Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Molnár (Dezső) Szulpicz - Molnár Titus János - Molnár Vid Bertalan - Molnár Viktor (kaposi idősb)
először adták a Nemzeti Szinházban 1893. jan. 13. A magyar n. múzeumi hirlap-könyvtár példányaiból. Molnár (Dezső) Szulpicz, bölcseleti doktor, szent Benedek-rendi áldozópap és tanár, szül. 1871. jún. 30. Magyar-Gencsen (Vasm.), 1887. júl. 31. lépett a rendbe s 1894. júl. 6. szenteltetett fel. 1896-ban nyert doktori s tanári oklevelet és azóta a győri főgymnasiumban a magyar s latin nyelvet és történelmet tanítja. — Munkája: Zermegh János és emlékirata. Történelmi forrástanulmány. Kőszeg, 1896. Vajda Emil Névkönyve. — A szent Benedekrend Névtára. Ofgör, 1901. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Molnár Titus János, theologiai doktor, szül. 1798. aug. 29. Nagyszombatban (Pozsonym.); 1813. okt. 28. lépett a rendbe s Pannonhalmán bevégezvén theologiai tanulmányait, 1821. szept. 13. miséspappá szenteltetett fel; gymnasiumi tanár volt 1821—22. Győrött, 1822—26. Nagyszombatban; 1826—32-ig theologiai tanár Pannonhalmán; 1832—33. hittanár Komáromban, 1833—42. a győri akadémián ; 1841-ben a főapáti méltóságra harmadik helyen volt kijelölve; 1842—46. a főapát titkára; 1846—51. a komáromi rendház főnöke s gymnasiumi igazgató; 1851—56. ugyanott a rendház főnöke és lelkiatya. Meghalt 1857. máj. 17. Komáromban. — Czikke a Fasciculi Ecclesiastico-litterariiban (Pest, 1841. I. Quid sensit semper ac sentit nunc quoque ecclesia de mixtis matrimoniis ? item , an matrimonia mixta sine discrimine benedicti possint ?). — Munkája: Institutioni religionis christiano-catholicae usibus praelectionum academicarum accommodatae. Budae, 1836—37. Két kötet. — Szent hymnusokat is szerzett szent Imre tiszteletére, melyek a szent Maurus congregatiójának breviáriumában vannak. — Kézirata: Bibliai magyarázatok, 4 rét 791 lap (a pannonhalmi könyvtárban). Vasárnapi Újság 1857. 22. Szám. (Nekr.) — Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 302. l. Molnár Vid Bertalan. L. Molnár (Vid) Bertalan. Molnár Viktor (kaposi idősb), ágostai evangelikus lelkész, M. Sándor, ágostai evangelikus lelkész és Gödri Anna fia. született 1826. júl. 2. Krizbán (Brassómegye) ; középiskolai tanulmányait a brassói ágost. evangelikus gymnasiumban végezte, azután 1846-ban Lipcsébe ment, hol két évig theologiát hallgatott; széleskörű ismereteivel a tanárok figyelmét annyira magára vonta, hogy ezeknek ajánlatára Lipcsében középiskolai tanársággal kínálták meg; ő azonban hazaszeretetére hallgatva, minden más tekintetet figyelmen kívül hagyva, hazajött s Brassóban települt meg, hol a szász ág. ev. egyházközség kebelében a magyar tanítói s énekvezéri állást töltötte be. 1853-ban a zajzoni evang. egyház megválasztotta lelkészévé; 1858-ban Brassóba ment szintén lelkésznek. Ezen időben tette a szász iskolai hatóság gymnasiumában a magyar nyelv tanítását kötelezővé s annak tanításával őt bízták meg. 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban. A két évtizedet meghaladó működésének ideje alatt az elhanyagolt barczasági csángókkal valóságos csodát művelt: vallási, politikai, tanügyi, társadalmi és gazdasági téren lázas tevékenységű actiót fejtett ki, hogy népét a tisztult hitéletnek, a rendíthetlen hazaszeretetnek, a szellemi felvilágosultságnak és anyagi jólétnek terére vezesse. A bárczasági magyar evangelikus esperesség, a bárczasági magyar evang.iskola-egyesület, a brassóvidéki népnevelési egylet, a műfaragászattal is kiegészített felső népiskola, a brassó megyei hivatalos tanító-egyesület, a bárczasági kölcsönmagtárak alapítása, a konyhakertészet meghonosítása, a felnőttek oktatását czélzó legény- és leányegyesületek létesítése, iskolai és nép-8. tv sajtó alá adatakt 1902. szept. 24.