Sürgöny, 1862. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1862-03-01 / 50. szám
személyi — hanem a pénzügyi kérdés is kizárólagos eldöntés végett utasittassék, s ezen állítás ellenében az hozatik föl, hogy a nevezett országok az ő cultus — közoktatás, igazságügyi és igazgatási ügyeiket önállólag és saját elveik szerint szabályozhatják; de mindazáltal hogy a vele egybekötött, az összes államkincset érdeklő pénzkérdés a birodalmi tanács ítélete alá tartozik. Ezen és más érvekre támaszkodva az osztály, mint értesütetünk, a következő alapelveket fogadta el: hogy a három udvari kancellária költségvetésének megítélésébe azok egyetemlegességében be kell bocsátkozni; e mellett az illető királyságok és országok autonóm állására, minden befolyás nélkül azok szervi berendezésére, tekintettel lenni, és amennyiben egyikben vagy másikban ezen országok közöl a költekezés aránytalan volna, a más koronaországokkal a költekezés összehasonlításából eredő észrevételeket szóba hozni. Ezen alapelvekből kiindulva, az osztály az erdélyi udvari kancellária költségvetését már megítélés alá vette. Némely bevezető megjegyzések után, az Erdélybeni államjogi alakulás, valamint a politikai s törvénykezési igazgatás iránt, az e tárgybani jelentés a költségvetés egyes tételeinek megítélésére tér át. A központi vezetés 92.000 főnyi megkívántató összege, a német szláv tartományokéval öszhangzó fizetések nagysága, valamint az udvari kancellár fizetése (8400 ft s 4200 ft hivatali pótlék) tekintetéből, semmi kifogás alá sem esik, ellenben a 20,000 ftra előlegesen kiszabott változható kiadásoknál 10 percentnyi levonásnak kell eszközöltetnie az előre számított összeg feléből. A politikai közigazgatás számára 1,164,900 összes kellék igényeltetik. Ezen rovat a hatóságoknak 1854-dik évi organicus elrendezésén alapul , mivel azonban ezen hatóságok többé nem állanak fönn, s a mostani hatóságok létszám-kimutatása hiányzik, az 1860. évi költség s az 1861. november s december hónapokbeli eddigi tapasztalás vétetett föl alapul. Már ezen rovatnál 1,144,156 ftnyi leszállításnak kell bekövetkeznie. A költségvetés többi összegei s tételei aránylag, se magasságuk, se az osztály által indítványozott leszállítások tekintetéből nem jelentékenyek, s végül még csak az lenne megemlítendő, hogy az osztály véleménye szerint, az erdélyi üdv. kanczellária számára előre fölszámított 3,123 500 ftnyi összköltség 3,069,856 ftra leszállításának, s e szerint 53,644 ftnyi megtakarításnak kellene eszközöltetnie. Intézkedések a helyhatósági szolgálatba lépett, volt rendelkezés alatti hivatalnokokra nézve. Magyarország kir. helytartója, minden megyei és kir. kormányzó , Buda és Pest sz. kir. városok polgármestereihez körlevelet bocsátott, melyben azon aggodalmak megszüntetése végett, melyek a megyei és városi tisztviselők részéről a jelenlegi provisorium mielőbbi megszüntetésének lehetőségéből jövő hivatalos állásuk és anyagi helyzetük iránt felmerültek, megnyugtató biztosítások foglaltatnak az iránt, mikop a jelen kivételes kormányzat a felingerelt szenvedélyek lecsillapítása, a kellő rend helyreállítása, a közigazgatás és törvénykezésnek kellő kerékvágásba leendő vitele végett lévén legfelsőbb helyen elrendelve, mindaddig, mig az üdvös czél elérve, illetőleg míg a közjogi kérdések országgyűlésileg tisztába hozva és a megyei rendszer szabályozva nem leend, teljes épségben fog fenntartatni. D exja megigéré, hogy az előírt irányban bűn, ere i rá n t le fi. e lh'e i o íe g g?on (B ■ sic1 ^/í'ií'h< í lüfe «Zf* Fs? á* tóSfl mulasztandja, a tisztviselők tekintélyének fenntartása felett őrködni. E végből legfelsőbb helyre előterjesztést tett, melynek sikeres elintézését reméli. A körlevélhez csatolt intézmények kivonatilag következők: Ö cs. és apost. kir. Felsége legmagasb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a megyék és sz. kir. városok hatóságai jelenlegi szerkezetének tartama alatt a tiszti és szolgai állomásokon alkalmazott,rendelkezés alatt levő államszolgák irányában, az országfejedelmi hatóságoknál szervezett állomások ellátásával megbízott,rendelkezés alatt levő államszolgákhoz hasonlólag, a m. évi június 15 én kibocsátott legfelsőbb határozattal jóváhagyott kegyelmes üdv. rendelettel közlött utasítás 2., 8. és 10. §-ainak határozatai alkalmaztassanak. Ezen ls. kegyelmi tény következtében a megyék és sz. kir. városok szolgálatába átlépett rendelkezés alatti államhivatalnokok és szolgák azon esetben, ha a helyhatóságoknál nyert szolgálati állomással egybekötött illetmények a legutóbb véglegesen viselt államszolgálati állomással élvezett évi díjnál csekélyebbek volnának, ez utóbbi fizetményeiknek az államkincstárból leendő pótlására megyei és városi szolgálatuk egész tartama alatt számolhatnak, s az ezen szolgálatban eltöltendő szolgálati időnek nyugdíjaztatásuk esetébeni beszámítását követelhetik. Az államkincstárból fizetendő pótlékok a tiszti vagy szolgai fizetményekkel együtt a megyei vagy városi pénztáraknál utalványozandók ugyan, de ezen összegek leszámítás útján, vagy készpénzben a kincstár által fognak megtéríttetni. A költözködési költségek a megyék és városok kormányzati költségeinek viselésére szánt alapokból fedezendők. A mennyire továbbá az illető egyének és azok családtagjainak nyugdijral jogosítványa a megyék és városoknál eltöltött szolgálati időszak beszámítása által nagyobbodnék, e részben Ö cs. és Apost. kir. Felsége legkegyelmesebben elhatározandónak találta, miszerint m. évi augusz. 10. kibocsátott kegyelmes üdv. rendelvénnyel tudatott legf. határozatban felállított elvek érvényben tartása mellett a fenforgó összegkülönbség fedezése iránt egyelőre általános szabályok fel nem állítandók, hanem egyes esetekben a közigazgatási és pénzügyi hatóságok szabályszerüleg rendelkezendnek. A fizetési pótlékra csak azon jelenleg alkalmazott volt cs. kir. hivatalnokok és szolgák tarthatnak igényt, kik rendelkezés alatti állapotban nyertek alkalmazást a volt autonóm vagy a jelenleg újonnan szervezett megyék és sz. kir. városok hatóságainál. Addig, mig a költségvetés a m. kir. helytartótanács által megállapittatnék, a kérdéses volt cs. kir. hivatali személyzetnek legutóbb véglegesen viselt állami szolgálata után járó évdija a letett eskü napjára következő hó 1-től fogva az illető helyhatósági pénztárnál utalványozandó. A volt cs. kir. hivatali személyzetet terhelő kincstári térítményeket illetőleg azok törlesztése oly módon eszközlendő, hogy a kimutatott összegek a megyei vagy városi pénztárból mint az illető hivatalnoknak adott előleg a kincstári pénztárba készpénzben befizetendők, az illetőknek fizetéséből azonban havi részletekben levonandók lesznek, oly szorgalommal, mint ritka fejedelem, úgyszólván egész életét a közjóra szentelvén. Személye ezen magas túlnyomósságában gyökerezik a kormány újra visszanyert tekintélye, közel és távolral befolyása és a Törökországban levő szerencsétlen keresztényeknek jövőrei reménye, mely nektek is meghozandja a rendezett és belátó kormányzat előnyeit és felmentendi az anarchia alól. Ő és nem más az idején jött valódi férfiú, kit a gondviselés nekünk adott. Idővel ezt Európában is elismerendik és oly combinatiókba fognak beleegyezni, melyeknek említését még most visszautasítanák. Medve Imre: Napi újdonságok. * A nőegyleti jótékony hangverseny eredménye : A pesti jótékony nőegylet f. hó 23-án a Lloyd-teremben rendezett és '/3-ad részben az árvízkárosultak javára adott hangversenyről nyilvános számadást tesz. Ugyanis : Bevétel: ft. kr. Eladatott 150 körszék 4 írtjával . . . 600 — „ 142 zártszék 2 ft. 50 krjával . . 355 — „ 72 bemeneti jegy 1 ftjával . .72 — „ 3 karzati jegy 2 ftjával . . 6 — „ 15 abc-vel jelölt szék 4 ftjával . 60 — Külön ajándékozások: Cziráky grófnő ...... 6 — Zichy grófnő ...... 6 — Pejacsevits grófnő.....................................13 — Győry gróf . . . • • .16 — Orczy-Berényi bárónő ..... 4 — Atzél-Ottlich asszony . . . 4 — Összesen : 1142 — Kiadások : 250 szék kibérlése, darabját 8 krral . .20 — A terem rendezése és jegyszedők díja . .18 — Bérkocsi ....... 150 Zongora szállításáért ..... 9 — Nyomdai költség . . . . .14 — Összesen . 6250 Ezen kiadást levonván a bevételből, marad 1080 ft. 50 kr., melynek egyharmada, azaz 360 ft. 16% kr. az árvízkárosultak javára a „Magyarország“ szerkesztőségének a nőegylet által átadatott. * A londoni világkiállításra Egger dorottyautcai ékszerész középkori stylben készült magyar diszöltözék-garniturát küld, mely smaragddal, rubinttal és igazgyöngygyel (a magyar háromszin) van kirakva, sörből, forgóból, mentelánczból, kardból, kardlánczból, sarkantyúkból, mente- és attilagombokból áll. * Nagy István , kinek Göthe „Faust“-ja jeles lefordítását és irodalmunkba átültetését és igy mindenesetre a remek könyvtár egyik legjobb darabját köszönhetjük, közelebb Michelet „L’amour“-ját fogja magyarra áttenni. Szintén egyike azon könyveknek, melyek a lángész bélyegét hordják homlokukon. * „Béla futása“ zenéjének szerzőségére nézve sub judice lis est. Az „Alföld" szintén öreg színházkedvelőktől úgy értesül, hogy ezen első magyar daljáték zenéjét csakugyan Ruzicska, de nem a Kolozsvárott most is élő ily nevű zenész, hanem az első magyar dalnoktársaság karmestere írta. Maga a szöveg Kotzebue „Bela’s Flucht“ czímű darabjából készült, de semmiesetre sem Kis Iván által, ki csak a negyedik tizedben kezdett színdarabokat fordítani, holott a fennebbi dalmű a harmadik tizedben adatott már, mint azt mi is pontos dátummal följegyeztük. Egyébiránt a legelső előadásban Lórát Déryné s az öreg Kálmánt Udvarhelyi személyesítvén, ez utóbbi most is élő veteránunk a legtisztább felvilágosítással szolgálhatna, mire nézve őt művészettörténetünk érdekében ezennel felkérjük. * Molnárt az átszivorgott tél nem forgatta ki vállalkozási kedvéből. Sőt úgy látszik, megkettőztetett sürgölődéssel akarja a tavaszt fogadni. Az 5 fto3 úgynevezett szelvényes bérletjegyek, mint maga hirdeti, nem sikerültek ugyan, de Molnár mint hajdan Ábrahám fia, hat csoportra szokta seregét osztani, s ha az egyiket megverik, öt még mindig fenmarad, mely a vesztett positiót visszaszerezheti. Egy jelentése, melyben a jövő bérlet érdekesebb előadásait hirdeti és a közönséget a játékrendbe fölvett újdonságokra figyelmezteti, legelőbb is a régebben nem adott Szigligeti drámát „II. Rákóczy Ferencz fogságát" hirdeti, és mindjárt nyomban mint az új bérlet első előadása, Sardounak „Az utolsó levél“ szerzőjének sokat dicsért újabb vígjátéka van kitűzve, melynek a budai színpadon ez a czíme lesz: „Sok pajtás, kevés jó barát,“ fordította Tarnay Pál. Ugyancsak Tarnaytól, kinek első vígjátékát a kritikas közönség átalában tetszéssel fogadta, a félebbi hirdetés egy második vígjátékot jelent be; czíme: „Censura“ vagy „A papucs-kormány.“ Ezenkívül még számos új darab, részint eredeti, részint fordítás várakozik itt előadásra , azaz a „várakozik“ szó a nemzeti színház szótárába való, a budai népszínháznál azt helyesebben így kell kifejezni: „követendi gyorsan egymást.“ Úgynevezett pénztári darabról is gondoskodva van, s mint ilyet az igazgató a pesti városi színpad tömérdek ismétléseiből ismert „Orpheus az alvilágban“ czímű Offenbach-féle 2 felvonásos daljátékot szemelte ki. Orpheus, mely zenéjével a regekorban csodákat mivelt, úgy hisszük, a budai színházat sem fogja cserben hagyni, és bár alig van már ember Pest-Budán, aki kívülről ne dúdolná, azért még itt is fog egypár tele házat csinálni, kiváltképen, ha valami új leleményes kiállítás által új vonzerőt is tudnak neki adni. * Biztos kútfőből értesülünk, hogy azon sorsjáték, melyet a magyar írói segélyegylet javára szándékoztak rendezni, s melynek főnyerője azon 12,000 frt értékű ezüst készlet lett volna, mely a szűkölködő horvátok részére lefolyt sorsjátékból az ismeretlen nyerő nagylelkűségénél fogva az írói segélyegyletnek ajándékoztatok, egyelőre elmarad. * A városi tanács az itteni reáliskolában betöltendő német nyelvi és irodalmi, úgy a földrajz előadását is magában foglaló tanszékre február végére kitűzött pályázatának határidejét jónak látta, i. e. april végéig meghosszabbítani. * A kolozsvári kisegítő pénztáregyesület Kolozsvárt m. hó 9-kén tartotta közgyűlését. Elnökök Tauffer Ferencz igazgató, jegyző Gámán Zsigmond. A nyomtatott jelentésből, mely az 1861-ks év egész üzletét magában foglalja, úgy értesülünk, hogy a gyarapodás a nevezett évben 249 tag — 55 tag veszteséggel szemben. 1860-ban volt 888 — jelenleg van összesen 1082 tag. A lefolyt évben kikölcsönzött összeg 354,232 ftot tett. Kölcsönzési eset 2369 fordult elő. A kölcsönök 50 fttól 1000 ftig terjedtek, 1-től 3 hóra. * Ó-Becséről írják a „M. D.“-nak, hogy a tiszai korona-kerület itten tartott gyűlésében következő hazafias adakozásokat szavazott meg : A magyar akadémia palotájára 3000 frtot; a budai népszínházra 2000 frtot; a magyarországi árvíz által károsultaknak 1000 frt; Széchenyi szoborra 500 frt; szerb akadémiára 3000 frt; szerb színházra 2000 frtot. — Biztos forrásból írják, hogy ÓBecse községe legközelebb szinte 1000 frtot fog a magyar akadémia palotájára megajánlani , adván már ezelőtt a szerb akadémiára ugyanannyit. * Offenbach egy új operettjében, mely Tschin Tschin név alatt a chinai világ tréfáival ismertetend meg bennünket s a városi színpadon nagy előkészületü fényes kiállítással ma kerül színre, 20 demó chinai hangszereken, melyek Bécsből rendeltettek meg, hangversenyt fog rendezni chinai módra és szokás szerint. Mondják, a Tschin Tschin dallamai kedvességben Orpheuséval versenyeznek. * Az egyetemi rectorm nagyságának pályadíjakra tett ajánlata folytán az illető karok által következő kérdések tűzettek ki : A jog és államtudományok köréből : „Fejtessék ki a nádori és országbírói hivatal eredete és hatásköre“. — Jutalomdija 8 arany. — A természettudományok köréből : „Adassanak elő a szaporodás különféle nemei az állatoknál“.— Jutalomdija 8 arany. Ezen dijakra csak egyetemi tanulók pályázhatnak. — A munkálatok, melyekre nézve a szokásos alakszerűségek az egyetem fekete táblájára kiszegezett hirdetéshez képest megtartandók, beadási határideje május 31-re. A díjak ünnepélyes kiadása június 25. az egyetem újjáalakítása emlékünnepén megy végbe. — A Pannonia magyar viszontbiztosító intézet igazgatósága emlékezteti a társulati részvényeseket a múlt évi dec. 1-én kibocsátott s e lapokban is megjelent körlevél azon pontjára, miszerint az alapszabályilag elrendelt 20% második felének, vagyis minden egyes részvény után 100 ftnak befizetésére nézve kitűzött határidő jövő mártius hó 1—31-ig terjed. Ezenkívül figyelmezteti a helybeli részvényeseket arra is, hogy a pénz befizetésekor — mely tőlök ez intézet hivatali helyiségén (Erzsébet tér 4-ik sz. 2-ik emelet) naponkint délelőtti 10 órától 12-ig fogadtatik el, —■ az első részlet befizetéséről szóló ideiglenes nyugtát a további nyugtatványozás eszközlése végett mutassák be; — a vidékiektől a pénz bérmentesen váratván el. KM A balatoni gőzhajózási társulat közgyűlése. A balatoni gőzhajózási társulat részvényesei f. hó 18-kán Pesten közgyűlést tartottak, — elnök mlgos Örményi József ur távollévén, — alelnök mlgos Jankovich László ur előkése alatt. Az elnöki üdvözlet után a választmány jelentése olvastatott fel. Ez az 1860-és 61 ki üzletévekre szól. Megemliti a gőzösnek a Kisfaludy- és Berzsenyi ünnepélyek alkalmával tett, továbbá az 1860-as fürdőidőszak alatti járatait; fölemlíti, hogy a gőzös mennyi időre volt a vasútépítő vállalkozóknak bérbe adva; azután a gőzösnek 14 évi használat után történt kijavíttatását; végre kiemeli azon jótékony hatást, mit a buda-kanizsa-triesti vasút megnyittatása e gőzhajózási vállalatra is gyakorolttatván ki: Az 1860. év bevétele tett 7033 fr. 23 kr. „ „ „ kiadása „ 6646 „ 24 „ Ebből az üzletre 4768 fr. 46 kr. a hajóigazitásra 1877 „ 78 „ fordittatott. Az 1861. bevétel tett 9333 fr. 17 kr. „ „ kiadás „ 9645 „ 89 „ Ebből az üzletre 4010 fr. 80 kr. a hajóigazitásra 5635 „ 9 „ fordittatott. Pénztári készlet van : a két év jövedelméből! maradvány 74 fr. 27 kr. ea Az elsőbbségi részvényekre befizetett összegekbeli maradvány 1879 „ 39 „ Összesen : 1954 fr. 66 kr. mely a még hiányzó hajómunkák végrehajtására, vagy a függő adósságok törlesztésére fordítható. A vállalat összes pénzügyi állapota következő : I. Régi adóssága fenáll a társulatnak még kettő, u. m. mélt. gróf Zichy Károly urnák 3000 pforinttal, Hertelendy Károly urnak 1800 pfttal tartozik; de e tisztelt hitelezők hálás elismerést érdemlő hazafiságból kamatokat nem kívántak. Ellenben régi kinlévő követelése van a társulatnak, a magas cs. kir. kincstárnál, a még 1849-ben tett katonai szállításokért, 1690 írt 6 kr. pp. hátralékos ennek azótai kamatja, melyre nézve azonban az eddigi folyamodások utján kielégítést nyerni nem lehetett. II. Újabb fenálló tartozása van a társulatnak, a gőzhajó helyrehozására kiszolgáltatott anyagokért, öszszesen 2549 frt 61 kr. De ez szintén fedezettnek tekinthető, ha a fentebbi pénztárkészlet erre fordíttatnék, hozzáadatván még a kenesei épületért, az ottani kövekért, a szétbontandó vasrakhatókért, s az ezeken lévő gépekért bejövendő összegek. Azonban minthogy a gőzhajó teljes helyrehozása sokkal sürgetősebb, az említett pénztári készlet inkább erre fordítandó, s ama tartozás törlesztése, ha lehet — az év végéig elhalasztandó. A múltakból a jövőre következtetést vonván, — miután ezen, az 1853-ik évben már az örvény szélén állott vállalat azóta, a mostoha idők daczára is, uj részvényesek hazafiai közbejötté, s a közönség buzgó pártolása föltán a bejött összegek által nemcsak önmagát fentartani, de több mint 35.000 ftra menő, részint adósságait, részint szükségleteit fedezni tudta, s miután most már a déli vasuttali érintkezés folytán évről-évre több jövedelmezésre számíthat, s minthogy a gőzös most teljesen helyrehozatván, előreláthatólag több évekig lényeges kiadásokat nem igénylend , ennélfogva vállalatunkról most már hazafiai örömmel elmondhatni, hogy biztos remény van, mikép annak állása további hazafiui közpártolás mellett, mind inkább megszilárduland. Ezen jelentés nyomán a közgyűlés több határozatokat hozott, melyek közül következőket véljük kiemelendőknek : 1. Osztja a közgyűlés a választmány által nyilvánított azon nézetet, miszerint a jövőre nézve biztató megnyugtatásul szolgál a jelennek a múltakhoz képest kedvező állapotra, s osztja azon reményt is, miszerint a folyó 1862. év valószínű bevételeivel nemcsak a vállalat sürgetési terhei leróhatók lesznek, de a tiszta jövedelmezés is megkezdődik. 2. Minthogy egy biztos és kényelmes kiszállóhelynek létesítése a mily halaszthatlan, ép oly költséges is , s a déli vasútnak épen úgy, sőt talán még inkább érdekében áll mint a gőzhajózásnak, ennélfogva a közgyűlés megbízza a választmányt, hogy a déli vasút főigazgatóságát erélyes közremunkálásra kérje fel, és pedig a kiszállóhelynek épen a szántódi vasúti állomásnál leendő készíttetésére, minthogy mind az utazó közönségnek, mind e két vállalatnak jól felfogott érdeke a kiszálló helyet ott, nem pedig Siófoknál igényli, miután ez utóbbi hely és Füred között a viziút sokkal hosszabb lévén, a a gőzhajó a kitűzött órákra állomására meg nem érkezhetvén, sok elkésés okoztatnék, de e vonal a szeleknek egészen kitéve is lévén, mig a szántódi a hegyek által fedve van, az utazás ott alkalmatlan is lenne; végre mindkét vonalai a szanioar ullomasnev osszenovetel mellen nagyobb bevételt kap. 3. Közkívánatra elhatároztatott, hogy minden évben nyár folytán Balaton Füreden egy rendkívüli közgyűlés tartassék, azonban a rendes évi közgyűlések, az alapszabályok rendelete szerint, ezután is Pesten tartandók. 4. A bemutatott közelebbi két évről a számadások megvizsgálására, úgyszintén a vállalat jelenlegi általános pénzügyi állásának constatírozhatása végett, az eleitől fogva eddig vezetett minden számadások átnézésére bizottmány neveztetett. 5. A társulatnak a választmányi jelentésben felemlített, a magas cs. kir. kincstárnál még fennálló követelésére nézve a közgyűlés minden reményét egy, magához Ő cs. k. Felségéhez intézendő legalázatosabb folyamodásban helyezi, melynek személyesen leendő benyújtására az elnökség megkéretik. 6. Minthogy az első kibocsátású részvények közül, az 1860-ik évben tett nyilvános felszólítás daczára, eddig alig egy negyedrész mutattatott be, azok számának constatkrozása pedig mulhatlanul szükséges lévén ennélfogva azon régi részvények tulajdonosai, melyek még be nem mutattattak, lapok útján felszólítandók, hogy folyó évi július 1-je napjáig tartandó zárhatáridőn belül, részvényeiket Pesten Gál János ezennel megbízott tagtárs urnái (lakik ujvilágutcza 16. szám II. emelet) vagy személyesen bemutassák, vagy hozzá postán térítvény mellett bérmentesen annál bizonyosabban beküldjék, minthogy az addig be nem mutatandó részvények, azután a szokott módon érvényteleneknek nyilváníttatván, megsemmisítendők lesznek. Végre még néhány kisebb érdekű határozat hozása után, több tanácskozási tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. Megyei tudósítások. — Kraszna megye. A köztiszteletet már első fölléptével kiérdemlett főispáni helytartónk, Nábráczky Antal ur ő méltósága jan. 30-án érkezvén a megyébe, bölcs tapintattal legelőbb a kedélyek megnyugtatására munkált, egy falragasz kiadása által, melyben : felséges urunk iránti hódolatot és imádott hazánk lángoló szeretetét lehelte forró szavakkal, szabatos és világos következetességgel mutatta ki, hogy jobb jövőnk egyetlen biztosítja a nyert téren ildomos, törvény- és szabályszerű haladás. — Szives szavakkal hívta fel a megyei értelmiséget segédkéz nyújtására — és a megye szervezéséhez fogván, hogy azt mily sikerrel végezte, tanúsítja a megyei tisztikar itt következő névsora, mely a törvénykezési szakmában jogtudorokat, a közigazgatásiban a társadalom középosztályából választott, s a közszolgálatban számos évek tapasztalásával bíró, s gyakorlatilag képzett derék egyéneket foglal magában. Krasznamegye új tisztikara : 1- ső alispán Márkus Flórián. 2- ed alispán Gyulai Károly. Főjegyző Erőss István. 1-ső aljegyző főjegyzői ranggal Tunyogi Sándor. Tiszti főügyész Zachariás János. Alügyész Papp János. Pénztárnok Rothmayer Lajos. Számvevő Farcádi Mihály. Mérnök Andrási Sándor. Törvényszéki ülnökök : Virág Károly, Nyárádi Lajos, Benkő Lázár, Arad Ernő, Allán János. Föszbirák Angyal János, Péntek Miklós. Alszbirák Blásek János, Péntek Farkas, Kádái József, Benedikti Róbert. Esküdtek Szilágyi Sándor, Sándor Pál, Krajcsovics Ferencz, Bogdán József. Baromorvos Turóczy Sándor. Szülésznő Swannik Katalin. Várnagy Keller Róbert. Kiadó Virág Lajos. írnokok Mártonfy Miklós, ifj. Csóka Sándor, Király György, Balogh Károly. Csendőr-hadnagyok Farkas Ferencz, Koroknay Sándor. A kezdettel mindig és mindenütt nehézségek kötnék össze, és valamint nincs fény árny nélkül, úgy minden politikai intézménynek van ellenzéke is, s van ekként ezen szervezésnek is. Hisszük azonban, hogy azon nemesi elem, melyet Kraszna megyében ellenzéknek nevezhetünk, meggyőződésből az. Ezen értelmileg és politikailag müvelt elemtől, — épen mert az, — s mint ilyen az infallibilitás barátja nem lehet, — méltán kivántathatik, hogy, mint az a maga meggyőződésére nézve követeli, — ellenfelét szintén tisztelje, — és miután a politikai jóslatok nevetséges voltát a gyakorlati élet naponta igazolja , legfelebb annyit mondhatunk kölcsönös combinatióinkra egymásnak: .... vedrremo ! Hogy a megyei szervezés oly szabatos, s minden rázkódás nélkül vitetett keresztül, főispáni helytar Közegészségi ügyek. Keleti marhavész. Legutóbb beérkezett jelentés szerint Békés megye egész területén a keleti marhavész megszűnt, a zárlat ott, Füzes-Gyarmat helység kivételével, mindenütt megszüntetett, és a szabad közlekedés helyreállíttatott. Jelenleg tehát csak Arad és Csongrád vármegyében és a Jászkun kerületben van aránylag csekély számú járványbeteg, s remélhető, hogy e járvány nem sokára tökéletesen megszűnik. Az eddig beérkezett kimutatások szerint a vész kezdete óta 17 megyének 130 járványmeglepte helységeiben 73,930 darabnyi összes marhalétszámból megbetegült 15,057, meggyógyult 5626, elhullott 9200, agyonveretett 117 és beteg maradt 114, azonkívül még 38 darab gyanús marha vétetett bunkó alá, úgy hogy az összes marhaveszteség 9366 darabra rúg. A járvány meglepte helyeken a harmászrendőri intézkedések erélyesen fönntartatnak. Kelt Budán, 1862. febr. 27-én. Grosz Lipót tr.