Szcenárium, 2014 (2. évfolyam, 1-9. szám)

2014-12-01 / 9. szám

A következő évadban Hont Ferenc váratlanul még egy szerepre meghívja Gellértet: már javában folynak A fösvény próbái, amikor a bemutató előtt né­hány nappal a Cléante-ot játszó színésztől elveszi a szerepet, és Gellértet kéri föl a beugrásra. Huszonnégy óra alatt tanulja meg a szöveget. Imádottját, Mariannát egy tizennégy éves kamaszlány, Hoffmann Árpád szociáldemokrata politikus lánya játssza Hajnal Judit néven. A csitri, aki meghatódik, hogy a Tempefőit alakító „híres” Gellért Endre partnere lehet, Máriássy Judit 19­70, Máriássy Félix filmrendező későbbi felesége és alkotótársa. Az 1938 októberében színre került előadásban Harpagont Harsányi Miklós alakította, Gellért Endrén és Hajnal Juditon kívül többek között Szántó Klára, Szendrő József10, Gál István 71, Kalla István, Rosty Magda 72 és Darvas Ernő működött közre. A Független Színpad még egy bemutatót tart, majd a hatóságok betiltják színházi tevékenységüket. Ezután tudományos ismeretterjesztő előadásokat és költői esteket tartanak. Még 1938 végén kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Csillag Babits-em­­lékestjére, amelyen Gellért a Cigány a siralomházbant, a Vadak a fa körült és a Lelkem kiszikkadt mezejént mondja. Decemberben Költő és kora címmel két műsort állítanak össze Petőfi verseiből. Az Egy gondolat bánt engemet.A Magyar vagyok, a Rákóczi és Az ítélet hangzik el Gellért előadásában. 1942 márciusában két Illyés-verset ad elő, a Két márciust és az Ozorai példát, valamint Széchenyi A szabadságról című írását. A versmondást egy ideig 1945 után sem hagyja abba, több irodalmi összeállításban szerepel Csokonai, Petőfi, Ady, József Attila és Illyés Gyula verseivel. Bár nem számított rendszeres fellépőnek a Vigadó és a Zeneakadémia rendez­vényein, a versmondás fontos volt számára. Talán jobban érezte magát költők tolmácsolójaként, mint amikor egy-egy halványan körvonalazott szerepben kellett bizonygatnia színészi rátermettségét. A vers megkívánta tőle azt a távolságtartást, amelyet a Vígszínház könnyed társalgási vígjátékai nem engedtek meg. Gellért versmondóként is különbözött Gobbi és Major agitatív előadásmódjától. Ezeknek az irodalmi műsoroknak éppúgy, mint a Független Színpad előadásainak fonto­sabb volt a politikai súlya, mint a művészi hatása. Gellért visszafogott, intellektu­ális lényétől távol állt az a harsány, demonstratív erő, amely tömegeket mozgat, harcra, ellenállásra buzdít. Major, Várkonyi, Gobbi lázadásból origitt-egyletet ala­kítottak. Nem elrejtőzni akartak az eltúlzott, meghökkentő maszkok mögé, hanem túlzásaikkal tiltakoztak a kor elszürkült színjátszása és a zsarnokság ellen. Gellért 69 Máriássy Judit (1924-1986) forgatókönyvíró, újságíró, film- és tévékritikus. írásaiból számos jelentős film született. 70 Szendrő József (1914-1971) a Színiakadémia elvégzése után a Nemzeti Színház ösztön­díjasa, majd tagja, 1949-től 1952-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1958-tól 1960-ig a deb­receni Csokonai Színház igazgatója. Több fővárosi és vidéki színház tagja, rendezője, főrendezője. 71 Gál István (1908-1945) 72 Rosty Magda (1909-1984) a Magyar Színházban kezdte pályáját, majd több fővárosi színház tagja volt. 1940 és 1944 között az OMIKE Művészakció előadásaiban szerepelt. 1951-től 1966-ig a Vidám Színpad tagja volt.

Next