Romániai Magyar Sajtó, 2006 (2. évfolyam, 1-5. szám)
2006 / 1. szám
Aranytollat kapott CSÉP SÁNDOR A MÚOSZ sajtónapi ünnepségén tíz magyarországi és egy szlovákiai újságíró társaságában vette át Csép Sándor. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének örökös tagja, volt elnöke, jelenleg a szervezet audiovizuális alelnöke, az Aranytoll kitüntetést. (interjú a 28. oldalon) Gáspárik Attila Mit ér a tévé, ha erdélyi? Amióta felröppent az erdélyi magyar tévé gondolata, ötlete, lehetősége, azon kívül, hogy időnként felcsaptak az indulatok, féltékenységek, sértettségek vagy éppen a névadási láz, érdemben nem folyt vita a megvalósíthatóságról, létjogosultságról. Lenne itt, az elején, egy axióma is. Csak egy politikailag, gazdaságilag független televíziónak van értelme. Ha a beindítandó csatorna nem lesz anyagilag rövid időn belül független, nem kell megvalósítani. Az elmúlt tizenöt év erdélyi tapasztalata az, hogy hazai eszközökkel nagyon nehéz, sőt lehetetlen lépést tartani a magyarországi tévécsatornákkal. A technikai felszereltség, az anyagi háttér, a szakmai felkészültségből adódó minőségi különbség mára elsorvasztotta a - nagy reményekkel indult városi tévéket. Annak idején minden esély meg lett volna rá, hogy ezek a tévék regionálissá nőjék ki magukat. A magyarországi csatornák és különösen a Duna televízió megjelenésével a romániai magyar tévézés iránya megváltozott. Megszűnt a nagyváradi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi. A két udvarhelyi csatornából lett egy, amelyiknek a napi műsora alig éri el a két órát. Sok helységben már a nézők sem tudják pontosan, hogy vane helyi magyar adás. Magyar többségű városokban kiosztandó tévés frekvenciára nem volt jelentkező sem a közelmúltban. Jelentősen csökkent a bukaresti és a kolozsvári stúdiók magyar nyelvű műsorainak nézettsége, a kilencvenes évek elejéhez képest. A tévés képzettségű szakemberek nagy része a jobban fizető magyarországi csatornák munkatársaivá szegődött. Jelenleg Románia területén közel húsz magyar nyelvű csatorna vételezhető. Köztük olyanok is vannak, amelyek aktívan figyelik, tudósítják a helyi eseményeket. Van-e még hely új csatornának? Ha van, milyen is legyen, milyen is lehetne az új csatorna? Számos erdélyi politikus, önkormányzati tisztségviselő elégedetlen, mert, véleményük szerint, a média nem tükrözi pontosan a munkáját. Sokan (joggal?) emlegetnek alantas politikai játszmákat egy-egy esemény tükrözésében a magyarországi csatornák által. A sokrétű erdélyi művészeti élet képviselői régóta hiányolnak egy olyan fórumot, amelyik rendszeresen számol . S Makkai János Őrizetbe vették a szólásszabadságot Ahogy látom, az utóbbi napok fejleményei nyomán negyedik sebességre kapcsolt a magyarellenes propaganda. Az uszítástól a tárgyilagosnak álcázott elfogultságig, minden regiszteren megszólal a hisztéria. Szerdán - vékony jégre merészkedve - a rendőrség is rátett egy lapáttal a marosvásárhelyi lappiacon alig-alig ismert Európai Idő kipécézésével, s a megyei rendőrfelügyelő ködös magyarázkodásával, miszerint pusztán kíváncsiak voltak az abban a lapban megjelentetett egyik írásra, majd a begyűjtött példányokat visszaszolgáltatták. Vagyis, semmi sem történt. (Mellesleg, semminemű ilyenszerű buzgalmat nem látunk azokkal a sajtótermékekkel szemben, amelyek időről időre, vagy akár nap mint nap uszító, a magyarságot gyalázó, szándékait kiforgató, történelemhamisító írásokkal tévesztik meg és manipulálják olvasóikat.) A rendőrfőnök nyilatkozatában elfelejtette kifejteni, hogy kinek az utasítására jártak el. Azt ugyanis alig hiszem, hogy önhatalmúlag fogtak a nemzetbiztonság provinciális értelmezésébe, hiszen az ilyenszerű ügyekben a rendőrség nem első számú láncszem. Hogy mégis ebbe a szerepbe cseppent vagy cseppentették, egyetlen magyarázata a felhajtás. Az volt a dolguk, hogy a hisztériakeltő kampány részeként, fűtsék a kedélyeket, egyfelől riadóztassák a román közvéleményt, másfelől, hogy riogassák a magyarokat. A végrehajtás helybeli illetékesei feltehetően ennyit szűrtek le Traian Basescu minapi szűkszavú, „ túlkapásokat" emlegető egyfelől-másfelőljéből. Vagyis egyenesen a szólás, a véleménynyilvánítás szabadságát siettek őrizetbe venni. Higgadt mérlegelés helyett tették a legrosszabbat. Ha ugyanis nem önti el őket a buzgólkodásra serkentő adrenalin, talán rájönnek, hogy az ilyen „ akció ” súlyos