Respublika, 1995. január-március (2. évfolyam, 1-13. szám)
1995-03-03 / 9. szám
VILÁGFALU A globális blöff megvalósul A „világfalu” metaforát Herbert Marshall McLuhan írta le először 1968-ban. Azt az új társadalmi formát jelölte ezzel a fogalommal, melynek térben távol élő tagjai a technikai eszközök segítségével azonos élményeket és tapasztalatokat szereznek, ugyanazt a „nyelvet” beszélik, és állandó kapcsolatot tartanak egymással. McLuhan nevét ma ismét gyakran emlegetik, hisz az ötödik generációs számítógépek és az ezekhez kapcsolható berendezések révén az emberiség egy része a globális faluban találja magát. McLuhan, a kanadai irodalomtörténész, szociológus, író vagy ahogy hívei és ellenfelei emlegették, a popkultusznak áldozó felkent pap, az elektronikus fősámán, a média prófétája a hatvanas években írta botrányossá vált könyveit: A Gutenberg-galaxis (1962), A médium maga az üzenet (1967) és a Háború és béke a glóbusznyi faluban (1968) címűeket. Szinte valamennyi írása bestseller lett. Sokan olvasták, kevesen értették (gyakran maga a szerző sem: „Nem állíthatom, hogy mindent értek abból, amit hirdetek” - mondta egy interjúban), viszont mindenkinek volt véleménye róla. Utálták és bálványozták, okos szélhámosnak tartották, aki „kifosztotta az egész kultúrát a barlangrajzoktól a bolondos magazin.-Összeállításunkat-Blahó Miklós, Mojzes Imre és Nehéz-Posony Márton közreműködésével -Mucsányi Marianna készítette. ki”. (Humán értelmiségi körökben ez utóbbi tételt illeti s a megkésett országokban ma is illik vallani.) Persze mindez nem véletlen, hisz McLuhan tanai a könyv világa (Gutenberg-galaxis) elleni támadásként is felfoghatók, bár ő maga tiltakozott leginkább az efféle minősítések ellen. Mondván: a könyvnyomtatáson alapuló kommunikáció felbomlása nem jelenti az irodalom lebecsülését vagy a művészetek halálát. És főként a McLuhan-i elmélet nem jelenti ezt, hisz a kanadai író nem tesz mást, mint rögzíti a tényeket. Leírja a kialakult új kommunikációs helyzetet, melyben alapvetően megváltozott a közvetítőeszközök technikája. Olyannyira, hogy az üzenetátadás módja és nem tartalma vált fontossá, a médium maga az üzenet - mondja McLuhan. Már nem a nyomtatott papír és szöveg a tudás egyedüli forrása, hanem kilépve ebből McLuhaniádák „A törzsi-globális falu messze sokszínűbb - teli van harccal-, mint amilyen bármely nacionalizmus valaha is volt. (...) Nem a falu az a hely, ahol eszményi békére és összhangra lelhetünk. Éppen ellenkezőleg. A nacionalizmus a könyvnyomtatás következménye: az embereket rendkívüli mértékben felszabadította a globális falusi feltételek alól. Nem helyeslem a globális falut. Csupán annyit mondok, hogy ebben élünk." ..A VÁROS már csak kulturális kísértet turisták számára. Bármelyik országúti étkezde, amelyben tévékészülék, újságok és folyóiratok találhatók, éppoly világpolgári, mint New York vagy Párizs. A NAGYVÁROS ma tanterem, a hirdetések a tanárok. A tanterem elavult javítóintézet, feudális tömlöc. ” „A Gutenberg-galaxis elméletileg 1905- ben, a tér görbületének felfedezése nyomán bomlott fel... ” „A könyvnyomtatás áldásai közül talán a legjelentősebb, hogy az ember szenvtelen és kívülálló lehet - képes cselekedni anélkül, hogy közben reagálna. Ez a logika megteremtette a kívülálló, elidegenedett embert...” „A tévé megjelenésével véget ért az egy tömbbel történő szavazás a politikában. Ez az elkülönülés és szétforgácsolódás olyan formája volt, amely a tévé megjelenése óta nem működik. Szavazóblokk helyett itt van az ikon, a mindent magába foglaló kép. Politikai álláspont vagy platform helyett pedig itt van a politikai testtartás és póz. ” 1995/9 RESPUBLIKÁÉIÓ CÍMLAP-HÁTTÉR