Udvarhelyi Híradó, 1998. április-június (9. évfolyam, 26-50. szám)

1998-06-02 / 42. szám

1998. június 2., kedd közélet lírábó­l Az együvé tartozás fellegvára Zarándoklás Csíksomlyóra Minden év pünkösdjén Csíkszereda levetkőzi hagyományos kisvárosi jellegét, és pár napig - az évszázadok óta tartó hagyomány alapján - a világ minden részéről özönlik a katolikus ma­gyarság a búcsúra. Csíksomlyó búcsújáró jel­legét az adja meg, hogy már a XV. században virág­zott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék né­pe Mária-ünnepeken Som­lyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa 1444. évi körlevelé­ben arra buzdította a népet, hogy segítségére legyen a ferenceseknek a templom­építésben. Viszonzásul a végzett munkáért búcsút engedélyezett, mert a „hí­veknek nagy sokasága szo­kott összejönni ájtatosság­­nak okából, és gyakorta nem szűnik odagyűlni" Má­riát tisztelni. Azóta megsza­kítás nélkül tart a zarándok­lat Csíksomlyóra, Szűz Má­ria tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hit­újítás korában János Zsig­­mond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csíkot, Gyergyót és Kászont kényszeríteni az unitárius vallás felvételére. Csík, Gyergyó és Kászon népe István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegy­verrel védte meg hitét. A gyülekező pünkösd szom­batján Csíksomlyón volt. Is­ten kegyelmébe ajánlották magukat, és Szűz Mária se­gítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára szembeszállni a hitújítók hadával. Azalatt az idősek, az asszonyok és a gyerme­kek Somlyón maradtak, és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaággal ékesí­tették fel­ lobogóikat, és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép eléjük ment, és együtt jöttek hálát adni Istennek a győze­lemért, és megköszönték Szűz Mária segítségét. Ennek a történelmi ese­ménynek az emlékére min­den évben, pünkösd szom­batján Csíksomlyóra zarán­dokol Mária népe, és a Kis­­somlyó hegyén körmenetet tart. Visszatérőben ugyan­csak zöld nyírfaággal díszí­ti zászlóit. Csíksomlyó most is a kato­likus székelység hírneves búcsújáró helye. A Szűz­anya iránti tiszteletében buzgósága az idő múlásá­val sem lankadt. Évközben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát kö­szönteni, tiszteletét nyilvá­nítani, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarán­dokolt Somlyóra, és vett részt a nagy körmeneten. Az idén csodálatos idő fo­gadta a búcsújárókat. Már pénteken délután tömött sorokban vonultak közeli és távoli vidékek hívei a kegytemplom felé. Pénte­ken este szentmisére került sor hét órától, majd a temp­lom ajtajai egész éjszaka nyitva voltak a búcsúsok fo­gadására. Szombaton a ko­ra reggeli óráktól valóság­gal hömpölygött a tömeg. Minden irányból vonultak a keresztaljak a kegytemp­lom felé. De nemcsak a székely vidék hívői jelent­keztek, hanem megszám­lálhatatlanul érkeztek a ma­gyarországi kirándulóbu­szok, s népes küldöttség ér­kezett Ausztriából, Kárpát­­aljáról, sőt Belgiumból, Hollandiából és Németor­szágból is hazaérkeztek az évekkel-évtizedekkel ez­előtt kivándorolt magyar családok a Szűz Mária előt­ti tiszteletadásra. Természetesen nem ma­radtak távol a búcsútól a je­les személyiségek sem. Né­pes küldöttség érkezett Csíkszereda testvérvárosai­ból: Gyuláról, Tiszaújváros­ról, Ceglédről, Gödöllőről, Óbecséről, Budakesziről, Kaposvárról, Beregszászról, Zuglóról, Óbudáról, míg a Hargita Megyei Tanács meghívottjaként jelen volt Zala és Borsod-Abaúj- Zemplén megye küldöttsé­ge­ Évről évre jelen van a bú­csún Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnö­ke, akinek a meghívására Csíksomlyóra érkezett dr. Herbert Schambeck, az Osztrák Szövetségi Tanács elnöke, Gioacchino Mal­­fatti Montetterro, a Függet­len Máltai Lovagrend bécsi nagykövete és felesége, Esterházy Alice. Megérke­zett a búcsú napjára Csoóri Sándor, a Magyarok Világ­­szövetségének elnöke is. Szombat reggeltől a kegy­templom közelében folya­matosan fogadták a kereszt­aljakat. A zarándokok 12 óráig elfoglalták helyüket a nyereg keleti részén. 11 órakor indult a kegytemp­lom előtti térről a Kordon Kissomlyó hegyére, harang­szó kíséretében. A Kordon az a mozgó kötél-keret, amelyet a Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Gimnázi­um népviseletbe öltözött diákjai visznek, tanáraik felügyelete mellet. A Kor­don hivatott arra, hogy biz­tonságot nyújtson a tradici­onális jelvények hordozói­nak és a papságnak. A Kordon összeállítása a következőképpen alakult: elől népviseletbe öltözött fiú viszi a Kisbazilika-jel­vényt. Mögötte két pár szé­kelyruhás fiú és lány halad, utánuk a Labórium, melyet az említett gimnáziumok egy-egy végzős diákja visz. A Labórium után néhány ministráns gyermek, majd a papság következik. A világi méltóságok, nyomban a Kordon után sorakoztak fel. A Kordon előtt legelöl a gyergyóalfalvi egyházköz­ség keresztalja foglalt he­lyet. Utána következett a Csíksomlyói Passió-játékok testülete, majd a Márton Áron Főgimnázium és a Se­gítő Mária Gimnázium di­ákjai tanáraik kíséretében. A Kordon 11 órakor indult a kegytemplom elől. A Szalvator kápolnánál a diá­kok vegyeskara el­énekelte az Egé­szen szép vagy, **•17 ^ Mária éneket, amelyet főpapi ál­dás követett. Ez­után vonult tovább­­ a menet a Hármas­­halom-oltárhoz. Az oltáremelvé­nyen helyet foglalt a főpapság, a misé­ző papság és a min­i­nistránsok. Dr. Ja­­kubinyi György püspök szavai után­­ Tamás József se­gédpüspök tartotta meg a szentbeszé­det. A himnuszok eléneklésével végződött a szentmise. Ősrégi hagyomány szerint a csíksomlyói sokadalmak alkalmával a gimnázium diákjai ezúttal is bemutat­ták a már nemzetközi hír­névre szert tett Passió-játé­kot. A csoport nemzetközi megmérettetés után lépett színre, tavaly ausztriai, né­metországi és hollandiai passióközpontokban is be­mutatták előadásukat. Egy­behangzó vélemények sze­rint kiállták a próbát, amit ékesszólóan bizonyít az a tény, hogy meghívást kap­tak a 2000. jubileumi esz­tendő alkalmából lebonyo­lítandó összeurópai ren­dezvénysorozatra való részvételre. Vasárnap már a reggeli óráktól napsütés fogadta a búcsú részvevőit. Reggeltől óránként szentmisét tartot­tak a kegytemplomban, a délutáni órákban nyírfa­ágakkal feldíszített autó­buszok, keresztaljak alatt indultak hazafelé a búcsú résztvevői. Hogyan jellemezhetnénk a búcsút? Együtt van ilyenkor a Somlyó hegyén a moldvai csángó, a háromszéki, gyergyói, Nyárád menti népviseletbe öltözött hívők népes tábora, természete­sen a megyénkbeli közeli és távolabbi helységek hívői, és az együvé tartozást min­dennél ékesebben bizonyí­tó határon túli magyarság népes küldöttsége. Együtt voltunk hitben, nyelvben. Ezért van ilyen ellenállha­tatlan ereje a pünkösdi bú­csúnak. Kovács László Mire jó a sürgősségi szolgálat? Május 24-én, vasárnap feleségemnek nagyon kezdett fájni a foga. Telefonon érdeklődtem, hogy van-e sür­gősségi szolgálat a fogászati klinikán. A kórház tele­fonközpontján keresztül kapcsolták a rendelőt és megtudtuk, hogy igenis 13 óráig van szolgálat. Ekkor 12 óra volt, néhány perc múlva megjelentünk a klini­kán és ott ért a meglepetés. Ugyanis a szolgálatos asszisztensnő, miután arról ér­deklődött, hogy a feleségem dolgozik valahol vagy ta­nuló, hangosan hozzáfűzte: „vasárnap jut eszükbe fo­gat húzatni?" Meglepett e kijelentés, hiszen sürgőssé­gi szolgálat azért van - tudtommal - hogy fogadják a gyors beavatkozásra szorult betegeket. A fájós jog nem tudja, hogy milyen nap van éppen és nemcsak munkanapon kínozhatja az embert. Annyira megalá­zónak és sértőnek találtuk az asszisztensnő kijelenté­sét, hogy azonnal távoztunk a rendelőből, a malasztás ellenére. Délután elmentünk egy magánrendelőbe, ahol annak rendje-módja szerint kihúzták a fájós fogat. Feltehető a kérdés: Mire jó a sürgősségi szolgálat, ha úgy fogad­ják ott a rászorulókat, hogy attól elmegy a maradék életkedve is? Bordás Zsolt, Kossuth u. 34. sz. Rendkívüli esőzések Az elmúlt napokban kétszer is rendkívül nagy víz­­mennyiséget zúdító záporok, zivatarok voltak környé­künkön, és károkat okoztak számtalan magángazdaság­ban, zöldségeskertben. Városunkban, különösen a beth­­lenfalvi részen volt nagy az árvíz, mert a Fehéres-patak kilépett a medréből és nyolc családi háznál alakult ki kri­tikus helyzet. Amint Bencze Gábor polgárvédelmi fel­ügyelő a hétfői sajtótájékoztatón közölte, a Polgármeste­ri Hivatal Mezőgazdasági Városrendezési Főosztályá­nak képviselőivel együtt a szakemberek helyszínen tájé­kozódtak az árvíz következményeiről. Ezúton is felkérik a lakosságot, hogy a kárvallottak legkésőbb szerdán 15 óráig jelentkezzenek a Polgármesteri Hivatalban, ahol tí­pusnyomtatványon nyilvántartásba veszik a bejelentett károkat. Még nem lehet tudni, hogy lesz-e majd pénzügyi kárpótlás, és az előző évek tapasztalatai szerint, erre elég kevés az esély. F. D. D. Balázs Attila fotóriportja

Next