Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)
1970-03-31 / 6967. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest• Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6967 sz. 14 oldal ára 30 báni | 1970. március 31., kedd NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA A CREVEDIAI ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATBAN Amint már közöltük, Nicolae Ceau$escu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Virgil Trofin elvárásai, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnökinél és Iosif Banc elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjával, a Minisztertanács alelnökével együtt, szombat reggel munkalátogatást tett a crevediai (Ufor negye) Avicola állami mezőgazdaági vállalat baromfitenyészetében. A párt- és államvezetőket elkísérő Angelo Miculescu, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter, Nicolae Ceausescu elvtárs látogassa , amelyre nem sokkal azután került sor, hogy a párt Központi bizottságának legutóbbi plenáris ülése két országos, a mezőgazdaság is az egész nemzetgazdaság fejlődése szempontjából létfontosságú programot fogadott el, egyet az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozamok növelésére, egyet pedig a dzforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra, az öntözési, árvízvédelmi is erózióellenes munkák bővítésére — hozzátartozik párt- és államvezeőségünknek ahhoz az állandó törekvéséhez, hogy szüntelenül tökéetesítse a gazdasági tevékenységet is növelje a munka hatékonyságát minden tevékenységi területen, házasítva a feltételeket a városi és alusi lakosság életszínvonalának ■öleléséhez. Az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozamok növelésére vonatkozó országos program teljesítéserdekében tett intézkedések összeségében fontos helyet kap a baromitenyésztés fejlesztése. E szektor ugyanis biztosíthatja a hús- és tojásermelés gyors ütemű növelését. Az IKP Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén kijelölt irányzatnak megfelelően a baromfitenyésztést a szocialista mezőgazdaágunkban elsősorban nagyüzemi echnológiájú korszerű komplexumokban fejlesztik mind az állami gazdaságokban, mind pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A párt- és államvezetőket megérkezésükkor Ioan Tecu elvtárs, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes, az állami mezőgazdasági vállalatok főosztályának vezetője, Marin Argint elvtárs, az IKP Ilfov megyei bizottságának ttkára és Mihai Ganea elvtárs, a revediai Avicola állami mezőgazdaági vállalat főtechnológusa üdvözölte. A crevediai komplexum az ■lsö nagyüzemi technológiával működő baromfitenyésztési egység országunkban ; itt évente 1 350 000 húsbaromfit nevelnek. A korszerű módszerek és technológiák alkalmazásával magas gazdasági mutatókat érnek el. Az 1 kiló hús előállításához szükséges kombinált takarmány fajlagos fogyasztása 2,95 kilóra csökkent. A csirkék tavaly mindössze 63 nap alatt elérték az 1,340 kilós súlyt, s a nyereség 8 millió lejt tett ki. A látogatás a baromfitenyésztő szakemberekkel folytatott hosszas beszélgetéssel vette kezdetét. Táblázatok és térképek előtt ismertették a vendégekkel az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek baromfitenyésztés-fejlesztési tervének főbb tényezőit, a sürgős intézkedéseket a tojás és baromfihús ez évi termelésének gyarapítására, és e tevékenység 1975-ig előirányzott perspektíváit. Stan Z?irlea mérnök, az állami mezőgazdasági vállalatok főosztályának helyettes vezérigazgatója részletes magyarázatokkal szolgált a húsbaromfi és tojásbaromfi tenyésztéséhez tervezett nagyüzemi létesítmények építéséről az állami mezőgazdasági vállalatokban. Ismertetik a titui és a galaci húscsirke-kombinátok építési és üzembe helyezési szakaszait. Teljes kapacitásuk működésbe helyezése után ezek a kombinátok egyenként 20 000 tonna húst termelnek évente. Nicolae Ceausescu elvtársnak bemutatnak egy tanulmányt, amelyet a pártvezetőség útmutatásai alapján szakemberek dolgoztak ki e kombinátok 1970—1973-ra szóló tervezési, építési és üzembe helyezési munkálatainak korábbi elvégzésére. Ebből kitűnik, hogy az eredetileg megállapított határidők másfél éves előrehozásával 22 millió kilogramm szárnyashússal többet lehet termelni. A titui csarnokokban például a teljes kapacitású termelés megkezdésekor hetenként 213 000 csirke kerül leszállításra 1,8 kilogrammos átlagsúlyban. A párt főtitkára részletesen érdeklődött az iránt, hogy a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium milyen intézkedéseket tett a gazdasági hatékonyság növelésére és a hústermelés egyidejű fejlesztésének biztosítására mind a nagyüzemi egységekben, mind a házi jellegű tenyészetekben. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter közli, hogy az összeállított program és a munkálatok korábbi elvégzésére megállapított intézkedések alapján az állami mezőgazdasági vállalatokban a baromfihús-termelés 1973-ra 100 000 tonnára növekszik, s ebből 80 000 tonnát nagyüzemi komplexumokban állítanak elő. Elhatározták, hogy még ebben az évben intenzíven felhasználják a nyár folyamán szabadon maradó beépített területeket; az illető területeken több millió húscsirkét kell tenyészteni. A továbbiakban Nicolae Ceausescu elvtárs arról érdeklődött, hogy miként valósítják meg az állami mezőgazdasági vállalatokban a fogyasztásra szolgáló tojástermelés növelésének programját. A szakemberek közölték, hogy a korszerű megoldások lehetővé teszik az emeletes rekeszek bevezetését a jelenlegi baromfitenyésztő komplexumok beépített területén. Mit jelent ez a technikai megoldás gyakorlatilag ? A szakemberek elmondták, hogy a baromfitenyészet típuscsarnokaiban az állatsűrűség 2,5-szeresen növekszik (6000 tyúk helyett 15 000 lesz egy csarnokban) és természetesen ugyanilyen mértékben a tojástermelés is. A technológiai eljárások korszerűsítése mellett szólnak a mihailesti-i, craiovai és aradi baromfitenyészet tavalyi eredményei : 230—250 tojás tyúkonként, ami közel áll a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országok eredményeihez. A tojástermelés növelésének távlatai, összegező grafikonja előtt érdekes beszélgetés zajlik le.. Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlja a szakembereknek, tanulmányozzák át ismét a kilátásba helyezett intézkedéseket, s igyekezzenek elérni, hogy az 1973-ra megjelölt növekedést jóval hamarabb meg lehessen valósítani. Ugyanakkor Nicolae Ceausescu elvtárs, értékelve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének fejlesztésére összeállított programot megjegyzi, hogy már most le kell szögezni azokat az intézkedéseket, amelyeket e szektor gyors ütemű fejlesztésének biztosítására tesznek az egész 1971—1975-ös ötéves terv során. Szóba került a szövetkezetközi baromfitenyésztő egyesülések szervezése, valamint az állami mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek együttműködése a modern baromfitenyésztő technológiák bővítése és általános bevezetése érdekében. Ion Toma mérnöknek, az Ilfov megyei mezőgazdasági igazgatóság Constantin Bordeianu Mircea S. Ionescu Constantin Zlavog (Folytatása a 3. oldalon) A mezőgazdasági vállalatban tett látogatás közben A szakemberek részletesen tájékoztatták a párt- és államvezetőket a baromfitenyészet munkájáról HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTETTÉK NEGYEDÉVI TERVÜKET A botosani-i javító üzem hét nappal határidő előtt teljesítette negyedévi tervét. Év eleje óta az üzem 33 új termék gyártását vezette be. A vállalat 30 tonna fémmel többet takarított meg, mint amennyit vállalt. Az enyedi épületelemgyár március 26-án teljesítette negyedévi globális és árutermelési tervét. Az eladott és bevételezett áru termelési tervét 13,5 százalékkal túlteljesítette a vállalat. A Maramures építővállalat hat nappal határidő előtt teljesítette első negyedévi termelési feladatait. A termelés alapos megszervezésével és a munkaüzem fokozásával a vállalat dolgozóinak sikerült határidő előtt befejezni az idén üzembe helyezendő jelentős objektumok építését. Ezek közé tartozik a nagybányai gépgyár új csarnoka és az 1300 ágyas kórház........ ” ^ ★ Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Jugoszláviai Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsának küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke hétfő délelőtt fogadta a Jugoszláviai Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsának küldöttségét, amely élén Dusán Petrovics-Sane elvtárssal, a Központi Tanács elnökével, látogatást tesz országunkban. A megbeszélésen részt vett Florian Danalache elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke és Constantin Herescu elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának titkára. Jelen volt Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. A megbeszélés során mindkét fél hangsúlyozta, megelégedésére szolgál a két népet összefűző sokoldalú baráti kapcsolatok felfelé ívelő fejlődése, s megjegyezte: újabb lehetőségek vannak Románia és Jugoszlávia kooperációjának és együttműködésének elmélyítésére a két ország érdekében, a szocializmus és az emberiség haladása ügye érdekében. A megbeszélés szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. Hűségeskü a hazának, a népnek, a pártnak Az elmúlt hét végén a fegyveres erők, valamint a belügyi és állambiztonsági szervek egységei életében jelentős esemény zajlott le. Az 1970-ben bevonult fiatal katonák letették az esküt a hazának, a népnek, a pártnak. Ezek az ünnepségek országszerte kifejezték fegyveres erőink hűségét pártunk és kormányunk politikájához, s a fiatal katonáknak azt az elhatározását, hogy bajtársaikkal, tisztjeikkel együtt minden erejükkel hozzájárulnak a Román Kommunista Párt X. kongresszusán Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára és a hadsereg főparancsnoka által a hadsereg elé tűzött feladatok valóra váltásához. Az ünnepségeken résztvett Ion Stanescu, az Állambiztonsági Tanács elnöke, Cornel Onescu belügyminiszter, Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének első helyettese, a Nagyvezérkar főnöke, fegyvernemek és nagyegységek parancsnokai, helyi párt- és állami szervek, valamint a KISZ képviselői, tábornokok és magas rangú tisztek, az antihitlerista háború veteránjai, a munkásgárdák és a haza védelmére katonai kiképzésben részesülő ifjúsági csoportok reprezentánsai. •ér A hadsereg életében oly jelentős ünnepség alkalmából egy híradós egység látott vendégül. Reggel korán érkeztem, jóval az ünnepélyes pillanatok előtt. Legnagyobb csodálkozásomra mégsem én voltam az első vendég. Az egység fogadó szobájában néhány, hetvenet is meghaladt öreg veterán emlékezett vissza a háborús évekre, a fegyvernem történetére. Valamennyien ebből az egységből vonultak vissza. Garát Joan alezredes, az egység pártalapszervezetének titkára először a fegyvernem és az egység múzeumába kísér el bennünket. A három helyiségben berendezett múzeum rendkívül gazdag, több unikátummal rendelkezik. Megtudjuk például azt, hogy a fővárosban az első telefonkészüléket 1852-ben szerelték fel, a modern híradástechnikát a román hadseregben már 1873-ban kezdték használni. Ekkor alakult meg az első távirdász iskola a hadsereg keretén belül, amelynek vezetője Geosanu Grigore százados volt. Az egység őse az 1877—1878- as függetlenségi háborúiban már mint század vett részt, és a plevnai harcokban jelentős szerepet játszott. Az első világháborúban már több mint 3000 híradós tiszt és katona teljesített szolgálatot. A múzeum anyagaiból kitűnik az is, hogy a híradósok voltak sokáig a hadsereg műszaki úttörői. Az egység jelentős szerepet játszott a fasiszta Németország ellen vívott háborúban is. Különös kegyelettel emlékeznek meg arról a 18 tisztről, 8 altisztről és 8 katonáról, akik életüket adták a haza felszabadulásáért, a fasiszta hadsereg felett aratott győzelemért. Hazánk felszabadulásával új fejezet kezdődött az egység történetében. Az alegységeket modern technikai eszközökkel szerelték fel, amelyek sok hozzáértést, tudást követelnek. A katonák ennek ellenére feladataik magaslatán vannak. Garát alezredes röviden felvázolja azokat a modern módszereket, amelyekkel a kiképzés folyik, azokat a problémákat, amelyeket már megoldottak és amelyek még megoldásra várnak. Ez a kis múzeum, amely felvázolja a román híradástechnika fejlődését és az egység történetét, a hazafias nevelés egyik leghatásosabb eszköze. Időközben felharsan a trombita. Tábornok érkezését jelzi. A Gyarmath János (Folytatása a 3. oldalon) A hűségeskü után virággal köszöntik a fiatal katonát A szakmunka rangja Az új fizetési rendszer a szakképzettség ösztönzéséért A kísérleti jelleggel általánosított új fizetési rendszer tulajdonképpeni hivatása az eddiginél magasabb lépcsőfokra emelni a dolgozók anyagi érdekeltségét, arra késztetni őket,hogy a társadalom állandóan növekvő igényeinek megfelelő, jó minőségű munkát végezzenek. Már szóltunk ez új rendszer jelentőségéről. Szükséges azonban részletesebben elidőzni annál, hogyan tölti be az új fizetési rendszer a már említett nagy jelentőségű szerepét, mennyivel tökéletesebbek megoldásai a réginél, s melyek azok az új elemek, amelyek megteremtik a helyes arányt a dolgozó keresete és a végzett munka mennyisége, minősége között. LÉPCSŐZETEK, FOKOZATOK Ezt a célt mindenekelőtt a bértáblázat szerinti fizetés részarányának növekedése szolgálja. Míg eddig a fizetésnek ez a része az összkereset 78—83 százalékát tette ki országosan, ma az átlag 90 százalék, vagyis a dolgozó fizetésének 90 százaléka biztos kereset, ha teljesíti normáját, ha megfelel szolgálati kötelezettségeinek. Miért volt lényeges javítani a bértáblázat szerinti és az összfizetttés részarányán ? Részben azért, hogy a szubjektív elemeket minél jobban ki lehessen küszöbölni a javadalmazásból. Ugyanakkor azonban szükség volt arra is, hogy a munkás érdekeltté váljon szakmai színvonalának állandó növelésében. A régi fizetési rendszerben ugyanis nem törekedett magasabb bérosztály elérésére, mivelhogy a terv mennyiségi túlteljesítésével hozzájutott a két osztály közötti kereseti különbséghez, vagy akár túl is lépte azt. Az újonnan megállapított bérosztályok a szakmankát értékelik elsősorban, s úgy vannak megállapítva, hogy a munkást ösztönözzék szakképzettségének növelésében. Ettől függ ugyanis a magasabb bérosztályba való besorolása, ami egyben nagyobb fizetést jelent. A fizetési díjszabályzat sem olyan terjedelmes, mint a régi volt. Az eddigi 18 helyett nyolc maradt érvényben, ez már egymagában a javadalmazási rendszer egyszerűsítését jelenti. Csökkent az iparágak rangsora. Valamennyi díjszabályzaton belül kisebb lett a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetés között, a növekedési százalék magasabb a bértáblázat szerinti első fizetési osztályokban. Ugyanezek az általános szempontok érvényesültek a műszaki-adminisztratív személyzet bértáblázat szerinti fizetésének megállapításában. A meghatározott és alkalmazott 42 osztályba be lehet sorolni valamennyi műszaki-adminisztratív tisztséget, és funkciót. Hogy mégis különbséget lehessen tenni az ugyanolyan funkciót betöltő dolgozók munkájának minősége, szakértelme, készsége között, az osztályokon belül fokozatok állnak az értékelés rendelkezésére. Az iparágak sajátosságai és más szempontok szerint a fokozatok száma 4—6-ig terjed. A munkások besorolásában a lépcsőzetek szolgálják ugyanezt a célt, megkülönböztetni egymástól az ugyanabba a bérosztályba tartozó, de jobb képességekkel rendelkező vagy jobb munkát végző dolgozókat. Az eddig érvényben lévő javadalmazási rendszerből éppen ez a rv- Kovács Lóránt, igazgatóhelyettes a Munkaügyi Minisztériumban folytatása a 3. oldalon) Lassan hozzánk nő, tudatunkban már önkéntelenül odakerül Vaskapu, Békás és Arges mellé. Lotru, az eddig csak földrajzi fogalom immár gazdasági és műszaki jegyekkel egészül ki gondolatainkban , akárcsak fent említett társai, nemsokára energiát, fényt ad a hazának, és ezekben a napokban Lotru nevéhez újabb jelző illeszkedik. Az ifjúság, a lendület, a hősiesség és áldozatkészség, a forradalmi romantika szimbólumává is válik. Vasárnap a Déli Kárpátoknak ez a vadregényes vidéke — ahol már megmutatkoznak az ember első kéz röK IFJÚSÁGA nyomai a természeten, hiszen lassan körvonalazódnak a hatalmas gát szegélyei — az ifjúság dalától, éljenzésétől visszhangzott : felavatták az országos ifjúsági munkaterepet, így hát a Lotrának és 86 mellékágának energiáját részben a fiatal nemzedék állítja hazánk szolgálatába, így hát Lotru neve odakerül Bumbesti-Livezény, Ágota-Botorka, Szálva-Visó mellé. Márpedig ezek a nevek jelképekként élnek bennünk. Az áldozatkészség, a hősiesség szimbólumaiként. Két évtizeddel ezelőtt a párt hívására fiatalok ezrei csákánnyal és lapáttal, nehéz körülmények között az emberi hőstettek eposzát írták meg a természettel és nem egy esetben az osztályellenséggel vívott ütközetben. Ifjúságunk forradalmi iskolái voltak ezek a munkatelepek. Lotru is azzá válik. Mint Ion Iliescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter a vasárnapi ünnepségen mondotta, az építőtelep igazi iskola, olyan, amelyben nem csupán szakképzett munkások és szakemberek formálódnak, hanem az Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon)