Székesfehérvár és Vidéke, 1876 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1876-04-08 / 29. szám
IV-ik évfolyam. 29. szám. 1876. április 8-án. Megjelenik: hetenkint kétszer, minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Belv., lakatos-utcza , sz., emelet, Rohrmüller-féle ház. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. ÉS VIDÉKE Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: Csitári Kálmán. Előfizetési urak: Egész évre...................8 írt. — kr. Fél évre........................4 frt. — kr. Negyed évre...................2 frt. — kr. Egy hónapra . . . . — — 70 kr. Egyes szám ára . . . — — 10 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak: Kubik Lőrinc könyvkereskedésében. Budapesten Jánszky M.urnái, VIII. zerge-utcza 21 sz., Schvarcz József urnái Kristóf tér I. sz., Weiz Móritz hirdetési irodájában, servitatér 5 szám. Hirdetések jutányosan számíttatnak. KÖZLÖNY. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 8-tól ti. délután 3—5 óráig. A leánygyermekek iskolája ügyében. A népnevelés ügyével foglalkozott közelmúltban az országgyűlés. Az európai államok majdnem minden törvényhozása napirendre tűzte a tanügyet. Amennyire örvendetes ezen tünemény, annyira elszomorító is, hogy a civilisatio annyi erőfeszítése daczára, kitűzött ózdijától ma is oly messze leli magát. És miért? Az okok között soron kívül megemlítjük, mert a társadalom felerészének, nőtagjainak kellő iskoláiról komolyan előrelátni elfelejtkezett. A jelen tarthatatlanságát, a mindinkább felszínre emelkedett erkölcsi rothadást belátja mindenki, és elismeri szükségét oly köznevelési intézményeknek, melyek a létezőket helyettesíteni, hiányait orvosolni képesek. Késedelemre sok idő nincs. Eltérő elmélkedéssel könnyű lenne kimutatni, hogy ezen nem méltatott kérdés íékében államalkotások és bukások is rejlenek. Körülnézünk és keressük a leánygyermekek iskolai ügyében a mentő kezet. Ezen feladat megoldása nem lehet egyesek buzgóságának kifolyása, hanem a közlelkiismeret ereje, az ezerek, a milliók társadalmának kell a sorompóba lépni. Egy része ez a culturális kérdésnek, azaz a magyar állam európai fenmaradásának. Várhattuk a kezdeményezést a tudomány közvetítő hatalmától, de ez bár erősíti naponkint a közszellemet, az értelmiség osztályát, nevezzük felekezetét, mégis, mert annyi sötét szellemekkel kell megvívnia, csak feltartóztatva, csak lassan mozdítja előre a rost tömeget. — Segíthetve a földieket adó haza érdekében az egyház, de ez elejtette kezéből a haladás vezérzászlóját, az erkölcsök terjesztésében hatályos keze ellankadt, a felvilágosultabb osztályban nem tekintély többé, mert egyedül dogmára akarta építeni az oknyomozás igazságai után szomjazó társadalmát. Maholnap gyümölcstelen sőt elég hibásan, haladásképtelennek fog kikiáltatni, és alkotásainak költségeit megsokalva, egészen mellőzendőnek fog találtatni . Az állami tevékenységtől reménytettük a sikeres közbenjárást, de az aristokratikus állam csak hatalmát ismerteti, mely az általános boldogulás ezen tényezőjével nem igen foglalkozik, nem ér reá a lelkületi igényeket kellően méltányolni, hanem a hatalom természetével octrojál, és ezen jó szándéka útját állani tudják az ósdiak befolyása, törekvése annyira, hogy az iskolai törvény szárnyait szegni lehetett. Mióta az állam fegyveres életét terjeszti, polgár csak kenyeret teremteni kell, azóta a nevelésügy költekezéseire, az erkölcsi erő érvényre emelésére szükséges figyelem és pénzerő nagyon is hiányzik, tehát akadály és nem barátságos körülmény a civilisatio iskolai munkájának előmozdítására. — A sajtó,az irodalomhoz is áhítoztunk, de ez nagyobb részben a Chauvinismus szolgálatában áll, nem ugyan merő ellentétben a létező közvéleménnyel, az iskolaügy felkarolásával, hanem téllművészi fejlettségének, apostolkodásának az iskola nem sokat köszönhet, mert más anyagi érdekek ügyvédje lett, és eszményszegénysége miatti közönye kerékkötőként nehezedik az iskolaügy kerekeire. A budapesti árva. Sápadt holdnak halvány fénye Lemosolyg a viz tükrére, Fékevesztett vad hulláma Ki-kitör magas partjára. Fellázadt folyónak partján Ül az árva, arcza halvány, Gyötri őt az éhség, bánat, Hírnökei a halálnak. Tört kereszt van kis kezében, Csillogó könyvek szemében A hidegtől jéggé fagyva, Lázas hangon suttog ajka: „Szép hullámok jó hullámok, Óh, szóljatok óh, mondjátok, Jó anyám vajh merre, s hol van? Veletek ment gyors habokban! Szép hullámok, jó hullámok, Ugye itt van azt mondjátok ? Hol reám vár jó anyácskám, Vigyetek el habok szárnyán.“ Elhallgat a siró árva, Szét nyill a hullám szavára, Halk, csöndes dal közt a mélyből Fényes tündér asszony lép föl. Átöleli a kis árvát, Csókjai szemét lezárják, Édes szava oly varászt hoz: „Elmenjünk-e jó anyádhoz.“ Sápadt holdnak halvány fénye Lemosolyg a viz tükrére, Hova lett a szegény árva ? Rátalált-e jó anyjára? Juvor. ÓLIM PASA KINCSEI. (Beszély.) Irta: Jutarmossy jános Iván. I. Rész. Török, levéltár. HL (Folytatás.) Menjünk előre egy kissé, keressük fel a hatalmas Istambult 1685-ben, mikor még hatalmának súlya alatt egy nagy tartomány, magyarország, nyögött, s mikor janicsárjainak széles kardját fél Európa rettegte. Régi dicsőség napjai, hova tünetek el? Minden megváltozott azóta, csak egy maradt meg e nagy városban — a rendetlenség! A közügy buzgóbb polgárai hová forduljanak hogy az üres látszat, szinlett erények, az iskola valóság lehessen? Mindenki biz talan, aggodalmas a jelenkor betegségének kimenetele fölött. A társadalmi, úgy egyébb kérdések erőszakos megoldását kerüli a jobbak törekvése, különösen a nevelésoktatási ügyet kiszabadítani óhajtja a szellemüres, haladásgátló felekezeti irányból. Ezt az ismert rosszat ártalmatlanná tenni nem hiú ábránd, csak a gondolatnál több elhatározottságra volna szüksége a társadalomnak. A felekezetiség ma inkább mint máskor az iskolába fogódzik, ösztönszerűen siet a köznevelés hatalmát magához ragadni, mert az egészséges társadalom felébredése sötét befolyása csorbítását ígéri. A társadalmi tényezőknek ez beszélő Útmutatásul szolgálhat Elismert igazság, hogy a vak buzgóság erkölcstelensége nagyobb szerencsétlenség az istentagadásnál, önfentartás ösztönéből, ha elmulasztaná kötelességből, az állam törvényesen intézkedvén, bizonyosan mellette fog csoportosulni minden értelmes és becsületes ember. Európaszerte, különösen Francziaország városaiban tevékenyek a felekezetek, leánynevelő intézeteket szervezzenek, hol a tapasztalás szerint a hazai erények, jellemek, az üdvös életrevalóság fejlesztése nem ismert, nem szándékolt czélok, hol a kolostori homályban a létező világot félreismertetve a házi és családi élet vezetésére képtelen vagy képmutató anyákat nevelnek. A felügyelet alig névszerinti, mely a törvények intenziáit volna hivatva megóvni. Az iskolai eredmény itt olyan eső, melyről A nagy vezér palotájában vagyunk. Az udvar ezermeg ezer féle tulipán és más keleti növény fajjal van tele ültetve. Benn az épületben a nagy vezér bizalmasabb embereivel társalog; aligha valami fontos országos ügy nem forog szóban, mert mindannyian mélyen elbámulva hallgatják a nagy vezér magyarázó szavait. Nem csalódtunk. A nagy vezér épen azt magyarázza a hallgatóknak, hogy a magyarok, illetőleg az egyesült osztrák sereg, alighanem kiteszi a szűröket talán Európából is. Ennek nagyobb hiteléül az egyik ott álló szolgának utasítást ad, hogy nyissa fel a mellékterem ajtaját. Amint ez felnyiltott mély csendesség jön. Férfiak ültek ott keresztbe font lábakkal; mindegyik lábszárain darab deszkát tartva, kezében tollal és oldalán tintatartóval; hatalmasan dolgoztak. A nagy vezér szólt és az irás megszűnt — Kalozim! — Alah! nevében várom parancsod kegyelmes úr! mondá egy kis alacsony emberke elé lépve s földig hajolva meg. — Keresd meg afermant, melyet a győri pasa küldött Kalozim megfordult. — Hallottátok ? kérdé a férfiaktól. Ezek felálltak, s a mennyezetről lefügggő zsákok egyikének tartalmát a földre ülték. Mind kissebb nagyobb ferman volt az. A huszonöthaminer férfiú most hasra feküdt a padlón és elkezdett keresni az irományok között. Jó darab ideig tartó keresés után az egyik felállott és óriási lármával adá tudtára a többinek, hogy ő volt a szerencsés a fermant megtalálhatni! Kalozim átadta a fermant miután megcsókolta és az ajtó ismét behúzódott utána. A nagy vezér felolvasta a fermant és a tanács eloszlott. Lapunk mai számához fél év melléklet van csatolva.