja a „P. Lloyd“ — f. hó 22-én d. e. Burian Amália, özvegy kereskedőné, saját boltjáéban meggyilkoltatott. * Mint ugyan­ e lap biztos kútfőből értesül, az itteni kereskedelmi bank hajlandó volna Pest városának a városligeti tó költségeire 12.000 ftot kölcsönözni 6% mellett, oly föltétellel, hogy a város ezen észletet azon pénz első részletéből, melyet a lánczhíd-társaság neki kártérítésül adand, visszafizesse. Ezen tárgy a közelebbi teljgyűlésben fog fölvétetni. — A „Vegyészet és Gyógyszeré­szet“ czimű megszűnt szakközlöny kiadója kéri t. előfizetőit, hogy nála lévő előfizetési pénzeik visszavétele, vagy esetleg azoknak más, hely­beli fizetéseik törlesztésére fordítása iránt szí­veskedjenek mielőbb intézkedni. Lakása aldu­­nasor 3-ik sz. * Torontálból írják nekünk : A rész hetesé­vel jár. A szélvész hozzánk f. hó 13-kán d­­e érkezett, Lucza napján. Megfésülte házainkat, templomainkat, néhol leleplező tornyainkat. A szegények őszszel fáradalmasan összeszedett tűire valóját : parajt, barlangot, kevés szalám­ját elragadá. Kik későn vetettek , a magot a földdel együtt kisodrotta, s messze tarlókra, ár­kokba szórta. Egy isteni szolgálatból falujába haza menő asszonyt ellenkező irányban egy órányi távolságra kergetett, mig egy mély árokba esett, honnan csak másnap, midőn az árok földdel megtelt szabadulhatott meg. Volt ember, ki jeleit látván a közelgő orkánnak már korán reggel megerősité háza tetejét minden irányban : „Emberek mondá, erősitsétek házai­tok fedelét, ma borzasztó szélvész lesz!“ De ki­nevették. Később megbánták, s most Mészáros bácsinak időjós hitele van, mert a nélkül hogy olvasta volna a hirlapokban, megjósoló mint a franczia időjós: még lesz, de nem olyan nagy vi­har. El is jött, de nem ugyan 20-kán, hanem 22-én virradóra, elsőbb oly erővel, hogy álma­inkból felköltött, s megdöbbentünk, de felhagyott dühével. *­„A kapcsolt részek történelmi és jogviszonyai Magyarországhoz“ czímű könyvemnek az ígért időre megjelenése elhárithatlan nyomdai akadályok miatt elkés­vén, ezennel tudatom, hogy az pár hetek alatt megjelenend. Pozsony, dec. 23. 1863. Palu­­g­y­a­i Imre. * B­r­a­n­d­­ Károly pesti hangszerkészítő, ki­nek hegedűit Reményi Ede a nyáron a „Zenészeti lapok­­hoz intézett nyílt levelében oly kitűnők­nek állította, közelebb bizonyos liverpooli műkereskedőtől egy egész vonó­négyesre felső­­ég másod-hegedű, brácsa és gordonkára­ ka­pott megrendelést. * Az olasz hadsereg tisztjeinek nyelvismereti statistikáját illetőleg, a franczia nyelvet ide nem értve, olvassuk: 746 tiszt beszél németül, 357 angolul, 2 hollandul, 1 svédül, 1 grúzul, 2 szer­bül, 6 csehül, 32 lengyelül, 1 horvátul, 1 illírül, 67 spanyolul, 11 portugállul, 6 románul, 47 ma­gyarul, 1 bolgárul, 14 törökül, 4 arabul, 1 érti az indus nyelvet és 1 a perzsát. * G­y­ü­r­k­y Antal új évtől fogva „Tájé­koz­ó“ czimü gazdasági, borászati stb. hetila­pot fog itt Pesten megindítani, 12 ftnyi előfize­tési árral. — Az „O­r­s­z­á­g t­ü­k­r­e“ czimü képes lapra, mely változatos tartalma mell­tt nagy diszt ki­állításáért, s érdekes és szép képeiért is meg­érdemli a nagy­közönség részvétét, mint hall­juk, nagyon szépen gyűlnek az előfizetők.­ Kár is lenne e derék vállalattól megvonni a részv­é­­tet, miután igen olcsó ár mellett nagyon sok ké­pet és válogatott olvasmányokat ad. Számára kitűnő művészek dolgoznak, és jó írók írnak. Némely műlapja valóban becsületére válik a hazai rajzművészetnek. A tartalom érdekesí­­tése tekintetéből újabban Vadnay Károly, e képes lap rendes tárczaírója is kezet fogott a szerkesztő Balázs Sándorral, hogy így a számokat minél gondosabban állíthassák ki. Ajánljuk újólag a közönség figyelmébe. Az elő­fizetési felhívás lapunk hirdetései közt is olvas­ható volt. Miután e lap czélja, telhetőleg hazai közlönynyel helyettesítni a nagyon elterjedt képes „Zeitungokat, reméljük, hogy közön­ségünk továbbra is meleg pártfogásában fogja részesíteni. * A hírlapok által pengetett életbiztosításról, melyet Eugenia franczia császárnéról irák, a következő részletes­ adatokat olvassuk : Az eredeti felszólítás a „Nationale“ társulathoz in­­téztetett, és az élet öt millióra volt biztosítandó, de az illető társulat csak két milliót fogadott el, ugyanis felét saját rovására, mely összegből 800.000 frankot viszontbiztosított.­­ 500,000 frankot a „Generale“ vett át, ugyanis 100,000 frankot saját számlájára , majd minden hírne­ves angol társaság a viszontbiztosításban részt vett. A német társaságok közül csak a stettini „Germania“ vett át 100.000 frankot, melyből 90.000 viszontbiztosíttatott, de a Germania még 200.000 frankot akart átvenni, hogy a többi né­met társulatokat is részesítse ezen, a biztosítás történetében hallatlan összegben. A császárné részéről beadott felszólítás Napóleon császártól „mint házastárs“ van alájegyezve, és az összeg biztosítása legközelebb a koronaörökös javára történt. A szükségelt egészségi bizonyítvány a híres Bayer tudortól van kiállítva, s a mellett tanúskodik, hogy a jelenleg 37 72 éves császár­né kitűnő egészségnek örvend, s ennek folytán a biztosítási dij sem fog valami nagyon magas lenni. *A „Sürgöny­“ben olvassuk. Legközelebb alkalmunk volt egy kimutatást látni a cs. k. csendőrség tevékenységéről, s abból közérdekű­nek látjuk a következőket kiemelni: 1862. sept. 7 től 1863. dec. 20-ig a rablókkal összeütközésben megöletett 7 csendőr, megsebe­­sittetett 12; a rablók közül megöletett 7, meg­­sebesittetett 8; rablás és rablógyilkosság m­­iatt elfogatott 209 ; elősegélés miatt 208 ; ezek kö­zül kivégeztetett 52, kik közül 36-ot a csendőr­­ség önszántából fogott el, 15-öt részint rendelet folytán, részint pandúrokkal egyesülve, egyet maga a veszélyben forgó tartóztatott le, s úgy adta át az érkező csendőrségnek. * Európa 180­ milliónyi lakosa közt, statisti­kai kimutatás, szerint 17 millió koldus van.. *Rózsavölgyi és társa zenemű kereske­désében megjelent: „Az ördög pilulái.“ Zongorára szerző S i­m­a­c­s­e­k Alajos- N­é­­gyes; ára 60 kr. — A lévai kaszinó-egylet azon tagjai, kik az 1860. és 1861-ik évi tagsági dijakkal adósak, kötelezettségöknek 1864 ki január ,20-ig annál nkább eleget tegyenek, mert azontúl ellenék- ben a bírói eljárás okvetlenül igénybe vétetik. Az igazgató választmány I. 1663 ik évi dec. 19-én tartott üléséből. Pólya József, egyesü­leti igazgató. * Köblös István rettegi lelkés­z­nr­ét hazai szükölködők részére 51 véka gabonát és 8 ftot gyűjtött. Hálanyilatkozat.T.Reme­­f­ay Gusz­táv ur a békési ínségesek számára t. Hajnal Ábelné, szül. Sipos Eszter asszonyhoz 20 frt. E­m­i­li­a a „Családi kör“ szerkesztője, a „Sze­retet könyve“ jövedelméből t. Benedikty Jó­­zs­efné, szül. Koricsánszki Paulina asszonyhoz 50 ftot azon figyelmeztető utasítással küldvén, hogy ezen összegek nyomorral küzdő gyerme­kes özvegyek szükségeik fedezésére valláskü­lönbség nélkül fordittassanak, nevezett t. asz­­szonyságok a segélyező bizottmányhoz fordul­tak a könyöradomány legczélszerűbben leendő felhasználása eszközlése végeit. A s. bizott­mány a 20 forintból két, az, 50 ft ből h­at köböl K­ÜLFÖLD. A holsteini rendek felirata a német szö­­vetséggyűléshez A schleswig-holsteini rovatban említve van, hogy a holsteini rendek f. hó 22-én Hamburgban gyűlést tartottak. Ezen gyűlésben egy feliratot határoztak intézni a német szövetséggyűléshez, mely következőleg hangzik: Magas szövetséggyűlés! „A dán haderő már már visszavonult a hol­steini területről, s a német szövetség fogja e­zt birtokba venni. Az országra nehezülő legna­gyobb nyomás meg fog ez­által szűnni, s a szö­vetségi végrehajtó hadcsapatok bevonulásával fennen s lelkesedés közepette fog a lakosság öröme nyilvánulni. Az ország azonban mélyen át van hatva hely­zete komolyságától, kivált ha a jövőbe tekint. A folyó hó 7-ról szólóó szövetségi határozat tar­talma a lakosokat folyvást a legnagyobb nyug­talanságban tartja s elutasíthatlan kötelessé­günk kimondani azt, a­mi annyi kedélyt oly mé­lyen foglalkoztat. A holsteini rendek, mint az ország törvényes képviselő testülete, nincs együtt, összehivatásuk hihetőleg nemsokára be fog következni, de az ország addig sem maradhat néma. Az alólírott képviselők s meghívottak, mint a holsteini rendi testület tagjai, kik magukat az ország bizalmi férfiainak méltán nevezhetik, kötelességüket teljesítik, ha őszintén kijelen­tik, hogy lelkiismeretes meggyőződésük szerint mit remélnek s várnak a herczegségek lakói. Az 1851/52-iki egyezmények a herczegségek és Dánia közt fent állott dynasticus kapocs tar­tama alatt sem vezethettek az alkotmányos vi­­szonyok kielégítő rendezésére. A csaknem tíz év óta különféle tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azon szerződések alapján a herczegségek Dániával szemben sohasem vergődhetnek va­lódi önállóságra. A vita pontja Schleswig, mely Pok Holsteinnal való elválaszthattak állami egyesülésére és úgy jogot formál az egyik, mint a másik herczegség, 40­0 év óta szorosan ra­gaszkodunk a joghoz, s fogjunk továbbá is ra­gaszkodni, mig csak Holstein lakóinak kebelé­ből a jogérzet s becsületérzés utolsó szikrája ki nem hal. A dán kormánynak a lefolyt évtized alatt minden eszközzel megkisérlett törekvése volt, ezen összetartozást s uniót felbontani s Schlesswigot a legvilágosabb szerződések és ígé­retek ellenére a dán birodalomba beolvasztani. Ezen az után az utolsó lépés történt meg a Dá­­nia-Schleswig számára kiadott nov. 18-ról szólló összbirodalmi alkotmány életbeléptetésé­vel, mely által Schleswig bekebleztetése a dán birodalomba mintegy bevégzett ténynye­lön. Ezen törvény szentesíttetett ép akkor, midőn a német szövetséggyűlés az 1851/Ba-is.i egyezmé­nyek teljesítése eszközöltetése miatt a szövet­ségi végrehajtást elrendelte, mialatt Dánia évek óta tartó készülődések s m­ás államokkal kötött véd-, daczszövetségi szerződések által azon helyzetben hivé magát, hogy ellenszegülhet azon követeléseknek, melyekről maga Anglia azt vélelmezte, hogy a dán király becsülete által van kötelezve azok teljesítésére. Valóban, Dánia eddigi eljárása eléggé mutat­ja, hogy bármily ígéreteket tegyen is szorultsá­gában, s bármily modorban szerveztessék is az úgynevezett dán birodalom, még­sem fog soha felhagyni azzal, hogy minden kigondolható esz­közzel meg ne kisértse. Schleswignek az össz­­birodalomba való incorporációját végrehajtani, mint politikájának főczélját, s hogy ennek foly­tán sohasem szakadna vége a dán kormány s a herczegségek között a soha meg nem szűnő, a legjobb erőket hasztalan sorvasztó, a nép jóllé­tét aláásó s Európa békéjét is folyvást veszé­lyeztető harcznak. """Valameddig a herczegségek s Dánia az ural­kodó ház közössége által lennének kapcsolatban, csak úgy lehetne egy kielégítő állapotot állan­dósítani, ha a herczegségeknek a régi personal­­unió iránti jogai érvényre lépnének, s azon vi­szony állana elő a herczegségek és Dánia között, a­milyen Norvégia s Svédország közt jelenleg fennáll, vagy a minő viszony egykor Hannover é­s Anglia közt létezett. Ha Dánia felhagyott vol­na a herczegségek beolvasztására czélzó politi­kával, az esetben a herczegségeknek négy szá­zad története által szentesített együvétartozása ellen a dán kormány részéről soha sem létettek volna nehézségek. VII. Frigyes halálával azonban a herczegsé­gek ügye egész más stádiumba lépett. A királyi ház idős­­ágának a férfi­ törzse kihalt. Schleswig- Holstein herczegségekben a schleswig-holstein­­sonderburg-augusztenburgi herczeg Keresztély Ágost lemondása után ennek legidősebb fia van hivatva. Ez az országnak általános meggyőző­dése, melyet a legkitűnőbb jogtekintélyek is tá­mogatnak. A fennálló trónörökösödési rendnek a német szövetség, a jogosult egyenes leszárma­­zású utódok beleegyezése s a herczegségek képviselőtestületének hozzájárulása nélkül való megváltoztatása jogi lehetetlenség, minthogy ép a két herczegség választá 1459-ben a fent érin­­tett ágat s IV. Keresztély alatt a választási jog helyébe az elsőszü­löttségi örökösödés lépett. Ezen részekről azonban sohasem történt meg a helyeslés. Hogy ennek folytán a londoni szerző­dés, bármiként magyaráztassék is az, nem vál­toztathatta meg az augustenburgi ház örökösö­dési jogát, kétségen felül áll. Az újabb idő több példát mutatott fel ugyan, miként a nép által elutasított jogosult fejedel­mek államszerződések által üttettek el jogaik­tól , hanem azt, hogy egy népe által kivánt legi­tim fejedelem más államok szerződései által trónjogától elüttessék, ezt egy uralkodó sem ál­líthatja a­nélkül, hogy önmaga alatt ne fogja a fát. A gondviselés által a herczegségeknek egy uj jogalap nyujtatott a Dániától való független­ség számára s az ország epedve várja azon per­czet, melyben a legitim trónörökös a herczeg­ségek kormányát átveheti. Jól tudjuk mi, hogy mennyi akadály áll még előttünk, hogy ezen czél eléressék ; mi azonban ügyünk igazsága iránt sohasem estünk kétség­be, még akkor sem, midőn az mindenkitől elha­gyatva menthetlenü­l elveszettnek látszott. Most segedelmünkre van ön fejedelmünk joga,a német nemzet rokonszenve és pártolása, valamint se­gedelmünkre vannak a német uralkodók nagy részben, s mi bizunk az örök élő Istenben, midőn reméljük, hogy a magas német szövetség nem fog késni herczegünknek Schleswig Holstein trónja iránt formált jogát elismerni, sőt hova előbb azon ál­lapotba helyezni, hogy a herczegségek kormá­nyát átvehesse. Hamburg, dec. 22. 1863. • (­Következik 53 aláírás.) Francziaország. A „Mem. Dipl.“ oly helyzetben van, hogy az előleges conferentiára nézve közönségét tájé­kozhatja. Ausztria nem csak beleegyezett ezen módosított franczia javaslatba, hanem megígér­te volna azt is, hogy felhasználja összekötteté­sét arra, hogy ott Anglia is képviseltesse ma­gát. Tudva van ugyanis, hogy a dec. 8-ai fran­czia külügyminiszteri jegyzék Londonba nem küldetett meg hivatalos alakban, azonban tudo­más végett annak hiteles másolata a Foreign Office-hez is el lön juttatva. Poroszországról úgy értesül az idézett lap, hogy ott a franczia javaslat iránti rokonszenv nem csak nem fogyott, de növekedett.­­ A „Courrier du Dim.“ pedig kétségesnek tartja, hogy Spanyolország, mely nagy készséggel fogadta az első javaslatot, hoz­zá­járul-e a módosításhoz; ennek oka Gibraltár lenne, melynek birtokát a spanyol nemzet csak az első után remélhető. Ugyanezen lap szerint Dánia örömmel járult a második javaslathoz is. Olaszország szintén elfogad­ja azt, habár sajnál­kozva jegyzi meg, hogy Anglia nem lesz jelen . — Gortschakoff herczeg előbb császári urának parancsolatát várja, s azután majd ő is fog vá­laszolni. — Nem rég irtuk külföldi lapok után, hogy az augusztenburgi herczeg egy küldötte megje­lent a herczeg iratával a franczia udvarnál, s hogy Napoleon császár azt Compiegneben szí­vesen is fogadta. Később e hírt több oldalról kétségbe vonták; most a berlini „Nat. Z.“ pá­­­­r­si tudósítója ismétlőleg erősíti, hogy a megha­talmazott megjelenése és elfogadtatása igaz. Frigyes herczegnek küldöttje nem volt más, mint R­e­u­s­z örökös herczeg, kitől a császár nagy kegyességgel vette át az üzenetet, s ez al­kalommal többek közt úgy nyilatkozott volna Napóleon császár, hogy habár régi rokonszenv köti Francziaországot, s különösen őt is Dániá­hoz, mely nagybátyjának leghívebb szövetsé­gese volt, de azért nem interveniálhat az éjszakán nemzetiségi jogok ellen, melyekért a délen fegyveresen lépett közbe. Frigyes herczeg levele déc. hó 2 kán, Napoleon császár válasza azon hó 9-kén kelt s ez utóbbi kétélű, s úgy van tartva, mely a franczia monarchiára semmi kö­telezettségi szint sem háríthat. — Éjszakamerikai levelek szerint a francziák Mexicóban folytatják megszálló hadjáratokat. Queretarot és Guanajuata városokat elfoglal­ták. Cohtonfort köztársasági tábornok, mi­dőn Potogiból ezen utóbbi állomás ellen vonult, egy franczia-mexicói csapatba ütközött, s e ta­lálkozásnál megöletett. Colinát is felettébb szo­rongatják a conservativek, s Juarez hatalmát végkép megtörtnek mondják. Sokszor mondták már ezt, s az elnök azért nem csak tartja ma­gát, de új foglalásokat is tehetett. — A nyár folytán közölve volt azon kormá­nyi terv, mely a színházi szabadalmakat meg­szünteti, s a szabadságot e tekintetben kimond­ja ; e tárgyban a senatus némi megszorításokat akar indítványozni, melyek a vállalkozást felet­tébb korlátolhatnák; ilyenek például, hogy a nyitandó színháznak legalább 800 üléssel kell bírnia. Kik a császár vélekedését ismerik, azt hiszik, hogy a senatus e korlátoló határozatá­ból nem leend törvény. — Dec. 3-án indult el Marseillesből „Atlas‘„ utazó gőzös több utassal, s mintegy két millió­nyi értékkel terhelve Algírba. Másnap a nagy Lincoln kegyelmezési kiáltványa. Említik, hogy Lincoln elnöki üzenete mellé kiáltvány volt mellékelve, mely kegyelmezést hirdet. E kiáltványban Lincoln elmondja beve­zetésül, miszerint tekintetbe vévén, hogy az el­nöknek az Egyesült államok alkotmánya kegyel­mezési jogot ad az államok ellen elkövetett vét­ségek esetére, hogy a lázadásban résztvevők közt többen vannak, kik az Egyesült államok­kal fennállott kapcsolatba visszatérni kívánná­nak s államaikban legális kormányt óhajtaná­nak felállítni, stb. stb. Tekintetbe vévén mindezeket, én Lincoln Ábrahám, az Egyesült államok elnöke hirdetem, nyilvánítom és tudtul adom , hogy bocsánat adatik mindenkinek, ki közvetlen vagy közvető­­leg részt vett a lázadásban, kivévén az alább kijelölteket, teljes jogaik és birtokaik visszaadá­sa mellett, kivéve a rabszolgákat illető birtokot és oly eseteket, midőn a birtokkérdésben egy harmadik is érdekelve van, oly feltét alatt, hogy mindenki, ki e kegyelemmel él, következő megszeghetlen esküt mondjon, és írjon alá, mely jegyzőkönyvbe igtattatik, s melynek tartalma következő : „Én.........ünnepélyesen esküszöm a minden­ható Isten szine előtt, hogy ezután legális mó­don támogatni, védni és védelmezni fogom az Egyesült államok alkotmányát, az államok egy­ségét, nem különben kijelentem, hogy engedel­meskedni fogok s legális támogatásomat ígérem a rabszolgákat illetőleg elfogadott congressusi intézkedéseknek, melyek e lázadás folytán ho­zattak, mindaddig, mig e határozatokat nem vonja vissza, nem módosítja vagy meg nem semmisíti a congressus vagy a legfelsőbb ható­ság, s fogadom ezenkívül, hogy loyaliter támo­gatni fogom az elnöknek a rabszolgaságra vo­natkozó kiáltványát, mig e kiáltványokat nem módosítja vagy határozatával meg nem semmi­síti a legfelsőbb hatóság.“ A kegyelmezés jótékonysága alól következők vannak kirekesztve : Mindazok, kik tisztjei, polgári vagy diploma­­tiai ügynökei voltak az úgynevezett szövetségi (déli) kormánynak. Mindazok, kik törvénykezési állom­ást foglal­ván el az Egyesü­lt államokban, azt odahagyták, hogy a fölkelést segítsék. Mindazok, kik tisztjei voltak vagy jelenleg is azok, szárazon vagy vizen, az úgynevezett szö­vetségi kormánynak ezredesen felül a szárazi, és hadnagyon felül a tengerész hadnál ; mindazok, kik a szövetségi congressusból ki­léptek, hogy a lázadást támogassák ; mindazok, kik lemondtak az Egyesült államok szárazi vagy tengeri hadában elfoglalt állomá­sukról, hogy a lázadás szolgálatába lépjenek. Mindazok, kik máskép bántak mint hadi­fog­lyokkal a parancsnokságok alatt álló színesek és fejérekkel, midőn ezek vagy tisztjeik fogság­ba kerültek az Egyesült államokat mint kato­nák, tengerészek vagy más czím alatt szol­gálván. Ezenkívül hirdetem, nyilvánítom és tudtul adom, hogy ha Arkansas, Texas, Louisiana, Missisippi, Tennesse, Alabama, Georgia, Flo­rida, Dél- és Északi Karolina tartományokban az 1860-iki elnöki választásból választott leg­alább is 10-re menő szavazattal bíró egyesület, miután az esküt letette, azt meg nem szegte, s az úgynevezett szakadás előtt fennálló válasz­tási törvény szerint szavazati joggal bír, mon­dom, ha ily egyesület állami kormányt létesít, mely köztársasági reend, s a nevezett esküvel nem ellenkezik, ezen kormány az állam valódi kormányának elismertetik, s ennek következ­tében az állam az alkotmány élvezetébe jut, mely kijelenti, hogy : „Az Egyesü­lt államok ezen egyesületbe fog­lalt valamennyi államnak köztársasági kor­mányt biztosítnak, s védni fogják mpujuk fel­­támadás vagy belerőszak ellen a törvényhozás vagy ha a törvényhozást nem lehet összegyűjteni, a végrehajtó hating kérésére.“­lhirdetem továbbá és tudatom, hogy a végre­hajtó határon). nem szegül ellene semmi oly ténynek, melyet a nevezett államkormány a fel­szabadultakat illetőleg elfogadhat, azoknak szabadságát elismervén és hirdetvén, s nevelte­­tésökről gondoskodván. Tanácsul adatik hogy midőn valamely ál­lamban legális kormányt állítnak, tartsák meg a neveket, a határokat, alsóbb osztályozásokat, az alkotmányt, s az állam törvényeit úgy, a­mint a lázadás előtt valónak, csupán a fennebb érintett tekintetekből szükséges módosítványo­­kat és egyéb ezekkel nem ellenkezőket alkal­mazván. Ugyanezen ok szerint hozzá kell tennünk, hogy ha valamely állam alkotmányszerűleg vá­lasztott követet küld a congressusra, ezen in­tézkedésnek kizárólag a kamaráktól és semmi esetre sem a végrehajtó hatalomtól kell szár­maznia. E kiáltvány c­élja, hogy azon államok lakos­ságának, hol a nemzeti hatóság megszüntette­­tett, és a lejális kormányok kimozdíttattak, módot nyújtson a lejális kormányok visszaállí­tására. Az ajánlott mód legjobb azok között, melyeket a jelen körülmények közt a végre­hajtó hatalom alkalmazhat. Ebből azonban nem lehet azt következtetni, hogy semmi más mód nem lenne elfogadható. Kiadta sajátkezűleg Washington városában december 8-dikán 1863, az Egyesült Államok függetlenségének 88-dik évében. Lincoln Ábrahám, búzát vétetvén, kiküldött bizottmányi tagok ál­tal, ezt valláskülönbség nélkül választott, leg­alább 3 gyermekkel biró nyolcz szegény özvegy közt kiosztotta, s a mi kevés pénz felmaradt a könyöradományból, sora kezükhöz szolgáltatta. — Továbbá t. Konkoly Ferenczné szül. Lükő Erzsébet asszony azon pénzösszegen, melyet szinte a fenntisztelt nemeskeblü Emilia a bé­kési szegények közt leendő kiosztás végett kezé­hez adott, gabonát vevén; ebből a s. bizottmány rendelkezése alá négy mázsa s negyvenhárom font lisztet adott át, mely három özvegy közt, kik szinte legalább 3 gyermekesek, az előadott módon kiosztatott, így most 1. Remellay G. ur adományából ugyan 2, Emíliáéból pedig kilencz özvegy van ellátva december s január hónapokra gyermekeikkel együtt. A midőn a nemesszivü adományozóknak hálás köszönetün­­ket nyilvánítjuk itt a haza szine előtt, kérjük egyszersmind Istent, az özvegyek és árvák leg­jobb gondviselő atyját, hogy azért, mert szíve­sek voltak a részvét leplével törölgetni az Ínség sujtotta könyeket, legyen a könyörületes szivü adományozóknak e segélyezettek áldó kivána­­taik szerint a békési segélyező bizottmány. Nemzeti színháziján. 1-re van kitűzve: „A király házasodik.“ Eredeti vigj. 4 felv. b­udai népszínház. Jan. ..1-re van kitűzve: Tizenkilenczedszer : „Az Ö­r­dög pilulái.“ Nagy látványos tüneményes bohozat 15 kép­lettel, 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről dec. 31-kéről: 5% metalliques.......................... 72.50. Nemzeti kölcsön..............................80.10. 1860 ki sorsjegyek.................... 93.05. Bankrészvény............................... 785.9. Hitelintézet.................................... 183.80. Ezüst.................................................117.50. Londoni váltók............................118.25. Arany................................................5.66. A „P. Napló“ magán­-távsírigénye. Stuttgart, dec. 31. A k­am­ara mai ülésében Hügel kinyilatkoztatá, misze­rint az államkormány a londoni szerző­déshez hozzájárulás által az elvállalt kö­telezettségek alól magát föloldottnak , s az augustenburgiak örökösödését jogo­sultnak tekinti , minélfogva szövetség­­gyűlési követének határozottan ez érte­­lembeni utasításokat adott. Würtemberg, Bajor- és Szászország közt e tekintetben teljes egyetértés uralkodik. vihar valahol a magas tengeren szoritható,­­ nem küzdhetvén meg vele, a hullámokba kelle temetkeznie mindenestől, mert azóta se hire se hamva, s bár keresésére több jármű kiindita­­tott, egyiknek sem sikerült csak nyomára is akadni. A schleswig-holsteini kérdés. — A szövetségi végrehajtó hadcsapatok elő­nyomulásáról a következő részleteket írják Al­­tonából: F. hó 23-án ment át a szász brigáda Büchen mellett a határon s 25-én megszállta Oldesloet, 27-én Segeberget s 28-án Neumüns­­tért. Egy másik hadoszlop sebes menetben vo­nult be Altonán át Elmshornba, Itzehoeba és Ho­­henvestedtbe. Az Altonában állomásozó ezredet egy szász ezred válta fel. A dán csapatok a legnagyobb rendben vonulnak vissza. A dán hadtest főhadiszállása Netm­ünsterből Rensbirg-

Next