Szövetkezeti Élet, 1985 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
VA ^ A HEVES 0 v Кff $ MEGYEI SZÖVETKEZETEK dbLAPJA P\ж ű ö Йúй Számvetés és előretekintés Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél A Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége január 17-én küldöttközgyűlést tartott Egerben. A résztvevőket — közöttük dr. Pongrácz Aladárt, a MОH főosztályvezetőjét és Bágyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét — Tóth Mihály, a TESZÖV elnöke köszöntötte. Megnyitója után pedig Sramkó László, a szövetség titkára szóban is kiegészítette írásos előterjesztését a tagszövetkezetek és társulások tavalyi gazdálkodásának várható eredményeiről, valamint az idei feladatokról. _____ Mint — egyebek mellett — kitűnt ezekből: kilátásaink szerint a tavalyi tervet alapvetően sikerült teljesíteni. Kis mértékben változott a vetésszerkezet, a kalászosok és a napraforgó területe nőtt s tovább csökkent a kukorica illetve a cukorrépa termelése. A szántóföldek ma már 60 százalékát elfoglaló gabonafélékből kiemelkedik a búze, amely először érte el az országos termésátlagot. É^ei hozama pedig a korábbi esztendeit 65, a program szerintit 50 ezer tonnával haladta meg. A kukorica ugyanekkor 35 százalékkal fizetett kevesebbet az elképzelnél — kereken ?0 ezer tonna körüli a kiesés —, napraforgóból 6600 tonnával lett kevesebb. Míg a cukorrépánál a szántóföldi növények közül a legnagyobb a lemaradás. A takarmányféléknél a silókukorica minősége a korábbiaktól gyengébb, a lucernáé — igaz, betakarított mennyisége kevesebb a vártnál — jobb. A zöldségfélék termőterülete az 1980-asnak csaknem felére zsugorodott már tavaly, s a közismert aszály további gondokat okozott. Ez utóbbiak a kedvezőtlen időjáráson túl a gépesítés, a kézi munkaerő, az öntözés, a valóban megfelelő növényfajták szükségesnél kisebb volta miatt is adódtak. Nem beszélve az alapanyagok ugrásszerű áremelkedéséről, a felvásárlási árak stagnálásáról, és a kereskedelmi szervek meglehetős érdektelenségéről. A gyümölcstermesztésnél az alma értékesítése javult, de a szőlő, sajnos, már megtépázta reményeinket: mennyiségben, minőségben egyaránt elmaradt a várttól. A szőlőtermesztés jövedelmezősége határozottan romlott, több nagyobb közös gazdaságban is komoly pénzügyi nehézségekhez vezetett. A problémák fékezték, visszavetették a telepílési kedvet is. Az állattenyésztés általában sikeresebb a tervezettnél, a népgazdasági követelményekkel és a megyei célkitűzésekkel összhangban fejlődött. A szarvasmarha- és tehénállomány hosszú évek óta tartó csökkenése megállt, a nagyüzemek húsirányú szakosodása felgyorsult. A tehenészetben szembetűnően javult a tenyésztői munka színvonala, de az elképzeltnél valamivel kisebb az értékesített tejmennyiség. A sertéstenyésztés változatlanul a legegyenletesebben fejlődő ágazat, a vágóállatértékesítés 6—8 százalékkal nagyobb az előző évinél. A juhászat ugyanekkor visszaesett, amit sajnos a baromfiágazat jó eredményei sem tudnak feledtetni. Legalább tízszázalékos a lemaradás az erdőgazdálkodás területén. Helytállt viszont a műszaki főágazat. A melléküzemágak megtisztultak, erősödtek — termelésük együttesen 2 milliárd forint körüli már — különösen Pétervásárán, Viszneken és Mezőszemerén számottevő a jelentőségük. Eredményes évet hagytak maguk mögött a társulások is. A TSZKER éves forgalma harmadával haladta meg a tervezettet, a Baromfikeltető termelési értéke ugyan valamivel az előző évi alatt maradt, nyeresége azonban jobb, mint várták. A SERKÖV gazdálkodásával is elégedettek lehetünk, s az ACROPLAN-ral sem panaszkodhatunk. Összességében a termelőszövetkezetek termelési értéke eléri a tervezett 7,15 milliárd forint körüli értéket — 23 gazdaságban növekedést, 14-ben a megelőző évihez hasonló képet mutat, 17-ben pedig csökkenést —, míg a nyereség a korábbinál 20 százalékkal kisebb, 600 millió forintnyi. Javult a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodása A szövetség testületei — a küldöttközgyűlés, az elnökség és bizottságai — is éves terv szerint végezték társadalompolitikai munkájukat. Segítséget adtak a szövetség munkaügyi feladatainak megoldásához, közreműködtek a nő- és ifjúságpolitikai határozatok megvalósításában, hozzájárultak a munkaverseny-mozgalom erősítéséhez. Erőfeszítéseket tettek a baleseti helyzet javítására, a közművelődés fejlesztésére, a szociális ellátás kedvezőbbé tételére. A szövetség ellenőrzési irodája 21 tsz-ben végzett általános, átfogó, 20-ban (a vagyonvédelemmel kapcsolatban) téma, 6-ban pedig célvizsgálatot. A vizsgálatokra fordított összesen 1100 nap azonban százzal kevesebb a tervezettnél. Gazdasági téren az idén is kiemelt feladat a gabona- és húsprogram következetes megvalósítása, ugyanekkor törekedni kell a nagyüzemi zöldségterület további csökkentésének megállítására, termelésének fokozására, az állattenyésztés színvonalának emelésére. A demokratizmus növelésével, a tulajdonosi szemlélet fokozásával, a munka- és technológiai fegyelem további szilárdításával, a kapacitások jobb kihasználásával javítsák mindenütt az eredményeket. S álljon ezután is az érdeklődés előterében a dolgozók élet-, illetve munkakörülményeinek alakulása, egyben pedig tegyenek is ezek jobbításáért. Az előterjesztést követő vitában többen is felszólaltak. Fodor József nyugdíjas egerszalóki tsz-elnök a gyümölcsösök védelmében hallatta hangját, Varga János zagyvaszántói tsz-elnök a cukorrépatermesztés fontosságát emelte ki mondandójában, s ennek segítségét kérte. Adorján Gábor mezőtárkányi tsz-elnök a kedvezőtlen adottságú gazdaságok problémáit feszegette. Nagy János mezőszemerei tsz-elnök az ipari tevékenység hasznosságát hangsúlyozta tapasztalataik alapján. Pető Béla, a tarnamérai SERKÖV igazgatója az ágazat nagyobb megbecsülését, elismerését szorgalmazta. Vágó József hatvani tsz-elnök a szarvasmarha-tenyésztés és zöldségtermesztés gondjainak elosztásához kért segítséget. Garancz Lajos, a hélyi tsz párttitkára a szocialista munkaverseny eredményeiről s további lehetőségeiről szólt. dr. Németh András gyöngyöspatai tsz-elnök szőlőtermesztési, környezetvédelmi kérdéseket feszegetett figyelmet érdemlően. Dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője a feladatokra utalva — egyebek között — hangsúlyozta, hogy fokozatosan el kell jutni a termelés technikájának, technológiájának olyan színvonalbeli javulásához, amely elsősorban a terméshozamokon keresztül biztosít tisztes jövedelmet a gazdaságoknak. A gépgondok csökkentésére pedig legyenek a meglevő park még jobb gazdái, törődjenek mindenütt többet a karbantartással, javítással is. Sramkó László vitazáró összefoglalója után Tóth Mihály szavaival ért véget a megyei küldöttközgyűlés. к?мс? VX. ÉVFOLYAM С [UNK]с 1. SZÁM г •• / IU Г, 5 1985. JANUÁRI ÁRA: 4,50 FT кL%? 3 :1 i ъ3 & 3 Koordinációs tanácskozás A Szövetkezetek Heves megyei Koordinációs Bizottsága Sramkó László soros elnök vezetésével ülést tartott január 9-én Egerben. A három ágazat képviselőiből álló testület ez alkalommal — előterjesztés alapján — megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusának irányelveit, s a bennük foglaltakkal kapcsolatban állást foglalt, javaslatokat tett. A résztvevők is úgy ítélték, hogy a Központi Bizottság által széles körű vitára bocsátott anyag elemzése, s az általa ébresztett gondolatok feltétlenül segítenek a legutóbbi évek munkájának, eredményeinek reálisabb, mélyrehatóbb értékelésében, és annak a nemzeti programnak a kimunkálásában, amely, az ország fejlődését a jövőben is biztosítani képes. Egyetértettek abban, hogy a következő, a VII. ötéves terv időszakában élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, növekedést, s ehhez feltétlenül megfelelő alapokat szükséges biztosítani. Megengedhetetlen, hogy az ipar, építőipar számos területe továbbra is várakozás alatt szerepeljen, muzumabbszínvonalú irányításukra sokkal jobban tket törekedni.. Ugyanekkor társadalmunk,, más fontos kérdéseiben is indokolt az előrelépés. .A vállalkozói szellem további erősítésével olcsóbban kell termelni ч gazdaság minden területén a vezteséges ágazatok jövedelmezővé tételéhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A felszólalók — Zachar Gábor, Kurunczi István, dr. Holló Béla, Széman Béla dr. Geri András — ugyanekkor egy sor negatív jelenség felszámolásának lehetőségeit részletesebben is keresték. Sok szó esett például a közhangulatot rontó „ügyeskedők” elleni határozottabb fellépésről a fiatalokkal való nagyobb foglalkozás,a lakásépítések segítésének szükségességéről, a jövedelmek igazságosabb kialakításáról, az állampolgári fegyelem javításáról. Megfogalmazták, hogy a szövetkezeti mozgalmat konkrétabban kell értelkelni, Jelentőségének, rangjának megfelelően kezelni, hiszen átfogja úgyszólván az egész társadalmat, s meghatározó a szerepe mindennapi életünkben. J.í. A. vita után beszámoló hangzott el a megyei bizottiság és'az országos tanárg idei' *' munkájáról. maié -Sramkó László a soros nóki tisztet átadta Zachler Gábornak, aki egyúttal a testület idei munkatervét is ismertette. Munkásőrük ünnepi eseményei f Heves megye munkásőregységei .januárban tartották évzáróévnyitó ünnepi gyűléseiket. Az eseményeknek számos szövetkezeti tag, dolgozó is résztvevője volt. Képünk a hatvaniakról készült, Petőfibányán. (Fotó: Szabó Sándor) Tisztújítások ,m egkezdődtek — rövidesen szinte már egymást érik — a tisztújítások Heves megyében is. Ünnepi események ezek mindenütt, hiszen ötévenként kerülnek sorra, s korántsem mindennapi jelentőségűek, amit hoznak a tagságnak, a közösségnek. Súlyuknak, rangjuknak megfelelő az előkészítésük is. Legalábbis úgy nagy általánosságban. Mert nem kicsi a felelősség ilyen alkalmakkor! Választónak és választottnak egyaránt olyan feladatokat jelent, amikkel egyre nehezebb megbirkózni. Napjaink követelményei ugyanis mindinkább fokozódnak, sürgetőbben követelik az olyan embereket, akik képesek megfelelni ezeknek, becsülettel, tisztességgel helytállnak a — mondhatni — sorsdöntő tennivalók végzésében. Rég’ elmúlt az idő, amikor megelégedhettek a puszta formaságokkal, gépiesen elfogadhatták úgyszólván a bárhonnan és bárki által kiszemelt jelölteket, s vakon rájuk bízhatták magukat a továbbiakban. Számos helyen jócskán megfizették az ,,iskolapénzt” a megszokás, a jóhiszeműség miatt. Vagy oly sokba került a komolytalanság, hogy még mindig nem győznek miatta nyögni. Sajnos, mégsem vonták le mindenütt a kellemetlen tapasztalatok szomorú tanulságait, s bizony ma is előfordul, hogy nem kellő körültekintéssel válogatnak embereket a fontos tisztségekre, posztokra. Egyfajta sajátos tiszteletből, kíméletből vagy csak puszta kényelemből véletlenül sem gondolnak másokra, mint akik eddig ezt vagy azt a pozíciót betöltötték, s alaposabb mérlegelés, különösebb jelölés helyett olykor egyszerűen csak megerősítik helyeiken a korábban választottakat. Aligha kell hangsúlyozni, hogy milyen helytelen az ilyen gyakorlat, mennyire káros oly makacsul ragaszkodni a megszokáshoz akkor, amikor a tisztségre emelt személy valójában már alig-alig élvezi a bizalmat: munkájával, viselkedésével, emberi értékeivel egyre messzebb elmarad a várakozástól, a kívánalmaktól, s csupán a sértés, a sértődés elkerülésére nem mozdítják „székéről”. Nem használ ez az illetőnek. Hiszen nyilvánvalóan maga is érzi, tudja gyengeségeit, s végső soron, többet szenved, mint örül ott, ahová állították, ültették. Álhumánum már a javából, nem pedig jótett, ha hagyjuk. Sokkal okosabb lenne szakítani vele. Ma már igazából csak a valóban rátermett jó felkészültségű, a munkájához minden helyzetben tökéletesen értő, a megbízatásoknak maradéktalanul megfelelő jelöltre van szükség! Fiatalokra, ha kellenek, s nőkre — de nem pusztán a statisztika kedvéért. Csupa olyan emberre, aki hibátlanul eleget tesz a követelményeknek; mer újítani, változtatni s kockáztatni; nyerni tud csapatával úgyszólván a legnagyobb gondokon is túlteszi magát. Aki sohasem feledi, hogy emberekkel dolgozik együtt, s munkatársaiért is szüntelenül tennie kell. Mert nincs eredmény, kellő teljesítmény, jó közérzet nélkül. Itt és ott csakis akkor juthatnak többre, ha ki-ki érzi a törődést, a megbecsülést. a választó felnéz a jelöltre, választottra s nyugodt szívvel áll mögé osztozni a közös tennivalókon. z önkormányzat alapja a hatékony kádermunka. Mit sem ér azonban ennek puszta emlegetése, ha nem törekszenek mindenütt a legokosabban élni a lehetőséggel s elmulasztják kellő tartalommal megtölteni a szavakat! Mindenféle hangzatos célkitűzésnél értékesebb a józan felismerés, elhatározás s cselekvés a megújulásra. Ez erősíti javítja a szövetkezeti munkát, ez visz a jól kiválasztott tisztségviselőkkel, testületekkel — vezetőségekkel, bizottságokkal az élen — a kívánt sikerekhez! Ilyóni Ciyu'x