Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-09-17 / 75. szám

75. szám. Első esztendei folyamat. 1830. September* 17. Némelly honi tárgyakról. (Vége.) Előrehaladásunknak ezen akadályai el nem mellőzhetők mind­addig, mig a’ vélemények’ szabadságát minden melléktekintet nélkül nem tiszteljük, mig egy bizonyos igen hangos párt né­­melly autoritásoknak vakon hisz, az ellenök, bármi alaposan, fel­hozottakat merénynek, ellenségeskedésnek, rágalomnak keresz­teli, ’s minden állítás’ igazságát csak a’ mondó’ személyéhez mé­ri. Ezáltal akadályoztatik a’ létrehozandóknak előleges minden oldalróli hideg megvizsgálása, mi okból ismét ezek többnyire hi­básan alakulnak, egyesek’ túlsúlya által hibás irányt nyernek, s végre sok ollyan fér­fiak’ pártfogását, tanácsát, együttmunká­­lását nélkülözik, kik valamint a’ megkívántató tulajdonságokkal bírnak, úgy nem szeretnek heves és néha méltatlan személyes ki­kelések’ tárgyai lenni. Mindez a’ többi művelt országokban más­képen vagyon, mert ott a’ véleményben egyedül az igazság tisz­teltetk *). Tisztán látó embereknek hazánkba utazása, könyvek, egye­dül olly adatokat foglalók magokban, mellyek honunk’ megmér­­hetlen kincseit egyéb országokéhoz képest szám szerint is ki­mutatják, ’s melly kincseket, mint már más alkalommal e’ lapok­ban mondottam, mihelyt a’haza’ igaz baráti komolyan akarják, köbarányban lehet még nevelni, végre, a’ könnyen kiszámítható haszon, mellyel ezekből a’ velők bánni és élni tudó húzhat, már-így például Angol- és Francziaországban senki sem áll olly magas polezon, hogy közéleti elvei vagy tettei szigorú bírálat alá ne kerülnének. Wellington, e’ történetileg nagy hadvezér, minister, parlamenti szónok és tory a’ szónak legnemesb értel­mében; Brougham, az angol népnevelés’ és közipar’ e’ hatalmas előmozdítója, a’ káros előítéletek’ rettenhetlen megtámadója, e törvénytudó ’s gondos reformer (m­ert Angliában vajmi szomorú szerepet játszanék egy improvisált dilletant-reformer­; O’ Connell, földjeinek e’ fáradhatlan jóltévője ’s határtalan népszerűségre méltó nagy férjfiú; Laffitte, e’ szabadság-hős, ki nem csak feles­legének egy részét fordítá köz czélokra, onnan talán majd más utakon gazdag kamatokat húzandó, hanem milliókat, egész va­gyonát áldozta fel a’ hazának; Lafayette, Chateaubriand, Tal­leyrand és több más valódi —nem képzelt vagy ráfogott­­ nagy emberek teljes köz­életük’ folytában bírálatoknak s ellenvetéseknek ki voltak tétetve ’s részint jelenleg is kitétetvék.D­ie talán csak hadvezérek, ministerek, nagy-urak, millionarek biralgatják vagy nyilatkoznak ellenök? vagy talán a’ biraló, kételkedő,feddo ker­­deztetik ott, hány csatát nyert már és zsebje milly tele van . Nem, urak! igazság, logica, tudomány jogosít­ott csak erre akar­­kit, minden egyéb tekintetek nélkül; ’s ki az alapos okoskodást gőggel vagy épen személyességekkel viszonozna, az veszett em­ber volna az egész müveit világ előtt; s ha illy alka­lmma ne­talán egy jámbor journalista igy kiáltaná el magát: vasgyom­rú időnk, melly egy Wellington’ ’stb gyalázásat meg tudja emész­teni!“ az aligha tanácsul nem nyerné , hogy szappan ezesre rí­­ja magát inkább vagy vargaságra, mint olly dolog eze ese , melly ép észt kivan.A’vélemények’ e’ szabadsaga » koz el­haladásnak legbiztosb talpköve, mert ez es csak ez or '* t ‘ egyeseknek káros túlsúlyra igyekezetét, a felszeg cs ' . , mes elvek’ ellenmondás nélküli terjesztését s ez» a­­tapasztaltak­, leginkább az ifjúságnak elesa­lt»s­* veszélyébe rohanását, ez menti meg a’ köz intézeteke­­­t ■ ■■ ‘• tói és egyesek’zsarnokságától, ’s ez adja főkep min ’ tanult, elöitéletlen és nemes öntudatú emberne az­­ elébe torságot, mellyel minden fonákságnak és mer lépni, semmit sem gondolván vele, “k»1"'"'' • ‘ .. mozva legyen is külső elsőbbségekkel az, . . ^ is oda juttaták a dolgot, hogy noha sok történt a’ hitel' megron­tására, mégis, mintegy próbaképen, egyes földesurainknak, kik tetemes földbirtok mellett szilárd bánásmódjuk által köz­bizoda­­lomra érdemesetek, olly jutalmaas feltételek alatt adattak kölcsö­nök, miilyenek csak a legpénzesebb országokban szokottak; továbbá, hogy külföldiek gyapjúnkat tőlünk már első kézből is veszik, más termékeink pedig, különösen a’répaczukor, kender és len, értelmes és buzgó művelőkre találtak, kik azokat a’ le­hető legnagyobb tökéllyel képesek előállítani, számos, igen mun­kás és gyakorlott földművelőink végre szinte hihetlen mennyi­­ségig szaporítani. Mert az auri sacra fames egy évezred után is igaz maradt, ’s a’ kereskedői világ e’ részben mindig jó étvágyat fog mutatni. Minthogy tehát csak az eredmények érnek valamit, nagy eredmények, azaz országos jóllét, pedig csupán egyetértés által eszközölhetők : innen mindazoknak, kiknek szavok behatással bir, oda kellene munkálniok, hogy valamint Angliában és Amerikában mértékletességi egyesületek vannak a’ részegítő italok’ ’s azok’ rész következésinek kevesbítésére, úgy honunkban is meggátol­­tassék és minél ritkábbá tétessék ama’ legkártékonyabb mámor, mellynek egyik fő symptomája: a 'mások' kisebbítése * *1. Hassunk mindnyájan, kivétel nélkül, kölcsönös szeretettel és türedelemmel. Használjuk e’ mostani jótékony irány­t és fel­buzdulást ahhoz, mi mindnyájunkra nézve a’ legnélkülüzhetlenebb, ’s egyesüljünk, valamint már a’ hazának csaknem mindenik me­gyéjében vannak egyesületek, casinok, mellyekben a’ közjóra hatás az üdvös czél, mit például a’ munkácsi casino a’ selyem­­termesztés’ tárgyában tett fáradozása által olly szépen bizonyít. Most, midőn minden, mit egy lángelme a’ világnak akármelly részében kigondol, gyors­ sajtók, gőzkocsik és gőzhajók által azonnal kéz birtokká válik, mivel a’ korábbi századok nem dicse­kedhettek; most, ha valaha, van azon idő, hogy egyetértés és szorgalmi egyesülések által testvér két hazánkat a’ jóllétnek ed­dig nem-ismert fokára emelhetjük.­­S miután az idei, az ország’ szivét ért, iszonyú szerencsétlenség európai részvétet, olly nagy­szerű segedelmet’s nemzetiségünk iránti szeretetteljes mégis mé­rést fakasztott, csatlakozzunk mi is e’ szereidhez és köz­jóa­karathoz; egyesüljünk ezekben hasonló szerencsétlenségek’ jö­vendőbeni elhárítására; egyesüljünk mindnyájan, kikben nem gőg és dölyf és önzés , hanem az igaz nemzeti character — mellynek egyk saját alkatrésze a’ nemeslelküség — él, a’ kölcsönös tü­relemre és tiszteletre; az országgyűlésen tisztelje és becsülje egyik Tábla a’ másikat, ’s ott és azon kívül egyik rend a' mási­ k’ mesterséghez leginkább ért egy bizonyos párt, mellynek tag­­jai mindent „csupa hazafiságból“ tesznek. Egyik könyvet ad ki, másik verseket ir, harmadik folyóírást „egyedül patriotismusbol“ — hivatalt vállal magára a’ vele járó fizetéssel, intézetet kormá­nyoz ön hasznával, mást üldöz, legyaláz­­ „csupán mivel valódi hazafi“ —végre, ha egy pipadohányt szí, vagy egy pohár tokajit iszik, azt is csak patriotismusból teszi; — ’H a ki ezt el nem hiszi, vagy ellene akármi alaposan is nyilatkozik, az nem őt hant­ja, hanem a hazát, az a’jó ügynek nem barátja, habar jobban, leg­alább korszerűbben, törekszik is azt előmozdítani, mint illy »­ha­zafiak’egész serege. De jelszavuk: qui non est u­ecum «­ con­tra me. 1 .

Next