Vörös Fonal, 1950 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 Vetorsfanat Mit várunk a Műszaki Bizottságoktól Dolgozó népünk előtt új, hatalmas feladatok megoldása áll. Január 1-én megindult ötéves tervünk sikeréhez feltétlen szükséges a műszaki értelmiség erőteljesebb bekapcsolódása a munkaversenybe. Szakszervezetünk arra törekedett, hogy szervezett apparátusát azüzemekben még az ötéves terv megindulása előtt úgy kiépítse, hogy az alkalmas legyen az ötéves terv végrehajtása során rá váró nagy feladatok megoldására. A műszaki bizottságok megválasztása volt a befejező lépés az üzemi szervezet kiépítése területén. Célja, hogyüzemen belül a műszaki értelmiség erejét is összpontosítsa és az értelmiségi dolgozókat, a fizikai dolgozókkal vállvetve harcba vigye a a textil- és ruházatipar dolgozóira váró nagy feladatok végrehajtására. Nézzük meg, mit várnak a műszaki bizottságok munkájától a műszaki értelmiségiek? Mérnökre és technikusra nem várt még ilyen feladat Grosszmann Sándor mérnök a Kispesti Textilgyárban Így nyilatkozik: — Soha még Magyarországon textil- és ruházatipari mérnökre és technikusra nem várt olyan nagy feladat, mint az ötéves terv megvalósítása. Az állandóan változó és megnövekedett feladatok a mérnökök és technikusok olyan új szervezeti formáját kívánják meg az üzemekben, amelyek leginkább alkalmasak célkitűzéseink megvalósítására. Az ipari szervezet alkalmas volt arra, hogy az elmúlt időkből visszamaradt válaszfalat a műszaki értelmiség és a fizikai dolgozók között eltüntesse. Sok esetben azonban a műszaki értelmiség nem jutott az üzemi szakszervezeti életben az őt megillető szerephez. Ezt a hibát vezetőink felismerték és a műszaki csoportok létrehozásával megszüntették. A műszaki csoport összefogja és ezáltal megerősíti az Üzem művezetőit, technikusait és mérnökeit, megjavítja munkájukat és ezen keresztül segíti a szakszervezeti bizottságot munkájában. A megszokott régi üzemi feladatokon túl ml a Kispesti Textilgyár mérnökei és technikusai részt veszünk a dolgozók nevelésében és szakmai továbbképzésében. Jelentékeny feladat jut a technikusoknak és mérnököknek az egyéni verseny megszervezése és kiszélesítése terén. Üzemünkben, de más üzemekben is, a mérnök- és technikusújítók tanácsaikkal segítik a fizikai dolgozókat újításaik megvalósításában. Tevékenyen részt veszünk az újító-brigád munkájában is. Ma már az üzem szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére, illetve a termelékenység fokozására négy vegyes brigád dolgozik üzemünkben. A közelmúltban legsürgősebb feladatunk volt az üzemi tervnek az egyes dolgozókig való felbontása. — Műszaki csoportunk a közeli napokban alakult meg. Feladatául tűzte ki a fenti célkitűzések megvalósítását, hogy ezzel hozzájáruljon az ötéves terv sikeres megvalósításához és a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A munkások, a műszaki értelmiség és az adminisztrációs tisztviselők munkája sem kapcsolódott eléggé szervesen össze. A felelős gazdasági funkciókban lévők ezentúl a műszaki csoporthoz tartoznak és módjuk lesz feladataikat közösen megbeszélni. Új feladatok várnak az adminisztrátorokra is Kufffer Miklós, a Pápai Állami Textilgyár városi irodájának vezetője, aki eddig is részt vett az adminisztratív munkaverseny szervezetésében, így látja az adminisztratív tisztviselők jövőbeni feladatait. Az adminisztrációs osztályvezetők részvételét a műszaki értelmiségi csoportok munkájéban úgy látom, mint az adminisztrációs munka még nagyobb fokú megbecsülését. — A műszaki értelmiségieknek látni kell azonban, hogy az adminisztráció részükre Iránytű, amely munkájukat segíti a pontos üzemi elszámoláson, a valóságon alapuló üzemi statisztikán és egyéb nyilvántartásokon keresztül. Azt hiszem, hogy a műszaki értelmiségi csoportok megalakításával egyidőben új lendülettel meginduló műszaki értelmiségi munkaversenyt feltétlenül egybe kell kapcsolni az adminisztratív dolgozók munkaversenyével. A műszaki értelmiségi csoportokban működő adminisztratív osztályvezetők ugyanis csak akkor tudnak majd jó munkát végezni, ha az adminisztrációs dolgozók munkaversenye tömegmozgalommá válik, amelyen keresztül az irodák dolgozói szocialista munkamódszerekkel végzik el feladatukat. A feljegyzéseken, nyilvántartásokon kívül az adminisztrációnak igen fontos feladata, a termeléshez szükséges nyersanyagok időben való beszerzése. A kész termékek elhelyezése ugyancsak egy láncszeme annak a feladatnak, amelynek középpontjában a pénz és az anyag forgási sebességének meggyorsítása áll. A műszaki értelmiségi csoportok megalakulásával úgy a műszaki értelmiség, mint azben ki kell szélesedni az egyéni versenymozgalomnak. Ezzel egyidejűleg azonban a komplex brigádok alakításával a fizikai dolgozókat, a műszaki értelmiségieket és az adminisztrációs tisztviselőket konkrét, feladatok elvégzésére egy brigádba kell tömöríteni, amelyek segítenek teljesen eltüntetni az itt-ott még mutatkozó válaszfalakat. A mesterek a dolgozók segítői A művezetők és mesterek is nagy bizalommal tekintenek a műszaki bizottságok munkája elé. Zotter Bertalan, a Soroksári Textilipar dolgozója a következőket mondja erről: — A most megalakult műszaki csoportokban mi, művezetők szorosan együttműködünk a mérnökökkel és technikusokkal, gyakorlatilag kivitelezzük azt, amit a szocialista üzemvezetés megkíván. Mi, akik a legközvetlenebbül érintkezünk a fizikai dolgozókkal, még nagyobb lendülettel kapcsolódunk be a munkaversenybe, ilymódon segítve elő a szövők és fonók harcit a termelés és a termelékenység emeléséért. Bozsóki Mária az Első Magyar Gyapjúmosó ifjúmunkás dolgozója, aki most tért át a kétgépes rendszerről négygépesre, a következőkben látja a műszaki bizottságok megalakulásának fontosságát: — őszintén megvallva izgultam, mikor először kezdtem négy gépen dolgozni. Előre elképzeltem, miképpen fogom a négy gépen munkámat elvégezni. Most, hogy már négy gépen dolgozom, elmondhatom, hogy semmivel sincs több munkám, mint mikor két gépen dolgoztam. — Munkám megkezdésénél a műszaki értelmiség sietett segítségemre és kidolgozták a négygépes munkamódszert. Minden igyeke- zetükkel azon vannak, hogy mun- kámat megkönnyítsék, a munkám- ban segítsenek. Gépemre csöretartó állványt szereltek, ami je- lentős könnyítést nyújtott mun- kámban. A főművezetők, Gyukics és Schreiber elvtársak a gépeket egyforma fordulatra vették és úgy állították be azokat, hogy a legkönnyebb legyen az indítás. A műszaki értelmiségiek azóta is állandó érdeklődéssel figyelik munkámat. Ellenőrzik a felküldött anyagot, mert megállapításuk szerint: a Jó előkészítés, fél szövés. — üzemünkben is a műszaki értelmiség fokozott bekapcsolódása az országos munkaversenybe. Pártunk útmutatása és Rákosi elvtárs utatmutató beszéde után következett be. Gyárunkban a most megalakuló műszaki bizottság még nagyobb segítséget fog nyújtani nekem és dolgozó társaimnak a sztahanovista munkamódszerek elsajátításához. Munkatársaimat is segítik majd a többgépes munkamódszer elsajátításában, hogy így gyorsabban tudjuk megvalósítani ötéves tervünket és ezen keresztül a szocialista Magyarországot. Hogyan születnek a kezdeményezések A kalinka »Proletárba* szövő-fonó gyárban a komszomolista szövőlányok értekezletet tartottak. Nadja Komarova javasolta, hívják ki munkaversenyre a visnivolocki »Kaganovics* gyár szövőnőit. A versenykihívás egyik pontja szerint a verseny eredményét havonta kell kiértékelni. A visni-volockiak elfogadták a kihívást, a verseny megindult. A hónap végén kiértékelték az eredményeket és bizony, a visni-volockiak győztek. Nadia Komarovát lehangolta az eredmény, de megemberelte magát és így szólt a lányokhoz: — Gyakrabban kell mérnökeinkhez és technikusainkhoz fordulni Sok segítséget nyújthatnak nekünk. Utána néznek annak, helyesen dolgozunk-e és felhívják figyelmünket, ha hibát követünk el. Ezentúl minden brigádban arról beszéltek, hogyan lehetne elérni a visni-volocki szövőnőkét. Nadja Komarova brigádjának régi gépei voltak, gyakran szakadt a fonal. Megkérték a mestereket, legyenek segítségükre. A brigádot a szerető-javító osztály vezetője, Kondratyeva segítette, támogatta és bármennyire el volt foglalva, bármilyen sok munkája gyűlt fel, mindig talált időt arra, hogy benézzen védenceihez. Tanácsokat adott,megmutatta, hogyan kell jobban dolgozni. A brigádban megváltozott a munkamódszer, meggyorsult a gépek működése, szívesen segítettek egymásnak, ha szükséges volt. A műszakok után senki nem távozott el, míg meg nem tisztította munkahelyét, illetve a munkapadot. A lányok 15—20 perccel a munkaidő előtt érkeztek, hogy mindent idejében elő tudjanak készíteni a munkához. Mikor ismét közeledett a munkaverseny eredményeinek kiértékelése, Nadja Komarova a legkiválóbb eredményt elért szövőlányokkal felkereste a visni-volocki szövőnőket. Minden iránt érdeklődtek, figyelmes szemmel jártak a műhelyekben, igyekeztek átvenni a visni-volockiak munkatapasztalatait. — Harcos lányok! — mondták az ottaniak elismerően. A kiértékelés során az eredmény megmutatta, hogy a »Proletárkor szövő-fonógyár szövőinek szorgalma nem volt hiábavaló. Bebizonyították, hogy régi gépi felszereléssel is lehet jól dolgozni és kiváló minőségű termékeket gyártani. Golovcsenko, a visnivolocki »Kaganovics“szövőgyár bizottságának titkára a következőket mondotta, amikor a versenyzászlót átadta Nadia Komarova győztes brigádjának: — A mi lányaink is szorgalmasan igyekeztek. Ennek eredményeként az előző havi versenyt megnyertük. Most ti dolgoztatok jobban, több kezdeményezést, élénkséget vittetek a munkába és én szívből örülök, amikor átnyújthatom nektek a győzelmi zászlót. Vállalták-teljesítették Csere Ferencné szövőnő, műhelybizottsági temetésfelelős, Soproni Pamuipar, Sopron. Vállalta, hogy 6 gép helyett 16 gépen dolgozik egy segítővel. A Sztálini műszakban 346 százalékot, december 29-én 358 százalékot, december 30-án 358 százalékot termelt. Plechl Pál szövő, szakszervezeti bizalmi, 6 gépről 8 gépre tért ált. Termelését 108 százalékról 130 százalékra emelte fel. A Sztálini műszakban 141 százalékot termelt. Újabb győzelem ötéves tervünk Indulása küszöbén osztatlan lelkesedést keltett az ország dolgozói között kormányzatunk intézkedése, amellyel a nép tulajdonába vettük a 10 alkalmazottnál többet foglalkoztató és az imperialisok kezében lévő magyarországi üzemeket. Dolgozó népünk, amely nagy Pártunk vezetésével a felszabadulás óta egymás után aratta jelentősnél jelentősebb győzelmeit, a békés építőmunkánkat, felemelkedésünket akadályozó imperialista ügynökök felett, újabb hatalmas lépést tett előre a szocialista társadalom megvalósítása felé. Dolgozóink határtalan lelkesedését fejezik ki azok a levelek, amelyeket az államosítás alkalmából Rákosi Mátyás elvtárshoz, dolgozó népünk szeretett vezéréhez intéztek a most államosított üzemek dolgozói. »Mi, a Salzmann-gyár Ifjúmunkásai — írja a gyár ifjúmunkásai nevében Való Ilona Rákosi elvtársnak — örömünket és hálánkat fejezzük ki abból az alkalomból, hogy üzemünk a tőkés kizsákmányolok tulajdonából a dolgozó nép államának kezébe került. Most, hogy régi forró óhajunk teljesült, még nagyobb lendülettel és lelkesedéssel kezdünk hozzá ötéves tervünk megvalósításához, hogy azt Pártunk vezetésével minél sikeresebben fejezzük be, így szolgálva saját és dolgozó népünk felemelkedését.« Az államosítás mindenütt újabb lendületet adott a munkaversenynek. A dolgozók jobb munkájukkal fejezik ki hálájukat kormányzatunk bölcs intézkedéséért. »Végtelenül megörültem, — írja Kettler Pálné fonónő — hogy üzemünket, amely eddig a külföldi kizsákmányoló kezében volt, államosították. Munkánkkal már nem a külföldi tőkések hasznát gyarapítjuk majd, hanem a dolgozó nép országát építjük. Az államosításért, ezért a szép ajándékért végtelen hálánkat és szeretetünket fejezzük ki Pártunknak és szeretett Rákosi elvtársunknak és ígérjük, hogy az ötéves terv sikeres beindításával válaszolunk az Imperialisták rémhírterjesztő ügynökeinek.« A lelkesedés egyaránt magával ragadta a párttagokat és a pártonkívüli tömegeket. Erről tanúskodik Kiss Margit Rákosi elvtárshoz írott levele. »Mint pártonkívüli, — írja — én is végtelen hálámat és örömömet fejezem ki abból az alkalomból, hogy üzemünk a nép kezébe került. Most már a mi üzemünkben is megszűnt a kizsákmányolás és munkánkkal segítjük a szocializmus építését. Én is szeretnék az MDP tagja lenni, mert célkitűzései minden alkalommal a dolgozók javát szolgálják. Dolgozóink hozzákezdtek már új országot építő ötéves tervünk megvalósításához. A terv indulásakor a kapitalista kizsákmányolástól megszabadítva újabb tízezrek kapcsolódtak be hatalmas lelkesedéssel a szocilizmust építő terveink megvalósításába, munkájukkal népünk felemelkedését, a béketábor megerősítését szolgálva. Versenyben az újítókörök ötéves tervünk megvalósítása során hatalmas feladat vár újítóinkra és észszerűsítőinkre az üzemekben levő rejtett tartalékok feltárásánál. E feladat megoldását segíti elő a Budakalászi Textilművek élmunkás- és újítókörének felhívása, amelyben versenyre hívják ki az ország textilipari élmunkás- és újítóköreit. A verseny feltételei között szerepel a száz dolgozóra eső újítások száma, a letárgyalt újítások száma, az elfogadott újítások száma, az élmunkás- és újítókör tagjainak száma a gyár összes dolgozóihoz viszonyítva. A versenyfelhívást az élmunkáskör az ország valamennyi textilipari üzeméhez eljuttatta.