Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

8 NYITOTT SZEMMEL Szemléltetés a tisztasági Az utóbbi időkben a sok mozga­lom között született egy olyan is, amely a tisztaságra, a rendre óhajt­ja szoktatni az embereket, vagy leg­alább­is a hanyagokat. A tisztasági mozgalom szervezői szemléltető pél­dákkal mutatják be, milyen egy tiszta helyiség és milyen csúnya az olyan, amely piszkos, ahol nem tar­tanak rendet. Nos, úgy látszik, a ka­posvári vasútállomás is benevezett a tisztasági mozgalomba, s elsőnek azt mutatja be, szemléltető eszköz­nek felhasználva az egész állomást, az összes várótermet: milyen csú­nya és káros, amikor nem tartanak rendet valahol. Egy táblát azonban odahelyeztek a rendetlenség, a piszok kellős kö­zepébe, ezzel a felirattal: A tiszta­ság fél egészség. Hadd lássa a jám­bor szemlélődő, hogy a vasút tuda­tában van a tisztaság jelentőségé­nek, s éppe­n ezért ennek ellentétét is be akarja mutatni, miközben arra inti az embereket: vigyázzanak a tisztaságra. Ami azt illeti, a vasútállomás he­lyiségeiben nincs mire vigyázni, leg­alább­is a tisztaságot illetően. Az állomás vezetőinek ugyanis min­denre kiterjedt eddig a figyelme, csupán arra nem, hogy a szemléltető kiállítás a piszkos helyiségről most már lassan jó egy-két esztendős. Hordozzuk csak körül tekintetünket a várótermekben, az előcsarnokban. Nicsak, a falakon dús fürtökben, fő díszítőelemként, portól nehezülve vagy kétesz­tendős pókhálótömeg MÁV-módra mozgalomtól függ. Az eredeti falat már nem is látni a poros fátyol­tömegtől, szorgalmas pókok zavartalanul szö­­­vik most is hálóikat, az állatbarát takarítónők a világért sem zavarnák meg őket. Az ablakok valamikor évekkel ezelőtt tiszták lehettek, ma homályos piszokréteg fedi őket. Az ablakkeretekre bárki nyugodtan fel­írhatja a nevét, ujjnyi vastag azo­kon a por. A csillár az előcsarnok­ban már elvesztette eredeti színét és patinaként vastag porréteg fogja körül. De hát ki nézeget fed oda a magasba? A falikarok töröttek, falakon lévő táblák mocskosak, tö­­­­röttüvegűek. S kiegészítve mindezt, ahány óra van az állomáson, annyi­féleképpen jár. Az egyik félórát ké­sik, a másik félórát siet, így leg­alább kiegészítik egymást. Amit az egyik elmulaszt, azt a másik be­hozza. Az állomás éttermét most tata­rozzák. De jaj, nem tudni ki tervez­te a mennyezet díszítését, de annyi bizonyos, hogy szörnyű. A legrikí­­tób­b, a szivárvány összes színeit rámázolták, s ez már több mint íz­léstelenség. A »kiállítás« nem téveszti hatá­sát, valóban mindenki meggyőződ­het, milyen visszataszító a gombal­­lanság. Most már csak az a kérdés nem volna-e itt az ideje azt is be­mutatni, hogy milyen egy vasútállo­más, ahol rend és tisztaság van. Gondoljuk, ez kevésbé szembetű­nőbb, de annál hasznosabb lenne. Ennyivel tartozunk Csokonai Vitéz Mihálynak Szegény Csokonai! Mennyi évet barangolt itt Somogyban, mennyit írt Somogyról, s végül, jónéhány év­tizeddel halála után, amikor már né­mi elismerésben is része lehetett emlékére Kaposvárott is utcát ne­vezitek el róla? Utcát? Dehogy. Hi­szen még utcának sem hívják, ha­nem köznek, az egyik része a Me­gyei Tanács fala, a másik sor mindössze vagy két ház, a többi puszta fal. Csokonait eldugták egy félreeső közbe.. Gondoltuk, manapság talán, ami­kor oly nagyra értékeljük Csoko­nait, talán több megbecsülést adunk nevének s ezzel emlékének is. Szó is volt róla, végre egy, inkább a köl­tőhöz méltó utcát neveznek el róla De a szó elröppent, a Városi Tanács megfeledkezett róla, ahogy az em­léktábláról is megfeledkezett. Csokonnai-köz lassan még a forga­­­lomból is kiesik­. Bejáratához tel­jes szélességben az Állami Építő­ipari Vállalat táblát helyezett el, s a kis »utcát« azóta valóságos sze­­mételeppé tették. Az építők ver­senytáblája mögé járnak sokan sietős dolguk végzésére, tégla­, kő­halmaz az egész köz, s halomban áll a szemét, amit bizony az illetékesek vonakodnak elszállítani A Csoko­­nai-köz 21 lakója hiába panasz­kodik fűnek-fának, a maga és Cso­konai érdekében is, a panaszok sü­ket fülekre találnak. Rossz az »ut­ca« világítása is. El kell intézni a panaszt az ille­tékeseknek. Sürgősen rendet kell te­remteni a kis utcában, amelyet szé­gyenére Kaposvárnak, Csokomai­­köznek neveznek. Nem nagy dolog, de ennyivel tar­tozunk a rendre váró »utcácska« lakóinak s elsősorban Csokonai Mi­hálynak, a költőnek. A Csokonai-köz 21 lakója KER­ESÜNK ácsokat, kőműveseket, kőfaragó­kat, motorszerelőket, hatósági vizsgával rendelkező építőipari gépkezelőket, férfi segédmun­kásokat pesti és vidéki mun­­ka­helyeinkre. Munkaruhát, családfenntartóknak különélési pótlékot, vidékieknek szállást és heti ingyenes hazautazást biztosítunk. Családtagoknak kedvezményes utazásra jogosí­tó MÁV arcképes igazolványt adunk. Bérezés az érvényben lévő normák alapjain darab­bérben történik. Jelentkezés levélben a MÁV Hídépítési Főnökség munkaügyi csoport­jánál, Budapest, XIV., Vasút­sor, 1. szám alatt, ahol bővebb felvilágosítással szolgálunk. A szentgáloskéri gazdaság konyhafe­lelőst és bognársegédet felvesz azon­nali belépésre. (332) Kaposvárott, Füredi útnál 4 hold föld elfoglalható lakó- és gazdasági épület­­­el eladó. Cím a Kiadóban:_________(331) Jókarban lévő hintó eladó. Érdeklődni lehet Márkus Sándornénál. Hetes, (323) 2,5 — 5-ig villanymotort vennék. Ár­ajánlatot, címet a kiadóba kérek. (313) Babválogatásra felvett munkavállalók 23-án, szerdán 10 órakor Nostrában je­lentkezzenek. (862) Egy db 3x270-es príma ponyva, há­romhónapos, fajtiszta, gyönyörű farkas­kutya eladó. Dévai Zsigmond, Petőfi u. 2. sz.________________________________(869) Fogorvosi szék, fehér, dupla teleszkó­pos. eladó. Cím a Kiadóban. Ápolónőképző-iskolát végzett szak­képzett ápolónőt azonnali belépésre ke­resünk. Fizetés: E. 210 kulcsszám sze­rint. Szociális Otthon, Segesd. (863) A BELSPED VÁLLALAT FELVESZ kő­művesek mellé kisegítő dolgozókat. Je­lentkezés: Budai-Nagy Antal u. 3. (865) KEDVES OLVASÓINK! Több kérésnek teszünk eleget, ami­kor megkönnyítjük a Somogyi Néplapra való előfizetés módját. Az eddigi gya­korlat szerint ugyanis a lapot a postás kézbesítőknél, vagy szervezőinknél le­hetett előfizetni. Most lapunkban köz­lünk egy megrendelő szelvényt, melyet kitöltve kérünk postára adni, s annak beérkezése után a lapot rendszeresen megküldjük előfizetőinknek. Somogyi Néplap Kiadóhivatala SOifOCYI NJIPLAP • HÍREK« Várható időjárás vasár­nap estig. Felhős idő, ke­vés helyen eső, havazás. Mérsékelt, helyenként élénkebb északi—észak­keleti szél. Az éjszakai lehűlés északon erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet va­sárnap 2—5 fok között. NOVEMBER 20 Vasárnap Félix ol művelődjünk, hol szórakozzunk^ Csiky Gergely Színház: Huszka; Szép juhászné. Bérletszünet. G. B. Shaw: Warrenné mestersége. Csiky II. bérlet. Kultúrotthonok: Textilművek: A vi­torlás titka. Gyermekmatiné. — Tea­délután, tánc. — Táncos klubest. Köz­reműködnek az Állami Csiky Gergely Színház művészei. ÉDOSZ: Szempillán zizzenése. Ifjúsági film. — Kinizsi klub­est. Illyés Gyula: Klubdélután. Rippl-Rónai Múzeum: Palóc népművé­szeti kiállítás. Mozi: Vörös Csillag: Baráti becsület. Matiné. — Gróf Monte Christo II. rész. »Bosszú«. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Mocsai István fia István. Házasság: Zsobrák József—Ambrus Erzsébet, Cziráki György—Szép An­na,­­Bíró István—Báron Zsófia, Komdenecz Pál—Göndöcs Magdolna, Gyarmati István—Ferenc Erzsébet. Halálozás: Bajczi Gyula 22 éves, Ko­vács Lajos 59 éves, Csendes József 86 éves, Wirtz Józsefeké 70 éves. — Elmarad a TTIT fotó előadás­­sorozata mára hirdetett, harmadik előadása. Az előadást »Művészi fényképezés« címmel 22-én este 7 órakor tartja Járay Rudolf, a Fotó című lap munkatársa. Az előadás helye az Ady Endre utcai KIOSZ- mozi. Személy- és tehergépkocsik adatszolgáltatási kötelezettsége A Minisztertanács a gépkocsi­nyilvántartás kiegészítése érdekében elrendelte, hogy valamennyi állami, társadalmi és közületi szerv, vala­mint gépkocsival rendelkező magán­­személy a használatában, illetve a tulajdonában lévő személy- és teher­­gépkocsiállomány műszaki állapotá­ra és számára vonatkozóan 1955 december 31-ig köteles egyszeri adatszolgáltatást adni Az adatszolgáltatást a jövőben évenként meg kell ismételni. Rádióalkatrészek és villamossági szakmában jártas kereskedősegé­­deket felveszünk. Vas - és Műsza­ki Nagykereskedelmi Vállalat. A Kaposvári Baromfifeldolgo­zó Vállalat azonnali belépésre női és férfi munkaerőket fel­vesz, jó kereseti lehetőség. Vidéki dolgozók részére a vas­úti költséget térítjük. Jelent­kezés naponta reggel fél 8-tól, a vállalat telephelyén, Vörös­­hadsereg út 67. (Vágóhíd mel­­­­lett.) MEGRENDELŐLAP A mai nappal megrendelem a So­mogyi Néplapot 1/2 évre, V. évire. (A nem kívánt rész törlendő.) Az elő­fizetési díjait a postahivatal megbí­zottjának befizetem. Név, foglalkozás: Város (község): utca, házszám: ;------------------------ Kaposvár Postafióik.:'31.----------------------------1--------------­-------------— , 8 filléres bélyeg SOMOGYI NÉPLAP KIADÓHIVATALA HIRDETMÉNY A patkányirtással kapcsolatban — amit egy plakáttal közhírré tettünk — felhívom a város lakosságának figyel­mét, hogy a patkányirtás megkezdése előtt (november 18.) minden udvarban, pincében, raktárban fejezzék be a lom­talanítást. A háziállatok részére tárolt eledele­ket úgy tárolják, hogy ahhoz a patkány és más férgek hozzá ne férjenek. Nyomatékosan felhívom a lakosság •ügyeimet a patkányok irtására hasz­nált anyagok erősen mérgező voltára. Ezért a kihelyezett méreghez senki sem nyúljon hozzá és a szakemberek utasí­tásait szigorúan tartsák be, annál is inkább, mert a vállalat a lakosság ha­nyagságából get nem vállal­ eredő károkért felelőssé­Kaposvár. 1955 november 4. Dr. Szabó Zoltán városi főorvos. Faipari normást keres azon­nali belépésre a Csurgói Faipari Vállalat. Lakás biztosítva. (864) AZONNALI BELÉPÉSRE KÖNYVELŐ­KET KEFV.EL: Földművesszövetkezet. bö­­hönye. Fizetés: 800—1000 forint. Villanymotorok tekercselését és javítását vállalja a Siófoki Építő­ipari KTSZ, Siófok, Széchenyi u. >. sz­ (856) Fonótanuló-felvétel 16 éves kortól 35 éves korig. Mindennap reggel 8 órától délután fél 5-ig a Kaposvári Textilmű­veknél. (830) SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth János Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 7. <iadóhivatal: Május 1 ü. 16. Tel.: 999 Somogy megyei Nyomdaipart : Vállalat Latinka Sándor u. 6 Tel.: 828. Nyomdáért felel: Hidas János Vasárnap, 1955 november 20. S­PORT ® Sorsdöntő mérkőzés előtt áll a Kinizsi Valóban, a vasárnap sorra kerülő Pénzügyőrök—K. Kinizsi találkozóra ráillik a sorsdöntő jelző. Igen, a Kini­zsi szempontjából igen fontos ez a mér­kőzés, mert, ha a csapat győz, akkor biztosította bennmaradását az NB 11- ben, míg vereség esetén két esztendő munkája válik semmivé. Miért mondjuk el mindezeket? Csu­pán azért, hogy azt a 11 játékost, aki vasárnap magára ölti a Kinizsi me­zét, figyelmeztessük arra, hogy milyen nagy a vasárnapi mérkőzés tétje. Hogy mi is felhívjuk a Kinizsi-labdarú­gók figyelmét arra, hogy mit vár tőlük a kaposvári, de az egész Somogy me­gyei sportközvélemény. Az a tény, hogy Somogy reprezenta­tív csapata 1955-ben a Nemzeti Bajnok­ságban szerepelt, igen sok fáradságot kívánó munkának eredménye volt. Ér­demes talán visszaemlékezni is. Csak egy évet kell visszaforgatni az idő ke­rekét, s a labdarúgás minden barátja előtt ismét elevenné válik a múlt, az a szép, nemes sportvetélkedés, az az izgalmas hajrá, amely a Kinizsi múlt évi osztályozó mérkőzéseit jellemezte. Szinte leírhatatlan volt a sporttábor öröme, amikor a csapat felkerült az NB II-be. Nem akarjuk részletezni az előzmé­nyeket, s azt, hogy mi volt az oka, hogy három esztendőn át a Somogy megyei labdarúgás nem tudott kimozdulni mélypontról. El is felejtették az embe­­­rek a keserű múltat, mert mindenki csak a jelenre gondolt, arra, hogy az új NB II-es csapat, a K. Kinizsi megte­remti a megyei labdarúgósport fejlődé­sének előfeltételeit. Jelenleg két mérkőzés van még vis­­­sza az NB II-es küzdelmekből. Két for­dulóval a befejezés előtt a Kinizsi még teljes bizonytalanságban van, s bizony csak a vasárnapi mérkőzésen dől el, hogy lesz-e jövőre is NB II-es csapata Kaposvárnak vagy sem. Nem kívánjuk most taglalni azt, hogy mi az oka annak, hogy a Kinizsi az eddig lejátszott 28 fordulóban nem tud­ta biztosítani a bennmaradást. Mi a legfőbb okot abban látjuk, hogy a magyar labdarúgás jelenlegi rendje helytelen, mert a megyei bajnokság és az NB II. között ha­talmas űr tátong. A megyei bajnok, amely megszerzi a feljutás jogát, nem rendelkezik olyan játékos­anyaggal, olyan játéktudással, mely elégséges volna az NB II-ben ma­radáshoz. Hogy ez így van, azt nemcsak a Kini­zsi esete bizonyítja, hanem a Nyugati­­csoport másik újoncáé, a Törekvés Szállítóké is. Ezen változtatni nekünk, sajnos nincs módunk. Ennél a ténynél most megállni szintén helytelen lenne, inkább azt a módot keressük meg, hogy lehetne ezt az esztendőt átvészelni, hogyan biztosíthatná a Kinizsi mégis az­­ NB II-ben maradást. Ennek a kérdésnek a kulcsa jó­részt annak a 11 játékosnak a kezében van, aki ma pályára lép. Ennek a 11 fiúnak kell 90 percen át mindent el­söprő lendülettel küzdenie az NB II-ben maradásért, amely most azt követeli, hogy a Kinizsi legyőzze a Pénzügyőrö­ket. Lehetetlen ez a feladat? Nem. Annak ellenére sem, hogy a Pénzügyőrök jobb képességű csapat a mi Kinizsinknél. Amíg azonban a Pénzügyőrök számára, ez a mérkőzés jóformán semmit sem jelent, addig a Kinizsi, sőt Kaposvár és Somogy megye labdarúgósportja szem­pontjából ez a mérkőzés e sportág to­vábbfejlődését, vagy súlyos hanyatlását jelenti. A hazai pálya mellettünk szól. Most ismét szükség lesz a somogyi szívre. Arra a lelkesedésre, amely a Kinizsit jellemezte épp a legna­gyobb csatákban, a Sztálinváros és a Komló elleni mérkőzéseken. Ezt a lendületet, ezt az akarást akarja látni ma délután az a sokezer szurkoló, amely kíváncsian várja ezt a sorsdöntő találkozót, amelyen nemcsak óhajtja, de el is várja a Kinizsi hatalmas tábora, hogy a csapat megszerzi a két pontot, s ezzel együtt a jogot az NB II-ben ma­radásra. Fiam, az kJAR NEM IS TUDOM, hol kezdő­­­ő­dött fiamnál az egész ügy az ■ .atlétikával. Családi hagyományok nem jöhettek szóba, mert senki nem­ volt közöttünk kifejezetten sportem­ber. Ez részben a képességek hiá­nyára vezethető vissza, de az egy­kori viszonyokkal is magyarázható, amelyek bizony sok csírázó tehetsé­get nem engedtek felszínre jutni, vagy egyenesen megöltek. Az én gyermekkoromban még nem volt ál­talános a sport. Vidéki városban él­tünk, ahol egymástól elszigetelten nevelték az ifjúságot. Különösen bennünket, lányokat préseltek bele a polgári előítéletek börtönébe. Az élet azóta megváltozott. Nem­csak a szellemi tudást gyarapítja az új kultúra, de méltó helyet biztosít a fiatalok testedzéseinek is. Valaho­gyan ezért történt, hogy az én fia­mat már korán elragadta a sporto­lás láza. Nyáron úszott és tenisze­zett, tavasszal, ősszel az asztalite­nisz volt műsoron, télen korcsolyá­zott és nagy lelkesedéssel kötötte fel a sítalpakat. Talán így kezdődött... Én persze örültem gyermekeim duzzadó egészségének, és büszke voltam, ha valami kis éremmel vagy­ elismerő oklevéllel tértek időnként haza. Féltve őrizzük ezeket az em­lékeket. Hosszúlábú, sovány fiam a birkó­­­zásba is belekezdett. Aztán másszor repülésről, motor­versenyzésről beszélt. Bevallom, e sportágaktól nem voltam elragadtatva. — Maradj te csak az eddigiek mellett!. . . . — csitítgattam anyai aggódással. — Atlétizálni fogok, anyukám — mondotta. Igaz, hogy ez időben még csak bámészkodni járt ki a sportte­lepre. Szemlélte a futókat, s időn­ként, amikor talán nem sokan lát­ták, ő is próbálgatni kezdte hosszú­ lábait. Egyszer hallottam, hogy valami­ iskolai háziversenyen mesélte, hogy futott is, ugrott, nztán Csak úgy mellékesen jegyezte meg, mint aki a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy atlétizál. No meg túl­zottan szerény is a gyerek. CGY NAPON a Somogyi Néplap *­ sportrovatában találkoztam fiam nevével, mert hát »ifi bajnokságot« nyert. Mit tesz ilyenkor egy szülő? Kissé kihúzza magát. No lám! Még­sem olyan ügyetlen ez a gyerek. .. Mindig szóvá tettük hosszú, vékony lábait, s kitűnt, hogy ezeknek a lá­baknak is lehet valami hasznát ven­ni. ifi-bajnok Ezután már nem bántam, ha dél­utánonként fiam engedélyt kért, hogy edzeni mehessen a sportpályára. Az­zal sem törődtem, hogy lassanként idehaza az edzés ürügye alatt hol fejtetőre állt, hol nagyokat dobban­tott a padlón vagy a sezlonon. Ez utóbbi nem volt valami erős alkal­matosság, s be is­ szakadt egyre iz­mosodó fiam súlya alatt. Mindez el­len egy szavunk sem lehetett, mert tudtuk, hogy fiúnk versenyre ké­­szül. , latokat próbálgattunk, és az újsá­gokban nagy érdeklődéssel kísértük nemcsak azt, amikor olyan verse­nyekről volt szó, ahol a mi fiúnk is indult, hanem számontartottuk Iha­ros és Tábori új csúcseredményeit is. Még valami történt. Lassan az egész család vasárnaponként kint volt a sportpályán. Megvallom az igazat, először kissé kényelmetlenül éreztem magam. Az ötlött eszembe, ami emlékemben élt a régi színházi mamákról és papákról. Fiamnak sem mondtuk meg először, hogy ott leszünk, csak véletlenül vette észre, hogy a szülői kíváncsiskodás kíséri őt árgus szemekkel, amint verse­nyez. Lassanként »bős­ szurkoló« lettem. Sem hőség, sem záporeső nem tudott távoltartani bennünket az­ atlétikai versenyektől. Kezdtem sor­ra megismerni megyénk atlétáit. Nemcsak a kaposváriakat, de egyné­hány tehetséges falusi fiatalt is, akik az én fiammal együtt eljegyez­ték magukat a sportnak. Bevallom, néha könny is szökik a szemembe. Siratok valamit, amit a mi korosztályunk elmulasztott, vigasztal az,­­ hogy itt vannak ők. De a mi gyermekeink, akik kedvük sze­rint sportolhatnak. Ha jelenleg nem is dicsekedhetnek még országos eredményekkel, de lelkesek, szorgal­masak, iskolájuk, s szíves-lélekkel küzdenek sportkörük vagy megyé­jük színeiért. És jólesik látni, hogy­ a legfiatalabb generáció is ott szur­kol a lelátó padjain. Érzem, hogy kissé öreg vagyok közöttük. De megfeledkezem koromról, mezőny elindul. . . Olyankor amikor a én is futok. . . Versenyt a korral, a múló fiatalsággal. ■ GÉN, hát így kezdődött és így­­ folytatódott. De most már leteszem a tollat, mert még megsokallja a fiam, az »ifi futóbajnok«. S. Szabó Ibolya. — /'44$Cf £ ftk fi jferfeg&áf' f SEPTAMIN A TÖKÉLETES FERTŐTLENÍTŐSZER Kérje minden szaküzletben GYÁRTJA: TISZTASÁG SZAPPANGYÁR, BUDAPEST.

Next