Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Petrenka Márton - Petres József - Petres József - Petretits István
1035 Petrenka—Petretits 1036 jogász Budapesten végezte. 1898-ban Pestmegyénél törvényszéki joggyakornok volt. Irodalmi működését az Egyetemi Lapoknál (1894) kezdette; írt vezérczikkeket, tárczákat és az ifjúság egyik vezetője volt. 1896-ban lépett a Magyar Állam szerkesztőségébe, hol novellákat fordított oroszból és lefordította Szojetlov egy regényét. 1899-ben lépett az Alkotmány szerkesztőségébe mint közgazdasági rovatvezető. Ekkor kezdett teljes mértékben foglalkozni a zsidókérdéssel. Czikkei a M. Államban (1899. 84. Shakespeare és a zsidóság), a M. Szemlében (1899. 49. Az orosz irodalom és fordításaink), az Alkotmányban (1900. 4. sz. A Balassák, 41. sz. A Kazárok, 146. Gutenberg János, 1902. 98. Kazinczy elfogatása) sat. — Munkái: 1. Nemesi egyesületek. Bpest, 1896. — 2. Magyarország és a zsidóság. U. ott, (1900. Két kiadás. Ism. M. Állam 125. sz.). — 3. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. U. ott, 1904. (Ism. M. Állam 44. sz.). — Az Uj Lap felelős szerkesztője 1904 elejétől Budapesten. A m. n. muzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok. Petrenka Márton, tanuló Lőcsén. — Munkája: Hálaszózat, melyet Tomasek Pál úrnak névnapi emlékül kedveskedik a magyar ifjúság télhó 25. 1844. Lőcse. Hellebrant Árpád szives közlése. Petres József. — Munkája : Ur és domine. Kedélyes történeti adomák egy talpig magyar úr és hű szolgája életéből. A multak emlékeül összeirogatá . . . (a Domine). Székesfehérvár, 1860. Petrik Könyvészete. Petres József, elemi iskolai tanító, szül. 1861. febr. 19. Székesfehérvárt, hol a középiskolában tanult; a tanítóképző tanfolyamot Kis-K.-Félegyházán végezte. Mint nevelő és tanító Gyánton (Tolnam.), Német-Eleméren (Torontálm.), Pereden (Pozsonym.) és Nagy-Perkátán (Fehérm.) egy-egy évig működött; 1883 óta elemi iskolai tanító Székesfehérvárt. Nevezetesebb czikkei a székesfehérvári Szabadságban, (1883. Utósó eszköz a nevelésben, Az iskolai nevelés eszközei, 1884. Az olvasókönyv, A tanítók könyvtára, A vallás a családi nevelésben, 1884—87. Nevezetes férfiak kisded- és gyermekkorából stb.); a Fehérvári Híradóban (1882. Az ifjúsági olvasmányok, 1883. Az értelmi nevelés a családban, Az erkölcsi nevelés a családban); a Néptanodában (1883., 1884., 1886. A terményrajz tanításának módszeréhez, 1885. Bell és Lancaster hagyatéka, 1885—87. Nevezetes férfiak kisded- és gyermekkorából, 1886. A kirándulások, Paedagogiai régiségek) ; a M. Paedagogiai Szemlében (1883. A terményrajz tanításának módszeréhez, 1884. Az évi Értesítőkről); a Székes-Fehérvár és Vidékében (1886— 1887. Nevezetes férfiak kisded- és gyermekkorából) ; a Népnevelők Lapjában (1886. A történelem tanításának módszeréhez, 1887. Az ifjúsági lapokról, 1886—87. Nevezetes férfiak kisded- és gyermekkorából); ezeken kívül a társadalmi és szaklapokba írt még paedagogiai czikkeket. — Munkája: Nevezetes férfiak kisded- és gyermekkorából. Tanítók, nevelők és főleg műveltebb szülők számára. Székesfehérvár, 1885. — Álnevei és jegye: Egy volt pozsonymegyei tanító, Pozsonyi és P. J. (a székesfehérvári Szabadságban). Kiszlingstein könyvészete és önéletrajzi adatok. Petretits István, Jézus-társasági theologus, született 1673. okt. 29. Varasdon (Horvát-Szlavonország), 1689. októb. 29. lépett a rendbe; a gymnasiumban az alsó osztályokat, a humaniorákat és a rhetorikát tanította. Meghalt 1705. jún. 18. Varasdon. — Munkája: Rosa Sine Spina Ex Genlilitijs Eszterhazianae Domus Ceris decerpta. Seu Augusta Dei Mater. Munificis Auspicijs Celsissimi S. B. I. Principis Pauli Eszterhazi de Galantha, Regni Hungáriáé Palatini, etc. etc. ab. originali labe Oratoria dictione vindicata A quo-