Pesti Divatlap, 1844. július-szeptember (1-13. szám)
1844-09-29 / 13. szám
PESTI DIVATLAP. FŐLEG A TÁRSASÉLET, SZÉPIRODALOM ÉS MŰVÉSZET KÖRÉBEN. Divatképekkel, írók és művészek arczképeivel, színpadi képekkel, s nemzeti és népi dalok hangjegyeivel. 13. szám. szerkeszti: vachot Imre. Őszelő 4. hetében. 1841. TARTALOM . Társaséletünk. Szerelemféltés (Figaro). — Atyai örömök. (Garay). — Nagybátyám és apám. (Petőfi). — Deák és deák nyelv. (Jámbor Pál). — Barátom lakodalmán. (Kerényi). — Népdal. (Petőfi). — A zsidó. (Lakner). — Szerelmi csőd. (Halászy). — TÁRCZA : Fővárosi nyilt és titkos , vidéki és külföldi hírek. — Aradi levelek. I. (Petrisy György). — Művészetünk. Nemzeti színház. — Tanulságos és mulattató egyveleg. Bors és paprika. Ellenlabdák. Tót-magyarkák. Csiricsák. Rovások. Régi újságok. Tudósítások. — Társas életünk. Szerelemi féltés. — Herbszsohn után. — Majd minden emberben megvan kisebb, nagyobb mértékben a szerelemféltés, csak az első emberpár nem volt alája rendelve, s az utósó sem lesz. Egyébiránt még kérdés, nem féltette-e Ádám Évát a kígyótól, mert ez, úgyszólván, az első házi barát volt a világon. Az asszonyok, kik házat tartanak , igen jól tudják, hogy ahhoz barát szükséges , s gyakran a házat csak a barát kedvéért tartják. Hol a szerelem végződik, a barátság kezdődik, mond egy példabeszéd; hol a házassági gyöngédség végződik, a házi barátság kezdődik. A világ számára férjünk, a házéra barátunk van; meg van ez fordítva, mint a kelméknél, melylyek finomabbjait társaságban, durvábbjait pedig otthonn viseljük. A házi barát sok esetben a férj segéde; a nap néhány órái alatt legalább az asszony jó kedvéről gondoskodik. Fájdalom, az is megesik, hogy a házi barát a jó órákat élvezi, a férjnek pedig csak a rosz kedv marad. Ekkor legokosabban cselekszik, ha a csatatért odahagyja, s hazulról elpusztul, és kávéházban vagy más efféle helyen keres menedéket. Innen gyakran következik, hogy a férj mindenütt otthonos, csak otthona nem.A házi barát egyébiránt igen sok jót eszközölhet , igen sok égiháborút eloszlathat, mellyet a gyöngéd nő a férj fejére szándékozik ontani. Miután minden kellemes dologban a férj helyettese állása kevésbbé terhes, s alkalmat szolgáltat neki nem egy kibékítő közbejövetelre. A házi barát valóban megalapíthatja a férj boldogságát, föltévén, hogy ez nem szerelemféltő. Igen — nem szerelemféltő — erre akartam visszatérni. A féltés bűn, fekete, utálatos bűn; a szerelemben gyakran erénynek tekintik, mert túlságos szerelemre mutat. Sok szív, kivált női szív, telhetetlen a szerelemben......lerészegülnek a szerelemben, rövid idő alatt felhasználnak minden anyagot, azért kopnak ki olly jókor belőle. A házasságban azonban fatális dolog a féltés; azt is mondják, hogy ez a kölcsönös egyetértést földúlja. Ha a férfi féltékeny, megkeseríti a nő életét; ha ez féltékeny, amarra nézve változtatja a házat pokollá. A féltékeny férj a nőn tölti boszáját, a féltékeny nő pedig vetélytársnőjére fordítja haragját. A férfi mellette van, ezt kénye, kedve szerint gyötörheti; a vetélytársnőhöz azonban gyakran nem férhet. Átalában féltékenyebbek a nők, mint a férfiak, bár ezeknek több oka volna a féltésre, mint amazoknak. Tán ezek a gyakori alkalmak által jobban meg vannak keményedve. Ha a nő féltékeny — így beszélik próbált házasemberek— állandóan az marad. Féltése nem elmúló szeszély, hanem életfeladat. Nem szándékozik férjét a valódi vagy vélt hűtlenségből csak féligmeddig kigyógyítani, nem, előveszi az egész alleopathiai gyógyszertárt, hogy gyökeresen kigyógyítsa. Mint a múlt századnak exorcistái, nem egyszer űzi ki belőle az ördögöt, hanem űzi egész életében, így már a földön is pokolba küldi férjét, hogy a síron túl annál bizonyosb lehessen számára a mennyország. Mialatt a férjjel illy erélyesen és kitartólag bánnak, gyakran érzi megtámadtatni lelki erejét, s akkor megesik, hogy nejét képzeli ördögnek, mellynek belőle ki kell űzetnie, s fölcserélvén a személyeket, házi ördögről beszél. — Ha az öntudat, miszerint kötelességünket teljesítők, mennyet terjeszt közülünk, úgy az ollyan hölgy , ki szüntelen az ördögöt kiűzni iparkodik, van a mennyben, mialatt a férjnek úgy tetszik , mintha ő pokolban volna. Sokra nézve csak az a különbség van a siron-innen és siron-túl közt, hogy itt háza a pokol, ott pedig pokol a háza. — A házasságban a férfiak nagy része katholikus; ha nincs is pokluk , a purgatóriumot mindenesetre hiszik, s sokan csak akkor tudják, mi a boldogság, ha nejök megboldogul. Sok házaspár csak akkor kezdi egymást érteni , ha egyik rész a másikat már nem értheti, s a kő, melly az egyik szivéről leesik, azon kő, melly a másik szivére esik : a sírkő.—Ismerek özvegyeket, kik a halál utáni viszonlátást minden áron eldisputálják, s a föltámadást kereken tagadják. Ezért, újsághirdetések szerint mindig a legjobb nők halnak meg, épen, mintha csak az élők volnának roszak. ,,A leghatalmasabb közbenjáró a halál“, mondja Schiller—ennélfogva lesz minden nő a halál által jó nő. Ismertem egy férfit, ki tizenöt évig élt úgynevezett zajtalan házasságot. Neje azok egyike volt, kik kitartólag űzik az ördögöt. A férjnek gyakran volt foglalkozása .