Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-08-06 / 29. szám

1952. a.g.sstus 6. _______ flj IFJÚSÁG V 0 Mutass rá a kulák igazi arcára Baromiakon míg az EFSz, a kis- és középparasztok teljesítik az állam iránti kötelességüket a gabonabeszol­gáltatás terén, eddig egyes kulákok, — mint Polák és társai, — akik a múltban béreseket tartottak és ki­zsákmányolták a cselédeiket, nem teljesítik beszolgáltatási kötelezett­ségüket, így például Polák kulák 2.970 liter tejből mindössze 57 litert adott be. Egy másik kulák, Ágh János 500 kiló sertéshúsból ez­ ideig 59 kilót adott be. 1885 liter tejből mindös­­­sze 12 liter tejet szolgáltatott be. Rá kell mutatnunk ezzel szemben a becsületes kis- és középparasztok­ra, mint például Kuchta Józsefig, aki jól teljesíti beszolgáltatási kötelezett­ségét s aki tudja, és érzi, mivel tar­tozik a dolgozók államának. Ha ös­­­szehasonlítjuk e két ellentétes ember ,j munkáját és gondolatát, amelyek az állam iránt teljesített kötelezettsé­gükben nyilvánulnak meg, rájövünk arra, hogy a kulákság milyen gyalá­zatosan spekulál a kis- és középpa­rasztok rovására. CsISz-tagok, kis- és középparaszt ifjak! Elsőrendű kötelességünk, hogy minden lehető módon rámutassunk ezekre a megátalkodott ellenséges elemekre, megmutassuk igazi arcu­kat kis- és középparasztjainknak. Ezek a spekuláló kulákok elvárnák, ha kontingensüket a kis- és középpa­rasztok teljesítenék helyettük s­ok here módra élnének továbbra is, mint ahogy éltek eddig. Nem szabad, hogy lehunyjuk szemünket az ilyen esetek felett. A „jó kulák" és ehhez hason­ló elméletek hamis és veszedelmes frázisok. Erre számtalan példát talál­hatunk mindennapi életünkben. Ezért harcoljunk ellene s úgy dolgozzunk,­­ hogy kis- és középparasztjaink tuda­­­­tára ébredjenek, hogy a kulákok még ma is az ő bőrükön szeretnének keresni. Miért nem dolgozik az ipolynyéki és déméndi CsISz-csoport Az Ipolysági járás nyéki és démén­di CsISz-csoportjainak munkája nem kielégítő. Ez leginkább abban mutat­­­­kozik meg, hogy a tagok nem jelen­nek meg a taggyűlésen. Mi ennek az oka? -Elsősorban a vezetőség a hibás, mert munkáját, kötelességét nem teljesíti kellő felelősségérzettel. Szükséges, hogy a nyéki és dé­­l­méndi CsISz helyi csoportok vezetői tárgyalják meg munkájukat és kon­krét határozatokkal javítsák azt meg. Vegyenek példát a szalatnyai csoporttól, ahol a CsISz-tagok már megértették a fegyelem jelentőségét és mindig teljes számban részt vesz­nek a taggyűléseken. Sz. E., Szalatnya. A vágsellyei járásban Tornóc vezet a beadás teljesítésében A vágsellyei járásban Torn­ác ke­rült az első helyre a cséplés elvégzé­sében és a gabonabeadás teljesíté­sében. A gabonát egyenesen a csép­lőgéptől szállították a raktárszövet­kezetbe. Az EFSz 102 százalékra, a magángazdálkodók is száz százalé­kon felül teljesítették beadási köte­lezettségüket. A szövetkezetiek na­gyon jól ki tudták használni a gé­peket és így hamarább el tudták vé­gezni a munkákat. A magángazdál­kodók nem tudtak annyit termelni, mint a szövetkezet, ezért több mint 30 kis- és középföldműves belépett a földműves szövetkezetbe. A cséplével egyidőben teljesítette beadását a muzslai szövetkezet A 30-án muzslai szövetkezetben július befejeztük a cséplést. Első dolgunk volt beadási kötelezettsé­günk teljesítése, aminek már eleget is tettünk száz százalékra. Beadtunk 21 vagon búzát, 45 vagon rozsot, 65 vagon árpát és 75 mázsa zabot. Jó termésünket a szakszerű és idejében végzett talajmf­Velésnek, a műtrá­gyának köszönhetjük. Beadási köte­lezettségünknek eleget tudunk ten­ni és emellett még a tagoknak a természetbeni járandósága is bizto­sítva van. ď A füssi állami birtokon befejezték a cséplést A füssi állami birtokon július 1-­én befejezték az összes aratási és cséplési munkálatokat. A füssi álla­mi birtok dolgozói kiválóan kivették részüket az aratási és cséplési mun­kákból. Miért tudták a füssi dolgozók idő előtt teljesíteni az aratás és cséplési tervüket? Mert a munkát megszer­vezték, a munkaerőket szaksze­rűen szétosztották, minden egyes dolgozónak megjelölték a feladatát. Az egész aratási és cséplési munkák így zavartalanul folytak le. A kévék összehordásában segítet­tek az iskolások is és a dohányos csoportban dolgozó elvtársnők. Az aratási munkák alatt kitünően dolgoztak a CsISz-csoport tagjai s azt lehet mondani, hogy ők vol­tak az aratócsoport mozgatói, lel­kesítői. Valóban példát mutattak. A cséplési mukák is szépen folytak le. Naponta átlag 150—160 százalé­kot teljesítettek. Ezzel meg a füssi dolgozók, hogy mutatták hű és odaadó harcosai a szocializmusnak, minden percet kihasználva dolgoztak azért, hogy az idei békearatást idő előtt befejezzék. Bozsaki Gyula, Bor­­sicky Frigyes elvtársak, akik kezelésre voltak beosztva ahhoz gép­géphez, amelyen a CsISz-csoport tag­a­jai dolgoztak. Paksi Ferenc gépeze­tő a gépnél kitünően végezte munká­ját és az ifjúság példaképének lehet mondani. Jó munkát végeztek Pin­ke, Paksi Lajos, Simon Nándor és a két Bartik fiú. Példásan végezték munkájukat s fáradtságot nem jól is­merve oldották meg feladataikat. Munkánk azért volt eredményes, mert az állami birtok vezetői és a csoportvezetők a munkákat észsze­rűen tervezték meg. Jól dolgoztak a zsákosok is, akik a gabonát szállítot­ták el a géptől. A füssi dolgozók tudatában vannak annak, hogy ha munkájukat jobban végzik és nagyobb terméseredményt érnek el, akkor jelentősen hozzájá­rulnak Szlovákia összesített tervének sikeréhez. Füssi levelezőnk. Misik bácsi új életet kezdett Délután három óra le­hetett. A nap csak néha bújt elő az apró bárány­felhők közül, akkor is csak gyéren ontotta szét élte­tő sugarait. Keletről eny­he szellő lengedezett, így elég tűrhető volt a meleg. Az embernek nem kellett majdnem minden percben az izzadtságtól gyöngyöző homlokát törülnie zsebken­­dőjével. Az ilyen időben szinte jól esett a csatangolás a csatai EFSz hatalmas táb­la cukorrépa és paprika földjein, ahol vidám beszél­getések és éneklések kö­zött folyik a munka. Nem messze a cukorrépa földtől két hatalmas ka­zal szalma sárgul a fel­szántott föld közepén. A traktorok és a cséplőgé­pek némán álltak, mint akik már elvégezték a maguk dolgát. Körülötte lányok, fiúk, asszonyok, emberek­ szoroskodtak. Közben én is odaérek, egy pár másodpercig meg­állok és hangosan ráköszö­nök a vidáman dolgozó em­berekre.­­ — Elvtársak, ki itt a vezető ? — Milyen vezető? — Hát, aki a munkát vezeti. — Az elnök nincs itt, éppen az előbb ment el a traktorokkal. Most vitték be az utolsó traktor ter­ményt a zselízi állami rak­tárba, mert már végez­­tünk a csépléssel és a be­­szolgáltatással is. Külön­ben a brigádvezető én va­gyok, Terhes János. Az én csoportom a legjobb, told­ja meg a beszédet. Nézd meg, ezek a portól szurtos, de lelkes és kitünően dol­gozó fiatalok az én csopor­­tom tagjai. Huszonegyen vagyunk. Valamennyien CsISz-tagok. Itt van köz­tük a CsISz helyi szerve­zet elnöke is, aki mint trak­toros dolgozik a szövetke­zetben. No meg egy tucat kiváló CsISz-tag, akik nem­csak, hogy jól hanem a kultúr dolgoznak, és poli­tikai téren is a legjobbak. Az egész napi munka után fáradtságot nem ismerve minden este összejönnek a kul­túrhelyiségben, olvasó­körökre, ahol Valach Mi­hály politikai és olvasókör vezetőnek a segítségével közösen megvitatják az el­olvasott könyveket. Épp egy hete, hogy befejezték az olvasóköröket. Már csak a vizsgákra várnak, hogy letegyék a vizsgát és megszerezzék a Fucsik-jel­­vényt, amit olyan büszkén és örömmel fognak horda­ni. Közben a cséplőgép kö­rül dolgozó munkások be­fejezték az apró-cseprő tennivaló­j­ukat. — Most már jöhet az eső, a termény már biztos helyen van, — mondja Mi­sik bácsi, a lecsüngő baj­­sza alól. Misik bácsi olyan hatvan év körüli, jókedvű öreg bácsika. Már régen tag­ja a Kommunista Pártnak. Hosszú évtizedeken keresz­­tül gürcölt családjával együtt öt hektár földecské­­jén. — De azért a reményt nem adtam fel soha, mert tudtam, hogy eljön egy­szer a mi világiunk is — mondja mosolyogva Misik bácsi. — És el is jött, ugy­e Misik bácsi. — Hát bizony eljött. Eléggé fáj ez nagygazdagoknak, a falusi no de hadd fájón, pukkadjanak meg a mérgükben, az iste­nét az ingyenélő dagadt pocakjuknak. — Amikor megalakítot­tuk a szövetkezetét, röhög­tek, hogy mit fognak tud­ni csinálni ezek a koldu­sok a szövetkezetben. És most, hogy elsők lettünk a c­séplésben, a beszolgálta­tásban, meg hogy bő ter­mést ígér az idejében meg­művelt cukorrépa, paprika, krumpli, kukorica, stb., be­bizonyítottuk nekik, és az ingadozó középarasztoknak is, hogy a szövetkezetben közös erővel, gépek segít­ségével, többet, jobbat, ke­vesebb idő alatt és kevesebb erőmegfeszítés mellett jobb eredményeket tudunk el­érni, mint a nadrágszíj kes­keny földjeiben dolgozó pa­rasztok és a zsíros falusi nagygazdagok.Mi a szövet­kezetet egyedül a kis- és középparasztok és a föld­­nélküli napszámosok alakí­tottuk meg. Igaz eleinte volt sok nehézség, de mi szembenéztünk a nehézsé­­gekkel, tanulva a hibák­­ból, a szovjet kolhozparasz­tok tapasztala­táiból, a Pártunk segítségével le­győztük a nehézségeket. A jó munkánkk­al és eredmé­nyünkkel meggyőztük az ingadozókat is, akik látva a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit, beléptek a szövet­kezetbe. Ezek, akik belép­tek a­­ szövetkezetbe, az idén már közösen arattak és csépeltek. Igen, a csatai EFSz dol­­gozói kis és közép­paraszt­jai tudatára ébredtek an­nak, hogy az ő helyük a szövetkezetben van, mert az egyedüli út, ami bizto­sítja számunkra a szebb és boldogabb megélhetést. A csatai CsISz szervezet tagjai meggyőző propagá­­ciós munkával több mint tizenöt tagot szereztek a szövetkezet részére. És mindenben segítségére igye­keznek az EFSz-meik. De természetesen ezek a fia­talok mind munkás és szegényparasztok gyerekei, akik más saját bőrükön tapasztalták a kapitalista kizsákmányolás kegyetlen elnyomásait. Török Elemér. A csenkei szövetkezet teljesítette gabonabeadását A csenkei harmadik típusú EFSz elsőnek végezte el az aratási és csép­lési munkálatokat a somorjai járás­ban és most készítik elő, hogy a szö­vetkezet október elsején negyedik típusra térjen át. A szövetkezet az aratási m­unkála­­tokat hét nap végezte el július 5-től 12-ig. Az aratást, melyet 173 hektáron a CsISz­ tagjai végezték el a szövet­kezet gyorsan be tudta fejezni. Az egész szövetkezet, mint egy nagy család vett részt az ezévi békearatás­ban és nem úgy dolgoztak, mint né­hány faluban nyolc órát, vagy eset­leg fizet. Csenkén a fő cél az volt, hogy a hirtelen beérett gabonát mi­nél előbb keresztbe rakják, nehogy esetleg jégeső, vagy egyéb kár érje. 14-én kezdődött meg a cséplés és azt 26-ára be is fejezték. Az előírt gabonamennyiséget jú­lius 22-én 9 órára a szövetkezet be­szolgáltatta az államnak. Ezenkí­vül visszaadták a földműves rak­­társzövetkezeteknek a kölcsön ka­pott vetőmagot is. Csenkén még sohasem arattak olyan gabonát, mint ebben az évben a szö­vetkezet. Habár a csenkei határ ka­vicsos, még az átadott hektárhozam felül volt a húsz mázsán. Búzából hektáronként 28 mázsát értek el. A gabona fajsúlya olyan magas, hogy a csenkeiek álmodni sem mertek róla. A búza fajsúlya 85 fok, a rozsé 80 fok, az árpáé 69—70 fok. Az egész árpatermést átvette az állam, mint elismert vetőmagot és mintegy 50.000 koronát fizetett felárban a szövetke­zetben. Az aratási és cséplési munkákban jól dolgoztak Kerezsda András és Lengyel Lajos traktoristák. Mind a ketten jó CsISz-tagok. A kocsisok közü­l Kvarda Rudolf és Csiba Sándor dolgoztak jól. Na­pi teljesítményük 4 hektár gabona behordása cséplőgép­re. A cséplőgép­ mellett kiváló mun­kát végeztek Füssi Mária, Vass Má­ria, Sáha Anna és Szalai ,M­<a CsISz-tagok. Az ő gépük naponta 170—200 mázsát csépelt el. Segített a munkákban Vass Vendek a CsISz titkára, aki Bratislavában géplaka­tos, de a szabadságát most vette ki és így segített a cséplési munkákban. A szövetkezet a cséplés alatt 112 darab tehén részére istállót is épí­tett. Nem maradtak el a dohánytö­réssel sem, már második törés fo­lyik és ezt a munkát a CsISz leány­tagjai végzik el. A dohányos Mikócs József a CsISz helyi csoportjának sportfejelőse. Olyan dohány, amilyen a csenkei szövetkezetnek van, az egész somorjai járásban nem lehet látni. A helyi CsISz-csoportnak sürgős volt az aratás és a cséplés azért is, mert a helyi nemzeti tanács és a szö­vetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a mostani iskolát odaadja kul­­turháznak és ezért a CsISz tagjai­nak szeptember elsejére át kell ala­kítaniuk a Déhi-féle házat iskolának. A helyi CsISz-csoport­ munkáját segíti, támogatja a helyi­ pártszer­­vezet és a helyi nemzeti bizottság. A szövetkezet elnöke és agronómia tagjai a CsISz-nek, ők az ellenőrök. A helyi nemzeti tanács elnöknője Nagy Mária, szintén CsISz-tag. Csenkén nemcsak a szövetkezetben­­dolgoznak jól a CsISz-tagok, hanem­» vezetői, irányítói a falunak. Vass Ferenc, Nagymagyar. A verebélyi járásban pár nap múlva befejezik a cséplést Mint minden járásban, a verebélyi járásban is nagy gondot fordított a Párt és a CsISz szervezete arra, hogy az aratás, cséplés és a beszol­gáltatás gyors iramban folyjon le. A Párt és a CsiSz szervezete mozgósí­totta a járás összes öntudatos fiatal és öreg dolgozóit, hogy minden igye­kezetükkel törekedjenek arra, hogy hathatós segítséget nyújtsanak a dol­gozó kis- és középparasztoknak, az EFSz-eknek és az állami birtokok­nak az aratási, cséplési munkálatok minél hamarabbi elvégzésében. A hivatalnokok és a falvak helyi CsISz szervezetei brigádokat szervez­tek az aratási és cséplési munkála­tok meggyorsítására. Az aratási munkálatokban aktívan bekapcsolód­tak a pionír szervezetek is, amelyek kalászgyűjtő és kéveösszehordó bri­gádokat szerveztek. Ezenfelül kisebb kultúrcsoportokat alakítottak, ame­lyek a hangszórókon keresztül, az aratással és a csépléssel kapcsolatos kultúrelőadásokat tartottak. Az egyes kultúrcsoportok a déli órákban kinn a mezőn szórakoztatta az arató és cséplő munkásokat. A járásra már több jelentés ér­kezett azokból az EFSz-ekből, álla­mi birtokokról, ahol végeztek a csépléssel és a beszolgáltatással, így például: Valkáról, Zsitvagyar­­gyarm­atról, Piszárdról, Klemento­­váról stb. Ezekben a községekben az ifjúság is lelkesen bekapcsoló­dott az aratásba és a cséplésbe. Éjjeli cséplőbrigádokat is szervez­tek, hogy meggyorsítsák a cséplést és ezáltal a beszolgáltatást is. Verebélyen a járás székhelyén egy hatalmas feketetáblán, jól olvasható nagy betűkkel ez látható: „A beér­kezett jelentések szerint ennyi szá­zalékban teljesítették a járáshoz tartozó falvaink a beszolgáltatást.“ Majd utána következnek sorban a falvak nevei és a százalék arány­számok egyes községek között a be­szolgáltatás terén. Vannak községek, amelyek száz százalékra vagy százalékon felül teljesítették a száz­be­szolgáltatást. De vannak, amelyek száz százalékon alul teljesítették beszolgáltatást. Ez természetesen at­­­tól függ, hogy melyik községben ho­gyan állnak a csépléssel. A járás eddigi beszolgáltatott ter­ménymennyisége meghaladja a 70 százalékot. Egy­ pár nap múlva száz százalé­kon felül teljesítik a beszolgálta­tást, — mondja a járás CsISz tit­kára — mert mindent megtettünk annak érdekében, hogy az előirány­zott beszolgáltatási terv teljesítve legyen. Sőt, azt túl is szárnyaljuk. Erősen közbe­lépünk és a fejére koppintunk a kulákoknak, ha szabo­tálni mernék a beszolgáltatást, vagy egyéb munkálatokat. Állandóan szem előtt tartjuk a kulákok minden­ meg­mozdulását és ha rombolni akarnak, irgalom nélkül lecsapunk rájuk, mint sas a csirkére, hogy ezáltal megaka­dályozzuk őket bármilyen aknamun­kában. így elérjük azt, hogy a járá­sunk száz százalékon felül fogja tud­ni teljesíteni a járásra kiszabott ter­mény mennyiségnek a beszolgálta­tását. Akik szabotálják a gabonabeadást Bélle puszta lemaradt a gabonabe­­szolgáltatás teljesítésével. Habár so­kan vannak olyanok, mint Zuzsák Károly egyénileg gazdálkodó paraszt, aki az összes kötelezettségét a gabo­nabeadás terén száz százalékra telje­sítette, de a puszta mégsem tudja gabonabeadását teljesíteni, mert töb­ben vannak olyanok, akik nem akar­nak eleget tenni beszolgáltatási kö­telezettségüknek. Ilyen Charvat János, akinek 47 mázsát kellene beszolgáltatni ke­nyérgabonából, de ő csak 20 kg-ot adott be mindmáig. Árpából vi­szont 35 mázsa helyett csak két mázsát adott be. Vagy itt vannak a többiek. Martos, Mihalek, Opál­ka, akik Charvat nyomán haladva szintén a szégyentáblára kerültek. Ezek­­ a kulákok szégyenei a pusztá­nak, szabotálják a gabonabeadást és a termést el szeretnék feketézni. Be­csapják a dolgozó népünket, megcsal­ják államunkat. Mi dolgozók kívánjuk azt, hogy az ilyen spekulánsokat a legszigorúbban, büntessék meg, mert miattuk az egész puszta nem tudja tervét tel­­jesíteni. Bélle puszta dolgozói dolgozó pa­rasztjai kövessék Zuzsák elvtárs pél­dáját a beszolgáltatás terén, és a népi szervek lépjenek fel a kulák spekulálókkal szemben. Paksi László, Ekees.

Next